Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

Kosárlabda NB II SÓÉV SC- Sabana 122:53 (64:24) Kaposvár, 150 néző. sAf: V: sxitOö r. (i ;i), s.vioú o. (11), Varga (28), Mas,yarfl (111), Pálosi (ti). Csere: Dé"i d). Somoskßvi, Doctor (ti), Hu:, .ón (8), Czimhalek 022), ECUró: Si­mon Károly. Helyenként sziporkázó já­tékkal lepte meg ellenfelét es lelkes szurkolóit a SÁÉV. Az első játékrészben ugyan még , nem fordítóit kellő gondot a védekezésre, de mint a szünet utáni ko­sárarány mutatja: okkor már saját palánkjuknál is jobban összpontosítottak az építősök. A jó nevű Sabá- riával szemben 5 elért nagy arányú győzelem megnyug­tató a jövő szempontjából. Jók: Szabó T., Varga, Ma- gyarfi, Czimbalek. A képen Varga (11), Ma- gvarfi (takarva) és Szabó T. (7) igyekszik megszerezni a labdát. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról.) Fonyód—Karád 4:2 (1:1) Fonyód, 200 néző. V.: Szentgyőrgyi. Fonyód: Fenyvesi — Bodó Ke­néz, Jámbor!, Gyökeres (Ható), Pintér. Pernecz, Boros, Horvátit, Pasctusics, Pető (Dömötör). Ed­ző: dr. Vida János. Karád: Ke­resztes — Szűcs, Komáromi I., Sóstai, Komáromi II., Balogh J., Buzsáki, Androsovics, Németh, Károlyi, Lesse. Edző: Horváth János. Góllövők: Pető, Boros, Pernecz, Pasztusics. illetve Németh, Lesz. Jók: Bodo, Pa&ztusics, Horváth, illetve Szűcs, Balogh J., Buzsáki. Fonyód ifi—Karád ifi 7.0 Zákányi Kálmán Marcali—Agraria SE 1:1 (0:1) Marcali, .30ft néző. V.: Fo­dor. Marcali: Bart« — Bálint, Mé­ri Banina, Beck, Giirie&a, Haj­dú II., Ilia, Juhász (Béres), Gyurka, Izsák. Ed/*: Kisborso ioue. Agrárja: Szekeres — Tóth, S£abó. Lakatos, Németh, V.er- ner (Csuha), Urban, Baus a. Dómján, Mészáros, Kulcsár. Ed­ző: Szabó László. Gól-lovak: Bálint, iiLetve Dómján. Jók: Gurdcza. Haj­dú ' II., Illa, illetve Szabó, Kulcsár, Urban. Marcali ifi—Agraria ifi 1:1 ivusza István A forduló válogatottja: Major (Csurgó) — Kelemen (Vasas), Küher (Gazdasz). Pusztai (Boglái’lelie), Guri- cza (Marcali). Jezeri Z. (Gaz­da“?.). Fazekas (Kapós gép VL), Urbán (Agrámia), Ba­lázs (Tab). Ágoston (Kapos- gép VL), Brezovsizky (Nagy­atád). 1. Nafyatád 2« 1* 2 — 55-14 3« •>_ láb 20 11 3 fa 43-24 25 3. K. Gadász :ui 11 3 fa 41-ví 25 4. K.-gép VL •30 11 4 fa 44-32 i4 3. Csurgó 24» 1« 4 .fa 39-37 24 fa. Mart: a li m 10 3 7 49-30 23 7* Bogtár­leile 3ft 9 5 fa ♦7-32 n H. YB KM V. 20 10 3 7 33-31 23 9. Kadarkút 30 7 7 fa 35-4« 21 Hl. Fonyód * 2 9 :w-37 M n. Karúd 2ft 9 2 9 33*3« 20 12. Baiaton­keresztúr 30 4 4 12 21-43 12 1*. K. Közi. SE 20 4 3 13 ift-41 11 14. Kétlrel.v 20 4 3 li 32-50 1 1 15. Aff' ária SE 20 4 2 14 2*-54 10 1«, S/ónyi SE 30 # 4 2 14 22-33 10 Lehet, hogy sporttörténelmi érdekességü esemény színhelye volt a napokban a BF..^C pályája, ahol az. egyetemisták rögbicsapata a csehszlovák Lokomotiv Olomouc játékosaival vívott edzőmérkőzést. A környező szocialista országokban — több osztályban — százezrek játsszák ezt a krunbinativ és sok erőt. ügyességet kívánó, látványos küzdelmet. A talál­kozón a csehszlovák bajnokság élmezőnyébe tartozó olo- mouciak 14:9-re nyertek. CSUPOR TIBOR KIS-BALAT0NI BARAH39LÁS Hogy mennyit vittek el in­nen a Becsben oly igen ked­veit csemegéből, azt jól jel­lemzi egy közvetlen adat. Széchenyi Ferenc gróf 1801- ben megengedte, hogy a széntgyörgyvári és hídvégi uradalmában a „rákászoktól” szabadon vásárolhat Kupi Janos soproni kereskedő. De kikötötte, hogy a „fisér” a megvásárolt mennyiségből évente 7000-et köteles az uradalomnak átadni. Hány rákot rakott sze­kérre a soproni kereskedő, ha még 7000 (később 8000) ingyen csemege beszolgálta­tása is megérte. Valószínű­leg a 7000-nek a többszörö­sét. Bécsijén a halpiacon ün­nepi eseménynek számított az ízes „Szalo” rákok érke­zese. A berkekben és a folyó­partokon külön űzték a „rá- keszást” az uraság ebben jártas emberei. „Fogták es­te, nád lángjánál, szabad kéz­zel, foglak ráccsal, meg nád­ra húzott kecske-bőrrel” — irta Jánkú János, Leginkább a rácsot használták. Ezt az abroncs alakú. rendkívül egyszerű szerszámot rákö­tött háló tette alkalmassá: a készséget három madzag erősítette nyeléhez. Nyúzott békát ültettek a háló köze­pére, mellé követ, ami a szerkezetet a viz. alá húzta. A béka szaga a hálóba csalta a rákot, s a rákász időnként kiemelve rácsát a vízből, le­szedte a zsákmányt. Egv- egy mester olykor 8—10 rá­csot is használt, s a napi zsákmány tetemes lehetett. Egészen a múlt század hetvenes éveinek végéig. Ak­kor járványos rákpestis puszított, s végképp eltűntek a híres zalai rákok. Balato­ni testvéreik is erősen meg­tizedelődtek, de a bajt átvé­szelve a századfordulótól újra elszaporodtak. Még 20—25 éve is kosárszám fogták a halászok — ha szükség volt rá. (Főként Tihanyban, bio­lógiai kísérletekhez.) Léven asztali fogásnak mérsékeltén alkalmas, éleiét az ember nem nagyon háborgatta. így a keesícerák majdnem száz évvel túlélte zalai rokonai. Ma mégis hiányzik a Ba­latonból. Nem feledve, hogy más tenmészeies vizeinkben is erősen megritkultak a rá­kok, a balatoni páncélos sor­sának megpecsélelódése pon­tos dátumhoz j.s köthető: 1965-höz. az angolnák bete­lepítéséhez,. A fenéken, a kő­rakatok között csak a fa­lánk, herigeres testű angolna fért hozzá. S a kecskeirákból hírmondó is -alig maradt. A berkekben sok teknős élt. A mocsarakat kedvelő á I la tok ben í rre , i tették a szélvédett öblöket. (A Bala­tont övező halastavaiknál ma is megtalálhatók.) Az 1 Tik­ban aalavári vizitációra u^a- zó Sphenggl, göttweigi ben­cés perjel 3 forint 45 kraj­cárért öt ven szép teknőst vásárolt konventie számára. A teknőcök fogását eg.v több száz éves endrődi szerződés is előírta. Arra kötelezte a falusiakat, hogy a Sió mo­csaraiban a „Teknyős Béká­kat minden kitelhető módon es tellyess ipar kodással fog- dossni tartoznak...” termé­szetesen a tihanyi apátórák asztalára. A berkekben kitűnő lege­lőket találtak az állatok. Kü­lönösen akkor nőtt meg a berki legeltetés jelentősege, amikor — részletesen szo­lunk meg róla — a soelm HÁBORÚT KEZDETT 3 TOPOGRÁFBS Jelige: „Történelmet mentünkI" Télen a domb alfitti sze­líd lapályra bemerészkedtek az őzek. a róka a kertekig sompolygott, a fácánok pe­dig baromfi-kezesen óvakod'- tak a házakig Bonnyapusz- lán. Most váltja ruháját -a természet'. a fáradtbarna, töredezett lűcsomók mellett már megjelentek az üdezöld szálak. — Sem feleségem, sem én nem tudtunk Pesten élni — fogja át pillantásával a gyönyörű vidéket házigaz­dánk, a topográfus mérnök. — Itt, természetközeiben emberi az. élet egyedül,. Nagy Jánosról senki sem mondaná meg, hogy nyug­díjas. Én azt hiszem, lélek­ben nem is fogadja el ezt a státust; kevesebb nála szen­vedélyesebben munkálkodó embert ismerek Ember a „nehéz ember” kategóriá­ból... Háborút kezdett. Azt akarja, hogy a történelem folyamán kialakult helyne­veink, dűlőneveink, erdő-, mezőrészek nevei — nem egy közülük régi település utolsó .nyomul — megma­radjanak a köztudatban, ne vesszenek el új, jellegtelen nevek mögött vagy mező­gazdasági tábla római szám­jegyekkel megjelölt „neve” mögött. Mozgósítani szeret­né a honismereti szakembe­reket, a felelős beosztású vezetőket, sőt minden em­bert, aki érzi, hogy a hu­szonnegyedik óra elkövetke­zett: most kell menteni, ami menthető.. Ebben a bonnya- pusztai házban, melynek annyi kedves zegzuga van — s amelyben hol ide, hol oda ugrik a pillantás: festmények, legalább négy­ezer könyv kínál néznivalót —. hallgatom Nagy Jánost. Nem lehet kivonnia magát az embernek személyisége hatása alól. Tűz lobog sza­vaiban. mert belső meggyő­ződés füti. Sorolja a Ma­gyarország f óidrajzinev-tá­ra második kötelének — ez tartalmazza a somogyi anya­got — hibáit, térképeket mutat, melyek megtévesztik a turistát leves helymeg je­löléseikkel. — Most kell riadót fújni a jövő generációinak érde­kében — vallja —, hogy pusztulásra ítélt helytörté­neti földrajzi neveink meg­meneküljenek, s velük tör­ténelmünk nyomai! Úgy ér­zem, a honismereti szakkö­röknek, népfrontakti vislák- nak felhívás lehet e cikk is: veszélyhelyzet áilt elő. A névpusztulas elsődleges oka a korszerű mezőgazdasági művelés nagyüzemi tábla- rendszerének kialakulása, körű erdőirtások után a gu­lyák és kondák elveszítették hagyományos legelőiket. A tágas, faoriáso.rkn] árnyékolt, de ritkában benőtt .végi ' le­gelőkön dús fű nőtt. Ide jár­lak az éhes állatok makkra, fűre. és békésen Uerődzve el­keveredték a/, árnyékban. Amikor a XV111. század végén kezdték föhörni a ha­gyományos legelőket és erő­sön megfogyatkoztak a dom­bokat boritó erdők, megnőtt a víz menti rétek jelen ősé­gé. Az ár azonban gyakran elöntötte ezeket, s az yv <■ részében ha-szná Ihatatlanok lettek. A magasabb, — tehát szárazabb — területeken vi­szont a páradús levegőben zsíros, bő fű nőtt a szerves anyagban gazdag lelevén.ven. Az uradalmak nem hiába hajtották ide teleltetni az állatokat még a távolabbi Vas es Sopron megyéből i-,. „A mely Marha Zknán szi­getben járt, már messziről is ki eamérszi-k, a többitől és sokkal jobb karban vagyon” — idéz Takács Lajos egy 1813-as tiszttartói jelentést. Különösen a szigeteken nőtt kövéren a fű. A somo­gyi parton a Simon, a Po­gány; a Nyíre«; az Endes-, a Fekete-, a Tüskés- és az ördög-szigeten, Zalában pe­dig a Hangyák« és a Zi- nian.v-sziget, számított kitűnő legelőnek. (70*1ttatruM mely természetesen gazda­ságilag pozitív folyamat; a regi táblák. dűlők nevei nem tarthatók meg, de ezek közül^a helytörténetileg, leg­értékesebbnek tovább kelle­ne élnie az új tábla átfogó neveként. Ám ez csak az egyik mentési lehetőség. A másik: pontos név- és név­elhelyezési térképek szüksé­gesek! Sajnos Somo'gyot il­letően is az a helyzet, hogy elsietett, nagyvonalú név­egyeztetéssel készült tél ké­pek láttak napvilágot az utóbbi időben. — Szeretnénk néhány hi­báról hallani... — Helytörténeti földrajzi nevek elsikkasztása, a ne­veknek valós helyüktől dur­ván eltérő felvétele, helyte­len névválogatás a megye­térképre. Kereki várromjá­nak például Fejérkő a' tör­téneti neve. A „hivatalos neve” mégis Katonavár lett, mert ez volt a „hivatalos javaslat”. A Balaton térké­pénél a név egyeztetési elő­írások közül kettőt, töröltet­tem, maradt a harmadik ki­adáson is Fejérkő. A me­gyetérképen eddig nem volt semmi, majd megjelent a Katonavár... Kőröshegy ha­tárában áll és él Halászó­puszta. Eddig rajta volt nemcsak a Bataton-térké- pen, de a megyetérképen is A negyedik kiadáson már nincs, mivel a helyi adat­közlő lakatlannak állította. A MÉM Földrajzinév-bizott- sága törölte a névtárba fel­veendő nevek közül, mert oda Halászót, mint erdőte-' rületnevet úgyis felvette. És további hibákra mu­tat rá a beszélgetés során. Minden szavából s felelős­ségérzet süt. Úgy gondolja — joggal —, hogy a térké­peknek a valóságot olyan hűséggel kell tükrözniük, hogy. azok a turista fiatalo­kat éppúgy eligazítsak, mint azt a falusi embert, aki köz­sége fontos földrajzi neveit keresi rajtuk. — Bonnyapusztáról me­részség háborút kezdeni. — Ügy gondolja? Nincs az a település, mely ennél kedvezőbb helyzetben vol­na: Budapest busszal három, Kaposvár fél óra. Nagysze­rűen érzem itt magam! Teg­nap a gamási iskolaigazga­A kopt művészet az ókori Egyiptom művészetének utolsó korszaka (az i. sz. 4. századtól a 7, század köze­péig). Az elnevezés görög eredetű, a görögök ugyanis aigüptosznak nevezték az egyiptomiakat, s ennek ara- bosított változata a gipt vagy gubt, ebből alakult a kopt szó, amellyel kezdet­ben az egyiptomiakat általá­ban, később az egyiptomi keresztényeket illették. A kopt művészet gyökerei 'a görög—római kultúrához ve­zetnek; mégsem az utánzás vagy az idegen művészeti stílusok ötvözése a jellemző rá, hanem az a stilizálási törekvés, amely önálló sa­játos jelleget ad neki. A kopt művészetből viszonylag kevés maradt ránk: több­nyire csak építészeti emlé­kek és textilmaradványok. Szögletes, dőlt falú. elöre- ugrn, homorú párkanyzatu kokwéorsyik emlékeztetnek a tp járt nálam honismereti ügyben, ma én voltam Adandón hasonló céllal. „Aktiv koromban” a Bako­nyi Intéző Bizottság szakér­tőjeként tevékenykedtem, munkaviszony' a Kartográ­fiai Vállalathoz kötött. így aztán rendszeresen érkeznek lektorálandó munkák hoz­zám ma is. Megmondom őszintén: a nyugdíjam je­leni ős részét ez a patriótái tevékenység emészti föl. Ezek után talán nem kell magyarázni, hogy ez bor- szörcsöki születésű, bakonyi topográfus mérnök, miért hadakozik Somogy érdeké­ben. ’ Pezseg körülötte min­den. Azt hiszem, a keze is ökölbe szorul, ha evvel a szemlélettel találkozik: „Nem baj, ha hiba van. csak 'észre ne . vegyék!’ Nemcsak a szó, a toll is fegyver a kezében ehhez a korántsem magánháború­hoz; cikkeket, felhívásszerű tanulmányokat publikál fo­lyóiratokba, honismereti híradókba. „A/, nem lehet, hogy országos viszonylatban 1500—2000 történeti jellegű nevünk csak úgy eltűnjön! ’ — vallja. Nem osztja a tör­ténészek egy részének véle­ményét, hogy történelmi ne­veink vándorolnak. Űgv íté­li meg, hogy ezt a „vándor­lást” nagyrészt a térképé­szek hanyag munkája okoz­za. — Nincs késő a felülvizs­gálathoz, a. hibák kijavítá­sához és az értékmentő név­tárak. pontos térképek, lét­rehozásához. Vegyék kézbe Somogyország lokálpatrió­tád honismereti- és nép- frontaktivái a megye tér­képeit. Első sürgős feladat a térképek jelenlegi névraj­zának helyi felülvizsgálása. A második lesz a földrajzit név-tár Somogy megye név­gyűjteményének név- és névelhelyezési hibáinak ki­szűrése. A harmadik: hely- ismereti közösségek létreho­zása. amelyek adatközlői funkciót betöltve teljes fe­lelősséggel vállalhatják az elöbb-utóbb mégiscsak be­induló földrajzihév-tár szer­kesztésénél a hivatalos név­adás helyi közismeret- e.s közakarat-képviseletéi. régi pogány templomokra. A Lmpl mépítészeloen a gö­rög—romai oszlopfőket a klasszikus díszítőelemeket absztrakt ornamentikává Alakítják. A ß—7. századbeli erődítmény szerű kolostoraik az egész kora keresztény vi­lág templomépítészetére ha­lottak. A képzőművészetben nem követték a perspektivi­kus ábrázolást, megtartották az ősi szimmetrikus és aszimetrikus elrendezést, az alakokat a nézővel szem­befordulva ábrázolják. A berlini kopt gyűjtemény számos épületelemet, dom- bormüvet,' oszloptól, sírkam­rákból származó faragott fa- • reliefet, mécseseket, sírkö­veket (sztéléket), terrakotta szobrocskákat sorakoztat föl. 1 / KOPT MŰVÉSZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom