Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

Újszerű kapcsolat a kutatás és a termelés kozott Váncsa Jenő Kaposváron Hazank mezögazdasagi ágazatában elsőként alakult meg a Kaposvári Állatte­nyésztési Kutatási Fejleszté­si Tprmelési Egyesülés. A tudományos intézeteket, rendszerszervező vállalato­kat termelő üzemeket és feldolgozó-forgalmazó vál­lalatokat összefogó egyesülés igazgató tanácsa tegnap Ka­posváron tartotta meg első tervtárgyaló ülését; ezen részt vett Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A tanácskozásnak otthont adó intézet vezetője, dr. Gu­ba Sándor, a mezőgazdasá­gi főiskola főigazgatója kö­szöntötte az igazgató tanács harminc tagját, a meghívott vendégeket. Utalt rá, hogy a kétévi előkészület után a múlt év decemberének vé­gen megalakult egyesülésnél minden feltétel megvan, hogy az állattenyésztési ágazat di­namikusabb fejlődése érde­kében meginduljon a tény­leges munka. A kezdeményezés a kapos­vári főiskoláról indult és ahogy dr. Tamás Károly, az igazgató tanács elnöke hang­súlyozta: az egyesülésnek alapvető célja a több és jobb minőségű termék gazdaságos előállítása, az új kutatási fejlesztési eredmények gyors é* széles körű elterjesztése a termelésben. Ezért már a szervezésnél arra töreked­tek, hogy az egyesülésnez tartozó tagok tevékenysége átfogja az egész folyamatot, a kutatást, a fejlesztést, a termelést, a feldolgozást, a bel- és külföldi értékesítést — úgy, hogy messzemenően érvényesüljön a kutató és a termelő szoros érdekeltsége. A tegnapi tanácskozás vitá­ja elsősorban nem az ez évre tervezett kutatasd prog­ramok körül forgott — hi­szen azt mar részletesen megvitatta es jóváhagyta az igazgatóság —, hanem arról, hogy ez az új szervezet mi­ként tudja minél jobban szolgálni azt a célt, amelyért a tudománypolitikai határo­zatok szellemében létrejött. Ahogy az egyesülés tegnap megválasztott igazgacója. Cserháti Pál, a MÉM élelmi­szeripari főosztályának volt helyettes vezetője mondta: az új szervezettel szemben minden tekintetben nagy várakozás nyilvánul meg; ennek megfelelni. sikeres, eredményes munkát végezni csak kollektív bölcsességgel lehet. Túri Béla, a kiskun- halasi tsz elnöke az egye­sülésen belül a termelők és a kutatók közös érdekeltsé­gének jelentőségét hangsú­lyozta, azt, hogy csak a gya­korlat számára fontos té­mákban lehet kutatni. Kel­ler Adám, a kocsolai tsz elnöke — több más véle­ménynyilvánítóval együtt — kifejezte, hogy bizalommal tekintenek az egyesülés jö­vője felé, már csak azért is, mert a kezdeményező kapos­vári főiskola korábban ic sokak tett az üzemek terme­lésfejlesztése érdekében. Dr. Nagy Gyula, a kiskunhalasi baromfifeldolgozó vállalat igazgatója a tudományos eredmények gyors elterjesz­tésének jelentőségért emelte ki, Kosa Ferenc, a Ka-hyb igazgatója pedig a szellemi és anyagi erők lehető leg­jobb hasznosítására hívta föl a figyelmet A nemzet­közi rendszerhez tartozó Ag- roinform számos azonnal hasznosítható eredményről tud tájékoztatást adni. Az intézet főigazgatója, dr. Vá­gó József ezért is ajánlotta, hogy az egyesülés — főként az első időben — a tudomá­nyos eredmények gyors adaptálásara törekedjen. A Elhagyott házak Kányán és társközségei­ben jelenleg ketezer-negy- szazhuszonkilencen élnek. Tavaly a száztizenhat kije­lentkezéssel szemben ötven­nyolc bejelentkezés volt, s a huszonhét születés, ötvenki­lenc elhalálozás. Az „elöre­gedés" Tengődre jellemző, az elvándorlás Somogyeg- resre. Tab mindössze öt kilométerre van Kányától. Vonzo az ipartelep, még ha a kányái termelőszövetke­zet melléküzemága kínál is munkát. Közel van Tolna megye, sokan oda költöznek; a környék szülöttei megta­lálhatók Székesfehérvártól kezdve egeszen az Alföldig. Kovács Géza tanácstitkár­ral a jövőről beszélgetünk. Az anyagiakkal kezdjük, Dar talán nem is ez a leg­fontosabb. Erre az évre há­romszázezer forintot tervez­tek közsegfejlesztesre; első­sorban utakat építenek. Eh­hez kapcsolódik több mint egymillió forint értékű tár­sadalmi munka: tereprende­zés, fásítás, óvodai kerítés- készítés ... Támogatja a községeket a tabi BVG és az áíész, de még a Tolna megyei Tamási termelőszö­vetkezete is. Minden köz­ségben van felújított keres­kedelmi és vendéglátóegy­ség; az alapellátás jónak mondható. Kielégítő az or­vosi ellátás is, a téesz min­den évben ötvenezer forin­tot ad orvosi készülékek vá­sárlására, s a tanács is biz­tosít pénzt műszerpótlásra. Rendelöbóvítést terveznek; százezer forintot kaptak — ez azonban nem elég. A megélhetési lehetőségek falun jobbak, mint város­ban, Meghatározó a támoga­tott háztáji gazdálkodás és nem utolsósorban a lakás­ár. Mégis: miért az elköltö­zés? A lakosság alapvető igénye, hogy a községek és a városok közötti közlekedés a lehetőségekhez mérten zavartalan 'legyen. Szükséges, hogy az embe­rek érezzék: „mozgásukban” nem korlátozzák őket, hi­szen egy kis településen nem tudják mindazt elérni, ami a mindennapi élet velejáró­ja. Autója pedig nincs min­denkinek. A sok egyéb tár­sadalmi és szociális indok mellett érdemes lenne fi­gyelni erre is: mennyiben játszik szerepet a közleke­dési lehetőség egy község létezésében? Megnyugtató, hogy divatos a „vissza a faluba” szemlélet. De azok az emberek, akik itt szület­tek, akik kialakították a község arculatát — nem pó­tolhatók. A. Á. Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója. Bállá Antal az újítások terjesztéséről, az egyesülés ebben betöltött szerepéről szólt. A tanácskozáson egyben a megyei pártbizottság véle­ményei is tolmácsolva szót kért Vánc'sa Jenó. Az egye­sülés jelentőseget méltatva kiemelte: ez a kezdemény tí­zes egybeesik a magyar gaz dasagi elet törekvéseivel. így természetesen az ágazat céljaival is. Az állattenyész­tés tejlesztese különösen fontos, ez az a terület, ahoi a népgazdaság különösen so­kat vár a hatékonyság, a versenyképesség, a gazdasá­gosság fokozásától. Mert most döntő szerepe van az emberi képesség, a tudo­mány jobb hasznosításának. Az új szervezet tevékenysé­gével ezt a fontos célt szol­gálja. Utalt a miniszter ar­ra, hogy más ágazatokhoz képest a mezőgazdaság eddig is jobban hasznosította a ha­zai, és a világ különböző pontjain született tudomá­nyos eredményeket — lé­nyegében ennek köszönhető az agrártermelésünk dinami­kus fejlődése — ám az egye­sülés újszerűén, még szer­vezettebben, célratörőbben végezheti ezt a munkát. Az eredményes tevékenységhez egyik garancia, hogy olyan üzemek kapcsolódtak az egyesüléshez, amelyek ed­dig is bátran vállalkoztak az új befogadására. — A működéshez a felté­telek megvannak — mond­ta —, a célokkal a tervek­kel maradéktalanul egyetér­tek. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy tevékeny­ségükkel ne a távoli jövőt, hanem a ma és a holnap közvetlen feladatait szolgál­ják. Ügy dolgozzanak, és ennek érdekében hasznosít­sanak minden megoldást, h ogy mielőbb mérhetők le­gyenek az eredmények. Befejezésül a minisztérium és a megyei pártbizottság nevében sok sikert kívánt mezőgazdaságunk történeté­ben első, Ígéretes szervezet tevékenységéhez, kifejezte reményét, hogy munkájuk­kal nemcsak Somogy, hanem az egész ágazat céljait szol­gálják. A tervtárgyaló ülésen egy­hangúlag jóváhagyta az igaz­gató tanács az ez évi kutatá­si fejlesztési programot, va­lamint a gazdasági és pénz­ügyi tervet. A tanácskozáson zárszót dr. Tamás Károly mondott. Délután az egyesülés tag­jainak képviselői megláto­gatták a főiskola oktatást, kutatási létesítményeit. V. M. Somogyiak a Construmén Korszerű, sikeres termékek Egymás mellé került a budapesti vásárvárosban a tavaszi BNV „előzeíese”- ként megrendezett nemzet­közi építőipari kiállításon a SÁÉV és a barcsi Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vállalat bemutatója. Akik a vásárba látogattak, lát­hatták: korszerű terméke­ket mutattak be a somo­gyi kiállítók. Az építőipari vállalat a pé­csi tervezőkkel közösen ruik- kolt ki azzal az épülettel, amelyben bemutatójukat is megrendezték. Rendhagyó módon ezúttal nem a somo­gyiakat kérdeztük, hanem Vida Józsefet, a tervezővál­lalat fiatal mérnökét. — Milyen elképzelésekiart indultak a vásárra? — A tervezővállalat szol­gálati szabadalma a mak- romodul építési rendszer. Tanulmánytervét annak ide­jén egy Alkotó ifjúság-pá­lyázatra adtam be, s orszá­gos második díjat kapott. A véletlen hozta úgy, hogy a Dédász a tervezőirodához fordult egy megrendeléssel: l ranszíörma torházaikat kér­tek tőlünk előregyártott ele­mekből. A tanulmányterv kész volt. a kiviteli terve­zésit kellett csak megkezde­ni, és gyártót kerestünk a termékhez. Partnere: nk kö­zül a Sáév látszott a legru- gaknasabbnak — utólag be­bizonyosodott, hogy nemcsak látszott. —, s így jött létre a kapcsolat. — Időközben kiderült, hogy nemcsak trafóháznak jók ezek az előregyártott és összecsavarozható vasbeton elemek — Valóban. Még nem kész a teljes építési rendszer, de jó néhány dolgot már ma is meg lehet belőle csinálni és ha továbbfejlesztjük, alkal­mas lesz lakótelepi kiegészí­tő létesítmények — hidro­forházak, hő központok, üz­letsorok és egyebek —( Ne maradjon el az utóellenőrzés! Nagyon megragadott egy pedagógus lelkes, szép pél­dákkal „fűszerezett” felszó­lalása az egyik tanácskozá­son. Körülnéztem, s láttam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki élvezettel, egyetértéssel hallgatja. Töb­ben bólogattak, volt, aki odasúgta a szomszédjának: „Hát igen, ezt valóban így kellene csinálnunk”. Nem olyanról beszélt, amiről még soha senki sem szólt. Egy szóval utalva a felszólalásá­ra, tulajdonkeppen az úgy­nevezett végrehajtásról gon­dolkodott hangosan. A politikai munkában nagy veszélyeket rejt magában a rutin. Amikor beköszönt va­lamilyen divat, ez a bizott- ságosditól a célvizsgálatig terjedhet, akadnak olyanok, akik képtelenek ettől eltérni, újítani, más módszert keres­ni. Ügy vannak, mint az egyszeri táncos, aki csak a kályhától kepes elindulni. Az említett pedagógus az­zal váltotta ki az egyetértést a tanácskozás résztvevőiben, hogy bírálta a „határozat- kózpontiuságot". Ez közismert rzensúeieUMOd a asoagakrn munkában. Elhatározzák, hogy megnézik, mi történt egy régebbi határozat szelle­mében. Párokat, csoportokat szerveznek a vizsgálatra összeáll a jelentés, megvi­tatják, s kiegészítik a hatá­rozatot. Akár gazdaságpoli­tikai, akár oktatási, művelő­dési témáról van szó, sok okos javaslat, észrevétel el­hangzik. S most jön a bírált jelenség — nem nagyon ta­láljuk meg annak az útját- módját, hogy a megvalósu­lást másképpen ellenőrizzük, mint újabb vizsgálattal ta­nácskozással és így tovább. A népi ellenőröktől átvett szóval ' megjelölve: szükség van az utóellenőrzésre. A felszólaló erre hozta fel azt a példát, hogy a tanár a szeme sarkából egy pillantást vet az , osz­tályra, s már tudja, hogy maradt-e minden a régiben vagy változtattak-e azon, amit kért. A politikai mun­kában szintén nélkülözhetet­len ez a rugalmas módszer. Az emberek politikai érett­sége lemérhető azon. hogv a véleményükét, a tapasztala- tunsai, a jpvaölatäisa* aaeart mondják el egy-egy fóru­mon, mert változtatni sze­relnének a rossz gyakorla­ton, ki akarnak javíttatni valamilyen hibát. Régen el­múlt már az az 'idő ami­kor olyan sokan holmi jó pontért emelkedtek szólás­ra. s mindegy volt, miit mon­danak. A közéleti emberek nem várnak fizetséget, a si­kerélményt az adja nekik, ha az áltáluk képviselt ügyet «tóremozdítjak. Nemegyszer tapasztalom, hogv- különféle testületi ta­gok számontartják, kinek mi a „veaszőpai-ipája”. Szegény barátunk — jegyzik meg — ezt már ötödször teszi szóvá, hogy nem javul a köztiszta- séget kapni Kaposváron: hogy hétfőn nem lehet zöld­ség. A példák tetszés szerint növelhetők. Az ismétlés oka egyrészt az. hogy elmarad az u tóéi len őrzés. Az értekezlet, a tanácsko­zás úgy zajlik le. ahogy azt megírták a nagy könyvben. A napirend előadója szorgal­masan jegyzi a javaslatokat, Észrevételeket. A végén vá­laszol, bár egyik-másik a*­íyen már ez is el-elmarad. Az elnök összefoglal — aztán minden irattárba kerül. Majd akikor veszik/elő, amikor új­ra ezt a témát tárgyalják. Lehet némi túlzás ebben a leírásban, lényegében azon­ban sok igazságot tartal­maz. Nincs meg a kialakult pontos gyakorlata annak, mit kell tenni és mikor, a ja­vaslatok megoldása érdeké­ben, azért hangzik el ugyan­az a megjegyzés más-más fórumokon, aztan későbbi időben is. Olya/n is megesik nemegy­szer. hogy intézkedtek, vál­toztattak a dolgon, erről azonban nem szereznek tu­domást a legilletekesebbek, azok, akik ezt szorgalmazták. Sok területen szükség volna arra, hogy a változtatni aka­ró közéleti emberek lelkese­dését. szenvedélyét átvéve, felelősségteljesebben, jobban odafigyeljenek mindenre, akár a beruházások meggyor­sításáról, akár a környe­zetvédelemről, akár másról van szó. Időnként nézzünk vissza a már régen megtett javaslatok sorsára. Az ilyen utóellenőrzés — minden bi- zottságosdi. gy ülésezés nél­kül — növeli az emberekben a közfletueget. építésére, valamint sok más célra. Van hőszigetelt válto­zat is: ezzel még inkább bő­vül a felhasználás skálája, például üdülőnek is elkép­zelhető ez az építési mód. . — Mivel aratott sikert a# új termék? — Említett sokrétűségével és olcsóságával. Jóval gazda­ságosabb, mint sok ,más épí­tési rendszer. Magas fokon iparosítható a gyártása. A cél az, hogv villannyal és egyébbel ellátott komplett elemek készüljenek, amelye­ket csak össze kel rakosgat­ni. Ez a ház amelyben a ki­állítást berendeztük másfél naj) alatt készült. Egv vég­leges épület létrehozásához három nap kell. a hőszige- telt változat is kész egy hét alatt. A gyorsaság pedig nyereség. A Sáév mást is propagá I. többek között a fémsilók előregyártott vasbeton íoga- dószintjeit és még egy szol­gálati szabadalmat: a csa­págyas húzószerszámiot. Fel­találója a vállalat dolgozója. Hasonlóan nagy' a sürgés­forgás a barcsiak pavilonja körül. A címlapunkon látha­tó, rejtélyes kép egy ké- ményfielűjító szerkezetet mu­tat, amelyet egv NSZK-beli vállalkozó ajánlott az ÉSZKV figyelmébe, s „üzlet” lett a dologból. A harminc-negy­ven éves kémények vízzáró és gázzáró felújítására alkal­mas rendszerhez meg hason­ló sem volt Magyarországon. A barcsi szakemberek rend--1 szergazdaként bárkit megta­nítanak majd ennek haszná-- latára. s a vállalat maga is elvégzi majd a kéményfel­újításokat. .Azt is elmondták, hogy ezzel a módszerrel megpróbálják a hírhedt ter- moíor-keményeket is megja­vítani; a siker remélhető. A .. kém én yvarázsló” szer­kezetnél is nagy'obb sikere volt a másodszor kiállított és korszerűsített naoenergia- hasznosíto berendezésnek. Rauch János, a vállalat igaz­gatója elmondta: — A napkollektorok árát hétezer forintról négy'ezerrel szorítottuk le. Megteremtet­tük a sorozatgyártó kapaci­tást. Egy győri munkaközös­séggel. a Klímával együtt­működve kifejlesztettük a használati melegviztermelő rendszer vezérlő automatiká- ját és a Hajdúsági Iparmű- veknél megtaláltuk a kol­lektorokkal működtethető bojlert, amely fényszegény időben villannyal melegíti a vizet, elég fény esetén pedig a napenergiát használja, így a komplett rendszer komolyabb ajánlat, mint az előző kiállításon bemutatott kísérleti példányok voltak s az érdeklődés is komolyabb lett. A szakmai napok igazolták a várakozást. A somogyiak sok konkrét a.jan lattal és több lehetőseggel a tarso­lyukban térnek haza. Re­mélhetőleg a vállalatok or­szágos sikere szűkebb ha­zánkban is kamatozik majd. L. P. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom