Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

r Wojciech Jaruzelski életrajza Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. miniszterelnök, nem zetvedelmi miniszter 1923. julms (5-án született Karóié­ban. a liiblini vajdaságban, értelmiségi családban. A ti. világháború alatt a Síorjetumóban tartózkodott, ahol 76 éves karától mun­kásként dolgozott. 1943-ban belepett a Szovjetunióban megalakuló lengyel hadse­regbe. Ugyanebben az év­ben elvégezte Rjazanyhan a gyalogsági tiszt'iskolát. és ezt követően a Henryk Oab- rowskt 2. gyalogsági had­osztály felderítő szakaszpa­rancsnokaként. majd ez- redfelderitö-parancsnokkcnt harcolt az I. lengyel hadse­regben a II. világháború be­fejezéséig. A háborút köve­tően 1947-ig reszt vett a. földalatti bandák elleni har­cokban es a néphatalom megszilárdításé ha n. Kitüntetéssel végezte el « gyalogsági főis kólát és a Swier- czewski vezérka­ri akadémiát. A hadseregben sok fontos vezető be­osztást töltött be. Többek között előadó, a katonai akadémiai bizott­ság elnöke, tiszti tanfolyamok ve­zetője, valamint a harcképzési fő­csoportfőnök he­lyettese volt. A lengyel néphadse­reg 12. gépesített hadosztályának pa rancsnokaként is tevékenykedett 1960. júniusában a lengyel néphad­sereg politikai fő­csoportfőnöké­nek, 1962. máju­sában pedig nem­zetvédelmi mminzterhelyettesse nevez­ték ki. 1966 óta nemzetvé­delmi miniszter. 1964 óta a LEMP KB tagja, 1971-tól pedig a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja. A LEMP IX. rendkívüli kong­resszusán ismételten megvá­lasztották a LEMP KB és a politikai bizottság tagjává. Wojciech Jaruzelski a len­gyel parlament, a szejm kép­viselője. A szejm 1981. feb­ruár 11-i ülésén kinevezték a minisztertanács elnökévé, a nemzetvédelmi miniszteri tárca megtartása mellett. A gazdasági reformbizottság elnöke, valamint a ZBOWID (lengyel jmrtizánszövetség) főtanácsának elnökhelyette­se. A LEMP KB 1981. októ­ber 16—18-án tartott 4. plé­numán megválasztották n LEMP KB első titkárává. A katonai szükségállapot 1961. december 13-án történt bevezetése óta a Nemzeti Megmentés Katonai Taná­csának elnöke. (MTI) Összeült a CSKP Központi Bizottsága Tegnap összeült Pragaben Csehszlovákia Kommunist« Pártjának Központi Bizott­sága. A tanácskozást. Gustav Husák, n CSKP KB főtitká­ra nyitotta meg majd Jind~ rich Polednik, a központi üzottság titkára a kb teljes ülésének részvevői ele ter­jesztette a. CSKP KB elnök­ségének beszámolóját, amely a nemzeti bizottsá­goknak (tanácsoknak) a XVI. pártkongresszus út­mutatásai alapján végrehaj­tandó feladatairól szói. (MTI) Zaklatott tavasz Nem is oly regen meg >lyan megallapítasokal ol­vashattunk, amelyek sze­rint „Spanyolország, már a közelgő labdarúgó világbaj­nokság lázában ég”. A műit hét vége óta Hispánia hő­mérséklete — sajnos — más. veszélyesebb vibra lá­sok miatt szökött fel. 1982 zaklatott tavaszán először Baszkföldről kezdték kopogni a telex-gepek a hí­reket őrszobák, laktanyák megtámadásáról. Legutóbb, most vasárnap 'hajnalban detonáció reszkettette meg a fővárost is: felrobbantották Madrid új automata tele­fonközpontját. nyilvánvaló­an érzékeltetve ezzel, hogy az ETA nem korlátozza ak- ciósorozatát a baszk térség­re. A kormány a belbizton­sági alakulatokon kívül az eddiginél sokkal jobban be­vonja a terroristák elleni hadjáratba (mert most már erről van szó) mindhárom hadeTŐnem egységeit is. Cui prodest? Kinek hasz­nál? A regi rómaiak óta minden oknyomozás alap­kérdésé ez. Amint az a spa­nyol közvélemény reagálá­saiból kitűnik, nemcsak a kommunisták, sőt nem is csak a baloldal véleménye egyezik meg: bármily meg­tévesztők is lehetnek első pillantásra a terroristák (mondjuk csak ki: dema­góg) jelszavai, tetteik sem­miképpen nem a spanyol de­mokráciának, a progresszió erőinek használnak, hanem a műit kísérleteinek. Gon­doljuk csak meg: az ETA (vagy a nevében cselekvők) akciói akkor kezdődtek, amikor meg mindig nagy hatalommal, pénzzel és be­folyással rendelkező erők igyekeznek hangulatot kelte­ni a katonai puccskísérlet bíróság előtt álló részvevői mel lett. Olyan erőkről van ma. amelyek erdekei (és ez, saj­nos. nemcsak spanyol sajk­ássá g) a szélsőségeken déz­sáét ónodnak: mind a terro­ristáknak, mind a naelaő- jobboldal híveinek a „minél rosszabb, annal jobb” a jel­szava. Állandósítani a félel­met. a bizonytalanságot, be­bizonyítani, hogy a demok­rácia „gyenge”, az erő” kul­tuszát propagálni — ez a robbantok nyilvánvaló célja. Tetteik nem Baszkföld na­gyobb szabadságát szolgál­ják hanem azt eredményez­hetik. hogy Hispánia lesz kevésbe szabad. H F„ Haig befejezte argentínai tárgyalásait Tanácskozik az HÚSZ A* angol kormány ájabfc tengeri jarmurei foglalt le csapatazállításra, a Norland nerű komphajót, amellyel két zászlóaljnyi erőt szállít­hat a Falkland-szigetekre (Telei otó — AP—MTI—KS) Argentína kedden hivata­losan kérte az Amerikai Ál­lamok Szervezetét. hogy sürgősséggel hívja össze a tagországok külügyminisz­tereinek rendkívüli ülését, tekintettel a Falkland-szige- tekkel kapcsolatos argentin —brit viszály következtében előállt „súlyos helyzetre”. Az AESZ állandó képvise­lői washingtoni ülésének megnyitásakor felszólaló Raul Quijano argentin nagy­követ elítélte Nagy-Britani nia „küszöbön álló agresz- szióját” és olyan kontinen­sen kívüli nagyhatalomnak nevezte Nagy-Britanniát, amely fenyegeti az egész amerikai földrész biztortsá- gát és Argentína területi egységét”. A nagykövet fi­gyelmeztette Londont az „ágyúnaszád politika" al­kalmazásának beláthatatlan következményeire. Mind­azonáltal azt mondta: nem szabad „negatív jelként” ér­telmezni az argentin kor­mány kérését, hogy az Ame­rikai Államok Szervezeté­nek külügyminiszterei tart­sanak rendkívüli ülést. „Ar­gentína — hangsúlyozta a diplomata — továbbra is hí­ve annak, hogy tárgyalásos úton rendezze Nagy-Britán- niával lamadit viszályát." Alexander Haig amerikai' kütügyminiszter az argentin vezetessél négy napon át folytatott tárgyalásai után kedden visszaérkezett az Egyesült Államokba. Megér­kezésekor kijelentette, hogy folytatja erőfeszítéseit a brit —argentin válság rendezése érdekében. Nem volt haj­landó nyilatkozni a diplo­máciai rendezésre tett új argentin javaslatokról, csu­pán annyit közölt, hogy a brit kormány válaszát .várja az argentin indítványra, Schmidt kancellár beszéde az SPD kongresszusán Elengedhetetlen a politikai párbeszéd A Német Szövetségi Köz- ársasag, az ország szociál- überális'kormánya, a Német Szociáldemokrata Párt a lövőben is a béke megőr­zését ' tekinti legfontosabb politikai feladatának és el­utasítja a hidegháborúhoz való visszatérést — jelentet- le ki Helmut Schmidt kan- ■ellár tegnap, az SPD mün- •heni ■ kongresszusának má­sodik napján. Kétórás beszédében hang­súlyozta, hogy a szociálde­mokrata es a szabaddemok­rata part kormánya fennál­lásának 12 éves története alatt az erőszakról való le­mondással és szerződések megkötésevei törekedett a Kelet és a Nyugat közötti bizalom megteremtésére es elmélyítésre.. Ezt a célt szol­gálta a szocialista országok­kal való gazdasági együtt­működés kialakítása is. A jelenlegi feszültség csökkentése érdekében Hel­mut Schmidt elengedhetet­lennek nevezte a politikai párbeszéd folytatását a két nagyhatalom között, és azért szállt síkra, hogy l.eonyid Brezsnyev és Ronald Rea~ gan személyes találkozó ke­retében is ismerje meg a másik fél álláspontját. — Egy ilyen csúcstalálkozó mindkét nagy hatalom érde­ket szolgálná, es fontos ösz­tönzést jelentene a leszere­lés. a tegyverzetellenörzes száméra — állapította meg a kancellár. A kormányfő a két szövet­ségi rendszer közötti, meg­közelítően azonos katonai erőegyensúlyt tsmv.zt*. a nyugatnémet külpolitika cél­jának, ugyanakkor megis­mételte azt a jól ismert ál­láspontját, amely szerint ezt az. erőegyensúlyt a Szovjet­unió sértettó meg a közep- hatótóvolságú fegyverek te­rületen elért — állítólagos — fölényével. Ebből az alap­állásból kiindulva. Schmidt elutasította az SPD bal- szarnya altaJ korábban szor­galmazott kétoldalú morató­riumot.. Amellett állt ki, hogy az. NSZK tartson ki a NATO 1979-e» „rakétatelegn­tósi-tárgyalasi” határozata mellett, es ezzel gyakoroljon „nyomást” a Szovjetunióra a genfi megegyezés eidekeben. Kormánya nevében a kan­cellár ismételten az úgyne­vezett nulla-megoldást je­lölte meg a genfi tárgyalá­sok céljának, arra hivatkoz­va. hogy a Reagan-kormány őszintén törekszik erre. Schmidt arra intette partja baloldalát, hogy csakis ilyen politikai alapon biztosítható az. NSZK együttműködése nyugati szövetségeseivel. — A Német Demokrati­kus Köztársasággal való kapcsolatokban az NSZK az egyenlőségre épülő, jószom­szédi viszony megteremtésé­re törekszik, és a jövőben is e viszony fokozatos javí­tását tekinti feladatának mivel az az európai béke biztosítását is szolgálja — mondta Schmidt­A lengyelországi helyzet­tel kapcsolatban a kancellár megismételte a nyugatnémet kormány ismert várakozá­sait. így — egyebek kozott — a Szolidaritás működésé­nek engedeJyeaeset sürgette, egyúttal azonban határo­zottan elutasította, hogy az NSZK szankciókat alkal­mazzon Lengyelországgal «aeroben. Alexander Haig arcai a tárgyalások után amelyet Buenos Airesból történt elutazása előtt to­vábbított Londonba. A kül­ügyminiszter még kedden beszámol argentínai tárgya­lásairól Reagan elnöknek. Haig amerikai külügymi­niszter Buenos Aires-i tár­gyalásai után visszautazott Washingtonba. Egyidejűleg eLküldte Londonba azt a do­kumentumot, amely az újabb békéltető javaslatokat tar­talmazza. Megfigyelők sze­rint az a tény, hogy Haig London helyett hazautazott Washingtonba, azt mutatja, hogy brit részről bizonyta­lan a javaslatok fogadtatása. Egy órával a dokumentum érkezése utam Thatcher mí- nisziterelnök összehívta a ..válság-kabinetol", amely Pym külügy-. Nőtt hadügy-, Whitelaw belügyminiszterből és Terence Levőin tenger­nagyból, a vezérkar főnöké­ből áll. A brit kormány a hajna­li órákban — a válság-kabi­net. ülésével egyidejűleg — közleményben jelentette be, hogy Washington közvetíté­sének eredménye a Falkland- konfliktusban „első látásra” „nem felel meg a brit par­lament határozottan kifej­tett követelésének, különös­képpen a szigetlakok vonat­kozásában.” Üj szovjet űrállomás ke­ring a föld körül: útnak in­dították a Szaljut—7 tudo­mányos űrállomást. A Szal- jut—7 pályájának legtávo­labbi pontja jelenleg 278, legközelebbi pontja 219 kilo­méterre van a föld felszíné­től. Az űreszköz egy föld körüli fordulatot 89.2 perc alatt tesz. meg. A pályának az Egyenlítő .síkjával bezárt szöge 51,6 fok. A hivatalos közlemény szerint- az új űrállomás pá­lyáira állításának célja an­nak a kutatási programnak a folytatása, amelyet a tu­domány és a népgazdaság hasznára végeznek a szov­jet tudományos ürkomple- xumokon. Kipróbálnak több új, korszerűsített műszert, berendezést és rendszert is. Az egyelőre személyzet nél­kül működő űrállomást a földi irányító központ a Szovjetunió területén levő követő állomások, valamint az Atlanti óceánon hajózó Szergej Koroljov kutatóhajó segítségével irányítja, s az első információk szerint a berendezések jól működnek. Az új űrállomásra, ameny- nyiben az a személyzet nél­kül megtartott próbákon megfelelően működik, nyil­vánvalóan rövid időn belül elküldik az első állandó sze­mélyzetet. Ei re azonban csak akkor kerülhet sor, ha a rendkívül bonyolult es 06z- szetett próbaüzeme Les sike­res lesz. Az új űrál Lomas fo­gadja ebben az esetben maid a szovjet—francia űrexpedí­ció három tagját, akik elő­reláthatólag júniusban in­dulnak el egyhetes útjukra, addig azonban a Szaljut 7-et már „be kell lakni” — mű­ködései, berendezéseit ki kell próbálni. Ismeretes, hogy máig is a föld körül kering az elózó űrállomás. a Szaljut—6, amely „abszolút csúcstartó”: 1977 .szeptembere óta műkö­dik, több állandó személy­zetnek és látogató expedí­ciónak volt otthona. A Szál­jut—6 ma is — egy nagymé­retű Kozmosz-mesterséges holddal összekapcsolva hasznos tudományos adato­kat szolgáltat. Egy érdekesség: a hetes számú Szál j ut űrállomás pontosan 11 évvel a Szaljut program kezdete után indult el, az első Szaljut űrállo­mást 1971. április 19-én állí­tották pályájára, s azzal el­sőnek a Szojuz—10. űrhajó kapcsolódott össze. Az űrha­jó parancsnoka Alekszej Sa- ttilov volt. aki ma az űrha­jósok kiképzésének vezetője, fedélzeti mérnöké pedig Alekszej Jeltszejev, aki a Szaljut—6 program fő repü­lésirányítója lett. Az ÉLGÉP 6. sz. Gyár felvesz a kaposvári malomba lakatos szakmunkásokat és férfi betanított munkásokat Ötnapos munkahétben dolgozunk, a berezo* teljesitmenyberben történik. Vidékieknek szállást biztosítunk, útiköltségét térítünk. Jelentkezés a kaposvári malomban Zsuppan Ferenc ÉLGÉP 6. sz. Gyár vezetőszerelőjénél, vagy Budapest XIV.. Fogarasi u. 2—6. sz. alatt. Telefon: 8t0—170/«.'» mellék. (riő45S5 Szál jut—"7

Next

/
Oldalképek
Tartalom