Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

Ki az úr a boltban? Javítóbázis több tucat gépnek Több mint ötvenhárom­A kik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy megválogathat­ják, hol vásárolnak, nagy különbségeket fedezhetnek fel bolt és bolt között. Ahol piszkosak a kirakatok, ott többnyire a vevő köszönését sem fogadják, ragadnak a bevásárlókosarak, szegényes az áruválaszték, és az egész légkör olyan, hogy az ember igyekszik mielőbb a kapun kívül kerülni. Vannak üzle­tek, amelyekről mindezek­nek az ellenkezője mondha­tó el. ahol a vevő szívesen elidőzik, nézelődik, esetleg a boltossal is vált néhány szót. Mitől tud olyannyira kü­lönbözni egyik üzlet a má­siktól, amikor lényegében valamennyi azonos gazdasá­gi, jogi feltételek mellett működik, azonosak a beszer­zési lehetőségeik, és a dol­gozók fizetése sem mutathat nagy eltérést? Ami a kü­lönbségeket okozza, azt szak­nyelven a kereskedelem szubjektív tényezőinek ne­vezik. Döntő tehát, hogy mi­lyen emberek állnak a pult mögött. S még inkább az: kinek a kezében van a kor­mányrúd, a vezetés. Napjainkban a boltvezető sokkal nagyobb úr — a szó jó és rossz értelmében egy­aránt —, semmint képzel­nénk. ö az, aki megkövetel­heti, megteremtheti a tiszta­ságot, még ha kevés is az eladó, az alkalmazott Amint — ha maga is jó példával jár elöl — megkövetelheti a beosztottaitól, hogy köszön­jenek a belépőnek. Ha a bolt­vezető rendszeresen megkér­dezi a törzsvevőtől, hogy szolgál kedves egészsége, mit csinálnak az unokák, akkor előbb-utóbb a beosz­tott eladók is átveszik ezt a kereskedői magatartást. Rájönnek, hogy ők is kelle­mesebben érzik magukat, jobban telik az idő, ha csip­A nappali technikusképzés újbóli bevezetését javasolja a MTESZ oktatási bizottsá­ga, ebben látja ugyanis a nyomasztó technikushiény megoldását. Az iparban vál­tozatlanul nagy szükség van technikusokra, mert ma mér­nökök vagy éppen ellenkező­leg, nem eléggé képzett szak­emberek végzik a műszaki középirányítói feladatokat. A technikumok — mintegy másfél évtizeddel ezelőtti — megszüntetése óta hazánkban iskolai rendszerben nem ké­peznek műszaki középkáde­reket. A krónikussá vált techni­kushiány megszüntetésére a MTESZ oktatási bizottsága több megoldást javasol. Egyik lehetőségként azt ajánlják, hogy a jelenlegi szakközépiskolai rendszer­be illesszék a technikuskép­kelődés, morcosság, barátság- talanság helyett a szívélyes­séget gyakorolják. Persze, a vevő jó közér­zetéhez ez sem elegendő, elvégre nem társalogni, ha­nem- bevásárolni járunk az üzletbe. És ha nincs parizer, ha éppen szombaton fogyott el a tejszín, ha nem friss a kenyér, akkor sem kedvünk, sem időnk a csevegésre, — gyerünk egy másik boltba. Am, sajátos módon, éppen ott bőséges az áruválaszték, ahol a boltosok is kellemes emberek. Az összefüggés voltaképpen kézenfekvő. Ma, amikor élel­miszerekből nincs hiány; és a szállítók kisebb urak, mint a múltban, az is nagyrészt a boltvezetőn múlik, 'hogy szinte mindig minden le­gyen a polcokon, amit a ve­vők keresnek. A hiányért csak ritkán hibáztathatók a kenyérgyárak, a tejüzemek, a konzervgyárak vagy a sör­gyárak — a boltve/jető több­nyire megkapja, amit rendel. De rajta áll, hogy mit ren­del. Aki kényelmes és nem­törődöm, az kevés árut ren­del — így biztosan semmi sem marad a nyakán, nem romlik meg, nem kell selej­tezéssel. visszaküldéssel baj­lódni. Aki viszont lelemé­nyes és ügyes, az ismeri az élelmiszeripar új termékeit, és addig jár, 'telefonál, amíg az ő boltjába is szállítanak belőle. Az ésszerű nyilván az len­ne, ha a jó boltos sokkal többet keresne, mint a ha­nyag, a nemtörődöm. Sajnos, egyelőre nem így van; a ke­reskedelemben a jnozgóbér — a jutalék — nem olyan nagy, hogy igazán ösztönző lehessen. A szerény anyagi ösztönzés mellett azonban le­helnek — vannak, és még inkább lesznek — erkölcsi ösztönzők is. A belkereske­delem irányítói ugyanis ar­zést, oly módon, hogy a hall­gatók — speciális tanterv alapján — az első négy év után érettségi bizonyítványt, s az alapszakmára szakmun­kás-bizonyítványt kapja­nak, az ötödik év után pe­dig technikusi oklevelet El­képzelhetőnek tartják • azt is, hogy az első két évben a leendő technikusok is a szakközépiskolásokkal azonos tanterv szerint végezzék ta­nulmányaikat. A MTESZ oktatási bizottsága másik megoldásként külön techni­kusképző iskolarendszer lét­rehozását ajánlja. Itt is megvalósíthatónak tartják, hogy négyéves tanulmányi idő után érettségi bizonyít­ványt, s emellett alapszak­mára szakmunkás-bizonyít­ványt kapjon a tanuló, tech­nikusi oklevelet pedig az ötödik év végén képesítő vizsgával szerezzen. Az érett­ra törekszenek, hogy a vál­lalatok vezetői adjanak mi­nél nagyobb önállóságot a boltvezetőnek nemcsak az árurendelésben, hanem az alkalmazottak megválogalá- sában, a beosztottak bérének, jutalékának megállapításá­ban sőt, bizonyos korlátok között az árak alakításában is. A bolti önállóság sok energiát szabadíthat fel. Az emberek — így a boltvezetők is — szeretik megmutatni, mit tudnak. Erre azonban csak akkor van módjuk, ha hagyják őket saját elképze­léseik szerint dolgozni. és nem szólnak bele minden apró-cseprő ügybe. Némely vállalati, szövetkezeti köz­pont ugyanis azzal igazolja nélkülözhetetlenségét, hogy felesleges utasításokkal, rész­letkérdések szabályozásával terheli a boltvezetőket Er­re a központoknak a jövő­ben kevésbé lesz lehetősé­gük: kötelések lesznek még nagyobb önállóságot adni az egységek vezetőinek. Beveze­tik az úgynevezett költség- térítési rendszert, amelynek lényege, hogy a boltvezető pénzben kapja meg a bolt­ban felmerülő költségekre a fedezetet, és. ezzel az összeg­gel nem kell elszámolnia — szabadon gazdálkodhat. Ha­sonló elvek alapján beveze­tik majd a nyereségérdekelt­séget is. Eljöhet tehát az az idő, amikor a rátermett bolt­vezető beosztottaival együtt jobban él, mint a hanyag, a lusta, a kényelmes, aminek következményeként az áru­kínálat, a bolti légkör és a vevő közérzete javul. B ár ma még ezek a jo­gok nem illetik meg a boltvezetőket, a je­lenlegi viszonyok között is elsősorban rajtuk múlik, hogy a vevőnek terhes köte­lezettség vagy kellemes idő­töltés a bevásárlás. centra Han a gyakorlati — bizonyos fokú specializációt is magában foglaló — kép­zés időszaka lenne. A javaslat hangsúlyozza, hogy a korszerűsített techni­kusképzés megoldása rendkí­vül sürgős feladat, mert a termelő vállalatoknál a mű­szaki és irányítói feladato­kat csak olyan kollektívák tudják hatékonyan ellátni, amelyekben egy okleveles mérnökkel két-három üzem­mérnök és legalább három­hat technikus működik együtt A Művelődési Minisztérium más társadalmi szervezetek, továbbá a tárcák és a vál­lalatok véleményét is ki­kéri, s ezek egybevetésével készíti el javaslatát a tech­nikusképzés megoldására a kormányzati szervek részére. millió forint termelési érték elérése a cél az idén a Ri- nya-Dombó menti Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulatnál, s ezeknek a fel­adatoknak a zöme olyan, melyeknek a megoldásához ebben az évben láttak, il­letve látnak hozzá a dél­somogyi . mezőgazdasági' nagyüzemekben. A közérde­kű felújítási tennivalók ér­téke például 7,5, a fenntar­tási munkáké 4.5 millió fo­rintot tesz ki, s 26 millió fölött van a térségben foly­tatott olyan koviplex melio­rációs beruházás, mint ami­lyent jnost a csökölyi és a lábodi termelőszövetkezet meg a Böhönyei Állami Gazdaság megbízásából tel­jesítenek, \A meliorációs Szentjük falunkat. Ezt a rövid és mégis sokat kife­jező mondatot ifjú Révész Dezső mosdósi népfrontéi­nak beszámolójában olvas­tam. . A társközségek mind­egyikét áthatja ez a ragasz­kodás a szülőföldhöz. Ez a szeretet azóta még jobban kiteljesedett szerte a me­gyében, amióta a közigazga­tási és gazdasági központok körül kialakultak a társköz- ségbok.rok. Nagyon termé­szetes érzés hatja át az em­bereket, ami sor igyekeznek megőrizni a helyi hagyomá­nyokat, úgy befolyásolni a székhelyüket, ne feledkez­zen meg rólük se a fejlesz­tések eldöntésekor. A körzetesítések óta a népfrontmozgalom szintén sajátos körülmények között tevékenykedik. Kitűnő pél­da erre Nagyberki a hozzá tartozó társközségekkel, Cso­rnával, Kercseligettel, Mos­dóssal és Szabadival. Mind az öt településen önálló népfrontbizottaágot találha­tunk. A munkájuk sokban egyforma, sokban pedig el­tér, hiszen a települések jel­lege, lakosságának összeté­tele, hagyománya, közleke­dési viszonyai nem egyfor­mák. Egyne jobban összecsiszo­lódik az öt település. Első­munkák jellegéből adódóan több éven át tartó, az elő­zetes ütemezés szerint sorra kerülő tevékenység zajlik a földeken; a lábodiaktól és a böhönyei éktől kapott fel­adatokat még ebben az év­ben teljesíti a társulat. A műszaki fej lesz lésre szá n t pénzt az idén az a nagyszabású beruházás köti le, amelyik napjainkban ..ölt testet" a Nagyatádról Taranv felé tartó út mén­jén, a város ipartelepén. Evekkel ezelőtt egy hektár­nyi területet vett itt a tár­sulat, s akkor ágy döntöt­tek: mihelyt a fejlesztési alapjuk lehetővé teszi, el­kezdik rajta az építkezést. A város belterületén, a Ki- szely utcában levő közpon­ti telepüket ugyanis „ki­sorban akkor mérhető Ve a változás, amikor a közös ta­nács rövid és hosszú távú terveit fogadják el a lakos­ság képviselői. Ez persze nem jelenti, hogy nem for­dul elő súrlódás, hogy min­den simán és olajozottan megy. A népfrontbizottsá­gok csak úgy tudják kép­viselni a körzet szempont­jából egyetemes érdekeket, ha időnként egy asztalhoz ülnek. A terveket, elképze­léseket feladatokat megha­tározó egyeztető értekezle­tek most már rendszeresek e körzetben. Orbán Ottó csornai népfrontelnök sze­rint ,még többet hozhatná­nak a konyhára, ha az ott megjelenő tisztségviselők egymás között megbeszélnék a tapasztalataikat, meg- hánynák-vetnék, mint old­ják meg a feladatokat a legjobban. A Hazafias Nép­front megyei elnöksége is egyetértett ezzel. A szék­helyközség vezetői szintén sok tanácsot, útmutatást ad­hatnak a gondban levő el­nököknek. Elismerés illeti a négy társközség népfrontmozgal­mát azért, mert jól élnek az önállóságukkal, egyre többet kezdeményeznek. A csornai bizottság például levélben kérte a kaposvári áfésztól nőttwfc*. ott bővítés nrfaf nem jöh^t szóba, márpedig a több tucat gép javítása, karbantartása nem nélkü­lözheti a korszerű javítóbá­zist — ez ösztönözte őket az ipartelepi építésre. Csupán, nehéz földmunkagépe, tizen­három, drénező gépe egy, anyagszállitó gépe tizenhat van a társulatnak, ezenkívül számos teherautóval rendel­keznek és .csaknem húsa jármű végzi a dolgozók szál­lítását a munkahelyre és haza. Az ipartelepen ■ létesü­lő központi műszaki bázis építését a múlt év második felében kezdték, s a ter­eikből — meg a munkák üteméből — következtetve még az idei őszön haszná­latba vehetik. A nyolc és fél mi Rió fo­rint költséggel készülő komplett beruházást a tár­sulat saját építő brigádja valósítja meg. Már állnak a falai a szociális épületnek, maholnap tető alá kerül a jókora alapterületű szerelő­csarnok is. A telepen he­lyet kapnak a teljes műsza­ki ellátást biztosító kiszol­gáló és szervízlétesítmények a megfelelő berendezések­kel, korszerű fölszereléssel, s itt lesz a központi üzem- anyagtároáó és -töltő bázis is. A műszaki központ hosz­szú távon megoldja a Ri- nya-Dombó menti Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat ilyen jellegű gond­ját, s ha túljutottak ezen a meglehetősen nagy költség­vonzatú munkán, jövőre már több telik majd egyéb célokra is — például a tag­gazdaságoktól kapott felada­tok. megoldásában részt ve­vő géppark fejlesztésére. a felvásárló és takarmány- értékesítő telep megnyitá­sát, az élelmiszerbolt nyit- vatartásának módosítását. A szövetkezet meghallgatta ezeket a kéréseket, és meg­oldotta a társközség gond­ját. Még lehet sorolni a jó példákat: védetté nyilvánít­tatták a Kapos-hid mellett álió háromszáz éves nyár­fát, buszvárót építettek. A keresel! getiek sikeres fóru­mot szerveztek az eljáró dolgozóknak. Körülbelül hatvanötén dolgoznak közü­lük a húskombinátban, így a kaposvári vállalat szintén képviseltette magát. A mos­dósi népfrontbizottság felis­merte, hogy a tüdőgyógyin­tézettel érdemes együttmű­ködni a művelődéspolitikai munkában. Ez szép föllen­dülést hozott, hiszen közös érdeket szolgál. A szabadiak sokat foglalkoznak az idős­korúak helyzetével, mo6t éppen a nyugdíjas klub mi­előbbi megnyitását szorgal­mazzák. A községfejlesztésért so­kat tesznek mindegyik -te­lepülésen. Az egész körzet közös eredménye, hogy a nagyberki székhelyközség megkapta a Hazafias Nép­front nemzeti zászlóját a településfejlesztésben vég­zett munkáért. Még előbbre juthatnának, ha néhány területen szoro­sabbra fűznék az együtt­működést. A népirontbizott- ságok például szeretnék, ha előzetesen ismertetnék ve­lük a falugyűlések beszá­molóját. Az egységes állás­pont kialakítása enélkül el­képzelhetetlen. A tanács és a társközségek közötti kap­csolat jó, éppen ezért érde­mes megszívlelni az olyan észrevételeket, mint a ker- cseügetieké: mindig vegyék figyelembe a jogos igénye­ket. A megyei népfrontbizott­ság folytatja ezt a gyakor­latot a jövőben: rendszere­sen -megtárgyalja egy-egy körzet mozgalmi tevékeny­ségét azzal a módosítással, hogy a székhelyközségét sem hagyja ki. Egész biz­tos. hogy tovább erősíti a lakóhely szeret elét. a falu­hoz való ragaszkodást ez a módszer, a társadalmi mun­kában dolgozó elnökök, tit­károk, tagak tekintélyét pe­dig-növeli. t,. G. SOMOGYI NÉPLAP Négyszázan — ezerkétszázért Szakszervezet a szociális otthonokban Keveset tudunk ennek a több mint négyszáz ember­nek a munkájáról, pedig csaknem ezerkétszáz beteg, illetve időskorú gondozottal törődnek Berzencén. Ladon, Segesden, Tabon, Pattalom­ban, Drávatamásiban. Kál- mancsán és Kaposváron. Majdnem valamennyien szakszervezeti tagok — az egészségügy szervezett dolgo­zói — olyan intézmények­ben, ahol nem vetődik rajuk reflektorfény: a megye nyolc szociális otthonának állo­mányába tartoznak. Ezeken a helyeken az anyagi, a tech­nikai és a műszaki ellátott­ság javításával' egyidejűleg különösen fontos feladat a szakmai, a gondozási munka színvonalának emelése. a személyi feltételek biztosítá­sa. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága a közel­múltban a szociális ottho­nok szakszervezeti alapszer- vezeteinek működéséről ta­nácskozott, egy ilyen célból végzett vizsgálódás tapaszta­latait összegezi« és «itatta meg. Az értékelő tájékozta­tóban olvasom: „Az elnépte­lenedő kisközségekben foko­zott gonddal kellett a szo­ciális ellátással foglalkozni, hiszen az itt maradt idős emberek többsége támasz nélkül, egyedül él. A szociá­lis otthonok befogadóképes­sége és az öregek napközi otthonában gondozottak szá­ma állandóan nő . . . A ter­vezett kaposvári kétszáz és a kastélyosdombói ötven újabb hely elkészültével megvalósulhat n szociális otthonok profilirozása és sza­kosítása, Terveink szerint az időskorúak és elmebetegek otthona mellett szakosított szociális otthonokat — rész­legeket — alakítunk ki a nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékosok, a moz­gásfogyatékosok és az alko­holisták részére. E/.t meg­előzően >egre keil hajtani az i nlézmények korszerűsí t ését, felújítását...” Felújításra szorul a megyében a seges- di és a tabi, hosszú távon bővíthető a kálmáncsai szo­ciális otthon. öt intézményben önálló szb működik, háromnál te­rületi integráció érvényesül — egy-egy bizalmival —, s általában jellemző, hogy a helyi állami vehetőkkel (in­tézetvezető, főnővér, gond- pok, főkönyvelő) jó a kap­csolniuk, megfelelően tájéko­zódnak egymás munkájáról. A vizsgálódás tanúsága sze­rint — mint arról dr. Bor­bély Éva megyei titkártól hallottam — a szociális ott­honokban az étkeztetés mi­nősége és körülménye jó, esetenként — szociális okok miatt — családtagoknak, nyugdíjasoknak is biztosíta­nak étkezési lehetőséget, sőt Segesden például az te- kolaszúnelbcn a gyermekek­nek is főznek. Az ötnapos rjiunkahel bevezetésével a tabi és a patalomi otthonban adódtak közlekedési gondok, s hogy a dolgozók könnyeb­ben es idejében munkába állhassanak, a munkarendet a buszjáratokhoz igazították. Hasonló problémájuk jelen­leg a ladiaknak es a dráva- tamásiaknak van; ennek megoldása a jövő feladata. Ami a munka- és védőru- ha-ellátottságot illeti, a hely­zet megfelelő — Segesdén még munkacipőt is biztosí­tanak. A, szociális otthonok szervezett dolgozóinak szak- szervezeti tevékenységét je­lentősen elősegíti a megyei bizottságok gyakorlati útmu­tatása, intézkedési terve és az, hogy javaslatokat kap­nak a kiemelt szakmai iét­adatokra. önálló politikai ok­tatás folyik a tabi és a ladi intézményben, a többi he­lyen a dolgozók a községi oktatásokon vesznek részt, Amikor az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága ezt a témát tárgyalta, a kérdésekből és vitából kitűnt: a szociális otthonokban dol­gozók az ágazati szakszer­vezet megyei tagságának mindössze 6,6 százalékát te­szik ki ezek az emberek azonban speciális területen tevékenykednek, s olykor bizony fizikailag is nehéz munkát végeznek. Ezért is fontos az érdekképviseleti testületek működésének ha­tékonysága. a jogkörök érvé­nyesítése, a munkakörülmé­nyek javítása. A fölvétel iránti igények, a feladatok ugyanis egyre nőnek: a kö­zeli jövőben megvalósul a kastélyosdombói otthon bő­vítése, Kaposváron pedig a hetedik ötéves tervidőszakra nyúlik át az a beruházás, mely kétszázhúsz gondozott elhelyezésére kínál majd le­hetőséget. A. F. G. Zs. M TESZ-javaslat a technikusképzés megoldására ségi utáni ötödik ér kon­h. r, „Vizsga” faluszeretetből

Next

/
Oldalképek
Tartalom