Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

Evei** 15# dáráW rá*»*# hazánk eaekfcől a I.cningrarfban ^ártott Ktr«eev-K 7*2 Mpwrá három«*** lóét* tr*lrtorokbál Szakosítás és kooperáció kölcsönösen szállít egymás­nak ilyen technikát. Nagy figyelmet fordítanak a (szerkezeti részegységek es alkatrészek gyártáséban a munkamegosztásra, a végter­mék egyik vagy mindkét or­szágban történő összeszere­lésével. Ilyen feltételeik kö­zött szervezik meg a zöld- borsóbetakarító önjáró kom­bájn, a paradicsom, a hagy­ma. . a paprika betakarításá­hoz, a vegyi nővényvédelem- hez szükséges gepek gyártá­sát. A versenyképesség növelé­sére a két ország külön programot hagyott jóvá az 1981—1985. években, kölcsö­nösen leszállítandó speciali­zált termekek műszaki szín­vonalának: növelésen«. Így például megnövelik a kerekes és lánctalpas trakto­rok hajtóműveinek teljesít­ményét. csökkentik az üzem- anyagfogyasztást. Az előirányzott intézkedé­sek lehetővé teszik majd a gazdaságilag indokolatlan tő- késexport csökkentését. a mezőgazdasági gépek és be­rendezések párhuzamos gyártásának megszüntetését a Szovjetunióban és Magyar- országon. Alekszej K robotkin u szovjet—rnapy&r «azcUysáai és tudományos-mű Ki-aki ef^'üttniü.ködési állami bijfrottság szovjet titkára A szovjet—-magyar gazda­sasi es tudományos-techni­kai kapcsolatokban fontos helyet toglal el az együtt- működés a mezőgazdasági gépgyártásban. A kölcsönös szállítások jelentős szerepet játszanak a két ország me- Zogazaaságanak gepekxel es berendezésekkel való ellátá­sában. Az 1976—19G9 közöt­ti években a mezőgazdasági technika területén a kölcsö­nös kereskedelem körülbelül 760 millió rubel volt. A Szovjetunióból egyebek közt csaknem 25 ezer traktort, mintegy 3500 gabonakom­bájnt, nagy mennyiségű egyéb gépesítési eszközt szál­lítottak Magyarországnak, amely viszont szőlőművelő- gépeket, baromfitartó beren­dezést stb. szállít a Szov­jetunióba. A mezőgazdasági technika túlnyomó részét munkameg­osztás alapján szállítják: a Magyarországra irányuló tel­jes szovjet exportban a sza­kosítva és kooperációban gyártott termékek hányada körülbelül 90 száz- á Magyarországról t ázó importban pedig m y 70 százalék. Az együtt:. .odés- nek ez a formája a legelő­nyösebb mindkét fél számá­ra. A . két ország együttmű- ' ködó nánisztériumai megha­tároztak a traktor- es méző­A Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára rat tcgy 400 ezer Zsiguliba való műszerfalat szállít. Képünk a MMG sze­relőműhelyében készült. gépgyári»«, valamint az1 ál­lattenyésztési és takarmánv- - ermielésd gépgyártás terüle­tén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének fő ''■•anyait az 1990-ig terjedő időszakra. A megállapodás szerint a Szovjetunió és Ma­gyarország a mezőgazdasági technika egyes fajtáinak gyártására szakosodik és Sokoldalú kapcsolataink A Szovjetunió és Magyar- ország kereskedelmi forgal­ma 1948-ban 57 millió rubel volt. 1982-ben pedig eléri a ..évmilliárd rubelt, vagyis . 948-hoz képesít több mint 120-szoí ójára emelkedik! A szovjet—magyar ksrwfcede- lemsiek ez a dinamikus fej­lődése tervszerű. hosz- S0Ú távra szól, ! figyelembe veszi mind a két ország ál­landóan növekvő lehetősé­geit. Az országaink' közti ke­A Szovjetunió hatalmas ásványkincs-vagyonnal és nyersanyag-bázissal rendel­kezik, amely elégséges az or­szág hosszú távú gazdasági fejlesztéséhez. Az ország nyersanyag-fölhasználása szüntelenül növekszik, ezért óriási jelentősegű az ésszerű anvugigazdaikodás. Az ebből származó megtakarítások népgazdasági hatása nagy értékű, mivel a ban jászai az ipari beruházások negyven százalékéi igényli. Az ipar­ban foglalkoztatottak jelen­tős része dolgozik» kiterme­lő agozatban. A már korábban művelés alá vont területeken a ter­melés fokozásával romlanak a kitermelés felszíni — geo­lógiai — feltételei, növekszik az új lelőhelyek kiaknázásá­ra fordított beruházások ér­téke az ország északi é6 ke­led területein, és növeked­nek a technikai fejlesztéssel, a környezetvédelemmel kap- "-olatos kiadások. Mindezek lében úgy állap flották meg, hogy azok ösztönözzék az ás­ványkincsek gazdaságos ki­termelését és komplex, mind magasabb fokú feldolgozá­sát. A bányászat és a fűtő- anyagipar ösztönzése az árak révén többféle. Az árak fontos szerepet játszanak a termel őkapaci tásók és a be­ruházások megfelelő telepí­tésében. A termelői árak fe­lülvizsgálata során figyelem­be vették egy-egy szénme- dence fejlesztési lehetőségéit és a népgazdasági energia­mérlegben elfoglalt jövőbeni szerepüket. A legnagyobb — az ágaza­ti átlagot 2,4—2,6-szorosan felülmúló — jövedelmezősé­get az. ekibasz.tusz.ki es a konszkocsinszki medencék­ben bányászott szén bizto­sítja majd. Ugyanakkor az itt kialakítandó termelői áraik 3,4-scaer alacsonyabbak az átlagosnál, s ez ösztönzi az elektromos erőművek te­a termelési költségek emel­kedéséhez vezetnek a bányá­szatban. s a 1967-ben megál­lapított termelői árak már nem tükrözik megfelelően a termelés valóságos ráfordí­tásait. A termelői árszínvo­nal néhány energiahordozó tekintetében alacsonyabb a folyó ráfordítások szintjénél. A domtoasszi kokszolható szén önköltsége például a mostani ötéves periódus kez­detén még hanmápc száza­lékkal volt nagyobb a ter­melői áraknál, s ez: volt jel­lemző más területekre is. Ugyanez a kép a nyersolaj kitermelésénél. Az önköltség ugyanakkor rendkívül eltérő a különböző vidékeken. As. ipar új termelői árai és árszimtjei. amelyeket 1982. január 1-ével vezettek be, lehetőséget nyújtanak a ter­melési költségek fokozottabb elismerésére a bányászatban. Ezzel együtt az egymást he­lyettesítő nyersanyagok ará­nyait is javítani lehet A termelői arak szintjét . és arányait a nyersanyagok ése­A Barátság olajvezetéken kapjuk az értékes nyers­anyagot a Szovjetunióból. (Fotók: APN—KS) Jurij Motort« a Szovjetunió külKeresktfcketaiH minisztériumi főtanácsadói-» A magyar gyártmányú fény­tájékoztató berendezések — mintegy 200 „Visinform” tábla — kifogástalanul üze­melnek szovjet repülőtere­ken. sportcsarnokokban, pá lyaudvarokon. Szovjet és magyar szakemberek közös munkája az. a szer­viz, amely Tallinn ban épült a magyar aulóbu.s/.ok műszak kiszolgálására. Ez az első Ikarus-szerviz a Szovjetunióban. # resk -delem szerkezetűitek es volumenének alakítására nagy hatással van a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósítása. A vezető magyar gazdasági ágazatott fejlesztése szem­pontjából elsődleges jelentő­ségű, hogy el legyenek látva energiahordozókkal és alap­vető nyersanyagokkal. A Szovjetunió jelentős mennyi­ségben szállít Magyavorszag- nak kőolajat és olajterméke­ket, , földgázt, vasércet, hen­gereit vasat és acélt, fűrész­árut, gyapotot. A magyar népgazdaság ellátásának megjavítását energiahordo­zóikkal és nyersanyagokkal elosógító Magyarország rász- vétele egy sor integrációs objektum építésében szovjet területen. Ilyenek: a Szövet- rég gázvezeték, az Uszty- iljmszk-í cellulózüziem, a ki- jémbajevi azöesztkombmat, a vmnyica—albertirsai. elekt­romos távvezeték. Magyaror- szág . a kiszállításaival reszt vesz Ukrajnában a hmel- nyickiji atomerőmű építésé­ben; cserébe 1984-tól 2903-ig további villamos energiát kap a Szovjetuniótól. A szovjet—magyar kölcsö­nös egyi'iiUimüxödes nagysze­rű példái a timföld- és alu­míniumegyezmény, az olefi­nok és származékaik kölcsö­nös szállításáról, a növény­védő vegyszereket, ásványi műtrágyát gyártó kapacitá­sok bővítéséről szóló megál­lapodások. A jelenlegi öt­éves tervben a vegyi termé­kek. elsősorban a műtrágyák szovjet részről, a növényvé­dő vegyszerek magyar rész­ről történő kölcsönös szállí­tásának volumene csaknem kétszeresé«« emelkedik a megelőző ötéves let-vid(«szálé­hoz viszonyítva. Kereskedelmi forgalmunk­ban mind nagyobb helyet foglalnak el a késztermékek, köztüK a gépipari termékek kölcsönös szállításai. A ma­gyar állami gazdaságok es termelőszövetkezetek föld­jein a minszki traktorgyár­ban es a leningradi Kirov Müveit termelési egvesüévé- ben készült traktorok, szov­jet gyártmányú gabona- es kukoricakombájnók dolgoz­nak. Nagy volumenű teher- szállításokalt bonyolítanak le, a Szovjetunióba! szállított fővonali dízelmozdonyokkal. Magyarország közútjain nagy számú szpvjet személygépko­csi, a budapesti metróban pedig a mitiscsi gépgyár vo­natai közlekednek. Ugyanekkor Magyarország jelentős mennyiségben seál­lít a Szovjetuniónak falusi és városi automata telefonkor pontokat, elektronikus szá­mítógépeket es sízamítástech- nikai berendezéseket. teljes élelmiszeripari berendezése­ket, elektrotechnikai, orvosi berendezéseket, dízelvonato­kat, autóbuszokat, valamint az autóbuszokhoz es trolibu­szokhoz hátsó hidakat, illet­ve hajókat, portai- és úszó- darukat A Szovjetunióban jól ismerik az Ikarus, a Tungsram, a Videoton, a Rába, a Ganz-Mávag, a Ha­jó- és Darugyár márkajelzé­seit. A föl vő évtizedben a gép­ipari terméikek kölcsönös szállításának további növelé­sét hi vaitotl szolgálni a gvár- lásazakosítás és kooperáció 1999-ig szóló hosszú távú fejlesztési programija, ame­lyet a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság 1980- ban irt alá. Nincs életünknek olyan területe, amelyre ne ter­jedne ki immár majdnem négy évtizedes testvéri együttműködésünk felsza­badítónkkal, a Szovjet­unióval. Barátsági, együtt­működési és kölcsönös se- geiyriyujtáoi egyezményünk szikiasziTúrd alapja ha­zánk nyugodt, aikotá éle­tének. Közös célunk n bé­ke védelme, a szociciiz- mus zavartalan építése. Kulturális kapcsolataink kiterjednek az cktaiás, az irodalom, a művészetek minden ligára. Egyre gya­koribba« a kölcsönös lá­togatások, a tapasztalat­cserék. Növekvő turistafor­galmunk lehetőié teszi, hogy népeink egyre job­ban megismertek egymást. A cél: mindkét nép me­rítsen a másik eredmé­nyeiből, sikereiből es a fölmerült problémákat old­juk meg közös erővel. Leginkábo sxemheöí tőek ozok az eredmények, omelyeket a gazdasági együttműködésben értünk el. Hazánk energiaszük­ségletének oroszlánrészét a Szovjetunió fedezi, nyersanyagszáiiitásai nél­külözhetetlenek iparunk számára. Kapcsolataink­ban egyre jobban tért hódít a kooperáció és a szakosítás. A közös erőfe­szítések megha'ványozzák erőinket, ragyogó távlatok nyílnak a korszerű, világ­színvonalú ipar és mező- gazdaság megteremtése előtt. Szovjet es magyar tudások, szakemberek kö­zösen dolgoznak új és új megoldásokon, s ezek mind azt a célt szolgál­ják, hogy a világ orszá­gainak nagy versenyfutá­sában az élenjárók között legyünk. Céljaink közösek: né­peink békés, nyugodt éle­te, jólétének növelése, a szocializmus, a kommuniz­mus fölépítése. Társadal­munk fölismerte, hogy kö­zös harcunk, a kőt nép történelmi barátsága az a biztonságos olap, amelyre épitve céljaink megvalósí­tása felé haladunk. lepftését ezekben a saémne­dencékben. A karagandai seéumed én­edben termelt kokszolható szén önköltsége jelenleg 16,8 százalékkal alacsonyabb a termelői araknál. A don- basiszi medencében pedig veszteséges a széntermelés. A most megállapítandó árak még ez utóbbi esetében is biztosítanak majd nyeresé­get. Az óla (felhasználók és az exportálók számára egyse­gei, az egész iparra érvé­nyes nagykereskedelmi árat állapítottak meg — ezt csak a nyersanyag minősége dif­ferenciálta, s így a legjobb minőségű olajnak biztosítja a legnagyobb nyereséget. A föidgázkiteirmelő válla­latok szamára megállapított nagykereskedelmi ár (Vala­mennyi gáztermelőnek nor­mális nyereségességet nyújt, még ott is, ahol a nehezedő kitermelési feltételek miatt csökken a termelés. Az át­lagosnál kedvezőbb körülmé­nyek között működő trösz­töknek pedig szigorú befize­tési «tarifákat állapítottak meg. \ Az árak kialakítása során nagy figyelmet fordítottak arra. hogy az energiamérle­gen belül csökkenteni kell az olaj' és növelni a gáz meg a szén részarányát. A számí­tások szerint ezzel várha­tóan százmillió tonna egy­ségesített fűtőanyagtöbbíeit megtakarítását lehet elérni. SOMOGYI NÉPLAP 4 Az ásványkincsek és az árak TÖRTÉNELMI BARÁTSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom