Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
I Hal — naponta egy vagonnal Kftraregefvidfé iwagfovinantadb tforjyüzrm van a Balatoni Halgazdaság irmapusztai hal- fMolg ozójában. Naponta egy vagonnyi halat dolgoznak /ÖL Tfertítják én darabolják a hatalmad tavi pontyokat A mélyfagyasztóit bum bakba kér ifi. (Gyertyái LAsztő felvitelei) a zajármádiána Ha a nemes közcél és az egyén,i haszon összeköthető, akkor erre kevés jobb példa van, mint a kaposvári villamossági gyár három szakemberének magánvállalkozása, amelyet nemrég jegyzett be a kaposvári megyei bíróság mint cégbíróság. Törő József gépészmérnök. Molnár Sándor üzemmérnök és Kardos Ferenc technikus vállalati gazdasági munkaközösséget alakított — az elsőt a gyárban —, amely hadat üzent , az embert támadó zajok ármádiájának. Magánkezdeményezés és környezetvédelem. Kevesen gondolták volna, hogy e két íogalom összehozható, bár mindkét szót sűrűn halljuk manapság. A munkaközösség sokszorosított körlevelében a következő , szolgáltatásokat ajánlották: zajszintmérés, zajtérképezés, zaj csillapítási tanácsadás, zajcsillapító berendezések tervezése, zajcsillapított munkahelyek kialakításának tervezése. Tehát az egyszerű ténymegállapítás, a már létező bán- talmak csökkentése és a zaj kárainak megelőzése is szerepel ezen az „étlapon”. Kardos Ferenc ez utóbbit tartja a legfontosabbnak: — Sajnos, ma még az a helyzet, hogy többnyire csak akkor kezdenek el a szakemberek munkálkodni egy- egy zajos üzemben, amikor már néhány embernél megállapították az orvosok a halláskárosodást. Pedig ez a betegség nem gyógyítható. Mi elsősorban azért szövetkeztünk, mert mindhárman — hivatalos kötelezettségeink miatt vagy hobbiból — foglalkoztunk a zajokkal, és nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy megelőzzük az ártalmakat.. Persze nem véletlenül támadt az ötletünk. A környezetvédelmi törvény és egy sor rendelet sokfelé szükségessé teszi a zajszint mérését, egy-egy gép üzembe helyezését is megakadályozhatja, ha hangosabb a megengedettnél. Így arra következtettünk, hogy ilyen szolgáltatásra' szükség lesz. A gyárban is meg kellett oldani egy-két ilyen feladatot, és a fínommechanikásoknak is segítettünk zaj ügyben. A villamossági gyár vásárolt egy mérőműszert, mert saját berendezés nélkül igen lassan ment az effajta munka. Így hal a tárgyi feltételek is kedvezőek voltak, s megalakítottuk kisvállalkozásunkat. — A zajszintméréssel ezek szerint más nem foglalkozik? — A pécsi köjál mint hatóság elvégzi a méréseket, ám több hónapig kell sorban állni, mert annyi a munkájuk, hogy alig bírnak vele. S ők csupán a megállapításig jutnak el. Ez nem hiba, ennyi a feladatuk. Mi sem rivalizálni akarunk a köjál mérőcsoportjával, hanem segíteni kívánjuk munkájukat. ök kötelezhetik az üzemeket a zaj csökkentésére, mi az önként védekezni kívánókat tudjuk segíteni, s az ,új létesítmények tervezésekor tudunk munkálkodni. — Egyéni hasznuk menynyi ebből a munkából? Törő József: — Ezé még nem tudjuk, hiszen most alakult munkaközösségünk. Nyilván arra is számítunk, hogy keresünk ezzel, ám kockázatunk is van; a bérleti dijat ki kell fizetni a műszerért, egyéb fizetési kötelezettségeink is vannak, s ha kevés lesz a megrendelés, akkor az egyenleg negatív lehet. Mégis úgy gondoltuk, hogy fölösleges volna mondjuk gombát termesztenünk, ha saját munkaterületünkön vagy ahhoz közel álló szakterületen — amely félig- meddig a szenvedélyünk is — csinálhatunk olyasmit, ami egyéni boldogulásunkat is szolgálja és egyben — tán nem túlzók — emberbaráti cselekedit.nek nevezhető. — Konkrét igényekkel jelentkeztek-e már önöknél? — Nemsokára megyünk a bonyhádi lemezárugyárba. ahol a porvédelem miatt ventillátorokat szereltek föl, am kiderült, hogy ezek viszont zajártalmat okoznak. Vannak már elképzeléseink arról, hogy miként segítjük ki a bonyhádiakat. — Láttatlanban? — Úgy, mert jelentős mennyiségű hazai és -külföldi szakirodalom áll rendelkezésünkre, állandóan tanulmányozzuk a friss publikációkat; s ha másé nem is; azé tudjuk, hogy néhány gépet — például a textilipari gépeket — kivéve a technológiai zajok ellen jó esélyekkel lehet fölvenni a harcot. I- P. CSUPOR TIBOR KiS-BALATQNI BARANGOLÁS Feszke rendkívül nyomorő- ságos: néhány ágból takolja össze. 1,5—2 méterre a viz fölött, az agakon. A tojások csak a tojo ül, a hímek a legnagyobb lelkinvugalom- mal méláznák mellette De mikor kibújnak a fiókák, minden megváltozik. A kis bakesófiak elevensége, min- dent-tudniakarasa „hangyabollyá” változtatja a fészket. S amikor szárnyra kapnak, azonnal tovább duzzad bennük a felfedezői hév. Egy, a Kis-Balatonon frissen meg- gyűrűzött, alig néhány hetes fiatalt a szovjetunióbeli Kuj- bisevnél ejtettek el. 2400 kilométerre ormán, ahol kidugta csőrét a tojásból. Télen lehúzódnak egészen Franeia-Guineaig is. A madar éjszakai életet ál, talán ezért is nevezik egyes helyeken éjji gémnek. Jeflegzetes. vakogó hangja után kapta másik nevét: vakvarjú, vakkánya. Fő tápláléka a mocsarakat kedvelő csikhal és a iápi póc. Ilyen a Kis-Balatonon még a múlt században is százezerszámra nyüzsgött, ma már mindkét faj természet- védelmi ritkaság. Igen szép az üstökösgém tollazata: selyemgém néven is emlegetik. Ha a levegőben repül, könnyen összetéveszthető a kiskócsaggal. Annál valamivel mégis kisebb. Szárnya, farka, melle, hasa fehér, háta halványrózsaszín. tarkótollai fehéressárgák. Májustól szeptemberig tartózkodik a Kis- Balatonon. Nem annyira vad. mint nagyobb gémtesi- vérei, de azért nem köny- n.vű megközeliteni. Fészek- építésben gémrokonaihoz hasonlóan nem valami nagy mester. Finom ágacskákból szövött fészkét — bokrok, fák ágain — levelekkel béleli . . . Szamuk lassan nőtt, ma úgy 10—15 körül van. A gémtelep élénk, teljes jogú lakói az üstökösgemek. Ott fészkelnek elképesztő tarkaságban a nádas eldu>tt reketty esel ben a bak- utókkal, szürkegjemekkel, kiskócsagokkal együtt A Zala töltéséről zöldes- sagrán hullámzik a nádas. Tömör fal, egyhangú, áthatolhatatlan. A Lapos fenekű, könnyű lélekveszitő azonban megtalálja a rést, a nádasban kanyargó vékony erecskét. Széthajtanak a kemény szálak, és föltárul a mocsári élet teljes gazdagságában. Közelünkben mintha éhes disznó sírna; a guvat kiált. Gyanútlan réce válik el az egyik nádtorzs mögül, s ijedten menekül, széles csíkot húzva a vizen. Suhanó árnyék legyinti meg fejünket: szürkegém tart hazafelé, csőrében vékony ággal. Csobban a víz. Mélyén félméteres csuka lapul, áldozatára lesve. Unkog, brekeg a szapora békanép. A nád között zsongító a meleg. Bágyadtan forgatom az evezőt. Éles nádlevél csap az arcomba, karcos élével keskeny csíkot metsz, emlékül homlokomra. Vízitök széles levelei úsznak a vízen; már kinyíltak sárga virágai. Keskeny ér vize szivárog a nyiladékba. a torkolatot vastagon ellepi a békalencsc. Rothadó növények erjedt szaga kanyarog a levegőben. Reszelő* hangszálak idom- talan vakogását hozza fülünkig a könnyű szél. Távolabb rekettyebokrok sötét tömbje," esetlen, póznalábú madarak kavarognak körülötte. Közeledünk. gondolom derűsebben, aztán ismét elnyeli a csónakot mindenestül a nád. Egyre több sötét árnyék suhan el fölöttünk, tisztán hallatszik a szárnvcsa pások félreismerehetetlen nesze. Erőlködve forgatom a lapátot. A nád Ö6szehajló zöld levelein kívül semmit se látok, amikor... Vad, eszeveszett surrogás; ezernyi szárny hussan a levegőbe — fehér, szürke, sárga tollak kavarognak fölöttünk. A nád nyiladékán látszik a re- kettyés, nyüzsgő, népes világával, Fészkek, mindenütt fészkek. A terjedelmes bokor vastag, erős ágain, szorosan tapadva egy-egy ágvillához, állnak a szürkegémek tanyái. A vékonyabb oldalágakra bakcsók, kiskócsa- gok, üstökösgémek telepednek. A levelek közül bánatos-bús tekintettel bámulnak a bakcsószülök, s élénken villan az üstökösök pompás tollruhája. A többiek már a levegőben köröznek, Amint közelebb érünk, lomhán a levegőbe emelkednek a bakcsók és föllebbennek az üstökösök is. (Folytatjuk.) Hasára ütött a villanyszámlás Az órát nem nézte meg, csak a pénzt kérte „Az árarnsnamlara eaú nyán ráfizettünk. Az átlagunk 270 forint volt, és az év vegén kifizettettek velünk 3286 forintot, azonkívül kivetettek ránk ,770 forintot, amit .szántén most fizettünk be. Megígérték, hogy a pénzt felosztják a másik hónapokra. csakhogy én nem hiszek neki ... És nekünk élni is kell ebből a kis nyugdíjból, ök csak azt hajtogatják, hogy addig biztosain keveset fizettünk . . A jevél, amelyet Horváth Jánosné küldött Nagyatádról a Táncsics u. 27-ből, azzal folytatódik, hogy az átalánydíjuk több volt, mint a környező családoké, s végképp nem érti, hogyan jött össze ekkora villanyszámla ? — Tiszitázzunk először valamit! — kezdte beszélgetésünket Sebestyén Gyula. a Dedasz fcaposvár üzemiigazgató ja : — Amit a köznyelv átalánydíjnak nevez, az valójában előleg. Az elszámolásnak ezt a rendszerét 1981 áprilisától vezettük be: az előző évek fogyasztása alapján megállapítottunk egy összeget, amelyet, a fogyasztó a számla kézhezvételekor befizet, és egy év múltán elszámolunk. Az elszámolási év nem esik egybe a naptári évvel. Volt olyan fogyasztónk, aki az. előleget, átalánydíjnak tekintette, s úgy gondolkodott, ezért a pénzért annyi áramot fogyaszt, amennyit csak akar, s nyomban gépesíteni kezdte a háztartásit és a háztájit. Az óra pedig mutatta a többletfogyasztást, s az elszá - molási év végén magasabb lett a" számla. Az elszámolás új rendjéből következik, hogy a megyében minden hónapban valahol „év vége” van, s ilyenkor bukkannak elő a problémák. Nagyatádon és környékén most történt meg az elszámolás, s ennek nyomán sok jogos panasz érkezett. A panaszok sor* Taranyban, Ö ivóikon yi ban, So- mogyszobon kezdődött, s folytatódott Nagyatádon. Nem csoda, hiszen volt, akinek 30 ezer forintot mutatott a számlája. Mi okozta a nagy eltéréseket? Vizsgálat kezdődött, s ebből azt a következtetést vonták le, hogy a díjbeszedő mulasztást követett el. Amíg kéthavonta a „tényleges” fogyasztás alapján kaptáik a lakók a számlát, ugyanaz a díjbeszedő járt. Ma már kideríthetetlen, hogy „jószívűségből” vagy kényelemszeretetből csak a pénzt kasszírozta be, s ar. órát „elfelejtette” leolvasni. A fogyasztott mennyiséget „becslés" alapján állapította meg. Az órák ped'g hónapról hónapra, évről évre mutatták a tényleges fogyasztást. csak ezt senki sem ellenőrizte. A díjbeszedés rendszerében bekövetkezett változás azzal is járt. hogy szerelők olvasták le a mérőóra állását, * » nyilvántartásba a ténylegesen elfogyasztott mennyiséget írták föl. A gép ennek alapján állította kj a számlát, s a szorzásnál nem gondolkodott, hogy sok-e vagy kevés. Amikor a fogyasztók megkapták a nagy összegű befizetésről a felszólításit, s érthetően reklamáltak. A Dédász kaposvári üzletigazgatósága kivizsgálta a panaszokat; megállapította, hogy a számlák a tényleges fogyasztást tükrözik, de tekintettel a családok váratlan kiadásaira, mindenkinek részletfizetési kedvezményt ajánlott föl. Azt ma mér nem lehet kideríteni, hogy mióta nőtt a fogyasztás és a kifizetett áramdíj között a különbség. egy azonban tény. 1979-ben emelkedett az árarnszolgaha tás dija, tehát ha előtte nem olvasták le ser órát. akkor tulajdonkepp«« az olcsóbb energiát m drágábban sízámoltók eá. — Ezen úgy segrttink — mondta a kaposvári üzletigazgató —, hogy mérjük a jelenlegi fogyasztást, s ennek alapján számoljuk vsam siza, hogy mennyi ser. m% áram. amelyet már ser. új, es mennyi, amelyet a régi díjszabás szerint kefl elszámolnunk. A nagy tételű számlákat ennek megfelelően korrigáljuk. A mceteJri szám laieol vasasnál »neunten néhány esetben ser. js káde- rül.t, hogy a díjbeszedő«* egyes helyeken nem kevesebbet, hanem többet *á- moltatott el a ténvieges fe- gvasztásnál. Nemcsak olya« fogyasztónk van, akitől ml követelünk snokattemil magas díjat, hanem olyan a akinek mi tartozunk jelentős összeggel- A többletpercet természetesen visszaterrtjűk— S mi 1«* « ii«lía»« sorsa? — A* Agy kipattanás* irtán fegyelmi eljárást mzfi- tottumk e tíene. A döntés : elbocsátás. Ezt követőem feljelentést tettünk a bíróságon. Az ügyet azzal zárta le a bíróság, hogy * társadalmi tulajdont nem érte kár, a d í j beszedő munkakört kötelességét szegte meg, »énért megkapta a fegyelmit. A feladatunk most az, hogy ezt a hibát a fogyasztókkal korrekt partnerként rendezzük. IV. Hm» Imre A Kaposvári Káaátl ftpitó V általai friveteh« keres kaposvári féopitesve*<*tőségére egy vasbetonszerelőt azonnali belépess«!. i Jelentkezni lehet a főépitésvezetöségen, Kaposvár — Császárrét (86414) AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VALLALAT 10 hetes bentlakásos toroiiyilaru-kezelöi tanfolyamot szervez A tanfolyamra jelentkezhet minden 8 általános vagy középiskolai végzettséggel rendelkező férfidolgozó, aki a munkakör ellátására hivatást érez. j1 18—40 éves korhatár közötti dolgozók jelentkezését várjuk! A tanfolyam idejére munkabért fizetünk és teljes ellátást biztosítunk. Autódaru- és loronydaru-kezelöi jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti es oktatási osztályán. CÍMÜNK : 1209 Budapest (Soroksár). Marx Károly út 255. (8591 ti )
