Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
XXXVIII, évfolyom, 118. szám * 1982. május 22., szombat Véget ért a Komszomol XIX. kongresszusa Ismét Pasztuhov az első titkár Jaruzelski hazaérkezett Szófiából Csütörtökön a késő esti órákban visszaérkezett Varsóba a lengyel pórt- és állami küldöttség, amely Woj- ciech Jaruzelski hadsereglá- bornok, a LEMP KB eiső titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke vezetésevei egynapos hivatalos baráti látogatást tett Szófiában. A lengyel rádió és a televízió a nap íoiyaman vezető helyen tájékoztatott a látogatás eseményeiről, méltatta a két testveri szocialista ország együttműködésének jelentőséget, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek fokozott kihasználását. (MTI) Építészetünk megújulásának tennivalóit, a társadalomhoz fűződő kapcsolatainak erősítését és a gyorsan változó igények rugalmas kielégítésének feladatait állította a vita középpontjába a Magyar Építőművészek Szövetségének tisztújító közgyűlése, amely pénteken fejezte be munkáját a Kertészeti Egyetem dísztermében. Az önkritikus észrevételekhez, előremutató javaslatokhoz kapcsolódott felszólalásában slbranám Kalman építésügyi és városfejlesztési miniszter. Építészetünk eddigi munkájának megítélésével összefüggésben» Hangsúlyozta, hogy nemcsaK nálunk, hanem az egész világon korábban mennyiségi Szemlélet uralkodott, í^ajd a technika bűvülele hozott túlzásokat, de a vadhajtások ellenére is minden okunk megvan arra, hogy vállaljuk mindazt, amit a magyar építészét és építőiparunk alkotott az elmúlt évtizedekben. Most már előre kell tekinteni, hiszen tudjuk, mit nem szabad és mit kell jót csinálni, hogy gazdasagunk, társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában rugalmasan kövessük az életmód- változások miatt sokrétűbben differenciált igényeket. Építészeink kövessék nyomon ezeket a valós és változó követelményeket, s az igények és a lehetőségek összhangjának megteremtésevei, tudásuk legjavának latbavetésével alkossanak igényes, emberi léptékkel formált környezetet. A megújulásnak ezen az útján járva a jónak- és a szépnek akkora értéke lesz. mint korábban a soknak volt. Az. építészek és a társadalom kapcsolatát is elsősorban az épített környezet célszerűségének, minőségének javításával erősíthetik. Az építészet, az építőipar hosz- szu évtizedekre határozza meg az ember környezetét, tehát a jő munka jövőbe tekintő magatartást is kíván, hogy a mostani alkotás minél jobban megfeleljen a következő generáció igényeinek is, jól szolgálja a közérzet javítását és jótékonyan segítse az emberek kedvező közérzetének kialakulását, személyiségük fejlődését. Ábrahám Kálmán egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik az építészeti oktatás fejlesztését, a túiszabáLeonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az SZKP és a. szovjet állam más vezetőinek részvételével pénteken Moszkvában megtartotta záróülését a Komszomol XIX. kongresszusa. A küldöttek a nap másik feleben zárt ülésen megválasztották a Komszomol új központi bizottságát. A kb első ülésén döntött a titkárság összetételéről. A Komszomol Központi Bizottságának első titkárévá Borisz Pasztuliovot választották ujja. A delegátusok • a záróülé- sen nagy lelkesedéssel hagylyozottsóg feloldásával a tervezők munkájának egyszerűsítését, a csaiádiház-épi- ttsben tapasztalt igénytelenség megszűntéiévé érdekében a tervezési jogosultság ismételt felülvizsgálatát sürgették. Szükségesnek tartja, hogy a leghatékonyabb megoldások kiválasztása érdekében a beruházók, a megbízok az eddiginél szélesebb körben éljenek a pályázatok, az alternatívák kiválasztásának lehetőségeivel. A további vitában is többen szorgalmazták építészeti értékeink védelmét. Jelenleg mintegy 13 ezer épületet védünk az országban, s ezért javasolták, hogy időszerű lenne ezeket több osztály Konténerrakodási bemutatóval kezdődött tegnap Siófokon az ipartelepen létesített kereskedelmi pályaudvar avatása. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat által megvalósított pályaudvar (amelynek első része 1983- ig készül el teljesen, s 140 millióba kerül) és annak korszerű berendezése által immár elhetővé vált a Ba- laton-parti város bekapcsolása az úgynevezett belföldi közepes szállít ótartályos forgalomba. Mint ismeretes, az orták jóvá a Komszomol kongresszusának az SZKP Központi Bizottságához intézeti levelét. Pénteken este, röviddel a tanácskozás befejezése után útnak indultak Moszkvából a Komszomol XIX. kongresszusáról elnevezett ifjúsági építobrigádok, amelyek Nyugat-Szibériában, az orosz föderáció nem feketeföld övezetében és a Szovjetunió más területein folyó kiemelt, Komszomol-védnökséggel megvalósuló beruházásokon fognak dolgozni. Az építő- brigádok tagjait a kongresszus záróülésen ünnepélyes keretek között, búcsúztatták. szerint, így nemzetközi, európai és helyi, műemléki kategóriába sorolni. A műemléki helyreállítás műszaki tervezésének fejlesztése érdekében pedig szükségednek tart ják, hogy ezekről az épületekről készüljön művészeti es építészettörténeti tudományos dokumentáció is. A beszámolók és a vita alapján a közgyűlés határozatban jelölte meg a szövetség feladatait, amelyek teljesítésével az eddiginél is hatékonyabban járulhat hozzá a magyar építészei megújulásához. A jelölő bizottság javaslatai alapján a közgyűlés megválasztotta a szövetség 57 tagú vezetőségét, majd a I vezetőség megválasztotta a 9 I tagú elnökséget. szággyűlés 1968-ban törvényként fogadta el a vasútiak és a közútiak együttműködését. A konté- nerszállílási rendszer ennek a törvénynek, illetve az együttműködésnek eredménye. A MÁV a KPM-től kapott megbízás alapján építette ki a konténerfuvarozási hálózatot, melynek 1973 óta Somogy is része. A 13-as számú Volánnal együttműködve kezdtek hozzá öttonnás, közepes méretű kontó-/ nerekkel a fuvarozáshoz. Az első körzeti központ Kaposvár volt, majd Barcs, s íme Befejeződtek a magyar—algériai gazdasági tárgyalások Pénteken Budapesten befejezte munkáját a magyar —algériai gazdasági és műszaki-tudományos vegyesbizottság hetedik ülése, amelyet Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetve Brahim Brahimi vízügyi miniszter vezetett. A vegyesbizottság áttekintette a két ország között dinamikusan fejlődő árucse- réforgalom valamennyi területét es részletesen elemezte az elért eredményeket. Felvázolta mind a közeli, mind a távolabbi jövőre az ipari, a vízügyi, a mező- gazdasági, az egészségügyi, oktatásügyi, a két ország között megindult építési és műszaki-tudományos együttműködés bővítését célzó teendőket. A társelnökök pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a vegyes- bizottsági tárgyalások eredményét összefoglaló jegyzőkönyvet. Az algériai miniszter szakértői kíséretében látogatást tett a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben és az Ikarus gyárban. Fogadta a minisztert Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Megbeszéléseket folytatott Betényi István pénzügy-,' Púja Frigyes külügy-, Veress Péter külkereskedelmi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi- miniszterrel, Juhász Ádám ipari államtitkárral, valamint Kovács Antal államtitkárral, az. Országos Vízügyi Hivatal elnökével. a harmadik: Siófok. (Az állomáshoz kb. 40—50 kilométeres körzet tartozik.) Eddig Székesfehérváron volt a legközelebbi körzeti állomás, s innét közúton kellett az árut a címzettekhez szállítani. A Siófok—Budapest közötti távolságot figyelembe véve az egy konténerre eső szállítási költség 250 forinttal csökkent uz új körzeti állomás beiktatása révén. A konténeres fuvarozás előnye, hogy más lehetőségekhez képest olcsó, s mivel a szállítás „háztól-házig” történik, a fuvarozó és a fuvaroztató között közvetlen a kapcsolat. A konténereket a vasúti állomásról a Volán viszi ki a megbízóknak. Az új pályaudvar egyébként lehetőséget ad arra is. hogy például Tabra vagy Boglár- lellére ne Kaposvárról, hanem a közelebbi Siófokról vigyék a konténereket. Az új beruházás jelentőségét Busch Károly, a Pécsi Vasútigazgatóság igazgatóhelyettese, valamint de Sorgo Tibor, a 13-as Volán igazgatóhelyettese méltatta, s adta át Bíró Sándornak, a siótoki állomásfönöknek. A konténerfuvarozási lehetőségekről pedig Szatmári András, a KPM vasúti főosztályának képviselője tartott tájékoztatót. Építészetünk a mepújliodás útján Az Építőművész Szövetség tisztújító közgyűlése Konténerrakod isi bemutató Uj pályaudvar Siófokon r FONTOD ÜNNEPÉN Ha a Várhegy és a Sípos-hegy óriási bazalttömbjét egyszer szólásra bírhatnánk, bizonyosan végtelen hosszúságú történetekkel Szórakoztathatnának bennünket az elmúlt századokról. Szólna a fáma az írott história előtti időkről — az egykori láp helyén később megtalált kőszerszámok, nyíl- és dárdahegyek szolgálhatnának „szemléltetőeszközként ”-, de szólna kőoszlopokat faragó pannóniai polgárokról, hadba vonuló római légiókról. Honfoglaló őseinkről, akik cölöpökre épített házak maradványait hagyták reánk. 1. László királyról, aki 1082-ből származó összeíró levelében először említette „Funoldi” települést, a halászat és vadászat emlékeiről, Magyar Bálintról, a törökverö hősről, s a kis végvárról, melynek életét oly vonzó szemléletességgel írta le Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényében. De mesélhetne a két hegy a szőlőművelés és a fürdőkultúra keletkezéséről, neves Írókról, festőkről és zeneszerzőkről, akik ide, a Balaton lenyűgözően szép délnyugati végébe vonultak vissza maradandót alkotni — s ugyanakkor a környéken élt halászok és parasztemberek nyomorúságáról, uradalmi cselédek és félnomád állatartók ‘kínjairól. Vasúttelepitésról, ff- loxérá-fertözésekröl, tőzegvágásról, nádaratásról, urba'nizá- ciáról és környezetszennyezésről. Egyszóval: a kilencszáz esztendős Fonyód krónikája vaskos kötetre rúghatna. A legnagyobb terjedelemhez persze az utóbbi három és fél évtized eseményeinek kellene jutniuk a krónikában, hiszen az egykor vadregényes berek, a titokzatos vadvízország helyén a felszabadulás óta nőtt ki egy kulturált nagyközség. Évenként nyolcvanan-százan költöztek be — és költöznek mais — a csinosodó településre, hála az alaposan megjavult foglalkoztatási lehetőségeknek: a Pécsi Bőrdíszmű Szövetkezet, az E1VIRT telepeinek, a Balatonnagybereki Állami Gazdaságnak, a rohamosan fejlődő építőiparnak, mindenekelőtt pedig a legfontosabb ágazatnak: az idegenforgalomnak. S bár Fonyód néhány esztendeje megszűnt járási székhelynek lenni, az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás mellett a kulturális lehetőségek is fokozatosan bővülnek, bizonyság rá a gimnázium mellett már három esztendeje működő postaforgalmi szakközépiskola, az alkotóház, a zeneiskola vagy a kétezer személyt befogadni képes, nemzetközi versenyek rendezésére is kiválóan alkalmas sportcsarnok. A gyarapodást igazolja a vállalati üdülők egész sora, a csaknem nyolcezer magánnyaraló, a település népszerűségét pedig az, hogy tizenhét balatoni strandját nyaranként szinte ellepik a bélés külföldi turisták. Jogosan tekinthetünk hát végig a kellemes, szép üdülőhely történetén elégedettséggel, sót büszkeséggel. Az elégedettség azonban nem jelenthet önelégültséget. A sikerek nem feledtethetik a hiányosságokat. Az út- és a csatornahálózat fogyatékosságait, a Balaton vizének és a környék növényvilágának szennyeződését, azt, hogy a déli partnak ezen a fontos csomópontján egyetlen, a nemzetközi mércével mérhető szálloda sem szolgálhatja egyelőre a vendégek kényelmét, s hogy a kicsiny művelődési otthon sem felel már meg az igényeknek. Hiányzik a színvonalas kiállítóterem, s hiányzik az igazán „minőségi” filmszínház is, holott a nyaranként itt-tartózkodó ötven-hatvanezer turista szórakoztatására mindez nélkülözhetetlen volna. Annak, aki a kilencszázadik évfordulón visszafelé tekint, szükségszerűen előre is kell pillantania, hiszen a nemzetközi turistaforgalom megnövekedett követelményei a jövőben is óriási erőfeszítésre kell hogy kényszerítsék a fonyodiakat, de az ország és a megye irányítóit is. A fejlődés okán érzett elégedettséggel és a további fejlődés reményével köszöntjük most Fonyód nagyközség lakosait, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a vendéglátás, az oktatás, a közművelődés dolgozóit, s azokat a művészeket, akik itt merítenek ötletet-ihletet alkotói tevékenységükhöz. Kívánunk sok sikert a tizedik évszázadhoz a festői Fonyód épülésére, szépülésére, kívánjuk, hogy a rendezvénysorozatból, a komoly ankétok, konceftek, kiállítások, a vidám mulatságok sorozatából új erőt, tettvágyat merítsenek a köz javára és önmaguk hasznára.
