Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
Sándor, József, Benedek Jeles napok márciusban rájuk egy-egy szarv, akkor a burlanderónak nevezett védőfal mögé guggolnak, és ott várják ki, amíg tisztább lesz a levegő. Amikor úgy tűnik, hogy már a toporzékolásig indulatos a jövendő áldozat, megjelenik a lovas picador, aki — nevéhez illően — szur- kálni kezdi a vehemens négylábút. Bökései nyomán már vér folyik. Az általa ejtett sebeket aztán a banderille- rók, a zászlócska- döfők szaporítják meg. akiknek egyen kint hárona pár kis, hegyes Elsőként a lovas picador döfései (lágerük az állatokat. Tavasz közeledtén. már- rnp« iegnépszerübb, legjelesebb napjaira, a Sándor, Jósáéi, Benedek — Zsákkal hoeza a meleget kétsoros mondóka emlékezteti a legtöbb embert. A tavasz eljövetelét ősidők óta ünnepli az emberiség, s ez az ünnep a különböző kultúrákban sajátos szokásokat, hiedelmeket teremtett. Mar a télbúcsúztató farsangi vigasságokban, továbbá a húsvét gonoszt, betegséget elűző, tisztító Htusai- ban. szokásaiban is megtalálhatók a tavaszt, a természet megújulását, a termékenységet köszöntő motívumok. A tavaszkezdet, a tavaszi napéjegyenlőség dátuma maeeius 21-e, Benedek napja. ennek ellenére számos vtdÄen József napja, már- ei«w 19-* számít ta.vaszkez- deenek- Sok helyen ezen a »apón eresztik ki a raéheket Göcsejben a gazda József- nupkor nem megy el hazulról, hogy naéhei rajzáskor visszajöjjenek. Eger környéken a szőlő nyitását javasoló regula így szólt: „Szent JóEu-rópa több országából is érkezett hír arról, hogy vállalkozó kedvű fiatalok vaskorszakot „játszanak”. Dániából. Koppenhágától 4á kilométerre vaskorszaki falut építettek a hajdani élet tanulmányozására. A ' házfalakat agyagból, a tetőket fűből rakták. Családok egy-két hetet tölthetnek ebben a faluban, s közvetlen tapasztalatból ismerhetik meg a vaskori ember életmódját. A földeket kezdetleges ekével művelik meg, a gabonát tűzkőből készült sarlóval aratják le. Rekonstruált vaskorszaki égetőkemencékben e kor fazekasmunkáinak másait állítják elő, festésre a helyszínen falai-. ható növényeket használnak fel, az akkori idők módszereivel kovácsolnak szerszámokat, stb. A falu mindinkább a történelemoktatás intézményévé válik, évenként mintegy 80 000 látogatója van, s közel 400 iskola küld oda csoportokat saját tapasztalatok szerzésére. Angliában öt házaspár és egy háromgyerekes család vett részt abban a kísérletben, amelyet a BBC szervezett, hogy filmsorozatot készítsen az i. e. III. században élt britek életéről. A kelta kultúra tanulmányozása után korabeli eszközökkel maguk készítették el lakhelyüket, ruházatukat, eszközeiket, es egy éven át élték elődeik életét, őseikhez hasonlóan a kísérlet résztvevői nyílt tűzön, nyárson * zsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad!” A nép ugyanis egyházi hatásra ezen a napon Józsefnek, a názáreti ácsnak a névnapját köszöntötte. Ez a nap Szeged környékén is ünnepnek számított. Tömörkény István így ír erről: „Szent József odakint a tanyán igen' nagy tiszteletben van. A kalendáriumban nincsen a neve piros betűkkel írva, azonban annak tar- tatik. Nincsen ember, aki ezen a napon dologba állna. József napján a földet szerszámmal durkálni nem szabad”. A csengődi homokra települt parasztok szerint viszont Sándor és József a szegény nép ellenségei. Ugyanis Ilyenkor fújnak a böjti szelek, s a házakon kikezdik, megbolygatják az öreg. rozzant szalmatetőket Március 21-én, a tavasz ellő napján Tápé öregasszonyai hagymát duggattak. Ez volt a „benedöki hajnaa”. Bertalan napján, augusztus 24-én kellett felszedni. Szedés után hét napig a háztetőn szárították, majd zacskóba gyűjtötték, tífuszos beteg közös lakóépületben készítették ételeiket, sót viszont cserekereskedelemmel szerezCsipkés szélű, különlegesen szép motívumokkal díszített tányérok, nagyméretű, zöld, barna, kék virágoktól pompázó paraszttálak, má- zatlan vörös földdel színezett, fehér díszítéssel „megírt” vizes korsók, s más múlt századi mintákat, formákat felelevenítő cseréptárgyak készítését kezdték meg a Dunántúl hajdan legnagyobb „gölöncsérfalujában”,' Csákváron, a Székesfehérvári Univerzál Ipari Szövetkezet kerámiaüzemében. Az utódok elhatározták, felelevenítik az évszázados csákvári mintákat, felkutatják a jnár elfelejtett motívumokat, formákat, s fel- használásukkal a hajdani hírnévhez méltó míves köcsögöket, tálakat, tányérokat készítenek. Múzeumokban és a helytörténeti gyűjteményben tanulmányozták a hajdani mesterek munkáit, utánozták különleges virág- és levéldíszeiket, s a kutatómunka eredményeként egyre több. a hajdani remekekre emlékeztető tál. kóeaog. kancsó születik * korongokon. hasát, fejét mosogatták, ke- negették a főztével. A század élején. Göcsejben feene- dek-napkor zsírt és fokhagymát szenteltettek: görcs, ha- sogatás, daganat orvosságának hitték. Azt tartották, a vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem fér. Márciusban még néhány naphoz kapcsolódnak tavaszkor szokásos kerti, mezei munkák kezdetét jelző néphagyományok. Március 2- höz — írja Bálint Sándor — kalendáriumi ihletésű regula fűződik: a baranyai Mária- kéménd német gazdái jelképesen megmetszik a szőlőskert négy sarkában levő tőkéket, hogy bőséges szüret- jük legyen. Pincehely szőlőmunkásai ugyanezt a műveletet március 10-én végzik' el. Időjósló napokat jelző rigmusként, hosszú tapasztalás, megfigyelés alapján mondják meg: Mátyás, Gergely — két rossz ember. Vagyis február 24 és március 12 között — ezekre a napokra esik a két névnap — gyakran nagy hideg szokott lenni. tek: tojásért, baromfiért vették a televíziós stáb munkatársaitól. A mai gölöncsérek is a hagyományos módon, kézzel végzik a formálásukat, díszítésüket, festésüket. A technikát csupán a korongokat hajtó villanymotor és az elektromos fűtésű égetőkemence képviseli Csákváron, s a régen festésre szolgáló ürgefarkot helyettesítették a könnyebben beszerezhető ecsettel. Csákváron a XVIII. század végén indult fejlődésnek a fazekasság, s a múlt században a mezővárosi rangú település már az egész Dunántúlon ismert volt készítményeiről. A mesterség fénykorában kétszázan fon gatták a korongokat. Minden második házban izzott a tűz az égetőkemencékben, s a család szinte minden tagja részt vett a korongolásban, festésben, a minták rajzolásában, az égetésben és az- edényeit piacra szállításában. A fazekasok céhé a legnagyobb. legtekintélyesebb céh volt Csakvaroa es kornyékén. A Hfc, "**eeea* * többi iparos egresriies, előírta a A közelgő idegenforgalmi szezonban bizonyára ismét sokan utaznak Spanyolországba. ahol turistaprogramjukból aligha felejtik ki égy bikav’iadal. megtekintését. Afféle szertartás ez a Pireneusi-félszigeten1: a számtalan arénák egyikét, a nekivadított szarvasmarhák néhány példányának elpusztítását látni kell! Nos, aki befizet az ilyen gyilkolósdira. bizonyára nem sejti, hogy voltaképpen egy ősi áldozat túlélő változatát látja. A mai bikaviadal a régi rómaiak és görögök vérfolyató hálaadásaiból. kiengeszteléseiből formálódott át veszélyes játékká oly módon. hogy szép lassan eltűnt belőle a vallásos tartalom — a jószágok elveszejtésével ugyanis szép isteneik valamelyikének a kegyeibe akartak férkőzni —, míg ellenben egyre több lett a látványos körítés. Lássuk is, miképpen megy végbe manapság egy ilyen mutatványsorozat! Először i* elfoglalja helyét a közönség, amelynek vékonyabb pénztár cájú fele a napos oldalon — spanyolul úgy mondják ezt. sol /—, míg a tehetősebbje az árnyékos traktusban — sorabra — várja, hogy megkezdődjön a bevonulás. Ez a paseillo vagy más néven desfile, harsány zeneszóra történik, mégpedig a tanevemen y ékről jól ismert pose doble, azaz kettős lépés átnevezést! nóta dallamára. Legelöl a picador, mármint a szürkéié halad páncéllal, bőrleplekkel védett lován, hátul meg az espa- dák, azaz a kardosok csoportja lépdel. Középütt pedig a banderillerók — a zászlócskadöfök — integetnek a nézőknek. E főszereplőket jókora távolságból a* arénasegédek szerényebb küllemű brigád}« követi. Amikor a díszpáholyból a felvonulók lába elé hullott a viadal kezdetét engedélyező jelképes kulcs, ki-ki elvonul, hogy végre nekiszabadulhas- son mind az előre kiéheztetett állatokban, mind a szép pénz reményében életüket kockáztató emberekben fölgyülemlett Indulat. Nyílik az arénaajtó, és beront az első bijca. (Itt jegyzem meg, hogy mindegyik viadalon hat állatot kell agyonszúrni.) Egy másiké résen köpenyesek, a caperók ólálkodnak be, akiknek az a tisztük, hogy a jószágokat még ingerültebb állapotba hozzák. Ha netán úgy vélik, hogy túl közel került hozremekek készítését. A csákvári vizsgafeladat egy, legalább hatvan iccés — ötven literes — fazék és egy „réfes” tál, azaz egy rőf (hatvanhárom centiméter) átmérőjű tál készítése volt. A legény annál ügyesebbnek számított, minél nagyobbra sikeredett a remeke. Kimagasló „remekölést” hajtott végre 1889-ben Sebestyén Lajos, aki 63 centiméter átmérőjű, gyönyörűen „megírt” tálat készített, s a 19 éves Medgyesi István, aki 66,5 centiméter nagyságúra korongolta vizsgaremekét 1886-ban. A hajdani gölöncsérmúlt emlékeit fazekas ház, a helytörténeti múzeumban pedig gazdag gyűjtemény őrzi. A hanyatlás hosszú évei után napjainkban újjáéledt a csákvári fazekasság. Folytatói az Univerzál Ipari Szövetkezet műhelyében dolgozó fiatalok. Ma már az is elmondható, hogy róunkáik méltók a híres elődök remekeihez. végű zászlót kell beledöfniük az állat nyakába. Ez a mutatvány a legizgalmasabb; a viadaloknak ezek a résztvevői szinte balettművészi mozdulatokkal siklanak, röppennek ide-oda, míg cask a fej mögötti részt pontosan el nem találják. Távozásuk után tűnik fel a híres vörös posztó. Ezt szintén egy gyalogos vitéz lengeti, mégpedig úgy, hogy lehetőleg csak a legutolsó pillanatban tér ki a mind vészesebbé* fújtató bika elől. Ennek a torrerónak — ölőrvek — a kezében már ott a vékony pengéjű kard, amely majd halálos döfésre lendül. Ennek is meg kell azonban adni a módját, mert a torrero csak féltérdre ereszkedve bökhet, miután az. áldozata megroggyant. Ha a szúrás sikerül, az aréna fölzúg: descabello, descabelk) — itt a vég, itt a vég! A tetemet aztán körbevonszolják az arénában, így adva meg neki a végtisztességet. Münde* átlagosan 15—26 perc alatt zajlik le. és amint eltűnik az első áldozat, máris ott ficánkol a következő, amelyre — ha kétlábú ellenfelei kellőképpen ügyesek — megint csak a bosszantás«*), kínzással megelőzött bálái vár. Ha Vett ők éppé« »gyesek... Gyakorta megesik ugyanié hogy a pieadorok. a« esp* dák. a banderiellirók **b. közül valaki áldozattá válik. Vagy csupán megsebesül, vagy esetleg bele is hal * hegyes szarvak szúrásába, a paták rúgásaiba. Hogy *z esetleges sérüléseket mihamarabb megreparálják, valamennyi arénában jól felszerelt műtőt tartanak készenlétben. Mindemellett azt is szigorúan megkövetelik, hogy egyik viador se egyen 6—8 órával a porondra lépés előtt, mert kevésbé veszedelmes dolog megoperálni üres gyomorral. Végezetül még esak amwft, hogy aki idehaza szeretné átélni a bikaviadalok hason - líthatatlan hangulatát. az sem marad élmény nélkül, mert Hemingway Fiesta című regénye vagy Frederic* Garcia Lorca számos írásműve oly tökéletesen idézi meg az arénák világát, hogy az olvasó szinte az arcában érzi a hörgést. a lihegést, » látja, mily szánandóan rogy- gyannak meg a feszes tartasd térdek. ^4, I— A végső döfést a vörös posztót lengető torrero adja meg. KERESKEDELMI VÁLLALAT pályázatot hirdet — üzemgazdasági főosztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdaségi egyetem vagy más szakmérnöki egyetem é* 1*—IS éves gyakorlat. — Közgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdászi vagy özemgazdásal képesítés és iá éves gyakorlat. — Számviteli osztályvezetői munkakör betöltésé«*. Feltétel: számviteli vagy egyéb felső fokú képesítés és Iá éves gyakorlat. A pályázatokat részlet« önétetrajz eoatolásával a Magyar Hirdető Somogy megyei Kö«so«íjába, 104516-os szamra kérjük lesduL Vaskorszak a XX. században? Art angol vaskorszaki kísérlet résztvevői szalmakunyhóik előtt. Elfelejtett motívumok nyomában Csákvári gölöncsérek utódai B, E, Öld meg a bikát!
