Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

Törvények gyakorlatban Ha röviden össze akarnánk foglalni az országgyűlés más­fél napos tavaszi ülésszaká­nak tapasztalatait, a kulcski­fejezés alighanem ez lehetne: törvények — gyakorlatban. Azt vették számba ugyanis a képviselők a parlament plé­numán, hogy milyen törvé­nyei, rendeletéi, milyen jog­rendszere van ennek az or­szágnak. S az igazságügy- miniszteri expozé vitája után külön is górcső alá került egy törvény a sok közül: a közművelődési. Bár a vitában felszólaló képviselők szinte mindegyike szorosan kapcsolódott mon­dandójával a miniszteri be­számolókban elhangzott ered­ményekhez, felvetett gondok­hoz, a szemlélődő számára mégis érezhetőnek tűnt egy bizonyos hangsúlybeli eltoló­dás az expozék és a hozzá­szólások között. [)e ez termé­szetes is. Így került például éles parlamenti kritika kereszt­tűzébe a túlszabályozás je­lensége, amelyet mellesleg maga a miniszteri expozé is elismert. Sok helyen a jog­szabályt valamiféle mindent megoldó csodaszernek tekin­tik. Ez a társadalom számára kifejezetten káros szemlélet az élet valamennyi jelenségét szabályokba szeretné gyö­möszölni, mintha az újabb meg újabb tilalomfák felállí­tása egycsapasra megoldhat­ná gondjainkat. Arról van szó, hogy míg a miniszter főleg a jog alkotói­nak szemszögéből vizsgálta a különböző kérdésekét, a kép­viselők inkaób a jog alkal­mazása, tehát a gyakorlat ol­daláról közelítették meg a témát. Ez utóbbi megközelítés volt jellemző a közművelődési törvény végrehajtásáról szoló miniszteri beszámoló vitája i. is. A képviselők egyetértettek abban, hogy a törvény meg­alkotása 1976-ban új lendüle­tet adott a közművelődés fej­lődésének. I)e bármilyen ma­gas szintű is legyen egy jog­szabály, ezen a területen leg­feljebb csak a katalizátor szerepét töltheti be. Hiába biztosítjuk ugyanis elvileg a művelődéshez való jogot, ha a gyakorlatban kevés a meg­felelő hivatástudattal dolgo­zó, szakképzett népművelő, ha — főleg a kisközségekben — hiányosak a művelődési lehetőségek, s ha néhol még az iskolák nem tudják meg­felelően betölteni alapvető közművelődési szerepüket. A helyzet azért szerencsére korántsem ilyen lehangoló. A parlamenti vitában sok szó esett az előrelépés örvende­tes jeleiről, arról is. hogy egyre több helyen ismerik fel: a gazdasági és tudományos feladatok megoldása, min­dennapi életünk tartalma­sabbá tétele mind parancso- lóbb szükségszerűségként kö­veteli meg a magasabb fokú műveltséget. A tavaszi ülésszak két na­pirendi pontja, a jogalkotás és a közművelődés, egyaránt olyan téma volt, ami szerve­sen hozzátartozik az ország politikai kultúrájához, annak fejlettségéhez. Aligha vitat­ható tehát, hogy jól politizál­tak a T. Ház tagjai, amikor beszámoltatták e két ágazat felelős kormányzati vezetőit, s egyben megjelölték a kö­vetkező évek legfontosabb teendőit ezeken a területe­ken. Felszabadulásunk ünnepére készül az ország Alkalom a számvetésre Április 4-re, felszabadulá­sunk 37. évfordulójának megünneplésére készülődik az ország, a városok, a fal­vak népe. Mindenütt meg­emlékeznék , a szabadságot hozó hősökről, az emlékmű­veknél elhelyezik a tavasz virágait és a kegyelet ko­szorúit. A fonudaImi ifjúsági na­pok rendezvénysorozatára a kecskeméti országos ifjúsági találkozóval teszi fel a ko­ronát- április 4-én a fennál­lásának 25. évfordulóját ün­neplő KISZ: a város főte­rén nagygyűlést tartanak. Gödöllőn — Pest megye központi ünnepségen — áp­rilis 2-án Lenin-szobrot avatnak, alkotója: V arqa Imre ' Kossuth-dí jas szob­rászművész. Az ünnep alkalom a szán vetésre; nagyüzemeknél és gazdasagokban, intéznáé- n vek ben. hivatalokban, is­koláik,ban tekintenek vissza a felszabadulásunk óta meg­tett útra, fölmérvén a so­ronlévő feladatokat is. Az ország, a társadalomi) gyara­podását új lakäsoV óvodák, iskolák, s a művelődés fris­sen emelt hajlékai jelzik. Szinte nap nem .múlik el anél kül, hogy valahol az or­szágban ne adna okot öröm­re, közmegelégedésre új ja­vaink birtokbá, vétele, ám az április 4-i évforduló ün­nepi fénybe vonja az alko­tó munka újabb eredmé­nyeit, ezért gyakran úgy is időzítik, hogy e napra es­sék a kapunyitás, a szalag­átvágás szertartása. Felsza- badaulásunk napján nyitó, avató ünnepélyek sorára szólítja meghívó a lakossá­got. Szegeden Április 1-én avatják fel a 624-es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet kétemeletes, tizennégy tantermes új épületét; az. intézményben negyvenegy szakma, csaknem ezer ta­nulója sajátítja el jövendő mesterségét. Kommunista szombat a SűÉV-nál Kommunista szombatot szervezett tegnap a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága. Felhívására reggel 7 órakor 850-eh jelentek meg a mun­kahelyükön. Dolgoztak Ka­posváron. a Béke—Füredi, Valamint a Kinizsi-lakótelep építésén és a Május L utcai építkezéseken. Siófokon az aranyparti beruházáson, Nagyatádon pedig a lakások építésén munkálkodtak a kommunista szombatot vál­lalók. A 13 óráig tartó műszak idején körülbelül egymillió 200 ezer forint értékű mun­kát végeztek eL A bért — több mint százezer forintot — a város gyermekintézményei­nek támogatására fordítják, Ma reggel már a nyári időszámítás szerint ébredtünk. Aki éjiéikor nem tette meg, okvetlenül tolja előre 60 perccel óráját, különben lekési a vonatot vagy a buszt, amely ma már a nyári időszámítás szerint közlekedik. Az ezzel kapcso­latos változásokról, illetve a nemzetközi járatok menetrend­jének egyeztetéséről 40 oldalas kiegészítőt adott ki a JVlAV. Ez szeptember 26-ig érvényes, amikoris éjfélkor Xl-re kell majd visszaállítanunk az órákat. Albánia, Izland és Jugoszlá­via kivételével az idén valamennyi európai ország áttér a nyári időszámításra. Nagykorúvá lett vállalkozás Túl az egymilliárdan a nagyatádi tsz-ker Az utolsó simításokat végzik az építők a barcsi új szállodán. Képünkön: a betűket helyezik föl a szálloda homlokzatára A Tsz-ker munkája kihí­vást jelentett több koráb­ban monopolheíyzeitben le­vő vallelatnak. S kezdetben inkább kértek oltalmat va­lamely irányító szervtől, mintsem fölvettek vök» a kesztyűt, vállalva a ver­senyt. A nagyatádiaknak az elmúlt években, mindenek­előtt eredményekkel s hiány­pótló kezdeményezesek so­rával kellett igazolniuk lé­tüket. Az időközben kétsze­res kiváló vállalattá előlépő területi központban az ősz­szol még arról beszéltek, hogy 1981-ben várhatóan el­érik az egymilliárdos for­galmat Az azóta elkészült számvetés bizonysága sze­rint ezt a reményt 150 mil­lióval felülmúlták. Sokan, és sokfele okból vitatják a vál­lalkozás munkáját és gaz­dakod ási módszereit. A bí­rálatok gyakran jogosak, az eredményt mégsem terhet el­vitatni. Gondok és hibák, ugyanakkor figyelemre mél­tó rugalmasság; kockázat- vállalás és sok munka ösz- szege a tavalyi bő milliárd. A héten tartott igazgató- tanácsi ülésükön több emlí­tésre méltó bejelentés is el­hangzott Országosán is jó eredmé­nyeket hozott a Technoim- pex Külkiereskedekná Válla­lattal létrehozott gazdasági társaságuk. Ennek kereté­ben az atádiak az ország­határokon túl is bizonyítot­ták kereskedői erényeiket. Az együttműködés első fél évébén 116 millió forint ér­tékű gépet importáltak hat szocialista országból. Ez év­re 200, a következőre pedig .tOO milliót is meghaladó forgalommal számolnak. Az idei tavaszi BNV-n a Tech­Kevés dolgot tudunk olyan jól csinálni,, mint épp bonyo­lítani. Számos vállalat és in­tézmény előírt feladata a le­bonyolítás. Sajnos, sok he­lyen — kedvtelésből — csak bonyolítanak. A hivatásbs bonyolítók persze nem nézik jó szemmel ezeket az árkon kívüli gyepmestereket, s lép­ten nyomon bizonyítani pró­bálják, hogy nincs olyan bo­nyolult dolog, amit ne lehet­ne még bonyolítani. A napokban két olyan ké­zenfekvő ötletről, illetve szándékról is hallottam, amelyről hamarosan kide­rült, hogy roppant bonyolult. Egy Mexikóban járt ifjú somogyi szakember beszélt az ott sok parasztkunyhó mellett megtalálható „mini" biogázerőművekről. Hazafiúi büszkeségtől dagadozott a keblem, amikor arról is. érte­sültem, hogy számos fejlődő országban magyar tervek és szabadalmak alapjan készül­nek ezek a pofonegyszerű, az olajnál sokszorta olcsóbb energiát szolgáltató berende­zések■ Az egész lényegében egy nagyobbacska tartályból és egy vezeté^csötíöl áll. me­lyet a talán írni—olvasni sem tudó beduin is fölállíthat vá- hyogkunyhó-ja mellett. A mi- jeíemk took a Deltába* lát­Bonyolítók ható, jövőbemutató újdonság jól hasznosítható, tehát akár az évszázados elmaradottság körülményei között is. És ná­lunk? Mivel mi sem va­gyunk „energianagyhatalom’’, a gondolatot érdemesnek lát­szott fontolóra venni. Meg is tették:, többek között a len­gyeltóti tsz-ben. A sertéstelep bőségesen szolgáltat „illő anyagokat”, a többi — úgy gondolták — már csak kez­deményezés kérdése. Azzal is számoltak, hogy egy biogáz­telepet nagyüzemi méretek­ben megvalósítani nem olyan egyszerű és olcsó, mint egy családi farmon. De hogy ilyen bonyolult és drága, ar­ról nem is álmodtak. Az első tervek meg bizta­tóak voltak, de azután jöttek a hivatásos és amatőr bonyo­lítók, s tették a dolgukat. A környezetvédelmi szervek, a köjál, az energiafelügyelet, a tűz- és munkavédelmisek, az at- és föhivatalok... A gázt nem lehet egyszerűen beve­zetni, hanem palackozni kell. Palackozótelepre van szük­ség. Ehhez elengedhetetlen n megfelelő textemits létesít­mény. Utak és kerítések kel­lenek, s hogy még mi min­den, azt túl bonyolult volna itt fölsorolni. Mindannyian csupán egy-két „alapkövetel­ményt’’ említettek, s a beru­házás költségvetése egyre duzzadt. 15 millió forintnál tartottak, amikor a tsz — be­látna, hogy mindez megha­ladja az erejét — elállt ettől az ötlettől{ Olcsóbb, ha olaj­jal fűt... Nem kevésbé bosszantó az a gond, amelyről a somogyi kempingklub minapi közgyű­lésén hallottam. Egy fiatal­ember tette szóvá, hogy az új lehetőségekkel élve szíve­sen vállalkoznának magán­kempingek létrehozására ke­véssé ismert, ámde a nagyhi- rüekkel versenyképes somo­gyi tájakon. Régi gond a kempingek nyári zsúfoltsága; a magánvállalkozások hozzá­járulhatnának e feszültségek föloldasához. Kell egy szép fekvésű telek, megfelelő köz­müvek, kerítés, egy gondnok, és máris jöhetnek a modem nomádok ... Helyettük egye­lőre csak a bonyolítók jön­nek. Mmt az kemping szakember elmondta, c maigankempingeknek szál­lodaszerű követelményeknek kell megfelelniük ... Két idős pannonhalmai hölgy évek óta vívja a harcát, örökségekből és kölcsönök­ből eddig hárommillió forin­tot költöttek álmuk megvaló­sítására, utakat építtettek, közvilágítást szereltettek, megszállottan kilincseltek az rntézménydzsungelben, de hol vannak még az átadás­tól... Egy somogyi kempingező később azt panaszolta, hogy túlságosan kicsi a különbség a szállodai és a kempingárak között. „Márpedig aki a sáto­rozást választja, nem kizáró­lag azért teszi, mert ragasz­kodik a kényelmetlenséghez s utálja a szállodák puha ágyait, hanem mert olcsób­ban szeretne üdülni.” A két fölvetés között nem nehéz meglelni az összefüggést. Félreértés ne essék, egy biogázétöműnél és egy kem­pingnél is lehetnek követel­mények, amelyekből nem szabad engedni. Attól tartok azonban, hogy a bonyolítók gyakran már a ló iUtUő” ol­dalára esnek. .v BM F esett* noixnpex és a Tsz-ker már közős pavilonban szemlélte­ti tevékenységét. Elsők között ismerte föl a területi központ a folyé­kony-műtrágyázás somogyi, lehetőségeit. Keresményei késükre' eddig két gazdasági társulás alakult A Balaton- parti sávban tízezer hektá­ron alkalmazzák ezt a ko­rábbiaknál hatékonyabb és környezetkímélőbb mód­szert. Most többek között Somogyvár körzetében fo­lyik egy ilyen társulás elő­készítése. Ipari és mezőgazdasági szolgáltatásaik sarából em­lítsük meg az energiagaz­dálkodásit, amely 43 somo­gyi gazdasággal áll kapcso­latban. Munkájuk eredmé­nyeként ezek a gazdaságok tavaly 3 és fél millió forint értékű villaimosenergiät ta­karítottak meg. A. diagnosz­tikai osztály 69 nagyüzem csaknem hatszáz erőgépének hibamegelőző vizsgálatát csinálta rendszeresen. Repü­lőgépes növényvédelmet 5# ezer hektáron végeztek. Tíz­millió forint értékű Honda kerti gépet értékesítettek a megyében. Hovatovább za­varba ejtő tevékenységi kö­rük sokfélesége A gépbeszerzéstől a fa­ipari földolgozásig, a táp­forgalmazástól a higiéniai szolgáltatásig vagy a fejő- gépszervfczig tucatnyi terüle­ten dolgoznak. A beszámoló jelentésben föltűnő. hogy valamennyi ágazat és szol­gáltatás legalább 20—25 szá­zalékkal múlta fölül az elő­ző évi eredményt amúgy is megfejelő tervét. Túl sokat vállal a. tsz- ker? Találóbb úgy monda­ni: több lábon próbál állni. Az idei terv 1,1 milliárdos forgalom mellett 9.5 milliós nyereséggel számol. Ez ar­ra utal, hogy a megerősödés évei után elsősorban ase eredmények: megszilárdítá­sára, munkájuk minőségének javítására és nem új gass- dálíkodási területek meg­hódítására törekednek. A két szám arányából az a törek­vés is kitűnik: eredményük­ből az eddiginél többetakar­VliAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Jta : 1,40 Fi NÉPLAP SOMOG/I AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyom, 74. sióm 1982. március 28., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom