Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
Párizs Iraki visszavonulás A LEMP KB 8. plénuma lobban ki kell használni a belső tartalékokat A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága VIII. plenáris ülése. Wojcicrh Jaruzelski első titkár beszél (Telefotó — CAF—MTI—KS) Reggeltől a késő délutáni órákag tartó vitával folytatta munkáját pentexen a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik, a gazdasággal foglalkozó teljes ülése. Az ülés témaköre messze túlmutat a szorosan értelmezett gazdasági kérdéseken. A válság eredményes leküzdése ugyanis nagy mértékben függ attól, hogy mennyire rendelkezik a pánt a jövőbe mutató konkrét progi-am- mal. mennyire ismeretesek az elérni kívánt politikai és társadalmi célok. A több mint húsz pénteki felszólalásban visszatérő téma volt az, hogy milyen feladatok várnak a párt szeneire a gazdasági élet stabilizálásának elömwdí- tásában. Szó esett arról, hogy egyes helyeken még a gazdasági vezetők sem ismerik eléggé a gazdasági reform problémakörét, sokak szamára a reform szinte kizárólag az árak emelését jelenti. Nagy hangsúlyt kapott a belső tartalékok, jobb kihasználása, az export-orientált gazdaság megteremtése. Többen méltatták azt a segítséget, amelyet, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyújt Lengyelországnak a nehézségek leküzdésében, a lengyel ipar szabad ka pacításának ki hasznaláisá- ban. A munkáén kormányzati szervek tevékenységét még a szükségállapot ideje alatt fel kell újítani, ahol erre lehetőség van. A felszólalók rámuta t tak u gyáriakkor, hogy a december 13-a előtti időszakitól eltérően semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a munkásönkormányzat intézményei a politikai harc színterévé váljanak, mint ahogyan azt annak idején a Szolidaritás ki- provokálta. Sok szó esett a mezőgazdaság fejlesztéséről, minden megművelhető földterület kihasználáséról, men ez az egyik feltétele .annak, i hogy az ország egy idő után képes legyen ellátni magát élelmiszerrel. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik teljes ülésen a vita Wojciech Jaruzelski- nak, a központi bizottság első titkárának zárszavával ért. véget Jaruzelski hangsúlyozta: a kb-ülés a maga gazdag tartalmával a párt életének fontos eseménye volt. Hangot adott annak az óhajnak, hogy a tanácskozás a gyakorlatban is meghozza eredményeit. Pym brit és Half/ amerikai külügyminiszter találkozója után meg mindig „alapvető különbségek”., vannak Mitterrand fogadta Aczél Györgyöt A Francia Kommunista Part Központi Bizottságának meghívására, „Beszélgetés a szocializmusról” című inter-1 jú-kötetének franciaországi megjelenése alkalmából pénteken Párizsba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az interjú-kötet a francia pártkiadó gondozásában jelent meg. Aczél György búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent .1 agues Le- compt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. Francois Mitterrand köz- társasági elnök a délután folyamán fogadta Aczél Györgyöt az Elysée-palotában. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen, amelyen részit vett dr. Bényi József, párizsi magyar nagykövet, szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztéséről és a francia elnök közelgő magyarországi látogatásáról. A találkozón áttekintettek a nemzetközi helyzet egye» időszerű kérdéseit, különös tekintette! az. enyhüléshez fűződő közös érdekekre. az, argentin és a brit álláspontban — közölték washingtoni brit források. Hoz- zetették, hogy a Falkland- valsaggal kapcsolatos ellentéteket nem lehet a javaslatok szövegének „szerkesztésével” áthidalni. A magát megnevezni nem akaró brit személyiség szerint kévés a valószínűsége annak, hogy Pym mostani washingtoni látogatása megoldást hoz. Magyar-csehszlovák megállapodás a turisták valutaellátásáról Falkland Még mindig „alapvető különbségek" Az illetékes magyar es csehszlovák szervek megállapodtak az egymás országába utazó állampolgáraik kölcsönös, minimális összegű valutaeilátásáróL Ennek értelmében magyar állampolgárok 1982. május 15-töl csak akkor utazhatnak Csehszlovákiába, ha — érvényes utiokmanyaik mellett — az ott-tartózkodásuk, vagy átutazásuk legszükségesebb költségeinek fedezésére magyarországi valutakiszol- galtató helyen vásárolt csehszlovák koronával rendelkeznek. Ennék előírt minimális összege személyenként, az utazás első napjára 150 korona, minden további napra 90 korona (10 es 15 ev közötti gyermekeknek az említett összegek leiével kell rendelkezniük, 10 év alattiak részére nem kötelező koronát vásárolni.) Az előírt pénzmennyiség meglétet — a hivatalos valutakiviteti engedély alapján — a határon való kilépéskor a magyar vámszervek ellenőrzik, de vizsgálhatják azt a csehszlovák szervek is, es annak hiánya esetén megtagadhatják a Csehszlovákiába való beutazás engedélyezések Az intézkedés nem vonatkozik — a szolgálati, vagy diplomata útlevéllel utazókra; — azokra, akik magánútlevéllel, de szolgálati célból utaznak, s erről hivatalos igazolással rendelkeznek; — azokra, akik a másik ország területén tartósan dolgoznak vagy tanulnak, es ezt igazolni tudjak; — az utazási irodák által szervezett társasutazások résztvevőire; — a rendkívüli okok — pl. közeli rokon házasságkötésé, temetése, bírósági eljárás, mentési munkálatokban való részvétel — miatt utazókra;-— a devizamentes csere keretében utazókra, a menynyi ben a fogadó ország illetékes szerve által jóváhagyott, erre vonatkozó megállapodást bemutatják; — a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra; — a kishatárforgalomban az erre a célra rendszeresített útiokmánnyal közlekedőkre. Azok a magyar állampolgárok is mentesek a minimális valutavásárlás kötelezettsége alól, akik harmadik országba szóló érvényes menetjegy birtokában tömeg- közlekedési eszközzel (vasút, autóbusz, repülő stb.) vagy magyar vállalatok, szervezetek autóbuszával csak átutaznak Csehszlovákián, es ott-tartózkodásuk — átutazásonként — nem haladja meg a 48 órát. Azoknak viszopt, akik személygépkocsival, vagy motorkerékpárral utaznak at, járművenként — függetlenül az utasok számától — minden Csehszlöváxiaba történő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendelkezniük. Akik tehát pl. autóval az NDK-ba utaznak, legalább kétszer 180 koronát vásároljanak, mert visszautazásuk alkalmával a csehszlovák vámszervek az NDK- csehszlovak határon is ker- ru lógják az átutazáshoz szükséges összeg, s az annak hivatalos helyről történt megvásárlását igazoló okmány felmutatását. A fenti rendelkezések a minimálisán kötelező valu- lavásárlási írjak elő. Állampolgáraink változatlanul évente 15 ezer forintért, maximálisan napi ezer forint értékben vásárolhatnak a KGST-hez tartozó országok fizetőeszközeiből. A jelen megállapodás értelmében a magyar állampolgárok a személyenként az országból (legleljebb 50 forintos címletekben) kivihető 200 forintból 170 forintot válthalnak at Csehszlovákiában koronára. Az említett valutáris szabályozás és az egyéb, korábbi utazási előírások továbbra sem teszik szükségessé a Magyarországról Csehszlovákiába, vagy Csehszlovákiából Magyarországra utazni kívánók részére meghívólevél küldését. Nem érintik továbbá a magyar állampolgárok Csehszlovákiába történő utazására vonatkozó érvényes útlevélrendelkezéseket sem. (MTI) Nőtt brit hadügyminiszter megerősítette, hogy a Falk- land-szigetek felé hajózó brit flottacsoportosítás kész elsőként tüzet nyitni argentin hadihajókra, ha a szigetek körül kijelölt „háborús zónában” találják őket. Szokatlan módon a miniszter helyreigazítást tett közzé Woodward ellentengernagynak, a flottacsoportositás parancsnokának szerdai nyilatkozatával kapcsolatban. Woodward — a hadügyminisztertől eltérően — azt mondta, hogy nem lőnek elsőként. Egy argentin katonai szóvivő bejelentette, hogy Buenos Aires légifelderités segítségével figyelemmel kíséri.. a brit flottacsoportosítás mozgását. Az angol hajók csökkentett sebességgel haladnak a Falkland-szige- tek felé. Befejezfldfltt a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt kongresszusa. A képen: a párt három vezetője (balról jobbra) Johannes Kau, Willy Brandt és Helmut Schmidt a záróünnepségen (Teletoló — AP—MTI—KS) Fordulat a „végtelen” háborúban? Az iraki—iráni frontról néhány napja olyan hir érkezett, amely esetleges fordulatra utalhat. Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság elrendelte az iráni területen a kuzisztáni térségben bevetett 4. iraki hadsereg visszavonását a Dizful—Susanguerd—Khorramshahr megerősített vonalról. Éppen ez a térség volt a több mint másfél éve dúló háború föhadszíntere. Ki kezdeményez és miért? Ügy látszik, mintha most Irán ragadta volna a kezébe a kezdeményezést. A jelek szerint Bagdad felkészül arra, hogy erőinek átcsoportosítása, feltöltése céljából feladjon bizonyos, korábban birtokba vett területet a Shatt al-Arab vízióitól keletre. Iraki oldalról mindenesetre hangsúlyozzák, csupán „taktikai visz- szavonuiásról” van szó és változatlanul kitartanak a háborúval elérni kívánt^ eredeti célkitűzés mellett. Bagdad teljes szuverenitást követel a Shatt, al-Arab víziót felett és ragaszkodik ahhoz, hogy — az 1975-ben megkötött algíri egyezménytől eltérően — Irán mondjon le a víziútra támasztott egyoldalú igényeiről. Politikai megfigyelők azonban rámutatnak, hogy Irakot az idén jelentős nemzetközi kérdés is foglalkoztatja: fővárosa lesz házigazdája áz el nem kötelezetitek soron következő csúcsértekezletének. Ennek az értekezletnek akusztikáját pedig igencsak zavarná a fegyverzörgés. Bármilyenek a hátsó indokok, tény, hogy a fegyverek eddig nem tudták eldönteni a vitát. A hadviselő felek mindössze annyit „értek el”, hogy a háború alaposan megcsapolta mindkét ország gazdaságát Az olajkitermelés mindkét oldalon zuhanásszerűen visszaesett: az olajvezetékek, a finomítók, a fontosabb kikötők jelentős része elpusztult. A pénzügyi tartalékok megcsappantak. Az irdatlan pénat felemésztő „anyagcsaták” mégsem folytathatók korlátlan ideig. Külföldi sajtójelentések szerint a hadviselés havonta legalább 180—200 millió dollárjába kerül mindkét félnek. Az élőerő veszteségek sem csekélyek. Óvatos becsléssel eddig mintegy 70—80 ezer főre tehető a frontokon elesettek száma, a sebesülteké pedig 150—170 ezerre. Kiosztásra — kompromisszum? Az ilyen kölcsönös kifa- rasztásnak természetesen el kellene vezetnie valamilyen kompromisszumhoz, fegyvernyugváshoz. A közvetítő kísérletek eddig azonban nem jártak eredménnyel. Irán eltökélte, hogy végigviszi a háborút, kivívja a végső győzelmet, bár Teheránban azt mondják: az iráni csapatok nem fogják átlépni az iraki határt. Tisztán katonai szempontból vizsgálva a közelmúlt fejleményeit, nem vitatható, hogy az iráni hadsereg — minden nehézség ellenére — állóképesnek bizonyult. Túlélte Baniszadr, a volt elnök és főparancsnok menesztését, a hadsereg vezérkarának egy repülőgép-szerencsétlenség következtében való elvesztését, sőt ősz óta sikeres támadó hadműveletek kibontakoztatására is futotta erejéből. Az Iszlám Gárdával együttműködő 92. és 16. páncélos hadosztály például — Susanguerdnél és Abadan körzetében — az ost- romgyurül áttörve, visszavetette az (rakd csapatokat Az iráni alakulatok ezen a fromtszakaszon az utóbbi hetekben folytatták offenzivá- jukat és egyes helyeken .10— 50 kilométerre nyomultak előre. Es hogyan állnak a hadviselő felek a külső támogatással? Miközben Szíria es Líbia Iránnak nyújtott segítséget, az öböl menti arak államok csoportja es Jordánia Irak oldalára állt. Husz- szein király néhány önkéntesekből álló zászlóaljat küldött az iraki haderő támogatására. A ké,t ezrednyi jordán erő bevetése inkább politikai gesztusként értékelhető, mintsem komoly tartalékként A 4. iraki hadsereg visszavonása most azonban zavart, nyugtalanságot keltett az Irak mögött felsorakozó országokban. Ezekben mindinkább érzékelik, hogy a fronthelyzet változása összekuszálhatja az amúgy!# robbanásveszélyes térség rendkívül feszült államközi viszonyait Moszkvai vélemény A világ szempontjából a fő kérdés most az, hogy az iraki—iráni frontról jelentett számottevő változás hogyan érintheti a nemzetközi biztonsagot? E tekintetben figyelemre méltó a moszkvai Novoje Vremja egyik nemrégi számának cikke. Ebben azt írja, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal a CIA szerepet játszott . az iraki—iráni fegyveres összecsapás kdrobbantásában. A CIA a harccselekmenyek megindulása előtt célzatos és hamis információkat „szivárogtatott ki” az iráni hadsereg állítólagos „teljes széteséséről” és „haícképtelen- ségéről”, ezzel lélektanilag előkészítette Irak lépését. Másfelől álliéólag azt sugallták Bagdadnak, hogy messzemenően számíthat Szaúd-Arábia, * a Perzsaöböl több országának pénzügyi és egyéb segítségére, tehat nem marad egyedül. A „cui prodest” elve alapján megállapítható, hogy az USA elmélyítette az arab világon belük nézeteltéréseket, fokozta a Teheránra nehezedő külső nyoma«! e# erősítette katonai jelenlétet a Közel- és Közep-Keleten. Tény, hogy támaszpontja és szövetségesei révén — Izraeltől Szaúd-Arabiáig és Ománig. az Indiai-oceantól Pakisztánig — valósaggal harapófogóba zárják Iránt. A Quotidien de Paris című francia lap Írja, az Iránból annakidején elmenekült tábornokok és politikusok összeesküvést szőnek az iszlám forradalom ellen. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Nagy-Bri- tanniában eddig már több mint 3000 iráni emigráns vett részt katonai kiképzésben. A Reagan-kormanyzat nem is titkolt célja: destabilizálná Irán külső és belső helyzetét. A „végtelen" háború jó esélyt nyújt erre. A két an ti imperialista ország viszálya tehát, a nemzetközi reakció malmára hajtja a vizet és súlyosan veszélyezteti az itt élő népek érdekeit. Iraknak és Iránnak békére, nyugalomra lenne szüksége, hogy mielőbb megoldhassák égető társadalmi-gazdasági problémáikat. A háború erre nem alkalmas eszköz. A konfliktus feloldása nem képzelhető el másként, csak a tárgyalás útján. Ez a világbéke érdeke is. A közeljövő ad majd választ arra, hogy az iraki hadsereg visszavonulása, s az iráni előretörés a tárgyalásos rendezés előtt nyit ajtót, vagy ellenkezőleg. Serfőző László ny. aÁéyusides
