Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

Cipészmúzeum Kt alp«*l tetős fkeriiázon nm* cégér. A szélrázta, vi­har tépte rézcifraságot a nyárikonyha mélyéről kotor­ja elő az István-körúti híres dpészdinaszbia utolsó tagja. — Megint napok múlnak el anélkül, hogy valaki ránk nyitná az ajtót. Hiába, vége a farsangnak. Persze, az a csodálatos, hogy azért min­dig várhat valamit vagy va­lakit az ember. Most a hús­vét közeleg és ez azt jelenti: jönnek az unokák. A véletlen hozott: össze nemrég Balaton földváron Heller Imjos cipészmester­rel, az egykor oly előkelő budapesti cipőszalon tulajdo­nosával. —■ Tíz éve még megvolt az üzletem, de hát segítség nél­kül hetvenévesen jnár nem tudtom tovább csinálni. Fel­számoltam a boltot, s a fele­ségemmel ide a villába köl­töztünk. Természetesen sok limlomot magammal hoztam, hiszen az ember egyik nap­ról a másikra nem tudja el­felejteni a több mint fél év­századot, az apák, a nagy­apák és dédapák emlékét. Műhelyt berendezni itt nem tudtom, meg nem is akar­A gyümölcsfák tavaszi oltása A evöj-nölesöfftérti válasz­ték növelésének legnépsze- ru-bb módija az «Irtás és a szénwp*. Szükséges akkor is. ha a meglévő fajtákat nem tartjuk megfelelőnek, ttteiv* a telepítéskor nem gondos­kodtunk mi — vagy már az előttünk fákat ültetők — por­zó fákról. A fiatal fák vázágaiban fanként 4—5 oltást készítünk. Az oltás ideje tavasszal van, de a,z oltóvesszót szerencsé­sebb dolog már ősszel meg­szedni. A kiválasztott anya­fáról szedett vesszőket a tél folyamán fagymentes pincé­ben, nedves homokba ágyaz­va tartjuk — egészen az ol­tásáig. Leggyakoribb oltási mó­dok : hasítékoltás, kecskeláb- ekezés, héj-alá oltás és oldal­lapozás. Hasítékoltást még nem termő, vagy egészen fiatal termőfák kioltására haszná­lunk. A visszametszett ágat hossztengelye irányában be­hasítjuk. Az oltóvesszőn két oldalról ék formájú metszla- ' p< >i készítünk. A hasítékba 2 oltóvesszót helyezünk, úgy — hogy az azonos szövetek egy­mással találkozzanak. (Jó megoldás, ha az ág vége alatt körülbelül 10 centimé­terrel erős kötést készítünk, hogy a béhasadás ne legyen mélyebb a szükségesnél!) Ha- sítékoltásra kétrügyes oltó- vesszőt használjunk. Az idősebb ágakat, «me­lyek héja már fás, kecske- lébékeléssel oltjuk át (Ter­mészetes a fiatal vázágakon jobb eredményre számítha­tunk.) A nemes ágat vissza­vágjuk és rajta háromszög alakú metszést készítünK a nemes vesszőre is — melyet' az alany hasítékába illesz­tünk. Nagyon ügyeljünk ar­ra, hogy az alanyon készített vályú mélysége sohase érje el az alany bélszövetét. Az oltóvesszót úgy vágjuk meg, hogy. az teljesen kitöltse az alanyon készített bemetszést, vagyis az azonos szövetek a metszlap egész felületén érintkezzenek egymással. Fontos, hogy az oltóvessz.őn lévő rügy minél alacsonyab­ban álljon, vagyis ne emel­kedjen a metszlap magassá­gáig. Fiatal fák zsenge ágain a héj alá oltást alkalmazzuk. Egyike a legegyszerűbb és legeredményesebb oltási mó­doknak. Akkor végezhető, amikor a nedvkeringés már megindult, tehát az alany hejkérge elválik a fától. A héjkérget felhasítjuk és az egyik oldalról ék alakúan vé­konyra vágott oltóvesszőt a nyílásba beledugjuk. A Kaposvári Ruhagyár fölvételre keres njersáru raktár- vezető helyettesi munkakörbe érettségivel és vezetői gyakorlattal rendelkező ■ férfi munkaerőt. Jelentkező* a személyzeti o**tályon. (»61 43) Oldallapozás. 8—10 mm széles és 3—4 centiméter hosszú héjrészt vágjunk le — vékony farésszel együtt az »lányról. Azonos méretű metszlaport készítünk az oltó­vesszőn is —■ és a kettőt ösz- szeittesztjük. -Ennek az oltási módnak az a hátránya, hogy a szöveteik gyakran elcsúsz­nak egymáson. Ez az oltás eredménytelenségéhez vezet A nedv-veszteség csökkenté­se céljából a sebzési felülete­ket kenjük be oltóviasszal. Bármely oltásmódot válasz­tottuk, illetve bármelyik ol­tásimódot alkalmaztuk, mind­egyiket gondosan be kell kö­tözni rafiával, vagy pamuttal. Lényege az, hogy az átmene­tileg kissé megszikkadó alany és nemes rész szöveteit szo­rosan egymáshoz rögzítse. Ajánlatos az oltás fölé vé­kony vesszőből védőivel kö­tözni. Kedvező körülmények kö­zött az oltás 15—20 nap múl­va megered. Az oltóvessző rügyei duzzadni kezdenek, majd rövid idő múltán meg­jelenik az első nemes hajtás is. A nemes hajtásokat — amíg tövük nem fásodik meg — célszerű kikötözni. A meg­vastagodó alanyon a kötöző- anyagot idejében vágjuk fel. K. K. tam, hiszen sem a lehetősé­geim, sem az egészségem nem engedi. De az. ősi szer­számokat, s vagy háromszáz darab régi 'cipőt elhoztam. A legrégebbiek történetét ma­gam sem tudom, vagy ha mesélték is a családban, meg­mondom őszintén, nem sok hitelt adtom ezeknek az el­beszéléseknek. A dédnagy- apárnnák még Budán volt suszterája a múlt század má­sodik felében. Rengeteg híres ember dolgoztatott nála. Ügy mesélik, rendszeres kuncsaft­ja volt Jókai is. Ez a két szép, alkalmi. gyöngyház- gombos cipő úgy került a család birtokába, hogy egy, a híres író által ajánlott kun­csaft felejtette ott. — Manapság az a rend. hogy ha valaki a javítónál felejti a cipőjét, azt bizonyos idő után értékesítik, termé­szetesen, ha még olyan ál­lapotban van. — A családunkban er. »een volt divat. A majd kétszáz év alatt nálunk maradt lábbeli­ket, szinte kivétel nélkül megőrizték az őseim, más­ként nekem nem lehetne most ilyen házi múzeumom. — Melyik a legkorábbi da­rab? — A nagyapám elmondása szeriint ez a két szarvasbőr­bői készült női lábbeli talán még a XVIII. század végén készült Igen szép, gondos, feltehetően bécsi munka. Amióta bezártam a műhe­lyemet, nagyon szívesén fog: lalkozom a cipő múltjának kutatásával is. Számos régi divatlapból gépeltem már át és fordítottam le az engem érdeklő részeket, sőt kapcso­latban állok több múzeum­mal is. A gyűjteményeimet megnézték neves muzeológu­sok és jelentős összeget aján­lottak némelyik cipőért, de én azt mondtam, addig nem adom, amíg élek, utána vi­szont úgy is a múzeumé lesz minden. Az érdeklődőknek szívesen megmutatom, nyá­ron meglehetősen nagy a for­galom a házban. K. Zs. A Hanság élővilága Kiállítás a majorban A televízióban bemutatott Névtelen vár hazánk egyik romantikus tájára irányí­totta a figyelmet: Jókai fan­táziája a Hanságba helyezte a Magyarországon bujkáló francia nemes lakóhelyét. A történetnek néhány valós eleme is van (Hány Istók lé­tezése tény, születési anya­könyvi kivonata ma is lát­ható a kapuvári Rábaközi Múzeumban), de a titokza­tos vízivilág már rég nem olyan, mint a tizennyolcadik század végén volt. A lápot lecsapolták, csatornázással nagyobbrészt termővé tették — s ezzel megváltozott ál­lat- és növényvilága is. A régi flórából és faunából csak hírmondó maradt. A még ma is élő vagy a ter­mészetes élőhelyén kipusz­tult vadakat, madarakat, vi­rágokat ma már törvény vé­di, és szép múzeum mutat­ja be a látogatóknak a Győr—Sopron megyei öntés­majorban. Az érdeklődő turista la #!t- ös úton Sopron felé halad­va Szárföld után térhet le az útról Osli, öntésmajor felé, de Kapuvár felől is: nem egé­szen tíz kilométert kell autózni, hogy a falu szélén, az Esterházy uradalom egy­kori intézőjének szépen helyreállított házában meg­lelje A Hanság élővilága cí­mű kiállítást Tavaly októ­berben nyitották meg, s bár a fő­úton nem jelzi semmiféle tábla, azóta már ötezer látogatója volt az Országc* Kör­nyezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Észak­dunántúli Fel­ügyelőségének gondozásában mű­ködő múzeumnak. Térképek, fekete-fehér fo­tók és színes diaképek, dia­rámák és kitömött állatok mutatják be. milyennek lát­hatta az ember még száz évvel ezelőtt is a Hansá­got. A múzeum anyagát nagyrészt dr. Csapody Ist­ván. a Hanság kutatója és gyűjtője bocsátotta a mú­zeum rendelkezésére, aki je­lenleg az OKTH soproni ter­mészetvédelmi felügyelője, ö írta a forgatókönyvet is, amelynek alapján a Buda­pesti Természettudományi Múzeum munkatársai össze­állították a bemutatót. Időszámításunk előtt két­ezer körül telepedtek meg itt a kelták; majd rómaiak, avarok követték őket. Szá­mos régészeti lelet került elő a tőzeg alól, a vízből, a föld­ből. A vízrajzi viszonyok el­ső hiteles ábrázolása 1792- ből való; e* a térkép jól SZILVÁSVÁRAD! SÉTÁK Á katolikus gróf A festői szépségű Szalajka- völgyben a XVIII. és XIX. században gyorsan fejlődött a manufakturális ipar. Fog­lalkoztak itt hamuzsír-főzés- sel, üveggyártással, vasbá­n.vászattal. Hiszen a hegy, az erdő biztosította az ásványo­kat) a kőzeteket és a fát. Gróf Keglevich Ádám és Zsigmond 1790 körül építtet­te az első vashámort. Az .egy­kori leírások utalnak arra, hogy ez évente mintegy négyezer mázsa kovácsolt va­sat termelt. A mezőgazdasági szerszá­mokat elsősorban az Alföl­den értékesítették. A hajdani termékek közül még ma is megvannak a- helybeli refor­mátus templom homlokzatát díszítő felirat betűi, itt ké­szült az egri Bazilika előtt álló Pál apostol kezében lévő kard, valamint a falubeli katolikus kápolna harangja. Innen származik az egykori Fazola-kancellária jellegű er­dészház küszöbe alól kiemelt vashídlap az alábbi felirat­tal: „Tilalmas a halászat, eb­adta.” Elképzelhető, hogy a környéket uraló gróf, aki már az 1700-as évek végén foglalkozott pisztráng tenyész­téssel, így próbálta riasztani az illetékteleneket Valaha köedén.ygyár is mű­ködött itt. Az^anyagot Bél­apátfalváról es a Borsod me­gyei Mucaonybol hozattok. A színvonalas tevékenységre utal az is, hogy a készítmé­nyek az 1846-ban rendezett iparmű kiállításon szép si­kert arattak. • A szlovák telepesek a Tó­falu-völgyben, valamint a fennsíkon az üveggyártással is megpróbálkoztak. Ennek emlékét őrzi a Huta rét A Keglevich grófoktól gróf Erdődy Rudolf vásárolta meg a birtokot. A világháború előtt pedig egy cseh ipar­mágnás, Vessely lovag lett Szilvásvárad ura. ö építtette a bélapátfalvi cementgyárat. 1912-ben mészüzemet és kő­bányát nyittatott a község­ben, s 1908-ban utasítására elkészült a gőzüzemű ipar­vasút is. A Tanácsköztársa­ság bukása után az új föl­desúr — Pallavicmi örgróf — drótkerítéssel záratta el a kirándulók elől a Bükk ékes­ségét, a festői Szalajka-völ- gyet és a fennsík a birtoká­hoz tartozó részét, s csak kü­lönleges esetek bea engedé­lyezte a látogatást. A szilvásvárádi panorámát a 35 méter magas, klasszi­cista stílusú, négyo6zlopos Az egykori kastély, ma SZOT -üdillű. (Szabó Sándor református körtemplom ural­ja. Terveit Pách János vagy Hild József készítette. A munkálatokra 1837-tól 1840-ig mintegy 40 ezüstforintot ál­doztak. Felhasználták a gót stílusú cseh templom anya­gát is. A harangláb az 1600-as esztendőkből származik, s a harangok egyike 1488-ban készült. A hithű katolikus gróf Keglevich Miklós azért vál­lalkozott az építésre, mert valamilyen ügy miatt össze­veszett Pyrker érsekkel, így a reformátusoknak szánt ajándékkal akart borsot tör­ni az egyházfejedelem orra alá. Könnyen megközelíthetjük az ősparkot, amelynek ékes­sége az egymást váltó földes­urak kastélya, amely ma SZOT-üdülő. A tornyos épü­letet valószínűleg Ybl Miklós tervezte. Ezt azonban Erdődy és Pallavicini átformálhatta, méghozzá neobarokk stílus­ban. A parkban barangold* a hangulatos tó partján a szo­morú bükkre és a mocsári fenyőre találunk. Érdemes ezeknél elidőzni, hiszen az országban csak néhány he­lyen található ilyen fa-féle- ség. Innen nem kell messzire mennünk, s máris ott va­gyunk az állatni gazdaság lo- vasmüzeumában, amely 1969- ben nyitott* kapuit. mutatja a területnek a Tér- tő-tóval való összefüggését Ma Hanság néven a Fer­tőd—Agyagosszergény— öntésmajor—Osli—Bősár­kány—Fehértó—Lébény- miklós—Hanságfalva által határolt területet értjük. Ez 1967 óta tájvédelmi körzet. A múzeum előcsarnokában olvasható a rendelet szöve­ge: az a feladata, hogy meg­őrizze a Hanság jellegzetes képét és még fellelhető ter­mészeti értékeit, a láperdő­ket, a mocsárréteket, a vi­dék állat- és növényvilágát, biztosítsa a védett, madarak háborítatlan fészkelését, táp­lálkozását, vonulását, és szolgálja az idegenforgalmat, a turizmust. A körzetben nyolc szigorúan .védett, te­rület van: ilyenek a Han- ság-csatorna környéke, a földszigeti rét, a Csíkos éger, Fehértó és a Barbacst tó környéke. A Kisrépee, Répce, Rábca és Kisrába folyik ezen a területen, és természetesen sok csatorna, amelyek között — különle­gességként — egymást kü­lönböző szinten keresztező csatornák is találhatók. A kiállítás tudományo* alapossággal és a laikus számára is érthetően mulat­ja be, milyen növények vol­tak vagy vannak még a Hanságban: fehér nyár, ma­gas kőris, mezei juhar a legjellemzőbb fák, ligeter­dők, bokorfűzesek, láprétek, nádasok és hínárosok válto­gatják egymást. Az apróbb növények közül a gyöngyvi­rág. őszi kikerics, komló, csalán, hamvas szeder neve tálán városi embernek is is­merős, de a kékper je, per­gősás, erdei szálkaperje, bor­júpázsit, sziki káka nevével és képével alighanem már csak szakemberek találkoz­nak, vagy a vidéket jól is­merő idősebb emberek. Hiszen a csatornázás. a művelés alaposan megvál­toztatta a táj arcát. Elsze­gényedett az állatvilág is, némelyik vadból, madárból már mutatóba sincs. Fekete sas, törpesas már nem kö­röz a rétek fölött, a nagy kócsag is csak vonuláskor tűnik fel. a szürke gém, vidra, túzok, fehér gólya ritkán látható, pe az üveg mögött még megnézhetjük, milyen a nádi sármány,- a sárga billegető,, a keresztes vipera, a tövisszúró gébics, a pézsmapocok — vagy a fe­nékjáró küllő nevű hal, a compó és a kövi csík. A Hanság régen is, ma is jó vadászterület: nagyvadra, apróvadra egyaránt szívesen járnak ide hazai és külföldi vadászok. A vadászat, halászat mel­lett sokáig a, széna- és nád- termelés volt a Hanságban a fő foglalatosság. Eszközei szintén láthatók a kiállítá­son. Az itt bányászott tő­zeget ma is használják ta­lajjavításra, primőrök ter­melésére, virágföidnek vagy akváriumba. Bősárkányban pedig háziipari szövetkezet dolgozza fel a sást, gyé­kényt kosárnak, szatyornak és sokféle, itthon és külföl­dön egyaránt kedvelt hasz­nálati és dísztárgynak. Az öntésmajori kirándulás csak húszkilométeres kitérő a Sopronba tartó turistá­nak — de szép utazás min­denkinek, aki szereti a ter­mészetet. G. B. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom