Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. április 7-i üléséről Tanácskozik Szófiában a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikái elvek nem érvényesülnék következetesed.. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. 2. a Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a másodiK tizenötéves lakásépítési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer uj lakás épült fel. Úgy foglalt állast, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, es fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ósszerűoD felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni és lehetőség' szerint'növelni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a ház- kezelőségek munkáját, az anyagellátást, a teiekgazdal- kodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügyintézést. 3. a Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussainak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsere-rendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés es -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikád támogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a 2 SOMOGYI NÉPLAP többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozók munkában tanúví- tott helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékosságra. 4« Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharma- dát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők közöd. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, . a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. 5. A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbaintartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. 111. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. 1- Az állami oktatás az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét, es hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú ki- terjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget, csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi ösz- szevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait Az elmúlt tíz évben a társadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak oktatasaban a módszerek eredményes megújítása; a szakmunkásképzés korszerűsitese; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megállapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és ösz- szehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb köve- telményeuet támasztanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. 2. A -Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes. kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mindjobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen , a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb megis- mertetese és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskolarendszer minden fokozata legye lehetővé a személyes adottságok es képessegek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. 3. Az általános iskolai fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez szükséges feltételek megtermtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a diákétkeztetésben részesülők körét. 4. Az ifjúság: műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók aran.vanak kismértékű növelését. A szakközépiskolákat, alkalmassá kell tenni az olyas szelesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után viszonylag rövid ide alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanok a népgazdaság szakmunkás igényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szakmunkásképző iskolákat — ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagi-technikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén belül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembevételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. 5. a Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról,, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő képzésükre es továbbképzésükre, munkafeltételeik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkalmazásában és az okta- tási-nevelesi célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. 6* Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. 7. Az ifjúság szocialista nevelése egesz társadalmunk ügye; valamennyi intézményének erdeke és kötelessége az isKola nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást es felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja a pártszerveket és a partszervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, hassanak oda, hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. * * * A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, saját kérésére felmentette tisztségéből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — felmentette tisztségéből, es kinevezte a Partéiét című folyóirat felelős szerkesztőjévé. (.MTI) A négymillió bolgár szak- szervezeti tagot képviselő csaknem háromezer küldött résztvételével a szófiai nemzeti kultúrpalotában tegnap megnyílt a Bolgár Szakszervezetek IX. kongresszusa. Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár államtanács elnökével az élen az elnökségben foglaltak helyet a BKP és a bolgár allam vezetői. A külföldi nemzeti szakszervezeti szövetségek és a nemzetközi szervezetek 70 küldöttséggel képviseltetik magukat. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti, A bolgár szakszervezeteknek legutóbbi kongresszusuk óta végzett ötéves tevékenységéről Petr Djulgé- rov, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tartott beszámolót. — Az eredmények nyilvánvalók — mondotta egyebek között. — Ezek mindenekelőtt az ország megnövekedett gazdasági erejében, az emberek jobb életkörülményeiben, a szocialista Bulgária nemzetközi tekintélyében testesülnek meg. Büszkék vagyunk eredményeinkre, de realista módon, önkritikusan tekintünk azokra, látjuk utunk ellentmondásait és gyengeségeit is. A kongresszusnak éppen ezért le kell vonnia a megfelelő tanulságot a sikerekből éppúgy, mint a fogyatékosságokból és hibákból. A beszámoló a bolgár szakszervezetek internacionalista kötelességének nevezte a nemzetközi munkas- és szakszervezeti mozgalom egységének megszilárdítását a békéért és a leszerelésért, az imperializmus eile a vívott harcban. Döntő szerepet játszik az emberiség sorsa további alakulásának meghatározásában a Szovjetunió. A világ dolgozót ezért fogadták megelégedéssel es reménnyel Leonyid Brezs- nyevnek a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán mondott beszédét, amely az egyetlen ésszerű választ adta aggasztó korunk legégetőbb kérdéseire. A Szakszervezeti Világszövetség nevében a bolgár szakszervezetek kongresz- szusát Ibrahim Zalcaria főtitkár üdvözölte. A szovjet szakszervezetek üdvözletét Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tolmácsolta. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője a délutáni ülésen szólalt fel. Átadta a szervezett magyar dolgozók forró testvéri üdvözletét a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusa valamennyi küldöttének és rajtuk keresztül minden bolgár dolgozónak. Emlékeztetett rá, hogy Bulgária és Magyarország népeit az évszázados barátság történelmi szálai fűzik egymáshoz. Megelégedéssel állapította meg, hogy közösek céljaink, és hogy azonos társadalmi feltételeink közepette szakszervezeteink barátsága és együttműködése a két testvéri ország népeinek javát szolgálja. Gáspár Sándor kijelentette: a magyar szakszervezetek a jövőben is síkra szállnak a szocialista országokban működő szakszervezetek együttműködésének további kibontakoztatásáért. • * • Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke fogadta Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, és megbeszélést folytatott vele a két. ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A Falkland-(Maivin-) szigetek új kormányzója, Mario Menendez argentin tábornok leteszi a hivatali esküt. Me- nendez 1833 óta az első argentin kormányzó a szigeteken. WnMyv KEZDET Kömwmm ... mert a Domus áruházak a fiatalok igényeinek megfelelő, sajátos áruválasztékkal segítik új otthonuk harmóniájának megteremtését. Április 13-tól 24-ig különböző variációban és árban teljes lakberendezési ajánlatokat talál a (00461)
