Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
Kevesebbel jobban gazdálkodni ÖgyeseMi lebet a lakásügy Ideális lakáshelyzetről ak- k*>r beszélhetnénk, ha a magyarországi laikasallo- raány mennyisége es minősegének színvonala meghaladná az igényeket. Azaz, ha több lakás állna rendelkezésre, mint ahány család vagy egyed ülálö ember van hazánkban. Ez esetben nem volna más teendő, mint az, hogy az otthont teremteni akarók, ellátogatnának a lakásokkal gazdálkodó szervezethez, közölnék bérelési vagy vásárlási szándékukat, megtekintenék a kínálatot, és kiválasztanák, a megfelelőt... Tudjuk: nemcsak nálunk, hanem még jó néhány országban sincs ilyen „eldo- rádó”. Hollandiától Bulgáriáig — de írhattunk volna még néhány államot — léteznek lakásgondok. (Persze nem egyformák, ám az ösz- szevetés ezúttal nem feladatunk.) Tehát mindaddig, amíg az igények és a lehetőségek többi ele módon is aszinkronban vannak, a lakasgaz- dalkodás a fent vázolt majdnem eszményi feladatnál jóval keményebb dió. Egyik része az új lakások építése — állami vagy magánerővel — a másik pedig a már meglevő lakásállománnyal való „sakkozás”. S hogy ennél a hasonlatnál maradjunk: a játszma rendkívül bonyolult, amatőrök nemigen boldogulnának vele, nagymesterek kellenek hozzá, no meg jó föltételek, amelyek nem zavarják a „játékosokat". Jobbításra szorul és gazdafkodasi — programjai is tartalmazza. Megyeszékhelyünkön nincsenek olyan általános lakásgondok, mint például a fővárosban. Javítani való azonban itt is bőven található, és a hazai átlagnál nem rosszabb helyzet egyáltalán nem vigasztalja azokat, akiknek nincs megfelelő otthonuk. Változó ,,szerkezet’ Az MSZMP KB műit heti üléséről szóló közleményből értesülhettünk arról, hogy társadalmunk vezető szervezetei is úgy gondolják: a lakásgazdálkodás rendszere jobbításra szorul. Ebből nem nehéz rájönni: országos érvényű módosítások következnek. Azaz a körülmények javulnak majd. S még két figyelemre méltó megállapítás kívánkozik ide: .. egyszerűbbé és gyorsabbá keil tenni a hatósági ügyintézést... a helyileg megoldható es megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak.” Azaz a jobb körülmények között a tanácsokra is több feladat hárul, mindenütt el kell érni azt a bizonyos nagymesteri szintet. Mielőtt továbblépnénk, tegyünk itt egy kis kitérőt: a közlemény több helyütt szól arról, hogy a lakásépítés és -gazdálkodás terén a korábbinál nagyobb mértékben kell támaszkodni a társadalom önerejére, azaz jobban igénybe kell venni az egyénék, a családok, a vállalatok, a szövetkezetek és más szervezetek anyagi eszközeit s vállalkozókészségéi. Ez nem kisebbíti a lakás- gazdálkodás lebonyolítására hivatottak feladatait, sőt tetézi munkájukat. Jogos igény, hogy akinek több van, áldozzon többet, ám e „tőke” jelentkezése esetén biztosítani kell fölhasználásának jól szervezett lehetőségeit. Az e téren megvalósítandó magas szintű szervezettség ugyanis egyik feltétele annak, hogy a KB áltál meghatározott másik fontos célt, a szociálpolitikai elvek következetes érvényesítését elérhessük. Szőkébb hazánkban, Kaposváron is sok feladat vár a lakásgazdálkodás szervezőire. A fent említett általános követelmények itt is érvényesek, örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem vagyunk késésben, a városi tanács végrehajtó bizottsága nemrég foglalkozott az igazgatási osztály lakásgazdálkodás-szervező tevékenységével, az áprilisi tanácsülés elé kerülő előterjesztések egyike pedig a varos középtávú iakasfigyi -— építési A városi tanács igazgatási osztálya a meglevő lakas- áilomany egy részével sáfárkodik, lehetőség« tehát végesek, ám még korántsem kihasználtak. Ebben az ötéves tervben állami erővel a korábbi tervidőszakban megépült négyezer lakásnál ezerrel kevesebb készül el. Ez a hiány csupán igazgatási eszközökkel nem pótolható, de nagymértékben csökkenthető. Minden lehetőséget itt nem tudunk felsorolni, de a végrehajtó bizottság határozatának néhány fontosabb eieméne érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Döntés született «rrő?, hogy váltoezek meg az épülő laikások „szerkezete”. Azaz több kicsi, és több nagy lakás szükséges s a lehetőségek szerint kevesebb másfél és kétszobásat kell építeni. Ez alapfeltétele a szintén célul kitűzött fokozatos, több lépcsős elosztási rendszernek. A több lépcső any- nyit jelent, hogy a tanács a rendelkezésre álló üres lakások elosztásakor például egy nagy lakást juttat egy kétszobásban élő több gyermekes és lakáscserére váró családnak, a megüresedett kétszobást pedig egy ojyan ifjú pár kapja, akik gar- zonlakásban élnek, m gyermekük született, a garzont ugyanakkor új házasok foglalhatják el. Így egy üres lakással három lakas igénylő gondja oldódik meg. A fenti „sorozat” természetesen csak egy példa a sokféle lehetőség közül; a gazdálkodás, a jó szervezettség fontosságát próbáltuk így érzékeltetni.) A végrehajtó bizottság határozott arról is, hogy az ingatlankezelő vállalat közvetítő, csereszervező szolgáltató tevékenységét javítani kell. Elsősorban az is az IKV feladata lesz, hogy a lakaskarbantartást es a felújítást a jelenlegi gyenge színvonal helyett jól lássa el. Ezt úgy is ki lehet egészíteni, hogy a bérlőt ösztönzik valamilyen eszközzel lakása felújítására,, s költségeit lakbérként lehet elszámolni. A jobb lakásgazdálkodás elengedhetetlen feltétele, hogy .az igazgatási osztály technikailag is megújuljon. A korábbinál jobb, korszerűbb nyomtatványokra, naprakész es sokrétű nyilvántartásra van szükség Bár a végrehajtó bizottság erről nem döntött, megjegyezzük : elöbb-utóbb szükség lesz arra, hogy a lakásügyi adminisztrációt , gépesítsek. A kevesebbet ütemesen Nemcsak az igazgatási osztálynak s lakásügyi Csoportjának ad feladatokat a lakásgazdálkodás jobb megszervezése. A több építési telek megteremtése, a lakásépítés folyamatosságának biztosítása, a tanácson belüli összehangoltság jobbítása az egész szervezetet megmozgatja. El kellene kerülni például az olyan zökkenőket, amelyek a tervidőszakváltás számlájára írhatók. Az idén igpn kevés az elosztható új lakás, mivel a jelenleg létező lakótelepek készek, vagy nemsokára befejezik ezeket az építők, az új területeken pedig még meg sem kezdődött a munka. Kevesebb lakás készül, s ha a kevesebbet nem kellő ütemességgel építik, az megkétszerezi a gondokat. Jó néhány kedvező változásról, változtatásról volt még sró a végrehajtó bizottság ülésén; s mindez biztató. S ha már szóltunk arról, hogy a budapestinél kedvezőbb helyzet nem mindenkit „vigasztal”. azt is meg kell említenünk hogy a javuló lakásgazdálkodás reményekre jogosíthatja azokat, akiknek most még reines megfelelő otthonuk. Azonnali megoldást természetesen igen keveseknek jelent, hogy szervezettebb, jobb lesz a tanács tevékenysége, de biztatást adhat a már-már csüggedők- nek. Lnthár Peter Magozott gyümölcs Kanadába Bővülő termékskála Sokfelé keresett cikkek a Siófoki Állami Gazdaság konzervüzemének termékei, köztük például a Sió ivólécsalád, különféle ízekkel és csomagolásban. — Milyen termékek készülnek az üzemben? — Ivóievek, gyümölcsvelő (ivóié ■ alapanyag), savanyúságok, befőttek. Tavaly 82Q0 tonnányi terméket állítottunk elő összesen, ebből 409 tonna volt a befőtt, 2556 tonna a savanyúság, 3139 tonna az ivóié és 2156 tonna a gyümölcsvelő — mondta Nagy István, a konzervüzem vezetője. — Honnan veszik az alapanyagot? — Részben saját alapanyagot használunk, részben a környező termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, áfészektől vásárolunk. A siófoki ÁG gesztorságával működő gyümölcstermesztő társulás partnergazdaságaitól is vásárolunk, de a szállítási költségek miatt elsősorban a Siófokhoz közel eső területekről. — Milyen befőtteket, savanyúságokat gyártanak? Hová kerül az áru? — Vegyes darabos savanyúságot gyártunk, ennek nyolcvan százaléka exportra megy a Szovjetunióba. A befőtteket cseresznyebői, meggyből, őszibarackból, kürtéből, szilvából készítjük, külön-külön, iletve vegyesen. Egyelőre, mert később szeretnénk bővíteni a gyümölcsskálát. A befptték. több mint fele magozott meggy és cseresznye. Tavaly kezdtünk hozzá, vettünk egy magozógépet is, de idén még egy gepre lesz szükség. A magozott gyümölcsből készült befőtt legnagyobb részé belföldi fogyasztásra került; tavaly csak tíz százalékát küldtük Kanadába, ám a jövőben a nagy érdeklődés miatt növeljük az exportot. Később szeretnénk birsbefóttet is gyártani, ehhez telepít majd a jövő tavasszal ültetvényt a gazdaság. — Hányféle ivólevet készítenek? Milyenek a Sió csalad kiviteli lehetőségei? — Kajszi, őszibarack, meggy, körte és paradicsom ivólevet, valamint vegyes ízesítésű ABC-gyümölcsitalt gyártunk többféle kiszerelésben. A két deciliteres, tasakos „eldobó” csomagolású ivóléből 3 millió darab készült tavaly, a hétdecis üvegesből szintén 3 millió, az ötliteres üveges ivóiéból pedig 120 ezer darab. A tasak alapanyagát importból szeTöltik a Sió Ivólevet rezzük be, hazai gyártásét még nem sikerült megoldani, ez jócskán meg is emeli a termek árát, mégis sokan keresik, hiszen például utazáskor, strandon, sportrendezvényeken igen praktikus. A külföldiek is ezt keresik elsősorban. Tavaly csati tízezer darab ment belőle Kanadába, de az idén mar 50 ezret rendeltek. Az araö országok várhatóan két es fél milliót igényelnek. A Szovjetunióba üveges ivóievet fogunk szállítani, de a mennyiséget még nem ismerjük. Egyébként a gyümölcsvelő hatvan százaléka is küllőidre kerül, tavaly az NDK-ba exportáltuk. — fejlesztést, termekbóm- test terveznek? — Most kezdtünk éppen egy nagyobb, 30—35 milliós beruházásba. Uj üzemcsarnokot építünk, 2400 négyzetméternyi alapterüiettel, Bacska típusú könnyűszerkezetes megoldással. Egyik részé a raktározás céljait szolgálja majd, a másik részén pedig palackozósor lesz; eddig hétdecis ivóleveinket a Balatonbogiari Áliami Gazdaság palackozta bérmunkában, s az üzemcsarnok elkészültével mi végezzük ezt a munkát is. A termékskála bővítése az igényektől függ, de itt is szeretnénk előre lépni, például az említett birsülteivény telepítésével, « magozott gyümölcsök’ választékának bővítésével (a magozó gép ugyanis szilvára és kajszira is alkalmazható.) Az ívolecsaládot is szeretnénk bővíteni, például á szilvára is gondoltunk, de jelenleg a meggy, az őszi es a kajszi megy a legjobban. — Idei terveik? — Termelési tervünk 9050 tonna; a gyümölcsvelőből 2200, az ivólevekböl 3900 ez nő a legjobban — a befőttekből 600, a savanyúságból 2350 Ionnal szeretnénk gyártani. A magozott meggyből is jóval többet tervezünk, mint tavaly, Kanada mellett várhatóan Nyugat- Európába is szállítunk a későbbiekben. A gyümölcsvelőnek Ausztriában is piacot keresünk, az NDK-ba pedig üveg helyett tankautókban szállítjuk majd az árut. M. E, Engedékeny tárgyaié felek, sietős döntések — Tessék elhinni, hogy munkám során az tud a legjobban felbosszantani, hogy tárgyaló partnereim, a középirányítók nem tudnak nemet mondani. Elképesztő könnyelműséggel egyeznek bele ajánlataimba. Nem vitatkoznak, nem érvelnek, cáfolnak, hanem gyorsan aláírják az üzletet. Mintha nem lenne fontos szamukra, mit, mennyiért Tudja mi van emögött? Olyan közömbösség a képviselt cég dolgai, nyeresége, egyáltalán az érdekei iránt, amelyet én, nyugdíj előtt egy évvel sem vagyok képes megérte-, ni. Űtitársam — ahogy mondja — kocsiban, _volán mögött tölti a fel életét Indulatosan magyarázza; — Kérem, az én zsebemben ott a számológép, meg természetesen a jegyzetfüzet Vezetés közben is „forog az agyam”, és folyton számolok. Gyakran megállók egy-egy erdőszélen, és nyomogatom a gombokat. Teljes fölke j/üitséggel állítok be a partnerekhez, akár eladni megyek, akár vásárolni. És idegesít, hogy nem azonos „harcra készség” fogad. Én a kilónkénti tíz meg húsz fillérért is körmöm szakadtáig harcolok, úgy érzem, azért jöttem, de a szemben ülők gyorsan át- siklanak a kisebb számok felett Nekik mindegy, mi jut a cégüknek, a dolgozóknak? Jó, most mondhatja: örüljek neki. hogy nem kell időt, energiát vesztegetni a vitákra, és így könnyebben tudom hozni a nyereségünket. Ez igaz. És mégis bánt, hogy ennyire érdektelen képviselettel találkozom az állami gazdaságoknál csakúgy, mint a tsz-eknél vagy az áfész-eknél. Beszélgetőtársam olyan gondolkodásmódra, magatartási vonásra tapintott rá, amelyben a legnagyobb az adósságunk önmagunkkal és környezetünkkel, társadalmunkkal szemben. A közösségi érdekek érvényesítésének folyamatával összefüggő egyéni felelősséghiánú késztette kifakadásra. Ez az a tulajdonság, amelynek általánossága és szintje jelentős mértékben meghatározza egy. társadalom arculatát, befolyásolja anyagi gyarapodását és életmódját is. Egy-egy szervezet, termelő, eraexesHö vagy bármilyen egység ugyanis természetszerűen megbízik azokban, akik valamilyen formában mások előtt érdekeit képviselik. Ez azt jelenti. hogy a bizalommal élve minden vezetőnek a legjobb tudása szerint kellene tárgyaló partnerei elé állni. És itt nemcsak ismeretekről, tájékozottságról van szó. Ennél sokkal többről. Fáradhatatlan vitakészségről, harcos kiállásról, gyors reagálásról, változatos, , hatékony érvekről; személyes felelősségtől fűtött, tehát érzelmektől sem mentes tárgyalásról, üzletkötésről, megállapodásról — végső soron alapos, mérlegelésen alapuló döntésről- Ennek előkészítése, mozzanata és következményei ugyanis nemcsak- objektív viszonyok által meghatározott; jelentős mértékben függ az ezzel megbízott *2e- mélyi tulajdonságaitól. Attól, mennyiben- érzi át feladata súlyát, és miként képes úgy, olyan felelősséggel képviselni szervezete ügyét, mintha az csakis a sajátja lenne, kedvező hatását vagy hátrányait egyedül erezné. Gyakran hallaai mostanában. hogy a szabályozók, a vállalkozások világában háttérbe szorulnak az erkölcsi vonások. A fent említett példa is bizonyítja: nem lehet szó tudati, etikai tényezők mellőzéséről gazdasági és politikai követelményeink között. Nem feledkezhetünk el semmilyen változás közepette sem az alapvető, a társadalmi tulajdon által meghatározott erkölcsi alapelvünkről, a közösségiségről. Még akkor sem, ha — természetesen okkal — előtérbe kerülnek olyan tulajdonságok, mint a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv, melyek látszólag gazdasági szempontok érvényesülését jelzik. Pedig ezeknek a fogalmaknak is meghatározó erkölcsi tartalmuk van, és nemcsak „beleférnek”. ideológiai felfogásunkba, hanem egyenesen nélkülözhetetlenek továbblépésünkhöz. Idegennek keil azonban tekintenünk minden kényelmességet, felületességet, nagyvonalúságot, rosszul értelmezett lojali íást, melyet önmagával szemben nemigen engedhetne meg senki. Egy szerkezet képviseletében azonban már természetesnek tartja, hogy ilyen tulajdonságok kerekedjenek felül munkájában, döntéseiben. Űtitársam megjegyezte: társadalmunkat magáénak érzi, és ha valamit vállal, azt szívvel-lélekkel végzi. Mégsem nyugodt — mondta —, hiszen elégedetlen önmagával: állandóan, azon töpreng, hogyan lehetne még gazdaságosabban, célszerűbben megszervezni az üzem munkáját, az anyag- beszerzést, a feldolgozást es az értékesítést. Ezért áll meg az erdőszéleken és veszi kézbe kis számológépét. Ha pedig ritkán igazi partnerre talál, mindent „bedob” a jó üzlet érdekében. De sajnálja, hogy a legtöbb helyen nem késztetik teljes erőkifejtésre. Pedig — állítja — ebből mindkét félnek haszna lenne. E lehetőség elszalasztásából származó társadalmi méretű kár mérteke aligha kimutatható, de azt hiszem, nem jelentéktelen. Sem anyagilag, sem erkölcsileg. Paál László SOMOGYI NÉPLAP Itt lesz zrs új üzemcsarnok
