Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E KI ARA: 1.40 Ft , ,vJ \i 7 j SOMOGYINEPL#P Szívélyes légkörben Pártunk első titkára Bonnban tárgyal Púja Frigyes Pozsonyban Púja Frigyes külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszterének meghívására kedden baráti munkalátoga- tásra Csehszlovákiába érke­zett. tették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve Európa békéjének és biztonságának. Kifejezésre juttatták: szor­galmazzák az enyhülés foly­tatását. az európai politikai légkör javulását. Kifejtettek álláspontjukat a katonai fe­szültségről. csökkentésének problémájáról és lehetősé­geiről. Hangsúlyozták a kö­zép-hatótávolságú rakéta­fegyverek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások eredményes befejezésé­nek a jelentőségét. Tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, külö­nös tekintettel a világgazda­sági problémákra. Kádár János és Helmut Schmidt megelégedéssel üdvözölte a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kétoldalú, még sok ki­aknázható lehetőséget rejtő kapcsolatainak fejlődését. A két 'államférfi vélemény- cseréje az ezt követő ebéden folytatódott. Kádár János kedd délután a nyugatnemet külügymi­nisztérium vendégházában megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss-szal, a Ke­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött Kádár János hivatalos programja Bonnban, ahova — Helmut Schmidtnck, az NSZK kancellárjának meg­hívására — tegnap a kora esti órákban érkezett meg. Kádár János és Helmut Schmidt tegnap Bonnban megkezdte tanácskozását. Fél tizenegykor állt meg az MSZMP KB első titkárá­nak gépkocsija a kancellári hivatalnál, ahol Helmut Schmidt köszöntötte a ven­déget, s a vele érkező kí­séretét: Nap y János külügy- minisztériumi és Török Ist­ván külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkárt. Rö­vidre fogott protokolláris formaságok után Kádár Já­nos tárgyalóasztalhoz ült Hel­mut Schmidttel. A szívélyes, konstruktiv légkörű eszmecserén áttekin­Magyar—kubai barátsági gyűlés Üzemlátogatás az FMV kaposvári gyárában Először tartottak magyar— kubai barátsági gyűlést Ka­posváron. Ez a rendezvény volt Jósé Elias Planellsnek, a Kubai Köztársaság budapes­ti nagykövetsége másodtit­kárának kiemelkedő prog­ramja tegnap a somogyi megyeszekheiyln. A másod- titkár a Hazafias Népfront városi bizottságának meghí­vására érkezett Kaposvárra. A vendéglátók nevében Ha­rangozó Gyula, a városi népfrontbizolLság titkára köszöntötte, majd Papp Ja­nos, a városi tanács általá­nos elnökhelyettese tájékoz­tatta a város gazdasági, po­litikai, társadalmi életéről, a 'fejlesztési tervekről. Az el­mondottakról személyesen is meggyőződhetett a kubai vendég: városnézés során a Kinizsi-lakótelepre látogat­tak, s megtekintették az ot­tani óvodát is. Ezután a Mezőgép kaposvári gyárában üzemlátogatáson vettek részt — itt Hóra László műszaki ígazgatóhehelyettes tájékoz­tatta az üzem tevékenységé­ről. Tegnap délután az FMV 3. számú gyárában csendült föl a kubai és a magyar Himnusz, majd a zsúfolásig telt teremben Molnár László igazgató köszöntötte a ven­déget. A Kubai Köztársa­ságról szólva méltatta a for­radalom jelentőségét, a győ­zelem után meglett út fi­gyelemreméltó eredményeit, s további sikereket kívánt a kubai népnek a szocialista építőmunkában. Jósé Elias Planells köszö­netét mondott a meghívá­sért, azért, hogy sor kerül­hetett a baráti találkozóra, s hangoztatta: ez a rendez­vény is hozzájárul, hogy a, marxizmus—Jeninizmus szel­lemében tovább erősödjenek a két ország népe közt a barátság szálai. A további­akban Kuba gazdasági ered­ményeiről beszélt. Elmond­ta: a most záruló ötéves tervidőszakban szép terme­lési sikereket értek el, jól kihasználták erőforrásaikat a lakosság jobb ellátása ér­dekében. Több mint száz A csehszlovák—magyar határon, Oroszvárait, a ma­gyar vendéget Bohuslav Chnoupek és más hivatalos személyek fogadták. A két külügyminiszter dél­előtt Pozsonyban megkezdte tárgyalásait. Vásárváros Brnóban. az április 21-tői 2*-1* tartó 13. brnói fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán 37 ország 900 kiállítója mutatta be termékeit, köztük mintegy száz magyar vállalat és gyár is felvonultatta ipari újdonsá­gait. (Fotó —KS) Mérsékelt gazdasági növekedés A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Tímár Mátyás, a bank elnöke ismertette az 1981. december 31-i mérle­get. az éves eredménykimu­tatást és a tavalyi üzletév­ről szóló jelentést. A mérlegben tükröződik az 1981. évi gazdasági növe­kedés mérsékelt — bár az előző évinél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta- és a devizakészletek, vala­mint a játra szóló követelé­sek állománya — a külföldi- források mérsékeltebb igénybevétele miatt — ki­sebb az egy évvel korábbi­olyan terméket exportáltak például, amely előzőleg nem szerepelt az exportárak lis­táján, s ezt a sort az idén további tucatnyi új cikkel bővítik. Mindezt több aka­dályozó tényező közepette élték el; a cukor világpiaci ára például kedvezőtlen, a múlt esztendő első félévének termelési üteme Kubában mégis a legjobb volt a for­radalom óta eltelt időszak­bari. Nagy erőfeszítéseket tettek azért — sikeresen —, hogy az oktatás és az egész­ségügy területén előbbre ' lépjenek; orvosaik ma már számos országban segítik a gyógyítást, a betegségek megelőzését, több ezer fiatal szakmát elsajátítva tér haza a szocialista országokból, köztük Magyarországról. A követségi másodtitkár beszéde végen Fidel Castro szavait idézte, amikor hang­súlyozta: Kuba internaciona'- lista kötelezettségeinek tel­jesítésére törekszik'. . S ezt már magyarül mondta: „Él­jen a marxizmus—leniniz- mus, éljen a proletár inter­nacionalizmus!” Ezután .a hallgatóság kérdéseire vála­szolt. A barátsági gyűlés az Internacionáléval ért véget, majd a gyár vezetőinek tár­saságában az üzemcsarnok­ban folyó munkával ismer­kedett a kubai vendég. Molnár László igazgató tá­jékoztatta a munkásközösség előtt álló termelési felada­tokról. s megtekintették a munkák egy-egy szakaszát. A kaposvári program befe­jező részeként Jósé Elias Planells a töröcskei kertba­rátok területét, tevékenysé­get nézte meg. nál. 1981-ben mind a kőzép- és hosszú-, mind a rövidle­járatra kihelyezett hitelek kisebb mértékben nőttek, mint 1980-ban. A vállalatok és szövetkezetek saját pénz­eszközei bővültek, a bank a hitelek kibocsátása során fi­gyelemmel volt a vásárló­erő és az árualapok viszo­nyára. 1981. december 31-én á bank részvénytőkéje vál­tozatlanul hatmilliárd fo­rint. tartalékalapja — a ta­valyi közgyűlési határozattal végrehajtott emelés folytán — az egy évvel korábbinál egymilliárd forinttal több, 3,4 milliárd forint volt. A banknál elhelyezeti betétek 1981-ben összességükben 6.2 milliárd forinttal emel­kedtek; ezen belül. a lekö­tött bevételek 8,4 milliárd forinttal nőttek, a látra-szó- lóak 2.2 milliárd forinttal csökkentek. 1981 végén 81,3 milliárd forint értékű bank­jegy és érme volt forga­lomban, 8,6 milliárd forint­tal több, mint egy évvel korábban; e növekedés ki­sebb az előző évinél. A bank nyeresége 1981- ben 10.5 milliárd forint volt, Huszonkilencen kaptak jutalmat tegnap lelkiismere­tes munkájukért a Somogy i megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ségen: ők voltak a legjob­bak a megyében dolgozó 105 apaállat-gondozó közül. A jutalmak odaítélésénél több szempontot is figyelembe vettek, így az . egy gondozó­ra jutó tenyészkanok, illet­ve az egy kanra jutó búga- tások számát, az állatok ápoltságát. a tenyésztésben tartás idejét, stb. Az állat-: tenyésztési felügyelőség cso­portvezetője, Gresa Zoltán elmondta, hogy nagy fele­lősség hárul ezekre az( em­berekre: szerepük jelentős a sertéstenyésztés fejleszté­sében. Egy-egy kantól éven­te 500—600 utód származik, ha pedig mesterséges meg­termékenyítésbe vonják be őket, 12—15 ezer. Nem mindegy tehát, milyen az 6,7 milliárd forinttal több, mint 1980-ban (a kamatbe­vételek növekedése ugyanis meghaladta a kamatkiadáso­két). A hitelpolitika továbbra is a külső és a belső egyen­súly javítását, az exportké­pesség és a jövedelmezőség fokozását, a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítását és az indokolatlan mértékű készlet-felhalmozás meg­előzését szolgálta. A hite­lek növekvő költségei miatt a bank 1981-ben két ízben (1—1 százalékkal) emelte a hitelkamatlábakat. A válla­lati betétek nagy részének kamatlába egy százalékkal nőtt, A. forgóeszköz-hitelek iránti igényt befolyásolta a vártnál nagyobb vállalati likviditás, másfelől' egyes termékek készleteinek emel­kedése. A beruházási hite­lek elsősorban a gazdaságo­san értékésíthető exportáruk termelésének bővítését, az energiafelhasználás. éssze­rűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását,, a KGST-koo­(Folytatás a 2. oldalon) apaállat, hiszen tulajdonsá­gait sok utódba örökíti át. A tenyészkanellátást egy törzstenyészet és öt Kahyb- tenyészet szolgálja me­gyénkben, s nemcsak orszá­gos, hanem exportigényeket is kielégít. Tavaly a törzs­tenyészetből 210 darab, a hibridtenyészetekből 843 darab kant értékesítettek. A nagyüzemeket szerződés szerint látják el, a húskom­binát igényeinek megfelelő fajtarriegoszlásban. Tavaly összesen 39 ezer 491 koca volt a megyében, s 41 szá­zalékuk a háztáji gazdasá­gok hústermelését segítette elő. A nagyüzemek ellátását a tsz-ekben 642, az állami gazdaságokban 361 apaállat szolgálta. Százöt kisüzemi apaállat tartó hely volt ta­valy a megyében, s itt 190 tenyészkannak viselte gond­ját — példásan — az emlí­tett 105 apaállatgondozó. Jutalom a jó gondozásért A megye apaállat-gazdálkodása Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom