Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
Vak gyermekek moitohaségg Köldökzsinór a társadalomhoz HÉTVÉGI sorsa. Szűkebb hazánkban — a szövetség adatai szerint —• másfél ezer embernek jutott - nyomasztó osztályrészül az állandó sötétség. A hatévesnél fiatalabbakról nincs biztos adat: sok szülő oktondí szeméremből ma is titkolja, szinte szégyelli kicsinye betegségét, mit sem sejtve arról, ‘hogy ezzel árt a legtöbbet. A legszerényebb becslések szerint több tucatra rúg Somogybán a világtalan vagy súlyosan csökkentlátó apróságok száma. A társadalom szempontjából szinte mostohagyerekek valamennyien : nemcsak megyénkben, hazánkban sincs egyetlen intézmény sem, amely gondozójukat, közösségbe integrálásukat jeladatának tekinthetné. Sajót ismeretségi körömben is találtam áldozatokat. Tehetséges, jóravaló fiatal értelmiségit, aki rendszeres italozásra adta fejét, mert véglegesnek és megváltoztathatatlannak hiszi kislánya állapotát. Ifjú, már- már kedélybeteg fiatal anyát, akinek jó szándéka és áldozatkészsége nem elég gyermekének különleges módszereket igénylő nevelésére — szakképzettség hiján. Bizalmatlanul, borúlátón emelem föl a telefonkagylót, hogy az illetékes vezetőktől tárgyalási lehetőséget kérjek. Valamennyiűk megnyilvánulása — egyelőre élőszóban — az emberi tisztesség és a tisztségviselői problémaEgy óvónő Egerből érzékenység szép példája. Hadd idézzem őket kommentár nélkül. Dr. Üjsághy Erzsébet, a megyei tanács egészségügyi osztályéinak vezetője. „Hadd említsek a közelmúltból egy példát arra, mennyire súlyos ez a gond! Tizenkétezer bölcsődé® és óvodás gyermek látását vizsgálták meg nemrégiben megyénkben, s a szűrés nyomán ötszáz apróságnak azonnal szemüveget kellett rendelni. Nyilván számos vak vagy erősen csökkentlátó gyermekre bukkanhatunk — a már ismerteken kívül — egy tüzetes felméréssel. Bár a három és hat év közötii gyermekek nevelési és oktatási gondjainak orvoslása nem az egészségügyi ágazat feladata, a részvételt a helyzet feltárásában szíves-örömest vállaljuk, s ha netán hétközi óvodát hoznának létre valahol, az egészségügyi apparátust is biz.osíí- juk”. Pordány Horváth László, a megyei tanács "művelődési osztályának helyettes vezetője. „A rokkantak segítése kötelességünk mind emberi megfontolásból, mind társadalmi érdekből. Igazságtalanság, hogy a közösségi életformában, az iskola-előkészítésben éppen azok a gyerekek ne vehessenek részt, akik a leginkább rászorulnak. Nem tudjuk még, milyen lesz a megoldás: talán egy óvoda, talán több óvoda vagy iskola illetékességi körébe utaljuk majd a vak gyermekek istápolását, attól függően, milyen a területi eloszlás és milyenek az elhelyezési lehetőségek’*. Egy társadalom kulturáltságának fokát semmivel sem mérhetjük hitelesebben, mimé a nők helyzetével — írta egyik kései levelében Marx. Ám a szebbik nem egyenjogúsága azóta ténnyé vált világunk valamennyi civilizált országában, aligha követünk hát el szentségtörést, ha a nagy filozófus megállapítását, korunk követelményeinek megfelelően, így alakítjuk át: egy társadalom kulturáltságának színvonalát azokkal a törvényekkel, rendeletekkel, tettekkel mérhetjük a legbiztosabban, melyek az elesettek, a megnyomorodottak érdekeit szolgálják, azokét, akik testi vagy szellemi fogyatékosságaik miatt az átlagosnál csekélyebb részt vállalhatnak a fogyasztási javak előállításából. Tavaly, a rokkantak nemzetközi évében ismét kiderült: testihibás honfitársaink bevonása a társadalmi munkamegosztásba — erőfeszítéseink ellenére is — sokszor ütközik meg az előítéletek és a bürokrácia akadályaiba. Ezúttal azokról szólunk, akik sohasem láthatták szüleik és testvéreik arcát, akik nem futkározhatnak virgoncán házuk udvarán, akik számára felfoghatatlanok az ilyen szókapcsolatok: kék ég, zöld fű, szürke ólomkatona. Vak kisgyermekekről van szó. Olyanokról, akiket nem vesznek föl a „böl- osibe”, „oviba”, akiknek láttán még a fadarab is Jászai-drj Üj Jászai-díjasunk, Csókán.!/« Eszter Tördes Sárit, az egri tanító lányát játsz- sza ezekben a napokban Szomory Dezső Hermelinjében. A Pálfi-szentélyben pici gyászhuszár; varjúfeketé- ben, kitaposott félcipőben riadtan ácsorog, egy neki idegen szertartáshoz asz- szisztálva. Süt belőle a ».reménytelenség: hiába jott„ — Miért oszthatta Gothár Péter magára ezt a szerepet? — Talán, mert azzal a hizonyos hatodik érzékkel megérezte: mennyire hozzám közelálló lelki karakter ez a Tördes Sári. Ilyen félszeg, gátlásos, vereségre született ember voltam én is. Ugyanakkor a legremény- telene'ob helyzetben is megpróbáltam a rosszban megkeresni,' kibányászni a csöppnyi jót. Ezért maradtam életben ezen a pályán. Tördes Sáriban munkál valami pozitív agresszivitás. Tudja magáról, hogy vesztes, de utolsó pillanatig reménykedik. Föláldozta magát egy férfiért, a sikerember Pálfiért, talán csak bemesélve magának azt a gyerekkori flörtöt, pajtáskodást. Élet jelt kíván magáról adni, ezért utazik föl szűzi magányából Pestre... Gondoljuk csak meg: ez nála fölérhet egy valódi pásztoróra vállalásával! Még ahogy Péter- két, Pálfi gyerekét szorongatja, pátyolgatja, abban is a férfi iránti vonzalma testesül meg. Ez a csám-pás kis óvónő az utolsó pillanatig vár valamire. A csodára, hogy Pálfi magához emeli; ha csak egy percre is. — Hogyan talált rá a Szomory-stílusra, Eszter? — Közösen kerestük Gothár Péterrel. Szomory nem realisztikus játékstílust követel, A reális stíluson tű] egy jellegzetes hangnemet, gesztusrendszert. Külön koreográfiát! Amikor eljön az őszinteség ideje, mi megpróbáltuk „kimerevíteni” a figura gesztusai. Így «alt megindultságot érez de akiket otthon tartózkodó édesanyjukon kívül — alig köt össze köldökzsinór a társadalommal, egészen hatesztendős korukig. Gondjaik ismertetése talán sohasem jutott volna eszembe, ha a véletlen nem hozott volna össze nemrégiben egy ifjú pedagógusnővel. Világtalan kicsinyek nevelésére és oktatására kapott szakképesítést tavaly a Gyógypedagógiai Főiskolán, képzettségének megfelelő álláshoz azonban nem juthatott. Legalábbis a Dél- Dunántúlon nem. A hatévesnél idősebb vak gyermekek oktatása egy fővárosi iskola feladata, a kisebbek bevezetése a társadalomba, az iskolaelőkészítés pedig „nem közügy” ■— ezt a választ kapta az állást kereső gyógypedagógus még a szomszédos megyében is, melyet a fejlettség és a műveltség non plusz ultrájaként emlegetnek. Azóta egy közművelődési intézményben dolgozik szorgalmas, megbecsült munkatársként, ám nem titkolt szomorúsággal amiatt, hogy nem tevékenykedhet a pályáján. Vajon mennyire egyezik személyes érdeke a közérdekkel? Forró Józsejnek, a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége megyei elnökének elbeszéléséből kiderül: jóval nagyobb a tét, mint egy pályakezdő értelmiségi életvisszatérővé, mozdulatrtmmé az a majdnem-krisztusi kéz-széttárás, ami Tördes Sárinál éppúgy megfigyelhető, mint Pálfi Tibornál az első őszinte mondatkor. Sajnálnivaló és nevetséges egyszerre ez a vénlány Egerből. Tiszta levegőt hoz a „bűnbarlangba”, közben azonban egy kicsit veszít feketébe burkolt fehérségéből; emlékezzünk csak milyen zavartan mohó mozdulattal Cgy is tettek. Tehették: maga a királynő. Mária Terézia is támogatta munkájukat. Korabeli adat: olyan nagy 'Volt a hamuzsír előállítása céljából elégetett fatömeg, hogy a fém- és üveghutáknak többször kellett átköltözniük újabb erdőségekbe. Ameddig „szem csak ellát, az erdőkben minden irányban füstosziopok gomolyognák az ég felé, s a kérdésre, hogy ez mit jelént, rendesen ez a válasz: ott a hamuégetők működnek. Ezek ugyanis a legvastagabb. de legnagyobb részt teljesen egészséges bikkfákat fölkeresvén, azok természetes vagy mesterséges vájt odúiba ökölnyi taplót dugnak, s azt meggyújtvón, tovább ballagnak, hogy a műtétet a legközelebbi bikknél ismételjék. E fák lassanként meggyulladván, égnek, míg a tűz annyira elharapódzott, hogy egyensúlyt vesztve, összeomlanak. Ily óriás alól azután egy-két zsák hamut kaparnak ki ...” Lónyay Menyhért lRPfi- bun (!) interpellált ekként a hamuzsiregetes el ion szol va A iahaimi szenencsecsiBega markol ki egy tueat szivart a dobozból! Aztán — már koldulva egy simogató moj- duiatért — elmondja a Hitért tulajdonképpen jött: „Az én életem tiszta— legyen szánalommal irántam." Suta csókja nem éri el Pálfi ajkát. Tördes Sári éle tjeit adott magáról. - Csákányi Eszter eggyel szaporította emlékezetes alakításait, I- Iakikor már jócskán leáldozott.” Ám erősen csökkent, hiszen a káliumkahbonátot könnyebben, olcsóbban előállították répamelaiszból és gyapjú veríték bői. Mai ka tasiztrófá regénybe illik a XVIII. • századi lángoló, füstoszjopot hányó. Balaton környéki erdők képe. Az „eredmény” nem maradt el. Mellőzve itt az erdő- pusztulások kedvezőtlen hatásainak részletes bemutatását csak az ekneztelenített domboldalak. hegygerincek és a völgyekben futó vízfolyások kapcsolatának megváltoztatását hangsúlyozom. A Balaton vízgyűjtő-területéit természetes állapotában még II. József idején is több mint háromnegyed részben erdő borította. Ez az arány napjai nikiban a fokozott erdősítések ellenére is alig. haladja meg az egynegyedet. Az erdő visszaszorulása utat nyitott, azoknak a felszín- formáló természeti erőknek, a víz és a szél romboló munkájának, amelyektől a fák korsóban megvédtek, a tájat. A Balaton vidékén a barna erdőtalajok különböző vakolatai alakultak, kft. A Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője: „A Vakok és Csökkentlátók Szövetségével közösen felmérjük a helyzetet. Felelősségem tudatában ígérhetem: hamarosan megoldási lehetőséget találunk." y. Több tucatnyi, állandó sötétségben élő kisgyermek sorsa fordulhatna napfényesebbre az ígéretek teljesülésével. Egy országosan egyedülálló, talán mások számára is példamutató kezdeményezés valósulhatna meg. I. A. faón ást* (tölgyek, bükkök) felszín alatti része, a gyökérzet mélyen benyúlik a talajba, s gazdagon behálózza. A hatalmas gyökerek a mélyből veszik föl a tápanyagokat és a vizet. Az evente termelődő szerves anyag (levélzet) vastag avar-takaróvá alakul. A raliul lőtt csapadék az avarból humuszsavakat old ki, s ezekkel telítődve lefelé áramlik a mély, a vízfelvétel miatt szárazabb rétegekbe. E humuszsavaktól a talaj lazább, morzsa lékosa bb lesz, s a víz megkötésére, tárolására még alkalmasabbá válik. Egy-egy kifejlett nagy fa mint óriási víztároló működ ik. A barna erdei talaj köniy- nyű, laza szerkezetű. A szél és a víz egyaránt könnyen magával ragadja, ha a fa megöregszik (vagy kivágják), és megszűnik a nedvesség lefelé való áramlása. Az elragadott, vízfolyásokba jutott termőföld különösen a Balatonnál veszélyes, mert nagy a tavat övező táj függőleges tagoltsága. Még a tó szomszédságában is 150—200 méternél magasabb a dombsorok, keskeny hátak teteje; igen közel vannak egymáshoz a völgytalpak és a völgyhátak, gyakoriak a 25—30 fokos lejtök. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a Balatonnál nemcsak a felszíni rétegek laza szerkezetűek hanem az altalaj is az: lösz, folyóvízi homok, márga. agyag. Miután a szél es a víz lehordták a kiirtott erdők moi-asa- leikos humuszát, az. enoran «ante felgyorsul a kaaus CSUPOR TIBOR MIS-BALATONI BARANGOLÁS Jelentős esemény színhelye lesz Barcs vasárnap 15 órától, ahol a művelődési központ nagytermében kórushangversenyt rendez a városi tanács intézményirányító osztálya, a városi úttörő elnökség és a Vikár, Béla Állami Zeneiskola. A rendezvény — melyre vendégül hívták Kodály Zoltánnál is — a homokszent- györgyi, a ladi, a csokonya- visontai, a babócsat, a ber- zencei, a barcsi I. és II. számú iskola kórusai mellett fellép a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola énekkara is. Csurgón, a TIT természet - tudományi stúdiójában kiállítás nyílik ma , Fizikai eszközök és jelenségek címmel. Április 14-ig tart nyitva naponta 8 és 17 óra közötti A kiállítás idején szakelőadások hangzanak el. Falunapokat rendeznek a_ hét utolsó napjain Csurgánagymarton- ban és Somogycsicsóban. A társadalmi műnk® mellett kulturális műsort is szerveztek. Somogycsicsóban a csurgói Csokonai Művelődési Központ fotó-dokumentációs kiállítást rendezett. C.s argón« gymarton bon a képzőművészeti szakkörök mutatkoznak be. A művelődési intézmény egyébként a hét végén diszkót rendez a kisközségek fiataljainak. Vasárnap a somogvszobi amatőr színjátszó csoport vidám egyfelvonásosait nézik meg az ifjak. Gyermekra j z-kiá Ilitás várja a siófokiakat a Dél- balatoni Kulturális Központban. Itt látható a KISZ dokumentációs kiállítása is a negyedszázados tevékenységéről. Április ötödikéig tekinthető meg. Kaposváron, a KiHtián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban ma 14 órakor nyílik meg a mezőgazdasági dolgozók második népművészeti kiállítása, mely április húszadikáig tart nyitva, naponta 10—18 diáig. A fiatal utazók 17 óra 30 perckor gyűlnek össze ma. A rock-klubban Földessy Dénes, a Dunántúli Napló munkatársa tart rocktörténeti előadást 18 órától. Szómba kőzetek talajmechanikai tulajdonságai miatt A löszben függőlegesen könnyen mozog a víz, ebben az arányban kicsi a lösz összetartó ereje, ezért gyorsan átengedi a csapadékok A lösz- íéteg alatt átázik az agvag- taiaj, máliékarwiyá válik, nem. bírván a fönti réteg súlyát. Az átázott lösz oldalirányú összetartó ereje csekély, függőlegesen megreped, elválik és nagy darabokban aláomlik s elázik. Ma a Balatont mindenütt meredek falú löszszakadékok kísérik. „Az eredetileg folyamatos lösztakaró majdnem teljesen az emberi beavatkozás miatt hézagossá lett, különálló vagy «ősén szétszabdalt részek re danabolódik” — foglalja össze a folyamat végeredményét Erdélyi Mihály geológus, • A tömérdek hordalék megváltoztatta a folyók vízjárását A folyók, a patakok szívesen terítették szét a homokot, az iszapot a meder csendesebb partjain, saját. ágyukat sekélyesítve el. A szennyes ár a korábbinál mind gyakrabban lepett ká onnan és szélesen elöntötte az iszapjával a rétet, a mocsári erdőket. S amilyen könnyen kilépett ágyából a folyó, olyan nehéz volt oda visszatérnie. A hordalékkal telítődött völgy gyorsan mo- csaraisodott, vadult A leom- ló víztömeget nem fogja, apasztja az erdő, a bozót — mindent a völgynek kall elszállítani. ton 14 és 16 órakor Rodolfi lép föl az ifjúsági házban. „Vigyázat, csal!” Hétfőig még megtekinthető a Kisdobos ügyes kezek című kiállítás is. A latinra Művelődési Központból kaptuk a hírt, hogy ma elmarad a nyugdíjas pedagógusok klubjának rendezvénye, de a kertbarátok körének tagjai összegyűlnek 17' órára, hogy me^iallgassák Katona Antal szakmérnök előadását a tavaszi növényvédelmi munkákról. Egyébkén t az intézmény gondol a gyerekekre; a szünidőben kétszer is lesz filmvetítés. Ötödikén 10 órakor a Gullivert, hetedikén 10-kor A dzsungel fiát játssza a Latinca moá. Áprilisi bolondságok címmel tartanak ma a Petőfi könyvtár ifjúsági klubjában játékos vetélkedőt. A Csiky Gergely Színházban ma csak egy előadás lesz Szomory Dezső Hermelin című játékából — 19 órakor —, melyet a Rátkai- bérietesefc néznek meg. Gothár Péter rendező Máté Gáborra. Básti Julira, Lázár Katira, Koltai Róbertre, Pogány Juditra, Csákányi Eszterre — új Jászai-díjasunk- ra —, Bezerédy Zoltánra, Rajhona Adámra, Dánffy Sándorra, Gyuricza Istvánra bízta a főbb szerepeket. Szombaton 19 órakor Shakespeare III. Richard című tragédiája kerül színre Babarczy László rendezésében. A címszerepet Rajhona Ádám alakítja, és fontos szerep jutott Koltai Róbert- nek. Gőz Istvánnak, Karácsony Tamásnak, Dánffy Sándornak, Pogány Juditnak. Báefci Julinak, Lukáts Andornak, Spindler Bélának is, A szombati stúdióelőadás — Ismeri a Tejutat? — elmarad. Vasárnap 13 óra 30 perces és 19 órai kezdettel a Hermelint játsszák. A mozik közül a Vörös Csillag szombatig a Földet veszünk Vadnyugaton című magyar vonatkozású román westernfiknet ajánlja vasárnapra pedig a Tizedes meg a többiek című filmet, illetve A kétbalkezes és az öröm lány című amerikai vígjátékot. A .Szabad Ifjúság két filmje: 16 órától az Álba Regia, 18 és 20 órakor A kék lagúna. A Latinca moziban a Hideg napokat játsszák. A Mozirmízeum szombat-vasárnapra a kétrészes Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok című amerikai filmre vár nézőket. Képünk azt bizonyítja, • horgász a természetet, no meg a kapást kedveli Iróte végén is.