Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Ahol Nagy Lajos is vadászott Szilvásváradi séták A cementgyáráról neveze­tes. a nem éppen szívderí­tő látványt nyújtó Bélapát­falvától mindössze hét és -fél kilométerre esik Szilvás­várad, valamint a Szalajka- volgy, amelynek sajátos ter­mészeti adottságaival, egyedi hangulatával talán az ország egyetlen tájegysége sem ver­senghet A kedvező adottságok ftt mór az ősembert is letele­pedésre sarkallták. Az istál- losköi barlangot 1911-ben fedezte fel Roskó Pál ré-i páahuitai erdőtászt. Régé­szek tárták fel, emelték ki mert egyik leglelkesebb hí­ve volt a koronára pályázó Csák Máténak. Történeti feljegyzések em­lítik, hogy Nagy Lajos szí­vesen vadászott erre. Érde­kes : a nép emlékezete meg­őrizte alakját, sőt legendát szót köréje. Azt tartja: a haldokló felséget 1282-ben innen vitték Nagyszombatra. A falut és környékét Zsig- mond utóda, Albert, a Pá- lóczi családnak adományoz­ta. A família kihalása után a Perényiek következtek. Máig is vitás a község ne­vének eredete. Először 1232­a hflrtObeWW M mázsás fis­kori tűzhelyet, amelyet ké­sőbb a Nemzeti Múzeumba •sátMtottak. Csatag tetetatrryagra b*ik- fcmxtafc: találtak jégkorszak! tmwirasaaírvas. barlangi­rae*"e-csiont<6csit, fisbőlény- »naKachsényokírt. maswmut­aOeeafcat, psüeoBt-kxsi kő­én apBtwzMsöhk. Klnw- tsttft, hogy kétféle népcso­port váltotta ezen a terű lé­tén egymást. A legalsó szélt korát .*> ezer évesnek mi­nősítették. A nevezetes barlang feltá­rását az nehezítette, hogy — a erre atal a néphagyomány » —, évszázadokon át istál­lónak használták. Fényes Etek. aki 1851-ben jelentette meg Magyarország geográfiai saotara című művét, meg­jegyzi, hogy akár ezer sér­tés is elfért itt- A kutatók észlelték is a talaj bolyga- tottsagat, de sokáig arra gondoltaik, hogy az ide terelt állatok túrták fel a földet. Mellesleg .innen, ered a 959 meter magas — ez a Bük k legmagasabb csúcsa — Istál- loskö neve is, amely a haj­dani harlang nyújtotta me­nedékre emlékeztet. Honfoglalóink felfedezték azokat a nagyszerű lehető­ségeket, amelyeket a Bükk koronájának környéke kí­nált, Az 1200-as evekben a diósgyőri királyi várból sok­szor járhattak Upponv, De- des. Szilvás környékére va­dászni. A XIV. században — erről oklevelek tanúskodnak — Éleskő vára az ország urának birtoka lett, Károly Róbert ugyanis Bmye bánt, a tulajdonost megfosztotta minden vagyonától. A nagy- úr azért lett kegyvesztett, ben «z egri egyházmegye papjai tizedlaj.srürorna említi Warad-Warada-Wárad né­ven. Alig telik el fél évti­zed, s már így írják: Zyl- vaswarad. Többen ágy vélekednek, hogy valószínűleg a soálva- termesztésből keletkezett az elnevezés. Erre utal Fényes Elek i». A fettestes meglehe­tősen tetszetős- GáJ Gyula lelkes helybeli pedagógus, helytörténész kéziratos mű­vében vitába száll ezzel a nézetteL Köztudomású, hogy IV 90-ben vashámor műkö­dött itt, ahol FazoJa Henrik fia szilíciumos nyersvasat, azaz szil-vasat gyártott. Egyesek szerint elképzelhe­tő, hogy a Warad utótaghoz így csatlakozott a szil-vas elónév. Persze ezt la kétség­be lehet vonni, hiszen mór 1332-ben Zylvaswarad-ként szerepel a település a pápai tizedlajstromtwm. Ekkor vi­szont híre-hamva se volt még a bükki vasgyállásnak. A leghitelesebbnek a harma­dik változat tűnik. Eszerint a latin silva, azaz erdő szó származéka lenne a község­név. Ezt igazolja a terület jellege, s az is, hogy a ré­gészeti ásatások cölöpépít­ményeket hoztak felszínre a Szalajka-völgy kapujában. A várad-tag — ? ez hiteles ér­velés — a Bükk fennsík haj­dani erősségeire, a legendák sorával övezett Gerenna és Éleskő várakra emlékeztet. Bzit a toldalékot a magyar királyi belügyminiszter 1906- ban kelt rendelete csatolta ismét a Szilvás névhez, azért mert a messzi Baranya me­gyében is található ilyen ne­vű község. S ha már itt tar­tunk, akkor ne feledkezzünk meg a néphit szüleményéről sem. Egy tetszetős, egy má­ig is kifejező történetet őriztek meg az egymást kö­vető nemzedékek. Erdély égbe nyúló hegyei között lé­tezett valaha egy kis eldu­gott hely, amelyet a vallási meggyőződésükhöz maka­csul ragaszkodó reformátu­sok laktak. Nyugalmukat felbolygatta a könyörületet nem ismerő ellenreformáció, a klérus szüntelen zaklatá­sa. Addig állták a sarat, amíg ellenfeleik túzcsóvát nem dobtak otthonaikra, el nem űzték őket megszokott környezetükből. A számkive­tettek a Felvidék felé vették útjukat, itt letelepedtek, nemcsak keresték, hanem meg is találták az annyira óhajtott békét. Magukkal hozták természetesen sok száz kilométerre lévő tele­pülésük nevét is... A székelyföldi eredet alap­ja csupán az lehetett, hogy valóban éltek itt a XVII. századtól Erdélyből mene­kült unitáriusok. Okét idé­zik a ma Í6 meglévő Orbán. Brassó, Kelemenszéfc, Kül tó­hegy földrajza nevek. A Perényiek a ctmis régió, eins religio, azaz aitcié a föld, azé a vallás elvét és gyakor­latát érvényesítették, s pa­rancsszóra reformátussá té­rítettek a eralvásváradiakat, akiknek körében a protes­tantizmus hamarosan gyöke­ret is vert. 1666-tél a község tulaj­donjogában a Percnyiek a Keglevieh családdal osztot­tak, akik I. Lipiót császártól kaptáik adományként a tele­pülés felét. Ügyesen gazdál­kodtak, ennek köszönhető, hogy idővel már mindent ők birtokoltak. Pécsi István Pipatörténelem Ibafán Az alig pársuáz telkes kis faluban két kiállítás van, mindkettőn szebbnél szebb, régebbinél régebbi pipákkal találkozhat az érdeklődő. A ksállításegyütltes egyedül­álló az országban. Hírnevét az egykori kaposvári újság­író, Roboz István által írt, nóta alapozta meg: ,,Az iba- fai papnak fapipa ja van, ezért az ibafai fapipja papi íapipa”. A nótát barátjáról dél­nyugat-zselici eldugott kis falucskában lelkészkedő Hangán Sándorról, illetve pipáiról írta a század for­duló táján. A dal rövid idő alatt országszerte igen nép­szerű lett, s a község pap­jai —, hogy e népszerűsé­get megőrizzék —, tovább gyarapították a pópagyűjte- ményt, amely az évtizedek során szép kollekcióvá állt össze. A híres pápaitórium mel­lett az ibafai művelődési otthonban H évvel ezelőtt nyílt meg a pipatörténeti kiállítás, elsősorban a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagára építve. Két termé­ben megtalálhatók a kínai, a gyöngyfűzése® szárú, a boszniai pipják is, de vannak úgynevezett krajcáros, „kis szutyteos”, Jancsi, meg deb­receni p^pák, csibukok és török vrzjpipják. A kiállítás nem csuprán a régi mesterek remekeit mutatja be, hanem a fellendült pipjagyártás leg­szebb termékeit is. Ezek nemcsak drága anyagokból, féltő műgonddal készült da­rabok, hanem az egyszerű parasztemberek mindennapja dohányzó alkalmatosságai, A vitrinekben láthatjuk a dohányzás kellékeit, a pipa- szurkálókat, dohányvágóikat, gyuíatartót, a csiholó acé­lokat. A pipázás eredetét, történetét tablók és nag y övé retű fotók, rajzok, feliratok: mutatják be Van néhány nagyon ér­dekes vadgesztenye- é® makkpíps, ami arra utal, hogy már sok évvel ezelőtt is a gyerekek megtalálták a módját a dohányzás káros szenvedélyének. Sokak szerint a kiállítás két legérdekesebb darabja az 1849-ből való Kossuth címeres alföldi fapipja es a Károlyi családnak a XVIII. századból való pipája, amely Károlyi Mihályé volt. De ta­lálhatunk itt sokszamélye® az asztal alatt elhelyezhető családi piprát is. Aki hétvégi kirándulás­ként erre veszi útját, még sok érdekeset tudhat inog e kiállított tárgyak történeté­ről, az ugyancsatk pipaké­szítő tárlatkalauztól. K. 7a. A turista barátja: az útikönyv Útikönyvek olvasása női­kül legfeljebb a pusesta lát­vány csábít idegen tájakra, ismeretlen városokba. Évez­redes értékeket, csodaszép művészeti kincseket hagyha­tunk programon kívül, ész­revétlen. Mennyivel masabb a kirándulás, ha útikönyvek nyitják föl szemünket S mennyire bosszankodunk, ha éppen az nem kapható, ami a célba vett várost, tájat be­mutatja ! Az idegenforgalmi idény kezdetén az útikönyvek ki­adásáról beszélgettünk dr. Buda Bulcsúval, a Medicina Könyvkiadó Panoráma szer­kesztőségének vezetőjével — Egyre többen és több­jeié utazunk. Hogyan igyek­szik lépést tartani ezzel a kiadó? — Míg 1970-ben egymillió magyar turista utazott kül­földre, addig tavaly már mintegy hatmillió. Tehát jó­val több útikönyvre van szükség, mint egy évtizeddel ezelőtt. Tiziemöt mű negyed- mii tóé példányát jelentettük meg 1970-ben, tavaly viszont már 21 kiadványt több mint 700 ezer példányban! Egy- egy országot a maga teljes­ségében mutat be a nagy útikönyv, barangoló autó­soknak szánjuk a miniköny­veket, amelyek tájegysége­ket, országrészeket ismertet­nek részletesen. Sok külföl­di városról adtunk már ki útikalauzt, a kevésbé kere­sett országokról pjedig kis útikönyvet, például Mongó­liáról, Szíriáról. Kevés szocialista ország dicsekedhet olyan útikönyv­választékkal, mint mi. Ve­gyük példaként az NDK-t. Megjelent róla nagy úti­könyv, ha csak Berlinbe uta­zik valaki, kézbe veheti a városkalauzt, ha az ország déli részébe kirándul, Szász- Svájcrol, Thüringiáról külön kötetet vásárolhat Említést érdemel, hogy az európjai or­szágok szinte mindegyikéről van már nagy útikönyvünk, kivéve Albániát, s jövőre napvilágot lát a Törökor­szágról szóló is. Ha valaki egyébként Törökországba megy, Isztambulról és kör­nyékéről ma is kaphat ki­adványt, az idén adjuk ki e kötetet másodjára. — A választék bőségét, ie nem mindig lehet azt kapni, amit éppen keresünk... „B"-kategóriás vállalat FEL VESZ legalább ötéves tervezői gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt műszak fejlesztési csoport- vezetői munkakörbe. Jelentkezés írásban a Somogy megyei Lapkiadó Vállalatnál „Azonnal betölthető" jeligére. 86411-es számon. (86411) A Holdvirágárok regéje Kedvelt kirándulóhely a főváros környékén a Pomáz- ról Dobogókőre vezető útról megközelíthető Holdvilág­árok. A csobárikai elágazás után nem sokkal, Kiskovácsi puszta közelében, ahogy át­érünk a patak hídján, jobb­ra kell letérnünk. Ott a pa­tak, amely a Holdvilágárok- ból jön. Elindultunk írtéi-, lette, jobban mondva vele szemben a parton azon a turistaűton, amelyik elvezet bennünket a Ságvári Endre turistaházhoz. Persze, fordít­va is megtehetjük az u-tat, hiszen Szentendréről meg e turistaházig juthatunk el műúton: akkor rövidebh ka­paszkodó után, voltaképpen lefelé ereszkedhetünk a Holdvi Iá gá tokban. A patakkal szembe« sza­kadék völgybe jutunk — voltaképpen ez a Holdvilág- árok, így nevezi a Földraj­zi nevek etimológiai szótára is: „szakadókszerű völgy a Pilis hegységben”. S azt ír­ja is róla: a neve — való­színűleg csak az utóbbi év­századokban — onnan ered­het, hogy a néphagyomány szerint a szakadékvolgy benső sziklakatlanának vé­gén nyíló Remetebarlang, amit régebben Wedselich- barlangnak neveztek, egy Weiszlich nevű rabló rejte- ke volt;. A Weiszlichet pedig wedsses Lichtnek, fehér fénynek értelmezték, márpe­dig a Hold fénye ilyen... Nos, annyi a turistatérké­peken is rajta van — hol­mi kőoltáron dobogó lángo­kat ábrázoló jel mellé írva —, hogy „ősi kultúrhely” lett volna a Holdvilágárok- ban. A kiránduló ezt aligha veszi észre ma már, ha nem keresi a szeme a formák­ban. Hanem csak szép er­dőt, dús avart, meredek ol­dalakat lát mind batkézt a Lom-hegyen, mind jobbra a Nagy—Csikóvár nevű hegy felöl, s egyre variregénye- sebb szákiakat, izgalmasabb szakadékot, a végen függő­leges vaslépcsót a meredek sziklafalon. S mar mindezért megéri a kirándulás ... Csakhogy másképpen is nézhetjük a Holdvilágárkot. Volt egy lelkes és a dolgok­nak a lehetőség szerint utá­najáró amatőr régész, Sás- hegyi Sándor, aki szabad idejét e szurdok és környé­ke kutatására szánta. Tes­tes kéziratot hagyott hátra munkálatairól, s azt áttanul­mányozva összevetette a helyszínnel régész szakem­ber is: Erdélyi István, aki aztán 1963-ban vizsgálati ásatást végzett ott. A tény­leges lelet nem sok. A ter­mészetes sziklaszurdokban emberkéz faragta kövek: kő- bányászás nyomai két he­lyen is. S ugyancsak embe­ri kézzel kivésett barlang kőtömbök, kaptárfülkék, ro­vásjelek (vagy csak a kőfa­ragó szerszámának nyomai?) én vörösre égett andezittufa sok faszénmaradvánnyal. Ez talán a legérdekesebb! S volt. még egy-két tárgy, na­gyobb részük még Sashe- gyn-lelet, amely időközben elkallódott, így ma már alig értelmezhető. Vascsat, vas- vésők, eclen y töredékek, ál­la* csont, különös, süveg­szerű faragott kő... S most a helyszínire érve hagyjuk, hogy amit szemünk lát, abból a képzelet föl­építse a régmúlt időit. Jobb­ról a Csikóvár még CSkóvár, sót Cykovár — ennek az emléke e hegyen a sáncma­radvány. De miért Cykó ? Mert (legalábbis XIV—XVI. századi) ura a Cykó nemzet­ség. (Ciikó helységnév több is van az országban, s a földrajzi nevek szótára sze­rint bizonytalan eredetű magyar személynévből szár­maznak; különben tájszó- ként jelent is valamit a ci- kó: „homlokról két oldalt a fül mögé hajló vékony haj- fonadék”. S vajon ez a je­lentés nem átvitt-e mór?) Pomázi Cykó János kincs­tárnok bányák felügyelője is volt. Követ fejtve mágnes­vasat tartalmazó kőzetre bukkantak itt, hát vasat bá­nyásztak, mindjárt olvasz­tották. Akik a vassal dolgoz­tak, azok mesterségét őrzi itt a kovácsi helynév. S az ő munkájuk ás személyük varázslatos volt a régiek hi­tében, ahogy a Kalevala bű­vös kovácsáé is. A vau sá­mánját dolgoztak . a patak szurdokában... It F. — Valóban elég sok gred van a könyvelia tássa 1. gaz­dasági, technikai okok mi­att. De a kereslet csökkené­se ennél kézzelfoghatóbb. Míg korábban azonnal vagy néhány hónap alatt elfogy­tak a nagy útikönyvek, most két—három év kell hozzá. Igaz, nyugati témájú köny­veket ritkábban tudtunk ki­adni újabb változatban, de arra törekedtünk, hogy azok­ról az országokról adjunk ki sűrűbben, többet, amelyeket tömegesen keresnek fel a magyar turisták. A környező országokról csaknem mindig kaphatók kalauzaink. — Egy-egy útikönyv — különösen a gyakorlati tud­nivalókról .tájékoztató fe­jezetük — hamar elavul. Ho­gyan követik a változásokat? — Egy-egy területről álta­lában azokkal íratunk köny­vet, akik évekig ott élnek, azt jól ismerik: külképvise­letek dolgozóival, külkeres­kedelmi és idegenforgalmi . kirendeltségeink munkatár­saival, és szakemberekkel lek­toráltatjuk a kéziratokat. A gyakorlati részekben min­denki óvatos, például ára­kat csak tájékoztatásképpen adhatunk meg, annyira vál­tozóak. Nálunk minden újabb kiadás legalább javí­tott, de többnyire inkább bővített vagy átdolgozott. Hosszú a nyomdai átfutási idő. Most kell leadnunk azokat a kéziratokat, ame­lyekből jövő ilyenkor lesz kész kötet! — Milyen kiadványaik je­lennek meg az idén? — öt nagy útikönyvet terveztünk:, másodj k ki adás­ban adjukXközre a Spanyol- országról, az Egyesült Álla­mokról és a Japánról szó­lót, ötödik kiadású lesz a Franciaországot bemutató kötet. A Magyarország nagy útikönyv pedig már a hete­dik kiadásban jelenik meg. Egyébként módosításokat vezetünk majd be a nagy útikönyveknél: rövidebb ter­jedelemben, újabb fajta ki- emelésii rendszerrel szeret­nénk kiadni őket. Városka­lauzaink közül most nagy az érdeklődés Athen iránt, ezért második kiadása jő« ki az idén, emellett Prágá­ról és Bécsiről jelen tétünk meg ilyen kiadványt. S. K. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom