Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
Kodáfv-masorok a televízióban Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján alkotói és emberi nagysága előtti tiszteletadásl-a készül hazánk és a nagyvilág. Az ünnepi rendezvényekből és a Kodály szellemében történő zenei ismeretterjesztésből kiveszi részét a Televízió is. Noha a zeneszerző születésének dátuma december 16-a — s 1983 tavaszáig tartanak a rendezvények — az események már ez év tavaszán megkezdődtek. A televízióban az első reprezentatív műsor április 10-én hangzott el; Kodály Zoltán Budavári Te Deumát közvetítették a budavári . ko- ronázótemplomból Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Kováts Kolos valamint az Ifjú Zenebarátok Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. A Budavári Te Deum a Kodály-évben még háromszor hangzik eL A Televízió Kodály-műsorai az 1982—63-as évben 1306 percnyi időt töltenek meg — ebből 600 percben hangversenyt, 300 percben új felvételt közvetítenek. Műsoraikat azzal a céllal szerkesztették, hogy Kodály zenéje, emberi alakja szélesebb tömegek száméira is jobban megközelíthetővé váljon. De ne legyen kampanvsaerű, tolakodó a műsorok elosztása. Az élő hangverseny-közvetítések szinte az egész Kodály-zenekari oeuvre-t felölelik. így hallhatjuk a Színházi nyitányt, a Szimfóniát, a Psalmus Hungaricust, a Concerto! Hallhatjuk Kodály egyszerű és vegyeskarra irt kórusmüveit, dalait, a Mátrai képeket, a Karádi nótákat, a Lengyel László című játékot, valamint a Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály. Ady Endre verseire írt dalokat. Közvetíti a Televízió az Éneklő ifjúság mozgalom ünnepi hangversenyét a Zeneakadémiáról, a Jeunesses Musicales zenekarának dísz- hangversenyét a pécsi székes- egyházból. az iskolai és ifjúsági énekkarok hangversenyeit. hármas körkapcsolásban Szegedről. Pécsről es Budapestről. Jelen lehetünk — a kamerák segítségével — a budapesti zenei hetek nyitó hangversenyén (szeptembe* 25-én) az Erkel Színházban, az október 1-i hangversenyen, amelyet a zene világnapján rendeznek, december 16-án a centenáriumi díszhangversenyen vagy*az 1983. március 19-i koncerten, a tavaszi fesztivál megnyitó hangversenyén. Látványos felújításban szólal meg Kodály két daljáié- ka, a Székelyfonó (augusztusban) és a Háry János 1965-ben készült filmváltozata (karácsonykor). A Galántai táncok és a Marosszéki táncok ko- reografálva kerül a képernyőre. A Kállai kettőst az Állami Népi Együttes előadásában tűzi műsorára a Tv. Láthatjuk Kis József filmjét Kodályról, és decemberben mutatják be az Úton Kodályhoz című 50 perces dokumentum- filmet. Jeles napok címmel kórus- naptárt indít a Tv szeptember es junius között. Az első mű szeptember 1-én hallható Choros generosa — Regi magyar diákköszöntő f?77 címmel. E sorozatban hangzik el a Liszt Ferenchez irt kórusmű. a Siratóének, az Adventi ének, az Angyalok és pásztorok. az Üjesztendöt köszöntő, a Talpra magyar, a Jézus és a kufárok, a Fölszállott a páva, a Huszt, a Pünkösdölő, Április 8-an kezdődött az Elő népdal sorozat, amely 11 alkalommal jeletkezik Raje- czky Benjamin előadásaival. A Legyen a zene mindenkiéi hatszor negyvenperces sorozata ezt a Kodály idézetet választotta mottóul: „... ez a három szó: magyar zenei műveltség, sok évtizedre, talán évszázadra szóló programot jelent”. E sorozatban a legismertebb magyar zenepedagógusok szólalnak meg, tanítanak a képernyőn, este 6—7 óra között, főmúsondobén. Kapcsolódik a fcv-ben a Kodály-évhez és a mai magyar zene propagálásához a MTV 4. karmesterversenye is. Egészséges táplálkozás Szójacsalád a kórházban A Balaton Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat bemutatót rendezett tegnap a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet újdonságaiból — a szójaéte- lekből, amelyeket a szigetvári konzervgyár készít d a háziasszonyoknak, a vendéglátóknak. A bemutatón remekeltek a szakácsok, az orvos az egészséges táplálkozásról beszélt, a konzervgyár szakembere pedig a kényes magyar ízlésről... Dr. Angeli István megyei főorvos ugyan nem adott ínycsiklandó ételreceptet, de elmondta: az egészséges táplálkozás egyik „fő fegyvere” a szójabab, illetve a belőle készíthető sok-sok étel. Előnyös a fogyasztása különféle betegségeknél, illetve a diétás étkezésben. — Miért? — Kétszer több fehérjét tartalmaz a szójabab, mint a többi hüvelyes, ugyanakkor fele annyi szénhidrát kerül a szervezetbe az ilyen ételből; növényiolaj-tar- talma az egészséges táplálkozás „receptje” szerint szintén. Érkárosító hatása nincs a szójababnak, tehát gátolja az érelmeszesedést. — Jó ilyen felvilágosító szavakat hallani a túltáp- láltság korában. — Ügy vagyunk a szójával is, mint valaha a krumplival voltak: fogyasztásara rá kell beszélni az embereket. A szójabab bizonyítottan egészséges táplálék, ezt mutatják az amerikai adatok is. Jelentősen csökkent a szőj afogy asztás következtében és az eredményes dohányzás elleni küzdelem hatására az infarktus. A kórház főszakácsa, Ne- Janos fe!tvesen kínait a Hüfönféte szőj atcésrítmé- nyekből, mert azok „önmagukért beszélnek”. — Árulja el, hányféle étel készíthető ebből a csoda-élelmiszerből ! — Legalább húszflSle: s*ójakrémmel töltött sajttekercs, szójával töltött paradicsom, szójás töltött sertésdagadó, gombás szójapör- költ, szójababgulyás.„ Ne feledkezzünk meg az édes- szájúakról sem: szójakrémes tortát mogyoró® szója- krémet ajánlhatok tejszínhabbal ... — Húsétel, édesség, egyazon ^nyersanyagból”, ez különös. Mi a titka? — Valóban pótolja a húst, csak megfelelően kell ízesíteni. A szigetvári konzervgyár ízesített krémeket is készít szójabab fölhasználásával. Titka? A szója — elnézést a szakkifejezésért — homogen ízű. — Azaz: fölveszi mindennek az ízét — ezt már magam tapasztaltam —, amivel összekeverik. Könnyű vele bánni a konyhán? — Konyhakészen kapjuk; rövid idő alatt ízes étel válik belőle. A termékbemutatók afféle ,. kor teshadj arat ”-nak felel- ' nek meg. Ilyen volt a tegnapi szójakóstoló is. A szigetvári konzervgyár áruforgalmi osztályvezetője. K adványi Tibor bólintott megjegyzésemre: — Jól mondta, korteshadjárat ez a mai bemutató. Helyesebben tálán: a mi célunk az, hogy megismertessük a szójatermékeket a fogyasztókkal. Akik ismerik, azok a háborús évekre gondolnak. akik nem, azok nem is tudják, mire gondoljanak. A háborús evekben takar- maayszojavai patßifcak • pótolnivalót. Ez a szója teljesen más. Nemesített növény; az iregszemcseieké ebben a dicsőség. — Mennyit képes gyártani a szójából a szigetvári konzervgyár? — Korlátlan mennyiséget. — Jelenleg mennyit? — Négy seráz-ötszáz tonnát, — Hol van piaca e terméknek? — Elsősorban m. NOK- ban, lassan azonban itthon is kezdenek megismerkedni vele. Tavaly kétszázötven tonnát igenyelt a hazai piac. — Mennyibe kerül? — Nagyon olcsó. Egy kilogramm tizennégy forint ötve« fillér... H. B, Káprázatos Kalamona J."l J- I-1 ■ j Egyszer hol nem volt Palkó és a gebe. (Dunai Károly és Rajhona Ádám.) ... volt egyszer egy fiú, Rontó Palkó. A mesében — abban a népmeséből stilizált mesében -*» nagyszájú, nem éppen rokonszenves fickó, aki a jótett után rögtön be is kasszírozza ■ a jutalmat, ilyen hangnemben: „Háláld meg rögtön, mert különben egy nagyobb tökét teszek rádT A md Rontó 'Pálunk aranyos, álmodozó légényike, aki legföljebb a' cirokseprűnek árt, de abból is babát formai. Hogy is _ lehetne os- tomyelvű fickó ? Akkor nem állnának mellé a gyerek nézők az első pillanatban, itt a Csiky Gergely Színház Szélkötő Kalamona rumi előadásán. Kell a rokonszenves bős! Méghozzá olyan, aki azért hasonlít is rájuk... A mese feltámadt az idei évadban a kaposvári színházban. Egy remekbe sikerült Hókirótynő-előadás után most újabb — ezúttal a magyar népmeséd kincstárból kiemelt — mese. Litvai Nel- Xinek köszönhetjük, aki meglátta az Illyés Gyula szerkesztette Hetvenhét magyar népmese e csodálatos darabjában a - lehetőséget a színpadi műre! A színpadi szerző biztos kézzel „dörzspapírozta” le az eredeti mese előadásba nem illő stüusfordulatait, bütykeit. Egy-egy mondatból egész jeleneteket kerekített, szabadj ara engedve a hétköznapok láncán tartott fantáziát; csak a színpad törvényeire ügyelt: a csodák fölidézhetek legyenek. Már a Pinokkió bemutatóján kiderült, a mesétől korántsem idegen „horrorelemektől” nem kell félteni - a gyereket; a benne munkáló lelki mechanizmus feldolgozza a látottakat, és szinté burpkkal veszi körijl a tudat 'e tartományát. Ha belegondolunk, ez a nem minden kegyetlenség nélkül született mese talán egy olyán aszályos nyáron keletkezett valamelyik faluban, amikor minden növény kiégett és nem maradt remény arra, hogy a telet ne kelljen átkoplalniuk az embereknek. Jobban mondva, a mese maradt a remény: a vágyak ily módon „teljesedtek be”. S kellett a magyarázat is a kegyetlen aszályra. A babonás képzelet megteremtette a szelet megkötő szörnyeteget, Kalamoná! Kalamona, mivel nem kapja meg a szép királylányt — megköti a szelet.-* Rontó Palkó kondásgyerek elindul, hogy megszabadítsa népét a szörnyetegtől. Így kezdődik a színpadi mese, amelyben minden állomáson szörnyűségesen szép dolgok esnek hőseinkkel, Palkóval és a gebéből lett táltossal. Pogány Judit, aki a gyerekszínpadi tevékenység kezdetétől — a Csorba István által létrehozott Hamupipőke-előadástól — annyi gyerekeknek szánt produkció részese volt, most rendezőként kamatoztatta tehetségét. És . „pazarolta” ‘azt, amit jobb híján e „földszintes” kifejezéssel gyerekszeretetnek írok. Valóban látomásokat materializált színpadra egy-egy jelenettel, É. Kiss Piroska díszlettervező és Pauer Gyula vendég jelmezes, no meg az általunk nem ismert színpadi munkások, díszletezők segítségével. Majd’ minden újabb helyszín új csoda! Még a lázadó szegények csapata — Litvai „találmánya” — « gyönyörűségünkre van. Hát akkor a kornyadozó köszáii király, a remek Hunyad kürti György megszemélyesítésében, a pompás moo- csdcsi majmocskával, akit Komlós István játszik nagy kedvvel! Aztán á királyságért versengő ördögcsapat, a kellemes meglepetést okozó Guttin Andrással mint ravasz Durumollyal! Már az eddigiek is érzékeltetik; hogy a Szélkötő Kalamona- előadás a Csiky Gergely Színház legjobb gyermekpro- dufccióinak „jogi utódja”. S még nem is beszéüWtafc ar ról a nagyszerű színészről, aki most parádésan bteo- nyítrja, hogy a gyermeksratt- ház a legnagyobb odaadást kívánja: Rajhona Adamréft Dánffy Sándor brummogó, cammogó mackópopé járói, Tapodi Gabi bocsáröl, Karácsony Tamás, Nagy Mart, Kristóf Kati több »figarójárói. A szép királylányról. Lukács Csilláról, a királyt párról — Csemátk Árpád, Simány Andrea —, az örök- anyát elénk állító CaeM Kláráról: „... akármilyf gyerek, mégiscsak av en fiam !” Arról a garabonciásból és sárkányból gyúrt szörny legrol, Kalamonáröl. »Krum Ádám alakit tesen. Az előadás leesmáMá, leglíraabb pillanatait megteremtő Gőz Istvánról, te Károlyi Amy gyönyörű ue sét énekli a nagyon szép manót szerző Darvas Fér ehtc dallamaira, Palkót, a kissé kötött mozgású, enyhén panasz/*, hangú Dunai Károk, játssza: küzd a «ikerért- Tény, hogy vele éreznek a gyerekek. Fuchs László a ae- nekar vezető jé még egy lírai fintorra is futja „öUeá- tárából”: Liszt Szerelmi álmok szerzeményét „kevert be” .., Abban a csodálatos fHteralis világban, amit Pauer Gyula teremtett, első díjra Kalamona. másodikra a kószálj király, harmadikra , a majmocska vagy az ördögök jelmezét javasolnám. leów UIimM Apám, Szindbád Vendégségben Krúdy Zsuzsánál A Villányi úton még dübörög a villamos, de ha valaki az egjik mellékutcába tevéd, már csend fogadja. Valaha erre konflisok kocogtak, valaha — még boldogult úrfikorábán — erre is járhatott Krúdy Gyula, s háborítatlanul álmodozhatott ama korról, „midőn nem volt háború, midőn legfeljebb gutaütés, végel- gyéngülés, lovagi párbaj vagy szerelmi búbánat szokott véget vetni az életnek". Útban az Alsóhegy úti házhoz, az író lányának, Krúdy Zsuzsánálc otthonához, úgy érzem, mintha visszaperegne az idő, s a nagyon is kézzel fogható jelen — nyers hangjaival, autórobajával, egyéb civilizációs áldásaival — megfoghatatlan jövővé zsugorodna, és megsejtett ízeivel eletre kelne a sok évtized előtti múlt... A falon festmény: Krúdy- portré, a szobában talán meg a margitszigeti vagy az óbudai lakásból való bútorok és könyvek sora. Nem egy közülük az író pihentető olvasmánya volt. Krúdy Zsuzsa az apjáról beszél — oly érzékletesen, hogy szinte látom Szmdbádot. legendák nélkül, emberközelben. Délután, amikor a Dohány utcai Otthon-körbe hajtat, hogy taé és zsurnaliszta barátaival találkozzék vagy a Tabán felé indul, Kéhli kis kocsmájában, háborítatlan, csendes borozgatásra. Leül az egyik sarokasztalhoz. Télidő járja, a tulajdonos felesége kedveskedni óhajt: felajánlja, hogy megmelegíti a bor! Az író szellemes válasza: „A menyecske melegen, a bor hidegen jó...” Sokszor azonban rövid az éjszaka, hazasürget a, hajnal. Annyi múltbéli alak életre keltője, bóbiskol a konflisban. Otthon az íróasztal, a toll, a , lila tinta várja. A penzum apró betűkkel teleírt nyolc oldal —r több mint amennyivel Jókai adózott naponta. Fáradt. Nehezen megy az írás? 'Akkor se lehet abbahagyni: a szerkesztőségek várnak a tárcára, a novellára, s a pénz is kell, mert Szindbád nem ismeri a beosztást. Az első betű iniciálé lesz: akár egy óráig is lehet rajzolgatni, közben megjön a kedv. Már futnak egymás alá a sorok, reggel négytől délig egyetlen hiba, egyetlen javítás nélkül. A szívalakú hölgy titka. Ez volt az utolsó kézirat címe. Gonddal összehajtva ott hevert az íróasztalon, de Szindbád többé nem ébredi föl... Charon csónakjára szállt „írónak készültem, semmi másnak!” — Ezt vallotta, így élt. A család, a barátok, a szórakozás, pihenés csak másod-, harmad-, »negyedrendű dolog volt neki. Negyven évet töltött alkotással, hiszen már tizenöt éves korában publikált ötven regényt, több ezer novellát, és újságcikket hagyott hátra. Termékenységében túlszárnyalta Jókait, holott a nagy író épp negyedszázaddal többet élt nála. Ismét a múltba zökkenek, újra Szindbád-Krúdyt látom elmaradhatatlan bora mellett az égjük tabáni kiskocsmában. Álmodozhat: távol a világ zaja. Egy más korba képzelheti magát, élhet a régi Pest-Budán, maszkabálba jár a Redout- ba. Patikáriussal muzsikáltat, Nagy Ignác novelláit olvassa, a Kamon kávéházban, a zöld asztalon tekejátékot trónul, korheh'kedik Indali Gyulával, szenvedélyes játékos a Török Császárban, éjfél után rója a Belváros zegzugos utcáit S aztán az úton hazafelé a nyers valóságra ébred. Háború van, naponta ezrek halnak meg a frontokon. Máskor az újsághírek riasztják: mk az értesülések, amelyeket barátaitól ismerőseitől hall néha-néha a Prónav-legények, a b n tenni as különítmény tetteiről. Eszébe ,jut hogy a kurzus urai mellőzték, mert 1919- ben jobbat remélt. Az otthon nyugalmat *d, az íróasztal mellett ismét övé a múlt. Tudja, hogy csak az övé, sosem létezétt így, ő teremtette, formálta újjá. Menekülésképpen, vigaszul. — Van, aki fantáziájának erejével teremti hőseit, alakjait — mondja Krúdy Zsuzsa. — Apám az életből mintázta minden szereplőjét. Regény- és novellaalakjainak zömét én is ismertem. A Hírlapíró és a Halál című művének zsurnalisztája napról napra vendégünk volt: Várkonyi Tituse (Várkonyi Zoltán édesapja). Apám erős oldala, íród ereje a hangulatteremtésbe* rejlett. Bárki, bármelyik írását Std föl, néhány sor után már képtelen szabadulni ettől a sajátos világtól. Az Alsóhegy úton még háborítatlan a csend. A fák mögül mintha Szindbád tekintete villanna rám. Lenn a Villányi úton a 61-es villamos dübörög. De . Szindbád még közöttünk a... F. L SOMOGYI NÉPLAP
