Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
i TÄi#-*rtHfc» *sy ’‘sac©«* fiete AS» • kffa&BBegbe. Betelepült, de nemhogy idegennek erezné magát. Arra büszke, itt lett ő is egy — másokkal. — Módos Jenő volt abban az időben, amikor ide kerültem, a párttitkár, s felesége az iskolavezető. Jenő bácsi ösztönzött.arra, hogy foglalkozzam a népműveléssel. Aztán Németh Ernő meghallgatta a kórusunkat és azb mondta, jó lenne, ha részt vennénk a művészeti szemlén. Ez 1970-ben- volt. A kórus a helyi Vöröskereszt szervezet keretében műkő-' dött, és csupán négy tagja volt. .. — Most olykor -tizenketten, másszor tizenhatan énekelnek. Mi az oka, hogy így ingadozik a csbport létszáma? — Ha valaki meghal a faluban, a rokonság egy évig gyászolja. A korustag sem kivétel; ilyenkor nem lép színpadra, míg le nem telik a gyász. A csoportképződéshez tartozik, hogy eleinte a családok túlságosan is beleszóltak az asszonyok életébe. Nem jöhettek, vagy nagyon nehezen. A családok felfogása ma is tükröződik a pávakörön. Csakhogy már büszkék az asszonyokra! Egyetlen szereplést se kellett még lemondaniuk. A munkahelyek támogatását is élvezzük, ha elutazunk, szerepelünk. Szép 1 tonka SOMOGYI TÁJA*, EMBEREK Gyöngy van a torkában. Éneke lenyűgöz, A népdalban rabszabadító madár. Vörsön a páva : egy ássZonykórus. Tizenkét éve alakult. Minősítésük kétszeres kiváló, 1979-ben pedig megkapták A Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést Vezetőjük Tóth Pálné. Otthonában kerestük föl, hogy aztán a szélrózsa minden irányában felkutassuk a vörsi asszonyokat, a kórus tagjait. Az autó- szerelőné Balatons zen tgyörgyöm könyvtáros. Lakásában „fölébresztett” tárgyak, az egykori falú életéről valló edények. Most a vaslábas virágtartó; mazsolaillatot áraszt a polcon a cserép kugiófsütő... VÖrs a Kis-Balaton kapuja. Az utolsó balatoni vasúti megállóhely, Szentgyörgy után élesen sípol a mozdony, s behúzza a fékeit a szerelvény ... Gyerekkorom füstös vasparipá- ján képzeletben újra megteszem az utat Csákánytól a Zaláig. Nincs előttem a kép a Kis- Balatonról, csupán legenda övezi a nád borította különös vidéket. Olykor kócsagok jelentek meg a folyó partján és szótlanul figyeltük fehérséget, ahogy eltűnt a sűrűben... A szürke csuka, az aranyló ponty és az ezüstösen csillogó veresszárnyúak tették megfogha- tóvá számomra a Zala kincseit. Több irányból is könnyen megközelíthető község Vörs. A/településen talált leletek alapján a régészek megái lapították, hogy a csiszolt kókortól lakott hely. A történelmi múlt — dióhéjban: az első település a Kis-Balaton nádasaitól védett emelkedőn, az úgynevezett Máriaasszony-szigeten volt; ennek emelkedőjén állt az első. Árpádkori templom. Tőle északra, mintegy harminc méterre e helytől, négy kőkori lakógödröt semmisített meg 1977-ben a mélyszántás... A község temploma — feltételezik a szakemberek — ]\019-ból való, István király nagyszabású építkezésének egyik emléke. Átvészelte a tatárdúlá.st és' a török időket, menedéket nyújtva a környék lakosainak. Ide menekültek Balatonberenybői és Szentgyörgyröl is. Vörs tárgyi emlékeit — többnyire a halászattal kapcsolatosakat — a tájházban őrzik. Nyaralna szívesen keresik föl a kirándulók. De hogy lássuk az úgynevezett vörsi követ, messzebbre kell utaznunk: a XI. századból származó.feliratos kő a szombathelyi múzeumé. A vésett szövegben árról olvashatunk, hogy „billogos emberek”, a király emberei jártak c helyen, s természetesen a halászati terület érdekelte őket. A vasúttól delre, Vörs és Szentgyörgy között fehérhajók kötöttek ki gazdag rakománnyal. A dióhéj szinte szétpattan, úgy duzzad belülről . . . Tóth Pálné sokszor bejárta a környéket; olykor elkísérte Együd Árpád néprajzkutató is, hogy teljesebb legyen a kép Versről. — Kórusunknak mi sem lenne természetesebb, mint hogy elsősorban helyi népdalokat énekeljen. . Igazán vörsit azonban nem találtunk, be kellett érnünk a környékbeliekkel. A török hódoltság idején minden elpusztult. A viseletűnk, 'amit annyian megcsodálnak, se úgy eredeti, hogy nagyon régi... A yörsv öhegek nem kezdenek másképp bált, először eljárják az úgynevezett goiyatáncot. Egyszer színpadra is állítottam. — Piriiké, ezt egy nénaet hagyhatta itt a faluban — mondta Árpi bácsi, amikor meglátta. Egy eredeti, vörsi hagyományra azonban fölhívom a figyelmét: a bábíorgató betlehemre. Igaz, nem most van az ideje, de csak jegyezze föl, mert erre büszkék vagyunk. El ez a hagyomány, a szerepeket az öregektől átvették a fiatalok. A vörsi betlehemezés „kocát* ne« tenverjük. Nagyon régi, annyi bizonyos, ée az is, hogy sosem tagadták meg az egymást követő generációk. A somogyi bábtáncoltató betlehemezés másutt már kiyeszett. A szerelek kiosztásánál egy követelményt tartottak szem előtt: a játék részesei tudjanak énekelni. Öltözékük a korral változott. A század elején viselt fehér vászon bö. gatyát a hús/as evekben a pantalló váltotta föl, majd a túzol- tózubbony, kemény tetejű, piros, ellenzős tűzoltósapka. Ebben jelent meg a beköszöntő. így öltöztek az angyalok is. A beúehemes játék legizgalmasabb szereplői — különösen a gyerekközön- ség számára — a pásztorok vagy ahogy itt nevezik, a dadók. A vörsi emberek őriznek valamit abból is, hogy mit jelent az Összefogás — akkor is, ha nem jön a török ... így születhetett meg a pávaköc. nénit a férje beszélte rá, hogy járjon el a kórusba énekelni. Szép József: — Hadd menjen, fiatalon úgy se tehette. , Meg nem is volt ilyen lehetőség. Sommás- sorsát dalokkal írta be a pávakör történetébe Ilonka néni.- Mint elmondta, megtanulták tőle valamennyien és csokorba kötötték. — A szüleim nem engedtek mást dolgozni, csak répát egyelni. Kislány voltam .még. Azt lestük, mikor lesz már dél, aztán este, hogy végigénekelhessük az utat a tanyájtól a faluig. Annyira vigyáztunk, hogy kitartson a nóta hazáig és figyeltük, tetszik-e, mit szólnak . .. — Ilonka néni hét gyereket nevelt föl. Szeretnek ők is énekelni? — A Laci fiam igen, a Feri megint, de a férjemnek nincs áriája... Józsi bácsi: — Hogy lehet úgy . énekelni, hogy nem is isztok? Ilonka néni: — Jól is néznénk ki ... Józsi bácsi: — Nem any- nyit... — Sok éneket tanultak egymástól. Ilonka néninek melyik a legkedvesebb a sajátjából? — A "Vad-galamb száll a Za- la-parfi füzesbe ... Ez mosta legújabb. Mindig eszembe jut egy ... A próbákat úgy képzelem el, ahogy meséltek róla, miint egy családi összejövetelt.- Egy'kicsit pletykálnák, aztán énekelnek. " Ilonka néni: — Amikor hazajövök, a papa első kérdés^: „mi újság a faluban?” Alapító kóruslag Kovács Mártonná is. Örök vidám, így jellemzik a társai. — Az ember akkor -tud. örülni, ha van egészség. Az van; meg szeretek énekelni it. — Hogyan lett pávakarös? Csak a szép hangja miatt? — Szólóénekes nem vagyok, a dalokat is többnyire az idősebbektől tanultam. Most már olyanok, mintha az enyéim lennének. Ügy beszélt a negyvenöt éves. pirospozsgás arcú asszonyba kórusról, mint más a foglalkozásáról. Szívesén hoz érte áldozatot is. A Dél-Balaton téesztoen tejkezelő. Kora reggel és délutántól estig szólítja a munka. És nem mulasztja el a próbákat sem. — Mondják is itthon: ilyen későn kellett hazajönni. Mint a gyereknek . .. Tanácstag, a téeszben az ellenőrző bizottságba választották be. Ä vörsi pávakör néhány éve frigyre lépett a Kis-Balaton népi együttessel, azzal »z • együttessel, amely most szépen szerepelt a szövetkezeti csoportok területi bemutatóján. A vörsi asszonyok táncolnak is. Kövest Józsefné felvásárló. — Ügy kezdtük, mint vöröskeresztes-kórus, nem tudom, mondta-e magának Piriké, a helyi szervezet titkára. A tévében abban az időben kezdődött a Röpülj, páva! Az első szereplésünk a legemlékezetesebb. — Szeret táncolni is? — Szólót járok. A somogyi üvegestáncban. — Ügy tudom, nem vörsi, á szülei Bonnyán laktak; később telepedett le a faluban. Milyen népdalokat ismer? — Azokat mind, amit itt tudnak. — Bonnyán is azt énekelték, amit itt? — Nagyjából. — Melyiket nem? — Diófából van az édesanyám kapuja. Ezt tőleim tanulták az asszonyok. Elénekelte és meglepődve hallottam, a Somogy-Vörs is szerepel a szövegben. ■— Mint lett helye az énekben Versnek? — Bpnnya helyett... Tóth Pálnétól kérdeztem meg, vajon a vörsi férfiak miért nem énekelnek. — Próbálkoztunk, de nem ment. Ügy alakult, az asszonyok énekelnek, a férfiak őrzik a tüzet... A vörsi pávakör a középnemzedék csoportja. Negyen-ötven évesek alkotják. • — Ha mi ezt a kórust egyszer abbahagyjuk. a lelkem megszakad — fakadt ki a félelem hangja Tóth Pálnéból. Őrzők ők is, ösz- szetartozón. Az asszonyok szinte pótolhatatlanok — tartja a vezetőjük. Vajon így igaz-e? A tizenkét év mély nyomot hagyott a dalos vörsiekben. Talán oly friss hajtás ez a kórus, hogy féltik az időtől. Ám van példa előttünk, a bábtáncoltató betlehemezés. Talán az első pásztor sem gondolta: a dédunokája emlékezni fog' szavaira. Vagy a regölő ének örök szavára: Kukoricaszár a nadrágom, Nyirfakéreg a bocskorom. Ja be hónnak, becsoszogok, '■ti elkiinnek, elszaladok. djon az Úristen ■ nnek a gazdának Jgy nagy disznóólát, Ezer disznót beléje. Két kis pásztort melléje. A kisebbik pásztornak Arany fejszenyelet, .4 nagyobbik pásztornak Arany ostornyelet... A kisebbik pásztor, mondjuk igv, a vörsi hat-tíz éves gyerek. Van-e utánpótlás, hogyan gondoskodnak róia az együttesben? — Lehetőségeink szerint tudunk csak gondoskodni utánpótlás neveléséről, szélesebb értelemben hagyományaink átadásáról. A faluban csak az alsó tagozatosok tanulnak, a nagyobbak bejárnak Balalonszentgyörgyre. Azokkal foglalkozhatom, akik itt, helyben vannak egész nap. Hat kislányom van ... Foglalkoztam a középiskolásokkal is. Van egy irodalmi színpadunk. Csak a hét végén találkozhatunk. A többsége most érettségizik, és most szamukra ez a legfontosabb feladat. Ezt meg kell értenem. Vörs társközség. Ez csupán közigazgatási fogalom itt, mert egyáltalán nem kell szégyenkezniük semmiben. Különösen nem az összetartozást is erősítő közművelődésben. Nehéz elszakadnia Vörstől annak, aki hosz- szabb időt töltött a faluban. A pávakorbe visszajár Nagykanizsáról Bende Józsefné ... A gyerekek hordozzák Vöis jövőjét, amelyért .szüleik annyit tettek. HhwsMMrf Barea \ A vörsi páva
