Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Nyújtózkodott egy nagyot a település, és a házak megfontolatlanul íelszaladtak a hegyoldalra: formás piros és szürke palás nyaralók és több vendégnek is szállást biztosító házak épültek csali­nem a csúcsig. Fentiről messzire látni: párás kéksé­gen át int vissza a Bada­csony, s a lombosodé fák között itt is, ott is megcsil­lan a víz. Apró süvegcukor­nak tetszenek innen a vitor­tá1s6 part felé tartó, menet­rend szerint közlekedő hajó. A hegyoldalra nyújtózkodó település — Fonyód — 900 éves, s mégis olyan, mint egy gyorsan fejlődő kamasz: egyik évről a másikra növi ki alig több, mint hétezer áftanöo lakosába® szabott intézményeit. Fonyódi tőkék iüftj&k: sehol nem mutatja olyan raep képét a tó, mint innen a hegyre kanyarodó utakról, s a leágazó ösvényekről. Aki a vízről kémleli a Sipos- hegy és a Várhegy lejtőit, a fák közül kivillanó háza­kat látja, ■ esténként az év­ről évve magasabbra kúszó fényfüzért. Fonyód nem zárt település, csak a nagyközség kialakuló központja, s né­hány másik „pötty” alkot egységet Az építkezés, saj­nos, rombolj« a tájat: fel­szabdalja az összefüggő zöldterületet, telkeket alakí­tottak ki, utcákat nyitottak, s az utcákon gyorsan rohan le a csapadék, magával ra­gadva mindent, ami útját állná. A teljességhez hozzátar­tozik, hogy az építkezés át­alakította a„ fák közé rejtő­ző Fonyódot. Fent a hegyol­dalon. a kőris, a cser és a tölgy védelme alatt keiteket alakított ki az ember, s benne új fákat telepített. És apró szőlőlugasokat is. A talaj a badacsonyihoz ha­sonló, s a fonyódi hegyol­dalban termett bor zamata is magán viseli a jellegzetes balatoni ízt Csupán egy hi­ányzik a badacsonyi ízbőlj a tó napfényt visszatükröző hatása. A fákért harc folyik. Ki­vágni csak akkor engedik, ha öreg, beteg már, vagy éppen az építkezés indokol­ja. A tájat féltők, s az épít­kezők vitája nemegyszer hi­vatalos fórumokig jutott el, s a nagyközségi pártbizott­ságon is beszéltek róla. Fo­nyód sorsa, fejlődése na­ponta téma itt. Tóth József, a nagyközségi pártbizottság titkára szívesen felel a kér­désre: minek örülnek ma a 9Ú0 éves Fonyód lakói? — Annak, hogy az idén hozzunk is eljut a földgáz, n a hatodik ötéves terv vé­gére a posta új épületébe, a kor igényeinek megfelelő te­lefonközpont kerül. Örö­münk, hogy van egy olyan sportcsarnokunk, amelynek már híre ment messzi föld­re. A fonyódiak a Balaton környezetvédelmét szolgáló minden intézkedésnek örül­.nek: mostanában sok ilyen intézkedés született, s hatá­sa érezhető. — S mit tekintenek fe­szítő gondnak? — Szeretik ért a telepü­lést az itt élők — mondja a tanácstitkár. — S aki sze­reti, félti ás. Sok apró jelét tapasztaljuk ennek: szólnak egy fáért, észrevesznek a te­lepülés érdekében tett min­den apró intézkedésit, és a hívó szó nem marad hatás­talan. Fonyódot a fonyódi em­berek formálják. Luthár Péter Gyertyás László dunk forrása, hogy a köz- művelődéshez hiányosak a tárgyi feltételek. Mivel nem kiemelt téma ez, a hatodik ötéves tervben jelentős elő­relépésre nem számíthatunk. E tények ismeretében nem csodálkoztunk azon, hogy Suli Ferenc, a fonyódi mű­velődési ház igazgatója fa­nyar mosollyal mutatta be „birodalmát”, amely korsze­rűnek nemigen nevezhető, viszont a szűk kultúrházak versenyében előkelő helyen végezhetne. Dr. Kercza Imre tása, valamint az itt élő em­berek ellátása a település szerepkörének megfelelő színvonalon. A régi Fonyódon az utcák­nak csak 17 százaléka csa­tornázott. Előrelépés akkor várható, amikor valóra vál­nak a Víziterynél most ké­szülő tervek. Egy másik terv — a Várhegy és a Sípos­hegy csatornázása a megva­lósulás útján van. A Fo­nyódra látogató leptesrt-nyo- mon találkozik az útbontás kellemetlenségeivel, s gyak­ran hallja a légkalapácsok dobhártyát fájditó hangját ingatlantulajdonos nemtörő­dömsége miatt — ott is csak, gondot okoz. A megyei ta­nács elkészítette Fonyód csapadékvíz-elvezetésének tanulmánytervét Ebből tud­juk, hogy a tel jes rendszer kiépítésié 200 millió forint­nál többe kerülne. E prog­ram részeként több éves előkészítő munka után kez­dődött meg a Balaton egyik legszebb természeti értéké­nek, a fonyódi kettős domb­nak az erózió elleni védel­mét szolgáló beruházás. A mostani program megvalósí­tása 40 millió forintba ke­rül, és 1934-ben lesz kész. Ezzel a hegy keleti, nyugati cs déli oldalán a gond még nem oldódik meg. A csator­narendszer csak a part fe­lőli oldalt védi. Fonyód féltő, és termi akaró emberek munkája nyomán alakul, A mészkő zúzalékkal borított utcák két dolgot bizonyítanak: az egyik az, hogy kevés a pén­ze a tanácsnak, beosztással lehet csak „megélni” belőle, a másik pedig az, hogy szí­vesen „toldják” meg az itt élő emberek hozzájárulásuk­kal, társadalma munkájuk­kal a tanács fejlesztési alap­ja — Azt, hogy az itt élő em­berek szeretik a települést, jól bizonyítja, hogy tavaly több mint tízmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközségért — mondta a vb-titkár. Ez pe­dig azt jelenti, hogy minden állandó fonyódi lakosra 1363 forint értékű munka jut. A somogyi települések ka­tegóriájában két egymást követő évben az első helyet érték el a® egy főre jutó társadalmi munkát tekintve. Tavaly pedig a népfront or­szágos tanácsának elismerő oklevelét — Hétezer állandó lakos­nak kellene programokat, rendszeres elfoglaltságot biztosítanunk. Számítsuk le a csecsemőket és az aggo­kat, valamint azokat az em­bereket, akiknek az érdek­lődésére nem számíthatunk, úgy is elég nagy számot ka­punk. ' Ezután vegyük sorra az alapellátás objektív kö­rülményeit: Fonyódon ez a ház, a könyvtár, a mozi és a szabadtéri színpad. Feny­vesen a klubkönyvtár. Or­dacsehiben a klubszoba, amelyből nemsokára klub- ház lesz... Ennyi. Így ter­mészetes, hogy rendezvénye­inket, á 1 landóan működő csoportjaink programjait csak társszervek segítségé­vel tudjuk lebonyolítani. — Említhetne néhány jól dolgozó közművelődési „ala­1 kulatót”. De úgy gondolom, hogy épp a körülményekhez viszonyít­va eléggé jól elvégzett mun­kánk a legnagyobb érv amellett, hogy szükség vol­na a tárgyi feltételek job­bítására. Hogy mást ne 'em­lítsek: egy tisztességes kiál­lítóterem nélkül féloldala­sak vagyunk. A csaknem öt­száz mindig tevékeny em­ber, a könyvtárba beiratko­zott kétezer olvasó és az al­kalmanként megjelenő so­kak is megérdemelnék a nagyobb anyagi erőket. Per­sze így sem állunk meg, nem töltjük időnk nagy ré­Szinte pontokba szedve fe­lél a kérdésünkre, s az uj- ján számolja, hogy nem ha­gyott-e ki valamit: — A szennyvízcsaitoa-na- hálózat hiánya sok bosszú­ságunk forrása. Az idén eb­ben Is lépünk előre: a ké­szülő tervekkel párhuza­mosan megkezdődik a tár­sulat szervezése. Jövőre — A gimnázium művész­együttese, kórusa több aranyoklevéllel, a régi-régi önkéntes tűzoltó-zenekar, a felnőtt és gyerek citeraze­nekar, a művelődési ház bábszakköre, fafaragói nik, több ifjúsági klubunk.... So­roljam? — Elég. Ez a sor, s ami még következhetne, bizo­nyítja, hogy mostoha tárgyi feltételek között is művelőd­szét kesergéssel. Igyekszünk sok ötlettel előállni. Ilyen lesz például a megyei ta­nács alkotóházának udvarán létesítendő mini-kamara- azínpad, kisebb színházi pro­dukciók és hangversenyek számára. — Ez is szabadtéri ... — Erre van erő. No meg az égető szükség is a nyár­ra szól, hiszen az idegenfor­galmi szezonban tízezreket kell k i szolga Inunk. Télen az állandó lakosság még csak- csak elfér a most meglevő helyeken. Ám nyáron a tö­meg, az egyre igényesebb tömeg... Fonyód állandó lakóinak száma — az üdülőkben és az idegenforgalom keretében itt megfordulókhoz viszo­nyítva — nagyon alacsony. Nyaranta 40—50 ezer, hét­végeken pedig 60—30 ezer ember ellátásáról kell gon­doskodni. Egy közepes nagy­ságú magyar város lélekszá­múinak megfelelő, sokféle igényű ember érkezik ide, és joggal várják azt, hogy vá­rosi színvonalú ellátást kap­janak. A Balatoni Regionális Fej­lesztési Program is erre je­lölte Fonyódot, s a Balaton- kömyék 18 kiemelt tele­pülése közé sorolta. Szerep­körét pedig így határozta meg: nemzetközi kiránduló- központ és üdülőtelepülés. Alapvető feládata az idegen­forgalom szervezése és ellá­— A hegy oldalába ka­paszkodó településen nehéz a lezúduló vizet kordában tartani — mondta dr. Ko­máromi József, a nagyköz­ségi tanács vb-titkára. — Fent a hegyoldalban ez okoz gondot. Lent a part mentén pedig — főleg ősszel és ta­vasszal — a magas talaj­víz-szint. Az utak mellett nincs mindenütt megfelelő árok a csapadékvíz elveze­tésére, s álról van — néhány megkapjuk az első utcákra a kiviteli terveket. A mun­ka, amely a Rfilkovics-árok- tól keletre eső területeket fogja át, eltart a hetedik öt­éves tervig. A Balatoni In­téző Bizottság 15 millió fo­rinttal támogatja elképzelé­seink valóra váltását. Nem örülünk annak sem, hogy a múlt század végén épült vas­útállomás ma ilyen állapot­ban van, s az is sok gon­hef, aki akar, s szervezheti ezt a tevékenységet, aki tud­ja. Az igazgató újabb savany- * kás nevetése elárulta, hogy ezzel a „fordulattal" nem először találkozott: — Természetes. Művelőd­ni, különösen nyáron akár­hol lehet, ha nem esik az eső. Kulturális rendezvénye­ket csinálni szintéin lehet. FONYÓD FÉNYÉI

Next

/
Oldalképek
Tartalom