Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
Küldöttgyűlés a SÁÉV-aál Csaknem hetven küldött vett részt a hét végén a Somogy megyei Állami' Építőipari Vállalat Vági István KISZ-bizottságának múlt évi munkáját értékelő küldöttgyűlésen Kaposváron, a SÁÉV-szálló nagytermében. Az akcióprogram végrehajtásáról szóló beszámolót már jóval előbb, írásban megkapták a fiatalok; ebben szó van a KISZ-esek gazdasági tevékenységéről. A példák között jelentős helyet foglal el az épülő tanműhely fölött vállalt védnökség és a paksi atomerőműnél elért eredmények. A vállalatnál dolgozó 836 fiatal közül 368 tagja az ifjúsági szövetségnek. Többségük részt vesz a brigád- mozgalomban, feladatuknak tekintik a kezdő szakemberek beilleszkedésének megkönnyítését. Emelkedett a vállalatnál a társadalmi munka óraszáma, kiemelkedő volt a KISZ X. kongresszusa tiszteletére szervezett kommunista műszak, amelyen több mint egymillió forint értéket termeltek. Népszerűvé vált az alkotó ifjúság pályázat — ezt mu-‘ tatja a tavaly beadott tizennégy dolgozat. Jól működik a fiatal közgazdászok és műszakiak tanácsa is; ellátja a fiatalok érdekvédelmét, érdekképviseletét. Az FMKT-ban dolgozó ifjú szakemberek részt vállaltak a szerződések megkötésében, a munkaverseny-moz- galom szervezésében, a műszaki szakemberek pályakezdésének támogatásában. A beszámolóhoz Proity István, a KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Külön kiemelte, hogy az utóbbi két-három évben nagy arányú mozgás kezdődött a fiatalok között: a 13 alapszervezet közül nyolcnak van új titkára, négyen második éve töltenek be vezető szerepet az ifjúsági mozgalomban, s csupán egy KISZ-titkár dolgozik hosszabb idő óta. Ez a megfiatalodás azonban felelősséget is ró mind a fiatalokra, mind az őket támogató politikai és társadalmi vezetőkre: meg kell tartani az eddigi jó eredményeket, melyet példáz a KISZ KB vörös vándorzászlaja és a sok dicséret, s egyben friss lendületet, jó ötleteket is várnak az újonc ifjúsági vezetőktől. A beszámolóról 15 fiatal mondta el véleményét, majd megválasztották a KISZ-bi- zottság 12 tagját, és új titkárát: Balogh Lászlót. Proity István átadta a vezetői tisztséget, s hét év utárt visszatér szakmájába. Az ifjúsági mozgalomban természetesen továbbra is tevékenykedik, Sátrak — exportra. Száznyoicvannégymiltió forint értékű terméket állított elő tavaly a Lenszövőipari Vállalat tabi kempingcikkgyára, s 64 millió forint értékű volt az export. Olasz megrendelésük az idén is jelentős: „Taormina- és „Lericsi” lakósátorból tizenhétezer darab Fejlődik a lótenyésztés Jelentéktelennek látszó hír, hogy a napokban 73 fedezőmén érkezett Somogyba a 32 fedeztetést állomásra, ahol az Országos Lótenyésztési Felügyelőseg szakmai irányításával július 3tí-ig végzik majd — most már 200 forintos díjért — e fontos „szolgáltatást”. Az elmúlt években, sőt évtizedekben rohamosan csökkent a hazai lóállomány. Kezdetben senki sem érezte aggasztónak, sót: húsz éve korszerűségünk mércéjének tekintettük a lólétszám apadását. Akkoriban még 800 ezer ló volt az országban, tavaly mór csak 117 ezer. A különbség külföldi lókereskedők sorát tette milliomossá. A ha&zondótenyész- tés hovatovább a csökkenő ..természetes szaporulat” puszta eladását jelentette. Csupán az utóbbi években döbbentünk rá, hogy az ilyen ..gazdálkodás” értékeink elkótyavetyélését jelenti. Máig tuinyornoreszt kicsiben, mellékesen, évszázados munkamódszerekkel — és teljesen szervezetlenül — folyt a lótenyésztés. S jól-» lehet külföldön most is számon tartják a tenyésztésben elért korábbi kiemelkedő eredményeinket, nehány gazdaság neves sportlóméne- sének sikerein kívül keve* alapja maradt e jó hírnek. Igaz, például a húslote- nyesztés jelenlegi sokadren- d őségében is több mint 200 millió forint értékű devizát hoz az országnak. Ez azonban csupán töredékét jelenti a lehetőségeknek. Külföldön rendkívül keresett „cikk” a vágóló és a vágócsikó, így igen kedvező az ágazat' jö- vedelmezősege. Egy pár igásló ára a százezer forintot is meghaladja, és ez az ár — sejthető — még tovább növekszik. A kistermelők szívesen vásárolnak magyar félvér lovakat, sőt tiszta vérű fajtákat. A háztáji munkáknál a ló a kistraktorral szemben egyre több jó tulajdonságát bizonyítja. A háztájiban is változik a „korszerű” jelentése ... Egyre több gazdaság és egyéb vállalkozás fedezi föl a lovas turizmusban rejlő lehetőségeket. Ismét nő tehát a lótenyésztők rangja, s vele együtt a tenyésztői kedv. Ahol pár eve a tenyésztést csupán egy-két lelkes szakember megtűrt szenvedélyének tekintették, ott most fejlesztésre érdemes, jó jövedelemmel kecsegtető ágazatról beszélnek. Egyre több országos szaki rá nyitó teszi szóvá, hogy az elszigetelten működő, apró tsz-ménesek ei edmenyessege ugrásszerűén emelkedhetne, ha ezekkel az értékekkel tervszerűen, összehangolta« gazdálkodnának. A lovat eleve mellékesnek tekintő szemlélet volt az oka, hogy ebben az agazatban a legutóbbi időkig föl sem merült a rendszer- szerű gazdálkodás gondolata. Lótenyésztésről hallva a legtöbb ember híres menéseink négylábú sztárjaira gondol. S bar valóban jelentősek e téren elért eredményeink, nem feledkezhetünk meg róla. hogy a lótenyésztés hasznának ez csak a kisebbik részét adja. A hazai loexport bevételeinek több mint 80 százaléka a vágólóból származik. A somogyi állomány 95 százaléka ilyen hidegverű fajta. Elsősorban tehát itt vannak lehetőségek a gyorsabb fejlődésre és jó- vedelemszerzesre. Egy. a so- mogysardihoz, a mezőhegye- sihez vagy a rádiházihoz hasonló ménes kialakítása évtizedekig tartana. Nem úgy egy jól jövedelmező hidegverű tenyészet létrehozása! Környezetvédelmi térkép készült Egyre több gondot okoz a környezet védelme. Sokszor a huszonnegyedik órában kezdünk „tűzoltó munkához” — iszonyú nagy költségekkel. Mert nem figyelünk föl idejében a kedvezőtlen jelenségekre vagy mert nem arra fordítottuk pénzünket amire a legjobban kellett volna. A hatékony tevékenységhez viszont könnyen kezelhető, áttekinthető adattárra van szükség. Épp ezért kérte föl — kísérletképpen — Balassagyarmat, Ózd és Nagyatád tanácsát az Építési és Városfejlesztési Minisztérium egy-egy környezetvédelmi térkép elkészítésére. A dél-somogyi településen Petites Tamásnénak. a városi tanács csoportvezetőjének irányításával kezdtek a fölméréshez. Rendkívül nagy gonddal készítik a környezetvédelmi térképet. Az ÉVM által kiadott szempontok alapján tizenkét részre osztották föl Nagyatádot, s négyféle „osztályzatot” alkalmaznak az egyes területek minősítésére. A sürgős beavatkozást kívánó megállapítást egyetlenegy esetben sem kellett leírniuk, bizonyítékául annak, hogy a dél-somogyiak korábban is kiemelten foglalkoztak a környezetvédelemmel. A vizsgálati eredmények közt tallózva elgondolkoztató megállapításokat találunk. Ki gondolná, hogy a sokszor dicsért, szemnek szép Széchenyi tér levegőjét vizsgálva „T” osztályzatot kellett adni, vagyis tarthatatlan ott az állapot: a téren áthaladó gépkocsik (ez a 68-as főközlekedési út) égéstermékkel, porra! szeny- nyezik a levegőt, s a gyógyfürdő kazánja miatt a környék olyannyira füstös, hogy még a park százeszBrre a somogyi gazdaságok közül is többnek megvannak az adottságai. Az 1000—1200 darab körüli somogyi vágólóexport könnyen megtöbbszörözhető. A közelmúltban rendezett országos lótenyésztési tanácskozáson már arról számoltak be, hogy tavaly 11 ezer kiscsikó jött a világra. Igaz, az ország lóállománya még így is 1500-zal lett kevesebb 1981-ben, a csökkenés üteme azonban sokat mérséklődött. Az idén megállítható talán az aggasztó folyamat! Végre új esélyeket nyerne ez a hagyományos ágazat. A bevezetőben említett apró megyei hímek is ez adja a jelentőségét B. F. Nem pénzzel mérik az emberséget Egy szál virág is kifejezheti a figyelmességet, a megbecsülést. Szinte mindenki kedvre derül, amikor a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülését — egy pillanatra megszakítva — névnapi köszöntésre használták föl. Irult-pirult az elnökség női tagja, nem gondolta, hogy észben tartják: most ünnepli a nevenapját. A megható „közjáték” után rátértek a hivatalos részre. Mondanom sem kell, hogy sokkal jobb hangulatban volt mindenki, senkit sem kellett noszogatni a felszólalásra. Különféle fórumokon gyakran elhangzik, hogy a figyelmesség, az emberség nem kerül pénzbe. Ez így is van. Sajnos, nem mindenütt és nem mindenben. Egy asszony mondta el, hogy listát vezet arról: munkatársai közül ki mivel lepte meg a névnapján. Kénytelen erre, mert ha csalna az emlékezete s valamelyik köszöntőnek az ö ajándékánál kisebb értékű meglepetéssel kedveskedne, igencsak meg pletykálnák az üzemben. Annyi szép érzés válik „értéktelenné”, amikor az egyedüli mércévé a pénz lép elő. A résztvevők egyetértő morajából azt éreztem ki, hogy teljes mértékben osztják a SZOT titkárának véleményét, aki az életből vett példákkal bizonyította : mennyi szép szokás válik formálissá, hellyel-közzel — igy is lehet fogalmazni — embertelenné. Itt van például a beteglátogatás. Valamikor ez úgy kezdődött, hogy a hosszú ideje az ágyat nyomó munkatársat valóban a szükséges segítség megtudakolásának vágyával keresték föl. Ez a figyelmesség mindenkinek jólesett, azt az érzést keltette, hogy a közösség akkor sem feledkezik meg róla, amikor bajban van. más kommentárunk S hova jutottunk?! Ma már csomagokban mérik a figyelmességet. Mindenről elfeledkezve azon vitatkoznak, kicsi legyen-e vagy nagy. így eshet meg, hogy az egyik kiszemelt „beteglátogató” kijelenti: „Én bizony ekkora csomaggal nem megyek ki oda”. A sort folytathatjuk a különféle „napok” megünneplésével. Egész „agytrösztök” dolgoznak például azon — még számológépet is használnak — hogyan osszák el a pénzt ajándékokra. Már szó sincs egy szál mrégról, köszöntő levélről. Az sem baj, ha olcsó giccs az ez ajándék, az a fontos, hogy mindenki „részesüljön” belőle. Különösen kirívó ez a vállalati télapó ünnepségeken, a gyermeknapon és más alkalmakkor. Inkább kapjon mindenki — mégha tízforintos csomagocskát is —, mint hogy különbséget tegyenek: ki szorul rá, ki nem. Így a nagy család gyermekei ugyanazt viszik haza, mint a jómódú házaspár egykéje. Az egymásról való gondoskodás szép eszméje igy sikkad el, mikor minden ünnepség sablonossá válik. Amikor a fő mérőeszköz az egy személyre jutó pénz. Joggal kaptak ezért bírálatot a szakszervezeti bizottságok, hiszen mindenképpen változtatniuk kell szemléletükön, munkamódszerükön. Az igazsághoz tartozik, hogy néhány már újitott. Változás azonban csak akkor érhető el, ha teljessé válik a példa követése. L. G. tendős fai sem tudjak megtisztítani. A zajártalom is elég nagy gondot okoz itt. Több területen a hulladék- kezelés kapott „T” betűt. — A nagy munka elkészült. Várható-e hamarosan változás? — erre kértünk választ Pethes Tamasnétól. — A három városban szerzett tapasztalatok alapján — mint mondotta — az ország valamennyi településére elkészíthető a környezetvédelmi térkép, egységes adattár hozható létre, s könnyen megállapítható, hogy hol kell koncentrálni az erőket. Érték a térkép minden településen: köny- nyebben dönthetünk, hogy forintjainkat mire költsük. Az ilyen fölmérések birtokában javaslatokat tehetünk a fejlesztésekre es elkerülhetjük a „huszonnegyedik órát”. . . N. 1. Vándorzászló a legjobbaknak Önkéntes rendőrök tanácskozása önkéntes rendőri csoport- vezetők gyűltek össze vasárnap délelőtt Kaposváron a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében, hogy értékeljék a múlt évben végzett munkát s beszéljenek a legfontosabb feladatokról. A tanácskozás résztvevőit dr. Szálai József őrnagy, a kaposvári városi es járási rendőrkapitány köszöntötte, majd dr. Fekete József, a kapitányság köz- biztonsági és közlekedési osztályvezetője számolt be a megyeszékhely és a járás közbiztonsági helyzetéről. A beszámolóból kiderült, hogy tavaly romlott a helyzet, emelkedett a bűncse- lekmenyek száma, s ezeknek többségét Kaposváron követték el. Több erőszakos, garazda jellegű bűncselekmény történt — összesen 164, az előző évi 136-tal szemben —, s különösen megnőtt a közrend ellen velők száma. Tavaly 90 ilyen eset volt, az előző évben 59. Kismértékben emelkedett a közlekedési bűncselekmények száma is. Ami viszont örvendetes: lényegesen kevesebben vétettek a társadalmi tulajdon ellen, s ugyancsak csökkent a betöréses lopások száma. Ezekre az esetekre jellemző, hogy jelentős szerepet játszik az ittasság. Mindebből következik a rendőrség és az önkéntes segítők feladata: a jobb szolgálatszervezés, a gyakoribb ellenőrzés. A rendőri munka társadalmi segítői különösen sokat tehetnek a megelőzés érdekében — azzal, hogy jelzéseket adnak bűncselekményekre utaló körülményekről, gyakrabban vesznek részt ellenőrzéseken és többször megfordulnak a közterületeken, a szórakozóhelyeken. Beláthatjuk, hogy milyen nagy szükség van erre, ha mindehhez hozzátesszük: nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők ' száma, s ugyancsak emelkedett a visszaeső, valamint a veszélyes bűnözőké. Az önkéntes segítők — egyébként összesen 753-an vannak a városi és járási kapitányság területén — eddig sem tétlenkedtek. Önállóan és a rendörökkel együtt több tízezer órát voltak szolgálatban, körözött személyeket fogtak el, bűnözőket értek tetten, s jó pár szabálysértésre hívták föl a hivatalos szervek figyelmét. Munkájuk fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában dr. Kovács Gyula, a városi pártbizottság munkatársa is, aki a járás és a város párt- és tanácsi szervei nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit. Szóltak mindennapi munkájukról, gondjaikról maguk az önkéntes rendőrök is, és egy- egy konkrét eset kapcsán az is nyilvánvalóvá váTt. mi okozza a legtöbb gondot a rendőrség társadalmi segítőinek. Ezután a városi kapitány kitüntetéseket, pénzjutalmat adott át a hosszabb ideje kiemelkedő munkát végző önkéntes rendőröknek, majd dr. Bors István, a 13. számú Volán igazgatója jutalmazta meg a vállalah területén dolgozó önkénteseket. A Kaposvári Városi Tanács, valamint a járási hivatal vándorzászlót alapított a legeredményesebben tevékenykedő csoportok részére. A vasárnapi értekezleten dr. Kovács Ferenc városi tanácselnök és Klen- csár Gabor, a járási hivatal elnöke első ízben nyújtotta át a zászlót a somogygesz- &, illetve a kaposvári 2. számú önkéntes rendőri csoportnak. SOMOGYI NÉPLAP