Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt KÖNYVESPOLC Három katona Interjú Honfi Istvánnéval, a megyei szervezet titkárával Hatodik kongresszusára készül a Magyar -Vöröskereszt. Csaknem lél év telt el azalatt, míg az ötszaznyolcvan- három somogyi alapszervezetben lezajlottak a beszámoló taggyűlések, a választások. Egy hét múlva lesz a megyei küldöttértekezlet, melyen az elmúlt öt év tapasztalatait összegezi a szervezet. Honfi Istvánnéval, a megyei szervezet titkárával az előkészületekről beszélgette nk. — Mi ragadta meg különösképpen a figyelmét az alapszervezeti, járási, varost értekezleteken? — 1981 második fele már az előkészületek jegyében zajlott. Annyira gyorsan peregtek az események, hogy e munka szépségében csak mast gyönyörködhetek igazán, ha fölidézem magamban az emlékeimet. A csurgói Sefag vöröskeresztes alapszervezete jut eszembe, vagy az egyik kaposvári bölcsődében tartott beszámoló taggyűlés, . ahonnan az asszonyok este nyolc órakor sem kívánkoztak haza, mert szívesen beszélgettek a Vöröskeresztről. Ötszázötvennégy felnőtt, huszonkilenc ifjúsági alapszervezetünk működik a megyében. Háromezer-három- száznegyvenöt vezetőségi tagot választottunk, ebből csaknem háromezer nő. Ezernél több az új vezetőségi tag. Jelentősen fiatalodban: a vezetőségi tagok huszonöt százaléka harminc év alatti. A fiatalok közéletiségre nevelésében nekünk is vannak szép feladataink. Az iskolai szervezetekben százötvennégy vezetőségi tagunk van, ebből száztizenegy lány, s hetvenkettő pedig most ismerkedik ezzel a munkával. Száztizen- negy — s ennek nagyon örülök — KISZ-tag. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok értelmes társadalmi feladatnak tartják a vöröskeresztes munkát- A somogyi örvösök közül kétszázhárman közvet- leiüil bekapcsolódtak az alap- szervezetek tevékenységébe. — Mi jellemezte • választási munkát? — A tisztességes elszámolás az ötödik kongresszus óta eltelt időben végzett munkáról. A megyében végrehajtottuk az ötödik kongresszus határozatait. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a kis településeken nem szűntek meg az alapszervezetek. — Fontos társadalompolitikai küldetése van a szervezetnek. — A társadalompolitikai feladatokkal összhangban le- vekenykedünk. A családvédelem fontos, kiemelkedő területe a mi munkánknak. A terhesgondozástól az idősek gondozásáig sok szép feladatunk van. Az alapellátásban dolgozo orvosok sokat segítenek céljaink elérésében. — Mit nyújt a Vöröskereszt az egészségügynek? — A társadalom minden rétegében jelen vagyunk. Jelezzük az egészségügynek a gondokat, részt veszünk eze.k megoldásában is. A véradómozgalom szép eredményeit említhetem itt. Mintegy százezer önkéntes véradót tartunk nyilván Somogybán, közülük évente mintegy huszonötezren adnak életmentő vért, amit semmi mással nem lehet pótolni. Az öregek gondozásából is kivesszük a részünket, mivel nem tudnak mindenkit elhelyezni szociális otthonban. A környezet- egeszségügy szinten kiemelt feladata szervezetünknek. — Milyen új feladatokat vállalt föl a szervezet az ötödik kongresszuson? — Üj feladatokra nem vállalkoztunk, hanem igyekeztünk az eddigi munkánkat tartalmasabba team. Gazdagodott családvédelmi tevékenységünk. A hátrányos helyzetű nepesseggel, köztük a fogyatékosokkal, a tizennyolc éven aluli, sérült gyerekekkel az utóbbi években többet foglalkoztunk. Csatlakoztunk a barcsi gyerekotthon bővítésére indított társadalmi akcióhoz. Szerelnénk néhány éven belül megoldani a fogyatékos gyerekek nyaraltalásat is. A tisztasági mozgalom szinten szép eredményeket hozott a megyében. A Balaton-parttal es a me- gyeszekhellyel azonban nem lehetünk elégedettek környe- /.et-egeszsegügyi szempontból. Nagyon fontosnak tartjuk a szóbeli agitació szerepét, Ezt a módszert fel kell frissíteni. —- Falun máris szép sikerek születtek a szóbeli agi- tacióval. Es mi a helyzet városon? — A városi emberek életformája megnehezítette a mi munkánkat. A városi ember, amikor — például hat órakor — hazamegy, nem szívesen enged be senkit sem a lakásába, azért, hogy a környezet-egészségügyről beszélgessen vele. A városi vezetőségeknek, különösen Kaposváron, el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen új módszerekkel sarkallhatjuk a városlakókat a tisztasági mozv galomban való részvételre. — Fontos területe a vöröskeresztes munkának az elsősegélynyújtás is. — Az ötödik kongresszus után ez a munkánk megújult. Az oktatás sokat fejlődött. Az általános iskolás kortól foglalkozunk már a gyerekekkel. — A társadalompolitikai feladatok megvalósításában a Vöröskereszt Ínilyen kapcsolatban áll a különféle társadalmi szervekkel? — Jo a kapcsolatunk a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal. a TIT-tel. Az ifjúsági mozgalommal főleg a családi eletre nevelésben működünk együtt, sokat segítenek nekünk a fiatalok a kör- nvezet-egeszsegügyben is, az elsősegélynyújtásban, a gondozásban. A kaposvári Munkácsy gimnázium kiszesei evek óta rendszeresen vállalnak gondozömunkát. A Hazafias Népfronttal a környezet- egészségügy terén dolgozunk együtt, a családpolitikai feladatokat is megosztjuk egymással. Általában elmondhatjuk, hogy jó a kapcsolatunk a tanácsokkal is. A településfejlesztésben nagyon jól tudunk együttműködni. Igényt tartanak a munkánkra. Horányi Barna A debreceni születésű Jó/.sa I.ajos szobrászművész a kisplasztikák, érmék és plakettek kiváló mestere. A képen: Közismert alkotása, a Ivánkán táncosnők. (MTI-fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Apálya van az úgynevezett háborús regényeknek, noha mementóértékük miatt talán sohasem lenne szabad hiányozniuk a könyvesboltokból. Igaz, hogy — csak az amerikai irodalmat vizsgálva is — színvonaluk meglehetősen elter egymástól. (Gondoljunk csak a giccsgyanús Frontsebészre, és a remekmű A 22-es csapdájára!) Most, az Európa és á Zrínyi Kiadó közösen pótolt egy mulasztást: megjelentette Dos Passos 1921-ben írt Három katona című regényét. mely magyarul utoljára 19.'I7-ben volt olvasható. tehat több nemzedék tudatából maradt ki. Pedig — és ez a mű olvastán rögtön megvilágosodik az olvasóban — John Roderigo Dos Passos regénye őse. rokoni előzménye a második világháborús amerikai irodalomnak. Irving Shaw Oroszlán- kölykök című regényének modellje: itt is, ott is három katona útját követi a szerző, hogy egy-egy ponton metsszék egymást. (Az Oroszlánkölykökben — Shaw itt fejlesztette tovább a Passos-i modellt — tragikus végkifejlettel.) Norman Mai- lerre, g Meztelenek és holtak írójára elsősorban a stílusával. másodsorban a háború zűrzavarának ábrázolásával hatott, ez Bartos Tibor erőteljes, érzékletes fordításának segítségével válik megalapozott bizonyossággá az olvasóban. (Egyébként ez az olykor drasztikusságig erőteljes bakanyelv, melyet Dos Passos oly híven örökített ál regényébe, kétségkívül ott munkál Passos-i hatásra James Jones Most és mindörökké című művében, vagy a már említett Joseph Heller-fele, mar-mar abszurd A 22-es csapdájában.) Dos Passos, az 1970-beu elhunyt kitűnő író fiatal fejjel étté meg az első világháborút, önkéntes francia, majd amerikai szani- técként. Két regényében idézi meg azt a kataklizmát: a Három katonában és az Egy ember indulásában. Rendkívüli érzékenységet mutat minden embertelen- seg iránt, s itt nemcsak ezeket a müveket ettem, hanem újszerű, szimultanista regényét, a Manhattant vagy a nemreg újra megjelent U. S. A. trilógiát — melyben egykorú hírfejeket, újságcikkeket, slágertöredéke- ket sth. montázsol a fejezetek közé, erős hatast gvakoA Siófok jelentőségét eltúlzó nagy szavakért eleink sem mentek a szomszédba. Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében a régi primitív fürdői állapotokra emlékeztetendő így kezdi mondanivalóját: „Ak~ kor még nem volt Siófok'világfürdő.” Értsd: most már (vagyis 1899-ben, az írás keletkezésekor) világfürdő. Persze a régi időkben is akadtak (mint ma is) olyan Balaton-kedvelők, akik meglátták és szóvá tették a hi-'' bákat, és epés megjegyzér seikkel le-lehütötték a fantasztákat, a lendületes na- gyotmondókat. Ilyen éles tekintetű és szúrós tollú ember volt Roboz István szerkesztő úr. aki a múlt század ötvenes éveitől e század második évtizedéig sok balatoni vonatkozású cikket, fürdőlevelet irt a saját lapjába (Somogy) és a fővárosi újságokba. Roboz minden nyáron a múlt században már kedvelt fürdőhellyé fejlődött Füreden üdült (több mint hatvan esztendeig négy héten át élvezte az apátság vendégszeretetét), de figyelmét nem kerülte el a déli vasút .megépítéséig csaknem /-seller sorban tengődő, majd meglepően gyors haiadast Jókai a vízbe pottyant Tíz akó b, mutató Siófok sem. 1864-ben például arról ír a Pesti Naplóba, hogy milyen nehézkesen lehet Siófokon hajóra szállni. Hiába építettek ugyanis kikötőt, az elhomokosodott Sióba nem tudott a hajó befutni, ezért a legendás Kisfaludy a nyílt vízen várakozott utasaira, akik csónakon közelítették meg. Éppen a Füredre készülő Jókai Mórt érte itt baleset: csónakja egy óvatlan pillanatban felborult, s a nagy mesemondó a Balaton vízébe pottyant. Mindezt dr. Lukács Károly Siófok fürdő fejlődése (1863 —1945) című monográfiájában olvasom, amely a Siófoki füzetek felcímet viselő kiadványsorozatban jelent meg. (A Balaton-parti település néhai jeles értelmiségiéről, a sokoldalú dr. Lukacs Károlyról nemrég közöltünk palyamélUtó cikket, a Somogyi tajak, emberek című rovatunkban.) Aki kíváncsian réz a múltba, az rendszerint a jelenkori állapotok (amelyek viszont jól vagy rosszul a jövőt alapozzák) < okai iránt érdeklődik. Nos, az ilyen „kíváncsiaknak” minden bizonnyal kedves olvasmánya lesz ez a kiadvány. Hogy milyen lehetett a déli part a múlt században, azt Cholnoky Jenő sejteti velünk híres Balaton-köny- vében. Egy alkalommal a földvári csárdában szállt meg. Mielőtt lefeküdtek, a kocsmáros a kőkerítésbe ágyazott kaput eltorlaszolta, nehogy a szegénylegények, vagy a cigányok rájuk törjenek. Éjjel a parti nádasokban farkasok vonítottak . . . Az 1866. év már nevezetes forduló Siófok történetében, mert az alig kétszáz házat és 1500 lelket számláló község országos vásár tartására kapott engedélyt, ezzel mezővárosi rangot nyert. Márrolva az európai irodalomra is e formai bravúrral —, a Sacco és Vanzetti-per idején írt pamflettjét is. (Érdekes, hogy az U. S. A. trilógia technikáját — anélkül, hogy egymásról tudtak volna — Borisz Pilnyak is „felfedezte'' !) A Három katona pacifista szerző müve. igazi háborúellenes regény. Az Egyesült Államok az első világháború kitörésekor sietett semlegesnek nyilvánítani magát? néha Anglia már 1914 augusztusában hadat üzent Németországnak. A hadbalépés azonban elkerülhetetlen: nemet búvárhajó 1915 májusában elsüllyeszti az amerikai Lusitania gőzöst, amerikai csapatok augusztusban megszálljak Haitit stb. Az USA hadüzenete 1917. április ha- todikan tehat nem éri váratlanul a németeket. Az áthajózott amerikai csapatok azonban már nem játszanak túl nagy szerepet a háború kimenetelében. Ezt a „nem túl nagy” szerepet nta meg Dos Passos, három sorssal illusztrálva. Dán Fuselli az olasz-amerikai San Franciscóból, Chris- íield közkatona Indiánkból, John Andrews pedig New Yorkból vonul be. A kiképzés idején sodorja egyetlen fonattá sorsukat a véletlen, hogy aztán később, egy-egy váratlan pillanatban újra összetalálkozzanak Francia- országban. Fuselli kezdetben afféle örömkatona, aki karriert akar csinálni a háborúban: a tizedesi cím már célt jelent számára. Chrisíield, a farmer valóban átérzi a hódító háborúba kezdett ellenség gyűlöletét; ölni akar, hogy ne ismétlődhessen a háború. Andrews a három közül a legbonyolultabb karakter: művész, valószínűleg tehetséges komponistává válhatna, ha a háború. .. Alapos a gyanúm, hogy benne sajat magat illa meg Dos Passos. A kiábrándulás, a kijózanodás útját járják e „keresztes háborúval”, mellyel tulajdonkeppen a zűrzavar szintjén találkoznak. Az egyen itt tömeg — század, ezred — része, nem önálló cselekvésre rendelt eg esz. Az olvasót kezdetben zavarja ez a kaoszos, de valahogy mégis öntörvényű mozgás, melyben hőseink — ki-ki a maga posztján — elvesznek, sodródnak ide-oda. Színié nem. is találkoznak az ellenséggel, csak egy-egy hulla alakjában vagy messziről lőtt zarótűz-„üzenet” formájában. De nem arról van szó, hogy Dos Passos nem volt képes háborús helyzeteket, csataképeket fogalmazni; az olvasó előtt előbb dereng, majd megvilágosodik, hogy az író a kiszolgáltatottságot „énekli” arpörgette hősei tehetetlenségének felmutatásával. Fuselli. az örömkatona * munkaszázadban ad hírt utoljára magáról. Chrisíield talán fölrobbantotta szadista följebbvalóját — az író elkerüli a pontosítást itt; lehet, hogy az ellenség robbanószere végzett a hadnaggyal —, es erősödő félelmében szökevénnyé válik. John Andrews sok megalkuvás, természetétől idegen hízelkedés „eredményeként" Párizsba jut, hogy zenei tanulmányokat folytathasson. Sorsát azonban nena kerülheti el: papírok nélkül, kirándul szerelmével, és a tábori csendőrök elfogjak. Megszökik a munkaszázadból, ám végül megadja magát a reménytelen jövőnek. Furcsa, de a későbbi amerikai regényekben is felbukkanó vallomása — gondoljunk csak A 22-es csapdája hőseire! — így hangzik: „Életemben sok mindenért szégyenkeztem, Geneviéve, de a szökésemre büszke vagyok." Ezzel válik elözménv- nyé az amerikai háborús irodalomban; sok-sok kiábrándult, megcsömörlött, „nem-hős” katona követi. Amikor elfogják, élete fő- művét, a John Brown szimfónia kottapapírjai't huzat szórja szerteszét, a Sába királynőt pedig talán soha sem lesz lehetősége megírni,.. A már dicsért, erőteljes nyelvezet, az ábrázolás hitelessége mellett kilogásaink is ott sorakoznak: Andrews életútját, párizsi bohém időszakát a másik két szálnál vastagabbra Iónja; ölykor a terjengösség határáig bontva meg az arányokat. A tablóban néha el is veszik egyi- kük-másikuk ... Fusellinél, Chrisíieldnél a megcsömór- lés egy-egy állomását el is hagyja, ezekről csak közvetett formában kapunk információt, Kifogásaink ellenere, alapmű Dos Passose. Ne feledjük; akkor még Remarque, Hemingway, Faulkner, Cummings müvei sem születtek meg a háborúról! Lesko László zsemlye eius 26-án az első országos vásár napjan egy magas állványról tíz akó bort folyattak le, s ezer zsemlyét szórtak a nép közé. 1866-ban Erzsébet császárnét várták. Siófokról írták április 14-en: „A császárné erre utazása következtében (itt száll fel a Kisfaludyra) nálunk is szokatlan munkazaj es élénk élet van. mint soha azelőtt. A vasúttársaság az utakat, Sió-partokat fákkal ülteti és egy pompázó várótermet épít az indóháznál. ötven zárt ajtajú fürdőszobát is építenek a viz színére. Bizonyos Vegh házról házra járt a kis- biróval, s a kiadó szobákat mind feljegyezte...” Végh Ignác Veszprém megye nyugdíjas számvevője — Siófok történetében először — 12 éves íürdöjogbérleti szerződést kötött a káptalannal. Víg kedélyű öregúr — írták róla annak idején, Nos. ezt az „öregurat” nem rideg üzleti szempontok. vezettek. Áldozatokat sem sajnált szerelmétől, a Balatontól, hitt Siófokban, s lelkes népszerűsítője volt a fiatal fürdővárosnak. A Lukács-monográfianak csupán az első részéből. a történet kezdetere emlékeztető motívumok közül emeltem k:i nehány érdekeset, jellemzőt. Az írás további fejezetei is sok új ismerettel gazdagítják az olvasót. Lukács munkájából egyébként kitetszik, hogy Siófokot földrajzi adottságain kívül a Végh Ignachoz hasonló lelkes. tevékeny lokálpatrióták tették „világíürdővé”. Olyan emberek, akik okosan szerették a Balatont, s nagy jövőt jósoltak, szántak neki. A siófoki városi tanács által kiadott monográfiát Zá- konyi Ferenc egészítette ki a legújabb adatokkal. A fürdőtörténetet illusztráló fényképek Kenedy Ferenc helytörténeti gyűjteményéből valók. Sz. A.
