Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
Cipészmúzeum Kt alp«*l tetős fkeriiázon nm* cégér. A szélrázta, vihar tépte rézcifraságot a nyárikonyha mélyéről kotorja elő az István-körúti híres dpészdinaszbia utolsó tagja. — Megint napok múlnak el anélkül, hogy valaki ránk nyitná az ajtót. Hiába, vége a farsangnak. Persze, az a csodálatos, hogy azért mindig várhat valamit vagy valakit az ember. Most a húsvét közeleg és ez azt jelenti: jönnek az unokák. A véletlen hozott: össze nemrég Balaton földváron Heller Imjos cipészmesterrel, az egykor oly előkelő budapesti cipőszalon tulajdonosával. —■ Tíz éve még megvolt az üzletem, de hát segítség nélkül hetvenévesen jnár nem tudtom tovább csinálni. Felszámoltam a boltot, s a feleségemmel ide a villába költöztünk. Természetesen sok limlomot magammal hoztam, hiszen az ember egyik napról a másikra nem tudja elfelejteni a több mint fél évszázadot, az apák, a nagyapák és dédapák emlékét. Műhelyt berendezni itt nem tudtom, meg nem is akarA gyümölcsfák tavaszi oltása A evöj-nölesöfftérti választék növelésének legnépsze- ru-bb módija az «Irtás és a szénwp*. Szükséges akkor is. ha a meglévő fajtákat nem tartjuk megfelelőnek, ttteiv* a telepítéskor nem gondoskodtunk mi — vagy már az előttünk fákat ültetők — porzó fákról. A fiatal fák vázágaiban fanként 4—5 oltást készítünk. Az oltás ideje tavasszal van, de a,z oltóvesszót szerencsésebb dolog már ősszel megszedni. A kiválasztott anyafáról szedett vesszőket a tél folyamán fagymentes pincében, nedves homokba ágyazva tartjuk — egészen az oltásáig. Leggyakoribb oltási módok : hasítékoltás, kecskeláb- ekezés, héj-alá oltás és oldallapozás. Hasítékoltást még nem termő, vagy egészen fiatal termőfák kioltására használunk. A visszametszett ágat hossztengelye irányában behasítjuk. Az oltóvesszőn két oldalról ék formájú metszla- ' p< >i készítünk. A hasítékba 2 oltóvesszót helyezünk, úgy — hogy az azonos szövetek egymással találkozzanak. (Jó megoldás, ha az ág vége alatt körülbelül 10 centiméterrel erős kötést készítünk, hogy a béhasadás ne legyen mélyebb a szükségesnél!) Ha- sítékoltásra kétrügyes oltó- vesszőt használjunk. Az idősebb ágakat, «melyek héja már fás, kecske- lébékeléssel oltjuk át (Természetes a fiatal vázágakon jobb eredményre számíthatunk.) A nemes ágat visszavágjuk és rajta háromszög alakú metszést készítünK a nemes vesszőre is — melyet' az alany hasítékába illesztünk. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az alanyon készített vályú mélysége sohase érje el az alany bélszövetét. Az oltóvesszót úgy vágjuk meg, hogy. az teljesen kitöltse az alanyon készített bemetszést, vagyis az azonos szövetek a metszlap egész felületén érintkezzenek egymással. Fontos, hogy az oltóvessz.őn lévő rügy minél alacsonyabban álljon, vagyis ne emelkedjen a metszlap magasságáig. Fiatal fák zsenge ágain a héj alá oltást alkalmazzuk. Egyike a legegyszerűbb és legeredményesebb oltási módoknak. Akkor végezhető, amikor a nedvkeringés már megindult, tehát az alany hejkérge elválik a fától. A héjkérget felhasítjuk és az egyik oldalról ék alakúan vékonyra vágott oltóvesszőt a nyílásba beledugjuk. A Kaposvári Ruhagyár fölvételre keres njersáru raktár- vezető helyettesi munkakörbe érettségivel és vezetői gyakorlattal rendelkező ■ férfi munkaerőt. Jelentkező* a személyzeti o**tályon. (»61 43) Oldallapozás. 8—10 mm széles és 3—4 centiméter hosszú héjrészt vágjunk le — vékony farésszel együtt az »lányról. Azonos méretű metszlaport készítünk az oltóvesszőn is —■ és a kettőt ösz- szeittesztjük. -Ennek az oltási módnak az a hátránya, hogy a szöveteik gyakran elcsúsznak egymáson. Ez az oltás eredménytelenségéhez vezet A nedv-veszteség csökkentése céljából a sebzési felületeket kenjük be oltóviasszal. Bármely oltásmódot választottuk, illetve bármelyik oltásimódot alkalmaztuk, mindegyiket gondosan be kell kötözni rafiával, vagy pamuttal. Lényege az, hogy az átmenetileg kissé megszikkadó alany és nemes rész szöveteit szorosan egymáshoz rögzítse. Ajánlatos az oltás fölé vékony vesszőből védőivel kötözni. Kedvező körülmények között az oltás 15—20 nap múlva megered. Az oltóvessző rügyei duzzadni kezdenek, majd rövid idő múltán megjelenik az első nemes hajtás is. A nemes hajtásokat — amíg tövük nem fásodik meg — célszerű kikötözni. A megvastagodó alanyon a kötöző- anyagot idejében vágjuk fel. K. K. tam, hiszen sem a lehetőségeim, sem az egészségem nem engedi. De az. ősi szerszámokat, s vagy háromszáz darab régi 'cipőt elhoztam. A legrégebbiek történetét magam sem tudom, vagy ha mesélték is a családban, megmondom őszintén, nem sok hitelt adtom ezeknek az elbeszéléseknek. A dédnagy- apárnnák még Budán volt suszterája a múlt század második felében. Rengeteg híres ember dolgoztatott nála. Ügy mesélik, rendszeres kuncsaftja volt Jókai is. Ez a két szép, alkalmi. gyöngyház- gombos cipő úgy került a család birtokába, hogy egy, a híres író által ajánlott kuncsaft felejtette ott. — Manapság az a rend. hogy ha valaki a javítónál felejti a cipőjét, azt bizonyos idő után értékesítik, természetesen, ha még olyan állapotban van. — A családunkban er. »een volt divat. A majd kétszáz év alatt nálunk maradt lábbeliket, szinte kivétel nélkül megőrizték az őseim, másként nekem nem lehetne most ilyen házi múzeumom. — Melyik a legkorábbi darab? — A nagyapám elmondása szeriint ez a két szarvasbőrbői készült női lábbeli talán még a XVIII. század végén készült Igen szép, gondos, feltehetően bécsi munka. Amióta bezártam a műhelyemet, nagyon szívesén fog: lalkozom a cipő múltjának kutatásával is. Számos régi divatlapból gépeltem már át és fordítottam le az engem érdeklő részeket, sőt kapcsolatban állok több múzeummal is. A gyűjteményeimet megnézték neves muzeológusok és jelentős összeget ajánlottak némelyik cipőért, de én azt mondtam, addig nem adom, amíg élek, utána viszont úgy is a múzeumé lesz minden. Az érdeklődőknek szívesen megmutatom, nyáron meglehetősen nagy a forgalom a házban. K. Zs. A Hanság élővilága Kiállítás a majorban A televízióban bemutatott Névtelen vár hazánk egyik romantikus tájára irányította a figyelmet: Jókai fantáziája a Hanságba helyezte a Magyarországon bujkáló francia nemes lakóhelyét. A történetnek néhány valós eleme is van (Hány Istók létezése tény, születési anyakönyvi kivonata ma is látható a kapuvári Rábaközi Múzeumban), de a titokzatos vízivilág már rég nem olyan, mint a tizennyolcadik század végén volt. A lápot lecsapolták, csatornázással nagyobbrészt termővé tették — s ezzel megváltozott állat- és növényvilága is. A régi flórából és faunából csak hírmondó maradt. A még ma is élő vagy a természetes élőhelyén kipusztult vadakat, madarakat, virágokat ma már törvény védi, és szép múzeum mutatja be a látogatóknak a Győr—Sopron megyei öntésmajorban. Az érdeklődő turista la #!t- ös úton Sopron felé haladva Szárföld után térhet le az útról Osli, öntésmajor felé, de Kapuvár felől is: nem egészen tíz kilométert kell autózni, hogy a falu szélén, az Esterházy uradalom egykori intézőjének szépen helyreállított házában meglelje A Hanság élővilága című kiállítást Tavaly októberben nyitották meg, s bár a főúton nem jelzi semmiféle tábla, azóta már ötezer látogatója volt az Országc* Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Északdunántúli Felügyelőségének gondozásában működő múzeumnak. Térképek, fekete-fehér fotók és színes diaképek, diarámák és kitömött állatok mutatják be. milyennek láthatta az ember még száz évvel ezelőtt is a Hanságot. A múzeum anyagát nagyrészt dr. Csapody István. a Hanság kutatója és gyűjtője bocsátotta a múzeum rendelkezésére, aki jelenleg az OKTH soproni természetvédelmi felügyelője, ö írta a forgatókönyvet is, amelynek alapján a Budapesti Természettudományi Múzeum munkatársai összeállították a bemutatót. Időszámításunk előtt kétezer körül telepedtek meg itt a kelták; majd rómaiak, avarok követték őket. Számos régészeti lelet került elő a tőzeg alól, a vízből, a földből. A vízrajzi viszonyok első hiteles ábrázolása 1792- ből való; e* a térkép jól SZILVÁSVÁRAD! SÉTÁK Á katolikus gróf A festői szépségű Szalajka- völgyben a XVIII. és XIX. században gyorsan fejlődött a manufakturális ipar. Foglalkoztak itt hamuzsír-főzés- sel, üveggyártással, vasbán.vászattal. Hiszen a hegy, az erdő biztosította az ásványokat) a kőzeteket és a fát. Gróf Keglevich Ádám és Zsigmond 1790 körül építtette az első vashámort. Az .egykori leírások utalnak arra, hogy ez évente mintegy négyezer mázsa kovácsolt vasat termelt. A mezőgazdasági szerszámokat elsősorban az Alfölden értékesítették. A hajdani termékek közül még ma is megvannak a- helybeli református templom homlokzatát díszítő felirat betűi, itt készült az egri Bazilika előtt álló Pál apostol kezében lévő kard, valamint a falubeli katolikus kápolna harangja. Innen származik az egykori Fazola-kancellária jellegű erdészház küszöbe alól kiemelt vashídlap az alábbi felirattal: „Tilalmas a halászat, ebadta.” Elképzelhető, hogy a környéket uraló gróf, aki már az 1700-as évek végén foglalkozott pisztráng tenyésztéssel, így próbálta riasztani az illetékteleneket Valaha köedén.ygyár is működött itt. Az^anyagot Bélapátfalváról es a Borsod megyei Mucaonybol hozattok. A színvonalas tevékenységre utal az is, hogy a készítmények az 1846-ban rendezett iparmű kiállításon szép sikert arattak. • A szlovák telepesek a Tófalu-völgyben, valamint a fennsíkon az üveggyártással is megpróbálkoztak. Ennek emlékét őrzi a Huta rét A Keglevich grófoktól gróf Erdődy Rudolf vásárolta meg a birtokot. A világháború előtt pedig egy cseh iparmágnás, Vessely lovag lett Szilvásvárad ura. ö építtette a bélapátfalvi cementgyárat. 1912-ben mészüzemet és kőbányát nyittatott a községben, s 1908-ban utasítására elkészült a gőzüzemű iparvasút is. A Tanácsköztársaság bukása után az új földesúr — Pallavicmi örgróf — drótkerítéssel záratta el a kirándulók elől a Bükk ékességét, a festői Szalajka-völ- gyet és a fennsík a birtokához tartozó részét, s csak különleges esetek bea engedélyezte a látogatást. A szilvásvárádi panorámát a 35 méter magas, klasszicista stílusú, négyo6zlopos Az egykori kastély, ma SZOT -üdillű. (Szabó Sándor református körtemplom uralja. Terveit Pách János vagy Hild József készítette. A munkálatokra 1837-tól 1840-ig mintegy 40 ezüstforintot áldoztak. Felhasználták a gót stílusú cseh templom anyagát is. A harangláb az 1600-as esztendőkből származik, s a harangok egyike 1488-ban készült. A hithű katolikus gróf Keglevich Miklós azért vállalkozott az építésre, mert valamilyen ügy miatt összeveszett Pyrker érsekkel, így a reformátusoknak szánt ajándékkal akart borsot törni az egyházfejedelem orra alá. Könnyen megközelíthetjük az ősparkot, amelynek ékessége az egymást váltó földesurak kastélya, amely ma SZOT-üdülő. A tornyos épületet valószínűleg Ybl Miklós tervezte. Ezt azonban Erdődy és Pallavicini átformálhatta, méghozzá neobarokk stílusban. A parkban barangold* a hangulatos tó partján a szomorú bükkre és a mocsári fenyőre találunk. Érdemes ezeknél elidőzni, hiszen az országban csak néhány helyen található ilyen fa-féle- ség. Innen nem kell messzire mennünk, s máris ott vagyunk az állatni gazdaság lo- vasmüzeumában, amely 1969- ben nyitott* kapuit. mutatja a területnek a Tér- tő-tóval való összefüggését Ma Hanság néven a Fertőd—Agyagosszergény— öntésmajor—Osli—Bősárkány—Fehértó—Lébény- miklós—Hanságfalva által határolt területet értjük. Ez 1967 óta tájvédelmi körzet. A múzeum előcsarnokában olvasható a rendelet szövege: az a feladata, hogy megőrizze a Hanság jellegzetes képét és még fellelhető természeti értékeit, a láperdőket, a mocsárréteket, a vidék állat- és növényvilágát, biztosítsa a védett, madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozását, vonulását, és szolgálja az idegenforgalmat, a turizmust. A körzetben nyolc szigorúan .védett, terület van: ilyenek a Han- ság-csatorna környéke, a földszigeti rét, a Csíkos éger, Fehértó és a Barbacst tó környéke. A Kisrépee, Répce, Rábca és Kisrába folyik ezen a területen, és természetesen sok csatorna, amelyek között — különlegességként — egymást különböző szinten keresztező csatornák is találhatók. A kiállítás tudományo* alapossággal és a laikus számára is érthetően mulatja be, milyen növények voltak vagy vannak még a Hanságban: fehér nyár, magas kőris, mezei juhar a legjellemzőbb fák, ligeterdők, bokorfűzesek, láprétek, nádasok és hínárosok váltogatják egymást. Az apróbb növények közül a gyöngyvirág. őszi kikerics, komló, csalán, hamvas szeder neve tálán városi embernek is ismerős, de a kékper je, pergősás, erdei szálkaperje, borjúpázsit, sziki káka nevével és képével alighanem már csak szakemberek találkoznak, vagy a vidéket jól ismerő idősebb emberek. Hiszen a csatornázás. a művelés alaposan megváltoztatta a táj arcát. Elszegényedett az állatvilág is, némelyik vadból, madárból már mutatóba sincs. Fekete sas, törpesas már nem köröz a rétek fölött, a nagy kócsag is csak vonuláskor tűnik fel. a szürke gém, vidra, túzok, fehér gólya ritkán látható, pe az üveg mögött még megnézhetjük, milyen a nádi sármány,- a sárga billegető,, a keresztes vipera, a tövisszúró gébics, a pézsmapocok — vagy a fenékjáró küllő nevű hal, a compó és a kövi csík. A Hanság régen is, ma is jó vadászterület: nagyvadra, apróvadra egyaránt szívesen járnak ide hazai és külföldi vadászok. A vadászat, halászat mellett sokáig a, széna- és nád- termelés volt a Hanságban a fő foglalatosság. Eszközei szintén láthatók a kiállításon. Az itt bányászott tőzeget ma is használják talajjavításra, primőrök termelésére, virágföidnek vagy akváriumba. Bősárkányban pedig háziipari szövetkezet dolgozza fel a sást, gyékényt kosárnak, szatyornak és sokféle, itthon és külföldön egyaránt kedvelt használati és dísztárgynak. Az öntésmajori kirándulás csak húszkilométeres kitérő a Sopronba tartó turistának — de szép utazás mindenkinek, aki szereti a természetet. G. B. «
