Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

Csak rosszabb ne... E zzel a közkeletű szó­lással kezdődött szer­dán este a televízió­ban a Havasi Ferenccel folytatott beszélgetés gaz­dasági életünk időszerű kér­déseiről, mert hiszen na­gyon sokak véleményét fe­jezi ki a megjegyzés: „Csak rosszabb ne legyen". S amint a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra félig komolyan, félig tré­fásan, de találóan utalt rá: ebben az immár szólásmon­dásban éppúgy rejlik elis­merés,, mint aggódás, hogy tartani tudjuk-e, amit elér­tünk, de a vezetés számára egyben felelősséget is jelent, s mindenki számára a cse­lekvés feladatát. Ahhoz ugyanis, hogy ne legyen rosszabb a helyzetünk, min­denekelőtt tennünk kell, mégpedig az eddiginél töb­bet. Azért volt hasznos és el­gondolkodtató ez a tévéin­terjú, mert részletesen elénk tárta, miért kell többet ten­nünk, s hogyan. Az tulaj­donképpen ma már a gaz­dasággal kicsit is foglalko­zók számára köztudott, hogy 1976-ban az ötödik ötéves tervünk jó gazdaságpolitikai célokat tűzött ki, de idő­közben a körülmények — főként a külső tényezők ha­tására — erősen változtak, így azután a dinamikus gaz­dasági növekedéshez olyan nagyarányú importra szo­rultunk, amelynek ellentéte­leként nem állt rendelkezé­sünkre elegendő exportké­pes árualap. A hiányt hite­lekből kellett fedeznünk, vi­szont ez az út hosszú ideig nem járható. Ezért volt szükség arra a „pályamódo­sításra”, amelyre 1978-ban tértünk rá, s amelyet a XII. pártkongresszus is jóváha­gyott. Az útkeresés talán kissé sokáig tartott, s tu­lajdonképpen gyakorlati­lag még most sem fejező­dött be, yáe az eredmények érzékelhetően mutatkoznak. A legörvendetesebb, hogy felszámoltuk a tőkés fize­tési mérlegben lévő hiányt, már a második évben lé­nyegében egyenleggel zárult a külkereskedelmi mérleg. Sikeres az energiatakaré­kossági mozgalom, a mun­kaerő-gazdálkodásban is elő­reléptünk, a korábbinál lé­nyegesen kevesebb munka­— Kiemelkedő esztendő volt az 1981-es, ezt bizo­nyítják a számok. A terve­zett 160 milliós termelési értekkel szemben 182 milliót értünk el, nyereségünk 6 millió helyett 14 millió lett. Az idéi tervünk ugyancsak 160 milliós termelési értéket ír elő. ezt azonban szeret­nénk túlteljesíteni. Így foglalta össze a múlt év tapasztalatait s az idei feladatokat Varga István, a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat tabi kempingcikk gyá­rának főmérnöke. A gyár kommunistái nemrégen tag­gyűlésen tárgyaltak erről. — Minek tulajdonítható a sikeres év? — Elsősorban annak, hogy az alapanyag-ellátásban lé­nyeges a javulás. A gépi re­konstrukciót sikeresen befe­jeztük, tízmillió forint ér­tékben vásároltunk 32 spe­ciális japán varrógépet. Az átgondolt munka- és üzem- szervezés már a múlt év második felétől kedvezően érzetette hatását. Eredmé­nyes Volt a munkaverseny, tizennégy szocialista brigá­dunkban dolgozóink több mint nyolcvan százaléka vesz ebben részt. Tavalyi munkájával a gyár tmk-műhelyének Már- cius 21. brigádja érdemelte ki a vállalat kiváló brigádja kitüntető címet. Ez a tizen­hat tagú közösség kapta fel­adatul az új somogymegy- gyesi varroda gépeinek be­szerelését. Alig két hónap alatt végeztek ezzel a fel­adattal. Noha nem szakmá­juk. még a tetőt is ők ke­órával, _ tehát termeléke­nyebb munkával érjük el ugyanazt a nemzeti jöve­delmet. A konkrét adatokon túlmenően a tanulságra ér­demes figyelni: a magyar gazdaságban, iparban renge­teg a tartalék, csak élni kell tudni vele. Hogyan érinti ez a csalá­dokat. vagyis hogyan felel arra az óhajra: csak rosz- szabb ne? Világosan és tényszerűen kiderült ez a beszélgetésből, különösen az életszínvonal-politika fej­tegetésekor. Megnyuglató- an jelentette ki Havasi Te­repe. hogy az elért színvo­nalat társadalmi méretek­ben megvédj ük. Az egy fő­re eső reálbérben és az egy főre jutó fogyasztásban mérve ez bizonyosság máris. Továbbra is követjük azt a bevált elvet, hogy a pénz­hez.) utás feltételeit kell igazságosan megszabni, egyes esetekben szigoríta­ni. de a tisztességgel meg­dolgozott pénzéért mindenki megvehesse, amit szeretne, vagyis legyen megfelelő árpválaszték, kínálat. Túlságosan rózsás képet festett volna a part Politi­kai Bizottságának tagja? Korántsem, de mindeneset­re reálisat és optimistát, amit az eredményekre ala­pozott és az utóbbi évek­ben határozottan körvona­lazódott gazdaságpolitikai koncepcióra. Mondhatnánk úgy is, hogy a körülmé­nyekhez alkalmazkodó gaz­daságpolitikára, amelyben azonban — igen hangsúlyo­zottan — nemcsak a veze­tésnek, hanem minden dol­gozónak is megvan a fej- adata, az eddiginél tudato­sabb részvállalása. A nép­gazdaság egyensúlyánax megóvása és az életszínvo­nal megőrzése ugyanis ál­landó megújulást kíván, s állandó alkalmazkodást a változó viszonyokhoz. Ez egyébként vissza-visszaté- rő fontos motívumként sze­repeit a beszélgetésben, ki­emelve, hogy az új körül­ményekhez új megoldáso­kat kell keresni „fent” 's, I „lenn” is. Ez minden terü­letre érvényes, a vállalati termékváltásra éppúgy, mint a szabályozórendsze­rünkre. Nem mellékesen a, bér- es jóvedelemszabályo­szítették el, hogy a munka mielőbb megkezdődhessen. Ebben az új üzemben je­lenleg 36 asszony, leány dolgozik. Puha Jenő és Csá­szár Lajos szabó vállalta be­tanításukat. , Az ő lelkiisme­retes munkájuknak köszön­hető, hogy a meggyesi var­rodában már a múlt évben a vártnál jobb termelési eredményt, értek el. Az ott készített, majd az NSZK-ba szállított sátrak minősége ki­fogástalan volt. Újabb mun­kásokat vesznek föl, egyút­tal gondoskodnak az új dol­gozók betanításáról. Az a terv, hogy Somogymeggye- sen ötven varrónő számára teremtsenek munkalehetősé­get. Elkezdtek egy új típusú, zásra, amiben egyébként jövőre megint egy kicsit előbbre szeretnénk lépni. Ám nagyon nehéz volna csupán központilag javítani ezen. Helyi vezetői, vállala­ti öntevékenység, bátorság is nagymértékben szükséges hozzá. Mint ahogyan napja­ink gazdasági életében min­denütt megnőtt a helyi fe­lelősségvállalás, kezdemé­nyezőkészség jelentősége. A megújulás, az újhoz alkalmazkodás, a külgazdasági té­nyezők rugalmas figyelem- bevételének időszakában vagyunk. amihez elóbb- utóbb sok mindenfélének kell idomulnia a legfőbo cél, a lakosság jobb ellátá­sa érdekében. Az interjú­ban is hangot kapott kis­vállalkozások, a szolgáltatá­si igények szervezett kielé­gítése éppúgy beletartozik ebbe, mint a takarékos, de differenciált. beruházáspo­litika vagy az intézmény- rendszerünk továbbfej­lesztése. Továbblépésünk­nek ma már kimutathatók Megyénk termelőszövet­kezeteiben negyedik alka­lommal rendezték meg az elmúlt év utolsó hónapjai­ban az ifjúsági parlamente­ket. A termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnök­sége tegnap összegezte a számos tanulságot adó és további feladatot jelentő parlamentek tapasztalatait. összességében megállapít­ható, hogy a szövetkezeti demokráciának ezek a sa­játos fórumai a korábbinál magasabb színvonalon, job­ban betöltötték szerepüket. Őszintébben, nyíltabban kerültek szóba a szövetke­zetekben dolgozó fiatalokat foglalkoztató kérdések, és az előzőhöz képest lényegesen többen kértek szót, mondtak véleményt1 szövetkezetük helyzetéről, gondjairól. A teljesség igénye nélkül tizenkét négyzet méter alap- területű sátor készítését. Egyelőre 5UU darab készül ebből nyugat-német meg­rendelésre; 3750 darab kü­lönböző sátrat gyártanak. Olaszországi megrendelésre szintén nagy mennyiségű sátrat készítenek, eddig 18 ezer darabra kaptak meg­rendelést. A tabi sátrakból lényege­sen több kerül belföldi for­galomba, mint a múlt év­ben. A Triál, valamint az Ezermester Vállalat részére 12 ezer darabot szállítanak, különböző típusokban 2, 4 és 6 személyeseket Ezenkí­vül a belkereskedelem szá­mára is gyártanak gépko- csitakaió ponyvát. S*. L. » konkrét (rartmetát, % ez volt a legbiztatóbb pontja a csaknem egyórás átte­kintésnek. Néhány olyan ágazatunk fejlődött ki az elmúlt években, amely ma nemzetközi összehasonlí­tásban is tiszteletreméltót produkál, s komoly stabil! - záló tényezője a magyar iparnak. Biztos támaszunk a szocialista mezőgazdasá­gunk is. Garanciális ténye­ző az irányítási rendszerünk, amely miközben jogosan apellál az emberek kezde­ményezésére, tehetségére, egyben kifejezi az anyagi érdekeltséget is. Erőt jelent a KGST-hez tartozás, s mellette a fejlett tőkés vagy a harmadik világhoz tarto­zó országokkal is kölcsönö­sen előnyös kapcsolatokra törekszünk. Mindent egybe­vetve: a magyar szocialista gazdaságnak olyan stabil, biztató pontjai vannak, amelyekre támaszkodva fel­számolhatjuk a viszonyla­gos elmaradásokat. A szerda esti tévébeszél­getés erről győzött meg cselekvésre ösztönzően, hogy a „Csak rosszabb ne legyen” gondolata puszta óhajból mindinkább akarat­tá váljék. idézünk néhány általánosít­ható tapasztalatot. A veze­tők számára tanulság, a ten- niakarást jelzi, hogy a fia­talok több területen na­gyobb feladatot kértek. Egy­ben azt is kifejezték, hogy messzemenően támogatják a munka hasznosságával, eredményességével, a telje­sítményekkel összhangban álló bérezés kialakításét. Nem egy helyen bírálták a munkaszervezés fogyaté­kosságait, a kedvezőtlen munkakörülményeket és jo­gos ' türelmetlenséggel vetet­ték fel, hogy tervszerűbben, erőteljesebben kapcsolód­hassanak be a vezetői mun­kába. A szövetkezeti önkor­mányzati szervekben még mindig nem megfelelő a fia­talok aránya, néhány he­lyen egyfajta tekintélyelv uralkodik, nem hallgatják meg nem tartanak igényt javaslataikra. A parlamentek hozzászó­lói értékes észrevételek kkel egészítették ki az intézkedé­si terveket. Javaslataik nyo­mén került a feladatok so­rába. hogy a lakáshelyzet javításáért szélesítsél^ a szö­vetkezetek a támogatások formáit, javítsák a pálya­kezdőkkel való foglalkozás színvonalát, ésszerűbben, a fiatalokat jobban bevonva használják fel az ifjúságpo­litikai célokat szolgáló pénz­eszközöket, adjanak felada­tot az aktívabb újítási tevé­kenység kibontakoztatásá­hoz. Ahogy a szövetség elnök­sége is megállapította, ezek a fórumok hasznosak, az egész szövetkezeti mozgalom szempontjából fontosak vol­tak. A szövetkezetek sokat tesznek a fiatalokért, de — mint a tapasztalatok össze­gezéséből is kitűnik — to­vábbi feladataik is vannak. De nemcsak nekik, hanem a mozgalom ifjú nemzedé­kének is; önmaguk érdeké­ben, a közösség hasznai-a rájuk is több vár. a fejlő­désükért maguk is felelő­sek. Tisza-kutatók tanácskozása A Magyar Tudományos Akadémia Tisza-kutató bi­zottsága tegnap tartotta ti­zenharmadik konferenciá­ját Szegeden. A tanácskozáson tizen­nyolc előadás hangzott el, majd megtárgyalták a so- ronlévő feladatokat. Három­éves munkaprogramot dol­goztak ki. Arra törekszenek, hogy a kutatások \szoíosan kapcsolódjanak a társadal­mi igényekhez. A legfőbb cél a környezetvédelem. Az új somogymeggyesi varrodában L. Z. A szövetkezeti demokrácia egyik fóruma A parlamentek tapasztalatai Szociális épület a gyárban Elkészült a Mezőgép szociális épülete Kaposváron. A ko­rábban átadott konyha és étterem után most az orvosi rendelőket, a kondicionálótermet és a könyvtárat, valamint a folyóirat-olvasót vehették birtokukba a dolgozók. Uj varroda Somogy meggy csen 9 Átgondolt üzemszervezéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom