Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

JOSEPH HAYDN „Megboldogult apám bog- nárraesier volt, Harrach gróf jobbágya, a zenének természettől fogva igen? nagy kedvelője. Hárfázott, anél­kül, hogy egyetlen kottafe­jet ismert volna, én meg ötéves fiúcska koromban rendre utána- énekeltem egyszerű, kurta darabjait. Ez késztette apámat arra, hogy Hamburgba adjon, az ottani rokon iskolamester­hez, hogy nála a zene alap­elemeit a fiataloknak szük­séges többi dolgokkal egye­temben, eisajátítram. Hato­dik évemben már teljes biz­tonsággal énekeltem a misé­ket a kóruson, és zongorán meg hegedűn is játszottam valamelyest. Hétéves korom­ban a Hamburgon, átutazó Reuter karnagy úr véletle­nül hallotta gyenge, de kel­lemes hangomat.. Azonnal magához vett a bécsi muzsi­kaházba, ahol az éneklés tu­dománya mellett igen jó mesterektől zongorát és he­gedűt tanultam. A Szent István-székesegyházban és az udvarnál egyaránt nagy sikerrel énekeltem a szop­rán szólamot 18 éves koro­mig, amikor végül is el­vesztettem a hangom. Nyolc teljes évig kellett ez­után a fiatalság tanításából szűkösen tengődnöm”. A Lajta menti Rohrau- ban 1732. március 31-én született zeneszerző Ester­hazy Miklós hercegnek írta ezt az önéletrajzi levelet. A népből származott a XVIII. szazad második felének zse­niális muzsikusa, és szárma­zását soha meg nem tagad­ta. Élete jelentős része az udvari zeneszerző és kar­mester tevékenységével telt el; 1761-től 1790-ig a A magyar koyusmoegakifn rangos eseménye a kétéven­ként sorra kerülő orseágos kamarakórus-fesztivál, ame­lyet '-az idén április 3-a és 6-a között rendeznek Pé­csen. 1964 óta minden páros év tavaszán a mecseted ji varosban találkoznak a leg- jobb amatőr énekkarok ,— s szamot adnak fejlődésükről, törekvéseikről. Az idei fesz­tiválon tíz magyar, valamint egy-egy bolgár, holland, NSZK - béli és osztrák együt­tes vesz részt; a jubileumi találkozó jelentőségét növe­li. hogy a program kapcso­lódik a Kodály-centenári- umhoz. Az állatokat tavasszal nagy- üggyel-bajjal hajtották ki. A márciusi—áprilisi ára­dások ide,jen a berekben megemelkedett a vízszint. Kötésig, olykor nyakig gázolt a vízben a pásztor, míg a bőgő, rúgkapáló s mindunta­lan ki törni készülő, makacs (ó&zágot a kiszemelt (és ki­bérelt) szigetié vezette. Ott (töltötte a tavaszt és a nya­rat, maga építette kunyhó­ban. A Kis-Balatonon sok ideiglenes hajlék épült. Kunyhót emelt a pásztór, a csikasz, sőt a vejszét láto­gatók, a madártojásokat szedők és a csőszök is. Leg­többnek a szerepe igen egy­szerű volt: adjon pihenőhe­lyet munkaközijén és után, legyen hová beállni a biztos fedél alá, ha zivatar kereke­dik. A legeltető pásztorok kunyhója azonban ezektől lényegesen különbözött, hi­szen hónapokra állandó szál­lásul szolgált. Épült a szi­geten föld-, deszka- és nád­falú kunyhó, de téglaputri is. A kunyhó alját a földbe mélyítették, s így felerészben leggaz.dagabb magyar főúri család, az Esterházyak szol­gálatában, előbb másodkar­mesteri, majd zenei vezetői beosztásban. Müvei jelenté­keny részét tehát Magyar- országon írla. Aki ma hangversenyen, rádióban vagy hanglemezről vonósnégyest, szimfóniát vagy zongoraszonátát hall­gat, talán nem gondol rá, hogy ezeknek az elterjedt zenei formáknak Haydn — bár nem föltálálpja — for­radalmi újítónak számító reformere,, első kimagasló jelentőségű, nagy mestere volt Hihetetlenül termé­keny egyben, hiszen fenn­maradt 104 szimfóniája, 83 vonósnégyese, több mint 50 zongoraszonátája, s vagy húsz operája. Lényegében nincs olyan zenei műfaj, amelyben nagy számú és je­lentékeny alkotásokat ne hagyott volna az utókorra. A fesztivál színhelye a liszt Ferenc hangverseny­terem. Április 3-án 19 óra­kor a Pécsi Nevelőik Háza kamerakórusának koncertje nyitja meg a programot; a f eszti vái hangversen y ne áp­rilis 4-én 10 óraikor és 19 óra 30 perckor, április 5-én 19 óra 30 perckor kerül sor. A találkozó kiemelkedő eseménye az április 4-i ün­nepi Kodály-hangverseny, amelyet a pécsi Nemzeti Színházban rendeznek meg 15 óra 30 perces kezdettel. Ez lesz a nemzetközi Kö­dül yév hazai nyitó hangver­senye. föld védte a falakat. A fel­húzott falakat fölül náddal borítottak. S bár a pásztor hónapokig élt ebben az épít­ményben, tüzet benne nem rakhatott; sütni-főzni mele­gedni csak a kunyhó előtti tűzrakásnál lehetett. Hogyan teltek a tavasai és a nyári napok a szigeteken? Eleiemre nem volt. gond. Gyakran Totyogott a bog­rácsban borjupaprikás, s olykor a konda is- megfo­gyatkozott. Néha tojást szed­ni indultak a pásztorok. A tarisznyára való madártojást csak úgy nyersen hörpint- gették föl. A gémféléket — a színükről megismerték — ott hagyták, mert undorod­tak rossz haiízüktól. Annál finomabb volt' a vadkacsák, bíbicek, szárcsák, ludak to­jása. ' Többször ejtettek madarat is: ügyesen forgatták a légi vadászathoz alkalmas rövid, vaskos botot. Ezzel könnyű volt a célzás. A közlekedés­hez kitűnő, de madarászai­hoz nehézkes lapi botot csak elvétve használták. Hihetetlen munkabírásá­ra jellemző, hogy volt olyan év — 1786 —, amikor 125 operaelőadást vezényelt, köztük nyolc bemutatót. Messze földön híres volt az Esterházyak megannyi ze­nei produkciója, megcsodál­ta Mária Terézia csakúgy, mint a bécsi udvar sok elő­kelősége. Haydn mint öntudatos, saját értékét ismerő polgár végezte udvari zeneigazga­tói teendőit. Ahogyan ki­adóival tárgyalt — több ide vágó levele maradt fenn — vagy ahogyan 1790 után, a modern, nyilvános londo­ni hangversenyéletben részt vett, az a feudaliz­mussal szakító új korszak magatartását jelzi. Kétségtelen,, hogy Haydn a bécsi klasszika nagy be­tetőzésének első mestere. Formai újításait, amelyek egyszersmind; tartalmilag ' is tömérdek újat hoztak, kissé leegyszerűsítve utal­ta utókora „Haydn papa” kedélyes világába. A haydni kedély ugyan kétségtelenül fontos eleme ennek a mű­vészetnek, ám felöleli az emberi érzések rendkívül széles skáláját; nemcsak a zenei humor nyilvánul meg műveiben y egészen sajátsá­gos módon, hanem a szfep- vedélyes drámaiság, a lírai álomvílág is éppúgy sajátja. Hogy a népből származott, nemcsak szavakban ismerte el: zenéje is megannyi nyo­mát viseli ennek. Több ré­szes alkotásainak, menüett­tételei az osztrák néptánc­nak adtak művészi keretet. Haydn művészetét sokáig nem kutatták, elemzése an­nál inkább föllendült az utolsó évtizedben, s e mun­kában a magyar tudomány, Bartha Dénes és Somfai László világra szólót terem­tett. Jelentőségét a legtelje­sebben talán Kodály Zoltán foglalta össze; „Haydn volt az első, aki a zene egy arisz­tokratikus korszaka után a nép hangját szólaltatta meg, maga teremtette magas­rendű formákban, ö nem kevés hozzáértőnek írt, Ha­nem mindenkinek... Legjava műve ma is oly friss, élő zene, mintha tegnap írták volna. Nélküle nem lehet szimfonikus és kamarazene- műsor. Zenéje hármas érte­lemben demokratikus. Elő­ször, mert a nép hangján szól. Azután törekszik ar­ra, hogy mindenki megért­se. ;Végül újra megvalósítja a szólamok egyenrangúsá­gát. Az emberiség jótevője akart lenni. Ezt a célját el is érte.” ­' B. J. Sok munkát jelentett az állatok őrzése. A marhával kevesebbet bajlódtak. Lege- lés közben megtorpant a mocsár előtt, a zsombékos víz volt a berek „villany- pósztpira”. Több bajt kavar­tak a sertések. A disznó szereti a pocsolyát, hosszan és szívesen hentereg a kö­zepén. A barátságos közeget próbálgatva gyakran elteke- regték, míg végképpen el nem nyelte egyiket-másikat a feneketlen láp. A falánk állat összeszedett minden £é- ■le — szó szerint — tücsköt, bogarat; gombát, mocsári férgeket Egyik különös szokása még életére is ve­szélyes volt: ha rákapott a mérges gombára, csak azt kereste, s a gyilkos méreg­től lassacskán elsorvadt. . . A szarvasmarhákat erő­sen nyugtalanították a lápon végigszáguldó pusztító viha- tx>k. Az idétlen jószág meg­ijedt a ; méiy dörgéstől, a sízapöra villámlástól, és szé tszaladt. Egyenesen nek i a lápnak. Előfordult, hogy csak másnap, ha.nnadnap tá­lalt rá a keresésére induló pásztor — tocsogóból kiálló széle® háta, villás szarvú feje után. Más megvadult jószágot sohasem találtak meg. Csak a távoli égen körző varjak és csókái gyü­lekezete sejtette, merre vit­te balvégzele. A szigeteken gyakran ke­resték föl a pásztói-ókat a világ kíváncsi es ellenséges tekintete elől bujkáló betyá­rok. A ragot rejtekhelynek Tizennégy kórus a pécsi fesztiválon CSUPOR TIBOR KIS-iAUTGMI BARANGOLÁS Könyvtári módszertan Gyermek foglalkozásokat, találkozókat szerveznek olyan dolgokban kell segítenünk, amelyek egy kép­zett könyvtáros­nál elkerülhetők lennének. Nem­csak szervezési, hanem irányítá­si, operatív mun­káról is szó tan. Gyermekfoglal­kozást tartunk, továbbképzéseket szervezünk ... — Jelenleg mi­lyen munkát vé­geznek a kis­könyvtárakban ? Akárcsak az iskolákban, a megyei könyvtár munkájá­ban is létezik ez a fogalom: módszertan. A könyv-köl­csönzéssel ugyanis koránt­sem merül ki a könyvtári tevékenység, számos szerve­zési feladat is tartozik ide: jó 'néhány előadást, foglal­kozást, kiállítást rendeznek. Ez. a nagyközönség előtt „rejtett” munka korántsem egyszerű, hiszen a megyei iiiscrUkíorokofi kívül csupán hárman látják el ezt a* ten­nivalói Somogybán. Báli Aranka az úgyne­vezett . kettős funkciójú könyvtárak munkáját kísé­ri figyelemmel. — Ezek a könyvtárak is­kolai és közművelődési fel­adatokat is ellátnak. Ilyen intézmény létesült Mernv-én, Barcson, Darányban, Vízvá­ron, Segesden, Csökön vava­somén, Gsökölyban. A köze­li jövőben Igáiban, Göllében és Sávolyon tervezünk ösz- szevonasokat. — Mi indokolja a szerve­zett változást? — Elsősorban a célszerű­ség. Egy könyvtár látja el a gyerekekét és a felnőtte­ket is irodalommal. Az is­kolákban nem volt hely a könyveknek, a pedagógusok pedig nem mindig .láttáik el szakszerűen a könyvtárosi munkát. Az á riornanygy ara - pitéénél is voltak párhuza­mosságok. Ezeknek a könyv­táraknak az anyagát leltá­roztuk; így pontos képet kaptunk az ellátottságról. A gond az, hogy kevés a szak­képzett könyvtáros. Sokszor — A megye valamennyi könyvtárában fölmérjük a kézikönyvállományt, hogy megtudjuk: hová, mi szük­séges. A fölösleges könyve­ket összegyűjtjük és csere­akciót szervezünk a járási könyvtárak között; ez&el tel­jesebb állományt alakítunk ki. — A módszertani* tapasz­talatai szerint hol működ­nek jól a könyvtárak me­gyénkben? — Ott, ahol szép a könyv­tár, megfelelő a könyv­anyag; sok függ azonban a könyvtáros személyétől is. Nagybajomban elegendő a könyvbeszerzés! keret, Mer- nyón viszont kevés. Nagyok az eltérések: van, ahol egy lakosra tíz forint értékű könyvbeszerzés jut, másutt két forint... A megyében az olvasók aranya a lakos­sághoz viszonyítva majd­nem huszonnégy százaiéig s ez jónak iraofndlnatő. Az aránysaim a kaposvári já­rásban a legkisebb; ez el­sősorban annak tulajdonít­ható, hogy itt sok a bejáró. — Melyek a legközelebbi feladataik? — A könyves-ünnepek megszervezése is a módszer- tanosok munkája. Most, a rpájusi könyvhétre készü­lünk ; neves írókat, költőket hívtunk meg — gondolva felnőttekre, gyerekekre —, mint például CsáJc Gyula, Fenákel Judit, Bakó Ágnes, Raffai Sarolta, Baranyi Fe­renc. Sorozatot indítottunk, amelynek keretében orszá­gos kiadókat mutatunk be az olvasóknak. Eddig mar megismerhették a Corvina, a Móra és a Mezőgazdasági könyvkiadó munkáját. A sert szeretnénk kiterjeszte­ni valamennyi kiadóra, amely hazánkban, működik. A. A. TÖBB AZ ELŐFIZETŐ Új köntösben az Útközben Testes kötetet tenne ki &z Ütközően eddig megjelent tizenöt évfolyatna. Ez So­mogy társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életé­nek tükre is egyben. Most mindenképpen új kötetet kellene kezdeni, hiszen az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának politikái folyó­irata új köntösben jeleni meg. A tizenhatodik évébe lé­pett ■ Útközben szerkesztő bizottsága hemésak formái, hanem tartalmi változásokat elsőrangú' voíf. Az év nagy részében megközelíthetetle- rúil elzárták, a látogatók elől a zsombékos, vize® tocsogók és a mély, tőzeigsaras láp. Legföljebb tavaszi áradás­kor evezhettek ide bodon- hajókon az illetéktelen ille­tékesek, más évszakban csak akik jól tudták a já­rást errefelé. S a betyár ki­tűnően ismerte a helyet. E^- ben a pásztor is segítette, hi­szen a szigetre torait mar­hák között több mint sók tepite a füvet „passzus nél­kül”. S a volt tulajdonosok bottal üthették állataik nyo­mát. Mert azt a berekben meg­találni — lápi bot nélkül — lehetetlen volt. Ismeretes, hogy a magyar betyárvilág­nak a múlt század hatvanas évei végére egészen bealko­nyult. Kivéve a Kis-Bala- ton vég nélküli sás- és nád­rengetegében. Itt még a szá­zadelőn is bujkálták „rossz- emberek”. A csontig hatoló, goromba szeleket hozó téli szél sem kergette őket eL Hogyne! Aki nem ismerte a környéket, megesett, hogy jégre szállva az egyszerűen „kilyukadt” alatta. v\hol ví­zinövényzet nőtt, a jég sem hízott, vastagra és többfelé buzogtak a lápban titokza­tos „hevesek”, hol a víz so­hasem fagyott be, mintegy athatoLhatal.lan védőd veze­tet alkotva a bujkálok raj­táké előtt. (Folytatjuk.) vl*S 6«<KtU.*is ÚTKÖZBEN (úteriri teteit I «»> COOMáO» vúeri*­is elhatározott. A fójyóirat ízléses borítója a tartalom­ból is ízelítőt ad, szinte irá­nyítja az érdeklődést. Min­denképpen szükség volt az új külalaikira, hogy az Út­közben állja a versenyt. A folyóirat ezután is hozza a 'pártélet, a mozga­lom, a gazdaság, a kultúra megyei eseményeit, az e té­makörökkel kapcsolatos ha­tározatokat, állásfoglaláso­kat, elemzéseket. A szer­kesztő bizottság úgy dön­tött, hogy ezután is helyet ad a közérdekű témájú dol­gozatoknak, tanulmányok­nak. Helyes az a törekvés, hogy tovább bővítik a kört, mind a témát, mind a mű­fajt illetően. Ez a folyóirat még érdekesebbé, olvasmá­nyosabbá tételét szolgálja. Az idei első szám tartal­ma tükrözi az új tö­rekvéseket. Például ezentúl minden számban lesz egy- egy interjú, beszélgetés. Most párttitkárok adtak in­terjút A személyiség szere­pe a pártmunkában cím­mel. A beszélgetés . pedig Babarczy Lászlóval, a ka­posvári Gsiky Gergely Szín­ház igazgató főrendezőjével készült. Az országosan elis­mert színház féléves mérle­get adja az eszmecserében. Ezután is minden szaiji- ba*» lesz riport, beszél­getés vagy portré, visszaem­lékezés. Az idei első szám­ban a munkásőrség megala­kulásának 25. ' évfordulója tiszteletére jelent meg And- rdssy Antal és Flór László írása Nég yedszázada acél- szürkében címmel. A kora­beli és későbbi fotókkal gaz­dagon illusztrált cikk sok érdekes adatot tartalmazz Olvashatunk benne az 1957. április 4-i első nyilvános po­litikai megmozdulásról, a kaposvári felvonulásról is. A mozgalomban, tevékeny­kedők jól hasznosíthatják Tanai Imre A szakszerveze­tek párti rá nyitása címmel megjelent vitaindító beszé­dét. A megyei pártbizott­ság titkára, ezt a múlt év végién rendezett megyei kommunista aktívaülésen mondta el. Az Időszerű gaz­daságpolitikai kérdések ro­vatban a gyengén gazdálko­dó termelősizövetkezietek megerősítéséről olvasha­tunk. A Somogyi Tükörben Svajda József arról írt, mi­lyen a fizikai munkások po­litikai aktivitása és közéleti tevékenysége a megye ipari üzemeiben. 'Ezenkívül a sió­foki értelmiségiekről, a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésének feladatairól közöl ez a rovat figyelemre méltó írást. A munkásmozgalom, múltja iránt érdeklődők Farkas János, Vígh Pál, Vá­mosi József életűtjával is­merkedhetnek meg. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya jól előkészítette az Útközben XVI. évfolyamá­nak megjelenését. Az. a fel­hívás. amelyet mindenhova eljuttattak, elérte hatását.' A tavalyinál sokkal többen fi­zettek elő a kétezer pél­dányban megjelenő folyó­iratra. A megnövekedett ol­vasótábor örömmel veszi kézbe a megújult kiadványt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom