Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
Tízezer ímkast — 12Ű A leIlenőrök és oäbi árusok Fiatalkori bűnözés - veszélyeztetett környezet Az ital hatása Hazánkban tavaly a bűn- cselekmények száma kis mértékben emelkedett. Különösen az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma nőtt, s az a kár, melyét a bűnözők a magán- és a társadalmi tulajdonban okoztak. Hogyan alakult Somogy ban a bűncselekmények száma, milyen volt a közbiztonság; erről kérdeztük dr. Böröcz István rendőrezredest, a megyei főkapitányt. — A korábbi évekhez képest nem történt alapvető változás. Tavaly összesen 4387 bűncselekmény vált ismertté. Ezek szerkezeti ösz- szetetelét tekintve kedvező és kedvezőtlen tendenciák is tapasztalhatók. Csökkenti a vagyon elleni bűncselekmények száma, ám több erőszakos, garázda jellegű jogsértés volt. A legtöbb gondot az okozza, hogy nőtt az ittasMi elkövetett garázdaság, a testi sértések száma, s gyakrabban fordult elő hivatalos személy elleni erőszak is. A bűncselekmények többsége azonban alkalomszerűen elkövetett, kisebb károkozással járó lopás, s a közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmény volt. — Nőtt vagy csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeic száma? — Az összesnek mintegy 2(1 százalékát adja az ilyen jellegű bűntett. Tsvaly — összevetve az előző évivel — kevesebb ilyen eset történt, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink Gyakran tapasztaljuk, hogy a bűnözőket segítik azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a pénz és értékek őrzésére vonatkozó szabályokat, s nem megfelelőek a biztonsági feltételek. — Vánnak-e megyénkben bűnügyileg különösén fertőzött területek? — Somogy adottságai a bűnüldözés szempontjából is meghatározzák helyzetünket. Nyilvánvaló, hogy nálunk a bűnügyi veszélyeztetettség nem olyan mértékű, mint a fővárosban vagy az ipari jellegű megyékben. Ebbői következik, hogy a legtöbb bűn cselekmény a megyeszékhelyen és a Balaton-parton. — főként Siófokán — fordul elő. Somogybám. 10 ezer lakosra átlagosain 120 bűncselekmény jut — ez jobb az országos átlagnál —, ugyanakkor Kaposváron ez a szám 137, Siófokom pedig 316. — Ebből következik, hogy az ideyenjorgalmi idény befolyásolja a bűnügyi helyzetet is... — Természetesen, hiszen a Balaton az ország egyik legkedveltebb üdülőhelye, s így sokféle ember megfordul itt. Tavaly azonban nem volt az üdülővendégek nyugalmai tartósan zavaró eset. Az idelátogató külföldiek többségé tiszteletben tartja törvényeinket, csak elenyésző számban követnek el jogsértést, s ezek is kisebb jelentőségűek. — Állam elleni bűncselekményekről ritkán hallunk. Vajon előfordult-e ilyen megyénkben? — Belpolitikai helyzetünk szilárdságából adódik, hogy ilyen bűnesetek országosan is csak elenyésző számban fordulnak elő. s azok is olvam jellegűek, hogy közrendünket, ' közbiztonságunkat alapvétőéin nem befolyásolják. Tavaly- megyénkben mindössze egyszer kellett eljárást -folytatnunk izgatás miatt. — Gyakori-e, hogy egyes bűncselekményeket csoportosan követnek el? — Tavaly 2969 bűnelkövetővel szemben, indítottunk eljárást, s a jogsértések bizonyos hányadát a tettesek csoportosan, esetleg sorozat jelleggel követték el. A csoportos elkövetés elsősorban a betöréseknél, a gépkocsi- feltöréseknél és néhány erő- , szakos, garázda jellegű bűncselekménynél fordul elő.. Az elkövetők 65 százaléka büntetett; előéletű, 14 százalékuk pedig visszaeső bűnöző volt. — A fiatalkorú bűnözőkkel gyakran 'akad dolga a rendőrségnek. X'awn ms vezeti a fiataloloat a bűnözésre? — Az utóbbi években emelkedett a fiatalkorú bűnelkövetők aranya, csaknem eléri a .10 százalékot. Gondjaink főleg a cigány .származású fiatalokkal vannak, akik az összes bűncselekményt elkövetett fiatal 40 százalékát teszik ki. Az okokról szólva — s a rendőrség egyik legfontosabb feladata az okok feltárása — elmondhatjuk, hogy az ilyenfiatalok többsége veszélyeztetett környezetben nevelkedett. gyakran az idősebb családtagok példáját követve jut el a bűnözésig. A megelőzés társadalmi összefogást igényel. — Milyen tapasztalatok vannak a közlekedés biztonsagáról? — A közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények gyakoribbak lettek, ám a sérüléses balesetek száma csökkent. Tavaly 59- en vesztették életüket Somogy útjain, az előző évi 103-mal szemben. Ez a szám még mindig magas. Aggasztónak tartjuk azt is, hogy nőtt az ittas vezetés száma. A baleset-előidéző okok között a gyorshajtás, a figyelmetlen vezetés, az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb. — A bűncselekmények felderítése mellett a rendőrségi munka fontos része a megelőzés. — Feladataink sokrétűek, bár a megelőzés nemcsak a rendőrség kötelessége. Számítunk az állami, társadalmi, gazdasági szervek és valamennyi állampolgár együttműködésére. Megelőző munkánkban lényegesnek tartjuk az alkoholizmus elleni küzdelmet, a vagyonbiztonsági helyzet szilárdítását és a közlekedési morál formálását. Tovább kívánjuk javítani ■munkánkat jobb szolgálat- szervezéssel. a jogsértések elleni Határozottabb fellépéssel is. n. t. Sokadikán élénkebb az alku Kis IJmzlóné kaposvári piaci felügyelőnél vagy — ahogy a bódévárosban ismerik — Erzsikénél, rendszerint hajnali háromkor csörög az óra. A piac azonban ,— igaz a hivatalos nyitás csak 5 órakor van — még nála is korábban ébred. — Mire leérek, már jó uehánvan kipakolnak. Több árus jön Szegedről, Bajáról és Nagykanizsáról. Ök, hogy jó helyet találjanak, mar éjfél után kijönnek, s olykor autójukban itt is alszanak. — Ilyen messziről is érdemes eljönni? — A szegediek a paprikáért vagy a kanizsaiak a dughagymáért otthon 20—30 forinttal kevesebbet kapnának kilónként. Egy szegedi tanár a szülei által termelt paprikát hordja ide a nyári szünidő heteiben. Szállodában alszik, de így is megéri neki. Vannak persze a mienknél jóval drágább városok is, így például Veszprém. Minap egy fiatalember 80 forintért nagy tételben vásárolt itt dióbélet. Nem tudom hová vitte, de örült a vételnek. — Az első nagy ABC-áru- házak megépülésekor sokan úgy gondolták, a piacot túlhaladta az idő. Hangzottak el olyan jóslatok is, miszerint a konyhakész, előrecsomagolt zöldségfélék elterjedésével elsorvad majd a piac. — Szó sincs róla! Tizenkét éve dolgozom itt, s azóta egyre pezsgőbb a piac. Péntekenként két, két és fél ezer ember fordul itt meg. Vannak, akiket a nosztalgia csal ki, mások azért jönnek, mert szeretnek válogatni es alkudni. Az üzletekben sehol sem ilyen közvetlen már az eladók es vásárlók közti kapcsolat — És az árusok!? — A háztáji termelést támogató rendelkezések vagy a kertbarátkörök felvirágzása óta ök is egyre többen jönnek. Sokan a kis hétvégi kert néhány tízkilónyi termését is kihozzák, — Vajon miért vállalják az emberek, hogy dermesztő hideg téli hajnalokon vonatozzanak, cipekedjenek, aztán araszom ácsorogjanak kékre-zöldre fagyva? Miért éri meg nekik? — Annyi biztos, hogy nem azért a néhány forint „haszonért” csinálják. Az egyik idős beteg néni karácsony napján is; itt volt kosárnyi portékájával. Nem volt egyetlen vevője sem. Anyagilag nincs ráutalva, mégis minden piacon itt van. Itt az irodai kályhán .melegít meg két téglát, azon tartja a lábát. S nem ő az egyedüli, aki nem tud meglenni piac nélkül, akinek hiányzik ez a nyüzsgés, az a néhány szó, amit az emberekkel válthat. Mikor, ide kerültem, hónapokig készültem felmondani, úgy ereztem, ezt lehetetlen megszokni. Ma már megértem a fillérekért tagyoskodó -nénikéket. Szeretem a piacot. — Ügy tudom, az árak jelzése is a feladatai közé tartozik. Hogyan változnak az árak? — Hajnalban a legmagasabbak, aztán kilenckor már az eredeti összeg kétharmadáért is meg lehet kapni az árut. A legtöbb eladó a Zöldért-paviíonhoz igazodik. Ez néha jó, az utóbbi hetekben azonban a Zöldért inkább fölverte, semhogy letörte volna a« arakat. Egy fiatalember például még két hete is 12 forintért kínálta a tejes káposztát. Amikor a Zöldért fölment 20-ra, ő 22- re emelte az árat. Hasonló okból drágult a piaci lila- hagyma is 22 forintra. Naptár nélkül is pontosan tudjuk, mikor van fizetés. Elsején és 11-én alku nélkül is megadnak a tojásért 2 forintot, jóllehet egyébként csak 1,40 lenne az, ára. Tizedikén a hurkasütő dupla mennyiséget tölt... Sokadikán, a fillérekért is élénkebb az alku. Kis Lászlóné egyszemélyijén a csarnok gombaszakértője is. — Nyári napokon, amikor mázsaszám hozzák a gombát, nyomasztó a felelősségem. Olykor például susuly- ka kerül a csibegomba közé. Egyetlen észrevétlen szem is nagy bajt okozhat. — Föltűnő, hogy néhány magánáruda három hétrg sem nyit ki. Hogy él meg az ilyen zöldséges? — Ügy, hogy például az ..alibi áruda”. árnyékában kőművesként maszekok Sok bajom van az ilyen emberekkel, akárcsak azzal az álellenőrrel, aki heteken át molesztálta a házitészta- és tojásárusokat, s mikor megkértem, mutassa meg az igazolványát, elszaladt. Egyébként álújságírók is felbukkannak néha a piacon. Nem tudom, mire jó nekik ez a játék. Sokféle ember fordul meg hétről hétre a bódévárosbán. Van, aki meggazdagodott itt, s volt, aki tönkrement. A vásárlók bosszankodnak vagy örülnek a jó vételnek. A pletyka mindig kapós cikk. Itt mindig találkozhatunk egy kedves ismerőssel vagy egy haragossal, .aki elől viszont könnyű kitérni a tömegben. Csetepaté és tyúk- por is jócskán akad. Különös tarka kis sziget a szögletesedé nagyvárosban. Ez a piac. Bíró Ferenc Szakmunkások az egyetemre Tíz év mérlege NEB-vizsgálat a törvényességről Mit csinálnak a társulások? Az állami, vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek által létrehozott gazdasági társulások tevékenységét vizsgálták a közelmúltban a nagyatádi járási és városi’ népi ellene ■■rzési bizottság munkatársai. Arra voltak kíváncsiak, hogy az 1978. évi törvény- erejű rendeletben szabályozott gazdasági társulások hogyan segítik elő a tagok érdekeinek érvényesülését, mennyire biztosítják tevékenységük összehangolását, működésük megfelel-e a jogszabályban és a társulási szerződésben foglaltaknak. \%y ellátogattak a Nagyatádi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalathoz, a Rinya— Dombómenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társasághoz. Tizenkét népi ellenőr összesen hatvanegy vizsgálati napot foglalkozott ezzel a témával. Az alapmegállapításuk megnyugtató: valamennyi vizsgált szerv törvényes keretek között dolgozik, eleget . tesznek azoknak a feladatoknak, amelyért létrehozták őket. Bár a munka nem mindig gondtalan. A Rinya—Dombó-rpenli Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat esetében a népi ellenőrök felkeresték a Kutasi Állami Gazdaságot és a lábodi termelőszövetkezetet, ahol az érintettektől '.állhatták; „...a társulat eleget tesz az alapvető kötelezettségének, igyekszik a munkákat a szerződésben foglaltak szerint elvégezni, de a határidőket nem minden esetben tudják betartani...” Felelőtlen vállalásokról lenne szó? Korántsem! Báláz év tizenkét hónapból áll, ők mindössze 4—5 hónapot tudnak dolgozni az időjárás miatt, mert csak ennyi ideig lehet talajvédelemmel, vízrendezéssel zavartalanul foglalkozni. Ez az idő azonban nem elegendő ahhoz, hogy teljesíthessék a tervüket, néha előfordul kisebb- nagyobb kapkodás. Számukra most az a legnagyobb kérdőjel, hogy milyen tevékenyseggel foglalkozzanak az év nagyobbik részét jelentő, de számukra holt időszakban. A nagyatádi ÉSZKV-nál ugyancsak szóba kerültek a gondok. Náluk —• erről korábban már mi is szóltunk — a íorgóalapképzés jelenti a legnagyobb problémát. Amikor 1968-ban létrehozták a jogelődjüket, a nagyatádi tövált, akkor az alapító termelőszövetkezetek egységes alapító tőkével járultak hozzá a közős vagyon kialakításához. Így a nyereségből bizonyos visszatérítést kapnak, melyből csak minimális mennyiséget hagytak meg a forgóalap feltöltésére. A forgóalap kis mértéke így gátolja őket. A Dél-somogyi Állami (Saadasag gesztorságával vül kedvező megállapításokat tettek a népi ellenőrök, bár arra is felhívták a figyelmet, hogy javítani kell a tevékenységüket, a tagok jelentős cserélődése is erre figyelmeztet. Így többek között az Import vetőmag elosztását, értékesítését még demokratikusabbá 'kell tenni. 'Tíz évvel ezelőtt, kezdték meg működésűkét a szakmunkások előkészítő tanfolyamai (SZÉT), szervezett segítségét nyújtva a tehetséges és rátermett fiatal szakmunkások egyetemi, illetve főiskolai továbbtanulásához. E sajátos oktatási rendszerforma, valamint a ^fizikai dolgozók gyermekeinek felkészítését végző' felvételi előkészítő bizottságok (FEB) — tevékenységének eddigi tapasztalatait az elmúlt hetekben tájegységi értekezleteken értékelték. A SZÉT munkájának eredményeit, sajátosságait, a további felír J. Száz elfogadott újítás Jancsik Ferenc huszonöt éve aktív újítója az Egyesült Izzónak. Az ügyes ke/u mester századik újítását nemrégiben fogadták el. Tevékenysége az energiával való takarékoskodást, a* importanyag jobb felhasználását es a termelckeny- aég növelését szolgálja az lezó lámpagyárába« adatokat feltáró tanácskozások tanulságait Balaton Gyula, a Művelődési Minisztérium főtanácsosa ösz- szegezte az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Miként az eszmecseréken is elhangzott; az eltelt esztendők bebizonyították, hogy a tanfolyamok hasznos, sikeres eszközei az egyenlő művelődési esélyek megteremtését szolgáló törekvéseknek, a munkájuk nyomán egyetemre, főiskolára került fiatalok jól megálltak helyüket a felsőfokú tanintézetekben. Ehhez az eredményességhez a tanfolyamok oktatógárdájának magas színvonalú pedagógiai munkája mellett több más tényező is hozzájárult, tgy például a résztvevők kiválasztásának gyakorlata, amelynek egyik fontos eleme, hogy azok a harminc évnél fiatalabb szakmunkások jelentkezhetnek, akik legalább három esztendőt töltöttek már fizikai munkával. Így olyan fiatalok jelentkezései javasolhatják az üzemek, vállalatok, akik a munkapadnál szerzett tapasztalataikat később diplomásként is jól hasznosíthatják. A jelentkezők alkalmassági vizsgán esnek át. ahol az orvosi mérések mellett pszichológiai vizsgálatokkal is megbizonyosodna'k arról, hogy a fiatalok megfelelő belső indítékkal, elhatározással vállalják-e a nem könnyű tanulóéveket, és további ellenőrzések térképezik fel: birtokában vannak-e az induláshoz szükséges ismeretanyagnak. A tanfolyam első félévében pedig két hét munka és két hét bentlakásos, intenzív képzési szakaszok vjaKjak egymást, ezt követően ttjfctob felmérés dönt arról, hogy érdemes e az utolsó, egybefüggő 3 hónapos tanulásnak nekirugaszkodni. Az évente átlagosan jelentkező 800—1200 fiatalból végül öt-hatszázan kerülnek a felsőoktatási intézményéit padjaiba, de a felvételiig eljutok legtöbbje már megfelel a követelményeknek, és a felvettek 80—90 százaléka sikerrel veszi az akadályokat, kemény munka arán, de megszerzi az oklevelet. A szakmunkások előkészítő tanfolyamait a műszaki, a mezőgazdasági, a közgazdasági jellegű felsőoktatási intézmények és a jógi karok szervezik. Az értekezleten beszámoltak arról is, hogy nemcsak megállják a helyüket a nappali tagozaton tanuló többi fiatal között a taníoiyamot végzettek, hanem hivatástudatból, küzdő- készségből jó példát nyújtanak társaiknak. Emellett sokan munkahelyük közéletének is cselekvő részesei, s mozgalmi, politikai lendületük is kedvező hatással van az egyetemi kollektívákra. Az ily módón diplomat szerzett szakemberek — miként elmondták — számos vállalatnál a vezetogárda jó utánpótlását adják már ma is kisebb-nagvobb felelős beosztásokat látnak .el. Előfordul azonban az is, hogy munkahelyükre visszakerülve nem mindig kapnak' a képességeiknek megfelelő feladatot, megbízatást. Az ilyen gyakorlat ellen fel kell lepni. Több helyütt elhangzott az is, hogy az egyetemi évek nagy anyagi terheket is rónak a hallgatókra, életkörülményeiken sokat javított, hogy az ösztöndíjak összege idén — az evfo- lyantíód függően — Í090— líftí forinttal eme&edett.
