Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
v. w ü V f>v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft XXXVTfl, évfolyam, 101, szám 1982. május 1., szombat Májusi fények Az emberiség történelmében vannak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. Egyként ünnepi ik a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-amerikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, afrikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársaik jobb életéért. A májusok története vérre! kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a fel- emelkedés zászlaját. A múlt század munkásmozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a híres három 8-as bevezetése volt. Az I. In tér nac ionálé már 1866- ban határozatot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szak- szervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk kirobbant, s 1886. május 1-én a Miehigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek, Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprá- sát. Éppen ezért döntött úgy a II. Internationale első kongresszusa. hogy nagy nemzetközi tüntetésen kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, fgv lett 1890. május 1. a világ proletariátusának első nagy harci seregszemléje. Az azóta meglett út sem volt könnyű a világ munkásainak. Az évenkénti felvonulások, tüntetések szinte minden eszlendőben hol itt, hol ott emberáldozatokat követeltek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak. bátrabbak lettek és megtanulták gyűlölni az osztályellenséget. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi demonstráció jelentőségét. Első alkalommal hatvanezer munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémül- főző burzsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redőnyét. Az 1917-es októberi forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. MI, magyarok elsők között léptünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már forradalmi külsőséggel ünnepelhetett a proletár internacionalizmus nagy ünnepén, és 1919-ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Sajnos azonban az örömet és boldogságot hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. 1920-tól 1945-ig nemegyszer hangzott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! Így fogalmazott ezekben az években a munkásság, mert élt benne a Xanácskoztarsa- sag reménye, s bízott benne, hogy eljön az idő, amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs szabad májusi ünnep. És amikorra ez bekövetkezett, nálunk 1945- ben, ez egyben azt is jelentette: egy sor ország kiszakadt a tőkés rendszerből, s elkezdődött a szocialista világrendszer kibontakozása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző osztagainak május elsejei seregszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperialistaellenes harc bármely frontján fellépő erők nemzetközi támogatást élveznek. Az erős és virágzó Szovjetuniótól és a mellette álló szocialista országoktól kérlek es kaptak segítségét a már felszabadult vagy függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatiak. S számíthatnak erre a táborra, segítségre a kapitalista országok dolgozói is, akik napról napra tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküliség, a rettegés ellen. így terebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi eszméje, és tölti be rendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hogy pártunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót alkottunk, nagy tetteket hajtottunk végre. Mindnyájunk keze nyomán gyökeresen megváltozott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az emberek élete, gondolkodása, magatartása. Magyar- ország. az egykori kisparaszti, agráripari ország most ipari agrár ország, amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. A szocialista gazdaság eredményeire alapozva emberhez méltó élet- színvonalat értünk el. a régi rendszerrel össze sem hasonlítható a kulturális, a szociális, az egészségügyi ellátásunk. A politikai, gazdasági. ideológiai átalakulás azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán sohasem lehetett független; azt jelenti. hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyomó állam- rendszert szétzúzva, a nép „meglelte honját e hazában”. Olyan alkalom tehát ez az idei május 1-e, amikor vidáman, felszabadultan örülhetünk eddigi eredményeinknek, munkasikereinknek. Ünnepeljünk jókedvvel, a jól végzett munka örömével! Fodor lAozló Kádár János Angyalföldön Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát tegnap délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Marótliy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be röviden mindarról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjai, valamint Kádár János angyalföldi választókerületének körzeti párt- és népfronttitkárai. — Érezzük a felelősségünket abban — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes végrehajtásával megőrizzük, a tettek és szavak. erejével gyarapítsuk. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további munkasi kereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyalföldi fiatal képző- és iparművészek kollektív kiállítása — a Központi Bizottság első titkára ennek megtekintésére is szakított időt szorosra szabott programjából. Csavlek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Daru gyár Daru- es Kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizottság titkára fogadta a vendéget. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egy-egy NC- esztergánál, hogy kezet szorítson a nagy tejlesitménvű masináknál dolgozókkal. Hosszasabban is szót váltott Rebenák Irma maróssal; a műhelyben is nagy tiszteletnek örvendő munkásasszony már 33 esztendeje dolgozik a gyárban. „Aki szereti a munkáját, soha nem öregszik meg” — mondta nevetve Kádár Jánosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista brigád naplójába. A Központi Bizottság első titkára ezután részt vett az üzem május elsejét köszöntő röp gyűlésén. Schenk György, a műhely szakszervezeti főbizalmija emlékeztette Kádár Jánost 1961-es látogatására, arra, hogy akkor egy favázas épületben fogadhatták, s ma korszerű üzemcsarnokkal büszkélkedhetnek. A jó munka bizonyítéka, eredménye: éppen a napokban vették át a kiváló vállalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hiszen magam is ré- 'gi angyalföldi vagyok — kezdte hozzászólását Kádár János, felidézve ifjúmunkás éveit. Régi ismeretségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági erejének növekedéséhez is. A Központi Bizottság eäsö titkára e munkáskollektívának. is beszámolt az elmúlt napokban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásáról, valamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tárgyalásainak eredményeiről. — Nekünk idehaza — folytatta — feszültebb nemzetközi, politikai, gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és olykor „nem szeretem” intézkedéseket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről annyit, hogy ma lényegesen többet kell ahhoz exportálnunk, hogy ugyanannyit kapjunk külországból, mint például 1974-ben. Meg akarjuk őrizni azt a szintet, ameddig felküzdöttük magunkat — most ez a programunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk minden dolgozó emberének segítségét — mondotta, végezetül Kádár János, és kívánt jó május elsejei ünnepet, további eredményes munkát a gyár minden dolgozójának. Lendületesen dolgoznak az építők a Kinizsi-lakótelep új házain. 60 lakást még ebben az évben átad a SÁÉV a saját dolgozóinak. A tízszintes ház 80 lakásának szerelésével szintén ebben az évben fognak elkészülni. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Módosították a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérő] szoló 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szakközépiskola a tanulóknak középfokú szakképesítést, illetőleg meghatározott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmimkásképesítést ' nyújtson. Erre tekintettel az ' Él-" nöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a-szakközépiskolai tanulók — az eddigi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal összhangban lévő érettségli-képesítő vizsgát tesznek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi-képesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerej ű rendeletet. A módosítás célja, a lakosság kiskereskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül legfelsőbb bírósági' bírót választott, továbbá bírákat mentett fel' és választott, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Ml Ültetők a burgonyát Nemsokára befejezik a kukorica vetését a berzencei termelőszövetkezetben, a háztáji földekkel együtt 570 hektárnyi területen. 200 hektár tavaszi árpát, 520 hektár' zabot, 230 hektár csillagfürtöt, 60 hektár vörösherét, 100 ’ hektár napraforgót vetettek el a tavasz- szal. A 110 hektáros zöldbab vetése és a 40 hektárnyi szántóföldi paradicsom ki ültetése májusra, melegebb napokra vár. A legnagyobb munka most a burgon ya ültetés. 250 hektárom termesztik a szövetkezetben. háztáji pedig 80 hektár. A háztáji burgonyát is géppel ültetik, szedik, a növényvédelmi munkákat is a tsz gépeivel végzik. A háztáji ültetése már befejeződött, és a közösből is elkészült 100 hektár. Naponta 16—18 hektárral tudnak végezni, így még körülbelül hatnapi munka van hátra. — Burgonyával régóta foglalkozunk, és meg is éri — mondta Kasza Márton, a tsz föagronómusa —, a kukorica viszont nem sokat hoz ezen a talajon; ha egy kicsit is gyengébb a termés. mér ráfizetünk. Ezért aztán a kukorica termőterületének a rovására inkább a zab, a tavaszi árpa és a csülagfürt területét növeltük, ezek jóval gazdaságosabbnak bizonyulnak. Idén. úgy döntöttünk, hogy az összes saját szükségletre termelt kukoricát nedvesen — CCM-mód- saerrel — tároljuk, erre társultunk a Hőgyészi Állami Gazdasággal. A területcsökkenésből eredő megtakarítás — az energiafelhasználás csökkenése — körülbelül egymillió forintot jelent a szövetkezetnék, s a nedves tárolásból eredő energia- megtakarítás is legalább 600 ezret. ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!
