Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

YÍLAG PROLETÁRJA I, EGYESÜLJETEK) ARAi 1,80 Fi KP;W;, C - \ -* ' Í-' X c. . y­V, po ^ '"í p u o n y SOMOGYI NÉPLAP XXXVJH. évfolyom, lOf. sióm * 1982. május 8., siombal Befejezte munkáját az Akadémga közgyűlése Pénteken zárt üléssel folytatódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 142. közgyűlése az MTI várbeli kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Minden hegesztési varratot kfllón ellenőriznek a Mezőgép X. sx. gyárának termékein. E munkát a Pest me­gyei Állami Cpitőipari Vállalat laboratóriumának dolgozói végzik. Képünkön: a KÜK—8001 éa a KOR—80X1 típusú darut vizsgálják Magyar—algériai tervezési tárgyalások Vöröskeresztes világnap A nemzetközi és a hazai Vöröskereszt immár hagyo­mányosan évről évre meg­rendezi a vöröskeresztes vi­lágnapot. Minden világnap­ra egy-cgy jelszót fogalmaz­nak meg, kiemelve valami­lyen — különösen fontosnak tartott — mozgalmi tevé­kenységet. időszerű felada­tot. így az 1982-es vöröske­resztes világnap jelszava: Gondozzuk a rászorultakat! A Vöröskereszt-mozgalom alapvető céljai közül mos. az egyik legfontosabb fel­adatot helyezi előtérbe. Min­dennapi életünk megannyi tapasztalata igazolja: szinte nincs olyan ember, aki ne volna hajlandó valamilyen formában segíteni a pártfo­gásra. támogatásra, gyámo- lilásra. gondozásra szoruló­kon. Szinte véget nem érően sorolható: hol. miben, mikor lehet és kell közbelépni, se­gíteni. Vegyük gondosan számba: közvetlen környe­zetünkben — például a csa­ládban — kik szorulnak tá­mogatásra. gondozásra. Mert bizony, még az is megesik olykor, hogy épp azokról fe­ledkezünk meg, akik a leg­közelebb altnak hozzánk. Nézzünk körül ezután a la­kóterületünkön. a munkahe­lyünkön, illetve baráti kö­rünkben; kik élnek olyan körülmények közölt, akik gondozást igényelnek, akik­nek helyzetén olykor apró figyelmességekkel is könnyí­teni lehet. Vannak, akiknek az em­beri kapcsolat hiányzik, amely' képes elűzni a magá­nyosság keserű óráit. Ok azt várjak, hogy valaki néha­napján rájuk nyissa az ajtót, s érdeklődjék hogylétük iránt. Az emberi szó, a be­szélgetés hiányzik nekik, amely magányos, egyhangú életüket megszínesíti, tartal­massá teszi. Masuknak vi­szont segítségre van szüksé­gük: a bevásárláshoz, a la­kás kitakarításához, a kis­kert rendbetételéhez, gondo­zásához, a tüzelő- és az ivó­víz bekészítéséhez, a gyógy- ' szerek beszerzéséhez, és így tovább. Sokan másfajta se­gítséget igényelnek: tolóko­csit a mozgásukban korláto­zottak, táborozási lehetősé­get az olyan gyerekeknek, akiknek még nem is volt al­kalmuk a szülői ház vagy az intézet falain kívül kerülni; másak az ebéd hazaszállítá­sát... Nincs olyan megye, ahoi — a legkülönbözö te­lepüléseken is — ne alakul­tak volna ki szoros és jó- szándékú üzemi—társadalmi kapcsolatok az óvodák, az iskolák és egyéb gyermek­intézmények segítésére. A gyámhatóságoknak is egyik ilyen aktív segítőtársa, szö­vetségese a Vöröskereszt. A Magyar Vöröskereszt és tagsága, s rajtuk kívül ter­mészetesen mc[ sok ember és munkahelyi, lakóhelyi kö­zösség méltán lehet büszke hazánkban mindarra, amit önként, emberségből, önzet­lenül tett és tesz mások helyzetének megkönnyítésére. Hogy még kevesebb legyen a könny, a keserűség, s még több a derű, a mosoly. Az idei vöröskeresztes vi­lágnap jelszava — Gondoz­zuk a rászorultakat! — ket­tős értékű: nem csupán a gondozottakat, a rászorulta­kat gazdagítja, hanem ma­gukat a segítőket is. Hiszen ily módon teljesebb embe­rekké válhatunk. Szentágothai .János, az MTA elnöke beszámolt az elárulj t közgyűlés oia végzett aivaciémaai testületi munka- róL Az elnökség es az ai ta­la esetenként kiküldőit több­féle munikabizottsag számos országos érvényű, nagy je­lentőségű témában tájéuoző- tíoLt es foglalt állást. Egye­bek között megtárgyalta és véleményezte a közoktatás helyzetéről szóló jelentést es javaslatot tett a fejlesztés io irányaira. FoglalRozott a íelsooKtatási intézmények kuiaui-Iejleszto munkaja- vaJ. A Minisztertanács fel­kérésére "Véleményt nyílvá­nított a lakásépítés, lakás­fenntartás, lakásgazdálkodás és -eloszlás irányelveiről. Ke- rekaszíal-kofüéreneián volt szó a településeik fejlődésé­nek hazai problémairól, s vitat rendezett az elnökség a hazai élelmiszeripari es a fejlesztését szolgáló kutatá­sok helyzetéről, jövőbeli fel­adatairól. Pál Lénárd, az MTA főtit­kára jelentest tett az u.:ide- miai kutató intézeteit 197ü— 1,980 közötti tevékenységié­ről. Mindenekelőtt azzal jel­lemezte ezt az öt esztendőt, hogy a tudományos kutatás a korábbinál jobban kötő­dött társadalmi, gazdasági céljainkhoz, az országos táv­lati tudományos kutatási terv megszabta főirányokban és célprogramokban végzett munka a legtöbb esetben hozzákapcsolódott valami­lyen fontos társadalmi, gaz­dasági kérdéshez. Bár a tu­dományos kutatás nemzetkö­zi élvonalába tartozó ered­mény kevés született, az eredmények mennyisége, és egyes ágazatokban a minő­sege is figyelmet érdemel. A tudományos kutatás — ma1 kent a jelentésből kitűnt — gazdasági fejlettségünlcnek 'megfelelően járul hozzá a világ .tudományos informá-v ciótermeléséhez. Arról is szói: a főtitkár, hogy a kutatóhelyek mun­kájában eloterbe került a fajlagos energia- és'anyag- ráfordítások csökkenését szolgáló technológiák tudo­mányos alapjainak kimun­kálása. Ugyancsak folyama­tos feladat az automatizálás és a számítógépesítés fej­lesztése, nemkülönben az élelmiszergazdaság tudomá­nyos hátterének erősítése. Az elnöki és a főtitkári referátum után vita követ­kezett. A felszólalók nem annyira az egyesi szakterületek ered­ményeivel, esetenként' belső gondjaival — ezek ismerte­téseié! — kapcsolódtak a re- ferátumokhoZ, sokkal inkább a tudomány egészének, a tu- dományszérvezésnek témáit elemezték. Az eredményeket elismerve, de a jobbítás szándékával elsősorban a fo­gyatékosságokra, illetve a további teendőkre hívták fel a figyelmet. Visszatérő témája volt a vitának a kutatási eredmé­nyek hasznosítása, mert — miként többen is aláhúzták — e tekintetben igencsak lassúnak tűnik a tudomány és a gyakorlat közötti vér­keringés. Mind a tudósok szemszögéből, mind a nép­gazdaság oldaláról vizsgá­lódva egyértelmű a követel­mény: mihamarabb a gya­korlatban kamatoztatni kell azt, ami a szellem termékei­ből értékké változtatható. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással válasz­tották meg az akadémia új rendes, illetve levelező tag­jait. A korábbi levelező ta­gok közül 37-en lettek ' az MTA rendes tagjai, a tudo­mányok doktoraiból pedig 34 levelező tag került ki. A vitában elhangzottakra Szantagothad Janóé és Pál Lénárd válaszolt. Az elnöki és főtitkári be­számoló, líalamin.t a vita alapján a közgyűlés határo­zatot fogadott el, amely az aKademia feladatául tűzte ki az áiíogo problémás, előtér­be állítását a kutatásiban, valamint a különböző tudo­mányterületek es szerveze­tek együttműködésének job­bítását. A határozat szüksé­gesnek tartja olyan, aa, új feltételekhez alkalmazkodó kutatási sizierkaziét-szervezet es módszerek kimunkálásét, amelyek segítik a tudomány eredményeinek hasznosítá­sát. A határozat helyesli azt a folyamatos gazdasági re­formpolitikát, amely oly sok eredményre vezetett az el­múlt években. Egyetért azokkal az intézkedésekkel is, amelyek az intézeti és a szervezeti rendszer javítását célozzák. Az elfogadott do­kumentum javasolja a gaz­daságpolitika továbbfejlesz­tését, mindenekelőtt a kül­gazdaság, az ár- és bérrend­szer, az innováció terű létén es szorgalmazza azt is, h^gv készüljön átfogó elemzés az elmúlt 25 év tudománypoli­tikai tevékenységéről. A ha láiroziat elfogadásával — majd Polinszky Károly áléinak zárszavával — befe­jeződött az MTA* 142. köz­gyűlése. Reggel fél nyolckor indult az autóbusz. Az első állomás Szántódpuszta, de az út kö­vetkező állomása most nem valamélyik Balaton-parti te­lepülés: még Földvár előtt balra fordul a jármű, s Kő­röshegyen, Telekin át a Tabhoz közeli Zala község­be viszi utasait . . Előbb Május 3. és 7. között Bu­dapesten tárgyalt az algériai tervezési es területfejlesztési minisztérium főtitkára El* Hadj Haaussine, Koós János­sal, az Orsizágas Tervhivatal államtitkárával. Egyetértet­tek abban, hogy a központi téröezö szervek es intézmé­nyek között rendszeresebbé azonban Szántódpusztán néz­nek körül. Van mit nézni! A Siotour által rendezett szak­mád kirándulás résztvevői — az Ibusz, a Coop tourist, a Volanlourist, a Magyar Autóklub és a Meosektourist fiatal szakemberei — bejár­ták a műemlék pusztát. Min­denekelőtt az idei szezon újdonságait, az egykori cse- léd lakájokból kialakított . apartmanokat nézték meg. Az ízlésesen berendezett két­ágyas, fürdőszobás, főzófül­kés lakosztályokban pótágy is elhelyezhető... Eddig he­tet nyitottak meg' a vendé­gek előtt, de a főszezonra még négy elkészül, s később tizenöt ilyen sajátos hangu­latú szálláshely lesz a pusz­tán. A kirándulók természete­sen meglátogatták a kiállítá­sokat is. Különösen tetszett az endrédi csipke tárlata, s a puszta egykori bérlőjének, Páloczi Horváth Adámnak szellemét is megidézd ük a földmérnöik, költő, népdal- gyűjtő teremnyi emlékmú­zeumában. 'Ebben segített a hajdani látogató, Kazinczy Ferenc napiójegyzete is, amelyben szinte megelevene­dik a kedelyes házigazda, a Ü0 esztendős Horváth Ádám — valamint Péterfi Ida re­mek monográfiája, a Szántó- di füzetek sorozatban. Szán- todpusztan láttunk egy Bastei típusú négy személyes, fűthető lakókocsit is a hoz­zá tartozó kempingtölszere- léssel; e bemutató azért volt időszerű, mert a Siotour az idén először lakókocsikat is ad bérbe a turistáknak. Húsz Basted típusú lakóko­teszik az együttműködést. Kifejeztek készségüket, hogy elősegítik a szakértők közötti tudományos találkozókat és bővítik az információcserét. El-Hadj Haoussine-t fogadta Faluvégi Lajos Anániszterel- •nökrheiy elles, az Országos Tervhivatal elnöké. esi ja van az, Idegenforgalmi hivatalnak, s ezeket a za- márdi autóskempuigbep tá­rolja, A zalai Zichy múzeumban (miközben a düreri tehetség­gel megáldott festő és grafi­kus, Zichy Mihály rendbe tett szülőházában, műtermé­ben a művész festményei, egzotikus tárgyai, maradék könyvéi es bútorai közt bo­lyongtunk.) lehetetlen volt meg nem idéznünk Somogy -tobt« —i nem eléggé ismert! — emlékhelyét; a többi kö­zött Sómogytúrt, Kuntfy fa­luját, Babonyt, Rudnay fes­tő tanyáját es Kaposvárt, a csodálatos Kippl-Ronai es Vaszary Kaposvárát. Somo­gy oí szeretik, a festők. A Siotour most azért irányí­tottá Belső-Somogy felé a kiránduló idegenforgalmi szakembereket, hogy rádöb­bentse őket: nemcsak Bala- ton-partja van a megyének. Lám, van egy Igái ja is! Sző­lők, présházait, ízléses villák kosaorúzta „kies'’ fürdőhely, gyógyító víz és idegnyugtató táj... A Siotournak itt kempingje, motelje van, s különösen nyáron sok hazai és külföldi vendége. A me­gyeszékhelyen a Rippl-Rónai Múzeum látnivalóiban gyö­nyörködtek, majd Szennába indultak a szabadtéri nép- ' rajzi gyűjtemény ' megtekin­tésére. Onnét Barcsra veze­tett az út. Ma megtekintik a határ menti város neve­zetességeit, a szállodákat, 'a Lkává múzeumot, a környék horgászparadicsomát. Nagy­atádon pedig a Park szállót és a szoborparkot nézik meg, majd a simongáti sörözőben ürítik-ki a búcsúpoharat. Az alumínium nyersanyag, illetve félkész gy ártmányok világpiaci ára csökken. Ezért a székesfehérvári Könnyűfémműben megváltoztatják a termékszerkezetet. Az idén már nö­vekszik a munkaigényesebb, finomabb kidolgozású alumínium termékek gyártása. A hó­nap végén megkezdi a munkát a japán gyártmányú alumínium-szalag gyártósor, és jú­liusban már dolgozik az eloxáió mű. A képen: Próbaüzem az alumínium szalaggyártó gépsoron Somogyi séta Kísérők: Pólóczi, Zichy

Next

/
Oldalképek
Tartalom