Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

Arak é$ költséggazdálkodás I Korszerű háztáji, korszerű műszer rr Típushibák" a vállalati mérlegekben A vállalatok múlt évi gazdálkodását tartalmazó mérlegek elkészültek, érté­kelésük, elemzésük megkez­dődött a PM Ellenőrzési Fő­igazgatóságán és a megyei igazgatóságokon. — Mit mutatnak a válla­lati mérlegek? — kérdeztük dr. Sütő Dezső főigazgatótól. — Az ellenőrzések tapa: . talatainak és a múlt évi mérlegek adatainak elemzé­se még folyik, néhány meg­állapítást azonban /már az eddigi ismeretek alapján is lehet tenni. Az első, amit meg kell említeni: nem ja­vult a szükséges és lehetsé­ges mértékben a gazdálko­dási fegyelem. Vonatkozik .ez a megállapítás a pénz­ügyi és a számviteli fegye­lemre éppúgy, mint u szer­ződéses kapcsolatokra, s ebből jelentős kára szárma­zik a vállalatoknak: rontja az export jövedelmezőségét. Gyakran kell módosítani a vállalatoknak a költségve­téssel kapcsolatos elszámo­lásait is. Tapasztaltuk azt is, hogy a gazdálkodó szer­vezetek nem ismerik elég alaposan saját gazdasági helyzetüket, a lehetőségeket és a jogszabályokat, s emi­att nem tudnak gyorsan, ru­galmasan alkalmazkodni a változó követelményekhez. Ez nem jó sem a népgazda­ságnak, sem a vállalatok­nak. — Melyek voltak az 1!»H1- t's év „típushibái”? I — Két tendencia figyel­hető meg: törekvés az ár­bevételek indokolatlan nö­velésére vagy a valóságosnál erőteljesebb csökkenésére. A gazdálkodó szervezet maga­tartása^ az határozza r hogy milyen eredményre volt „szüksége”. Az építő­iparban a valóságos telje- - sítménycknél esetenként többet számláztak. Ez azt jelenti. hogy kifizettek olyan munkát, amit még nem végeztek el vagy drá­gább anyaggal számoltak, mim amit fölhasználtak. Hi­bának tekintjük azt is, hogy a beruházó ezt — a jó partner ‘ viszony érdekében — n./'ni kifogásolta. Ilyen túlszámlázást tapasztal­tunk például a barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezeinél is; a többletet igazgatósá­gunk fizettette vissza. A másik gyakori „hiba”, hogy fejleszt.1.i alapjukat „kímélik'' a vállalatok. En­nek az a módja, hogy befu­tásokra fordított pénzeket költségként számolnak el, s fenntartásnak igyekeznek beállítani, ami valójában beruházás. Megszaporodott az utólag adott engedmények száma is: a vállalatok eme­lik áraikat, aztán az év vé­gén engedményt adnak a partnernak, ahelyelt, hogy csökkentenék az árat. A Utánpótlás Száznegyven Ivat húsipari tanulót képeznek * Kaposvári Húskombinátban. A hároméves tanulmányi idő alatt meg- tanulják a hagyományos húsipar feladatait, valamint a konzerv készítés technológiáját. Egyéves tanulók a (elvágást, csontozást tanulják A töltés gyakorlása következő évben ugyanúgy a magasabb árral számol­nak. A fogyasztónak bizto­san nem jó ez. mert a ked­vezményből nem részesül. E módszer arra figyelmeztet, hogy javítani kell a válla­lati árpolitikát. — Sok szó esik manapság a költséggazdálkodásról. Ja­vult-e ez a múlt évben? — Változatlanul hiányoz­nak a vállalatoknál a költ­séggazdálkodás javítását szolgáló átfogó koncepciók. Ilyennel egyik-másik eset­ben — többnyire ‘ csak köz­ponti intézkedések hatására — lehet találkozni. Az ener­giaköltségek csökkentésére születtek már jó megoldá­sok, számos jó módszert azonban nem alkalmaznak. Ilyen például az értékelem­zés. pedig a külföldi ta­pasztalatok kedvezőek és néhány magyar vállalat is jó eredményt ért el segítsé­gével. Teljesen megoldatlan az építkezéseken az anyag­elszámolás: tulajdonkép­pen senki nem tartja nyil­ván, hogy mennyi anyagot tárolnak ott, s épp ezért fe­lelőse sincs a fölhasználásá­nak. — A váilalulok, szövetke­zetek nyeresége mégis több a tervezettnél ... — .. és az előző évinél is. Ennek tulajdonképpen örülni kell, de csökkenti az örömöt, hogy ez az ered­ményjavulás nemcsak a ha­tékonyság javulásából szár­mazik: „benpo van” az elő­ző évi nyereségtartalék fel- használása és az áremelés is. Esetenként egyéb mani­pulációkat is takarnak a magasabb nyereségek. A gazdálkodásnak még sok belső tartaléka van: föltá­rását az ellenőrzés tapasz­talatai is segíthetik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a feltárt hibák „meg­magyarázása” helyett az energiát a változtatásra fordítsák a gazdálkodó egy­ségek. — A pénzügyi ellenőrzés szervezetét a múlt évben korszerűsítették. Melyek az első tapasztalatok ? — Az ■ átszervezés része volt az államigazgatás kor­szerűsítését és egyszerűsíté­sét szolgáló munkának. A cél az, hogy olcsóbban, ki­sebb létszámmal és hatéko­nyabban lássa el feladattal a szervezet. Az új szerve­zeti rendszerben közelebb kerültek egymáshoz a vál­lalatok, a szövetkezetek és az ellenőrzési szervezet. Minden gazdálkodó egység a megyei igazgatóságokhoz tartozik, ezért itt teljes kép alakul ki a vállalatok, szö­vetkezetek munkájáról. Gyorsabban tudnak reagálni a gazdálkodó egységek fel­vetéseire, alaposabban ele­mezni a hiányosságok oka­it, az eredményeket. Dr. K. L Bemutató, szakmai program Igáiban Magyaratádon fóliaház vázát építették az emberek, az úton egyre több a trak­tor; aki tegnap kinn járt a városhatáron túl, tapasztal­hatta, hogy az első igazán verőfényes márciusi nap máris sokakat a kertekbe csalogatott. A téli hónapok során nemcsak a nagyüze­mek, hanem a háztáji gaz­dálkodók, a kistermelők is eldöntötték, mire vállalkoz­nak az idén, és azt is, mi módon lehetne a legéssze­rűbben elérni termelési cél­jaikat. S az is természetes, ötletet, tanácsot, segítséget varnak ehhez. Hogy mennyire így van ez, azt újólag igazolta az igali áruházban tegnap megnyílt kiállítás és bemu­tató. A kertbarátmozgalmai támogató népfront tevékeny­ségében hagyománya van a kisgép-, műtrágya-, növény- védószer- ás takarmánybe­mutatóknak. Ezúttal társ- szervezőként az igali áfész és művelődési ház, az Ag- roker, a növényvédő állo­más és a megyei gabona- forgalmi vállalat csatlako­zott a kezdeményezéshez. Már a tízórás nyitás előtt jóval érkeztek sorra a láto­gatók, köztük olyan is, aki nyomban megvásárolta a kiállított Honda kerti trak­tort. így aztán erre a mun­kát gyorsító, könnyítő gép­re az első percekben ráke­rült a cédula: eladva. A viszonylag szűkös tér­hez képest ízléses, áttekint­hető elhelyezésben sorakoz­tak a korszerű háztáji gaz­dálkodás munkaeszközei, a növényvédő szerek, a mű­trágyák, a különböző takar­mánykeverékek — és ezút­tal újdonságként helyet kaplak az egészséges, kor­szerű emberi táplálkozást szolgáló új gabonaipari ter­mékek is: a szójaliszt, a kukoricaliszt, a búzakorpa, a búzacsíra. A bemutató meg­rendezése az igali áruház Mámán Kató szocialista brigádjának önzetlen, szép munkáját dicséri, a rendez­vényre készített kóstoló pe­dig a gabonaipari vállalat üzemi konyhájának Zója szocialista brigádjának nagy­szerű munkáját. Az ú.j ter­mékekből tizenkilencféle kü­lönböző sütemény sorakozott a hatalmas tálcákon — és bár többnyire férfiak jöttek el a rendezvényre, többségük a kóstoló után nyomban vásá­rolt is az alapanyagból. Ahogy Formadi Sándor, az igali áfész elnöke mond­ta: ezzel a rendezvénnyel • — Igáiban (íz év után most másodszor — a korszerű háztáji állattenyésztéshez, növénytermeléshez és nem utolsósorban a munkát végző ember korszerű táplálkozásá­hoz kívánnak segítséget nyúj­tani a rendezők, a kiállítók. Az érdeklődők a jövő 'hét péntekjéig, március 12-ig tekinthetik meg a bemutatót, s ez idő alatt szakmai prog­ramokon kaphatnak választ kérdéseikre. A nyílás napján, délután először a szövetkezethez tar­tozó tizenhat, község bolto­sa gyűlt össze szakmai ta­nácskozásra. Este hat óra­kor a községi pártházban a növényvédő állomás és a gabonaforgalmi vállalat képviselője tartott előadást, illetve a fórumjellcgű ösz- szejövetelen válaszolt a je­len levők kérdéseire. Ha­sonló szakmai rendezvényt tartanak pénteken este ugyancsak a községi párt­házban. A tegnap nyílt — tavaszt is köszöntő — bemutatót még további három követi a megye különböző pontja­in. A tervek szerint a kö­vetkező rendezvényre Tabon kerül sor. T. M. Javuló statisztikák és kihasználatlan lehetőségek Jé és rossz példák Az újítómozgalomról rendeztek ankétet tegnap Kapos­váron az SZM1 székházéban. A tanácskozásra meghívták a somogyi vállalatok vezetőit és szakszervezeti titkárait; azo­kat, akik egy-egy újítás sorsáról döntenek, valamint o ki­váló újítókat. A résztvevőknek előadást tartott oz Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Pusztai Gyula; öt kértük meg, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Az újításokról se óló statisztikákban évről évre növekvő adatokat találunk, ugyanakkor sok jelzés szól arról, hogy az újítók nem mindig kapnak zöld utat. Mi­re utal ez az ellentmondás? — Szükség vív» arra, hogy az emberek mindennapi munkájukat ne „automata­ként” végezzek, hanem gon­dolkodva, s ha képesek rá, hasznosítható újdonságokat is alkotva dolgozzanak. Az újítók, a feltalá­lók a népgazdaság fel­adatainak teljesít éjéi moz­dítják elő, ezért munkájuk feltételeit — a vállalati mik- rokömyezelben is — úgy kell szabályozni, hogy a kö­rülmények kedvezzenek ne­kik. Az elmúlt években a korábbinál jobb feltétel ­rendszer megteremtésén fá­radoztak az ország vezető szervei, s ennek is köszön­hető, hogy megkétszereződött az újítómozgalomban részt­vevők száma; másfélszer annyi hasznosított újításunk van most, mint a korábbi időszakban. Ám nincs ki­használva minden lehetőség. Ha összehasonlítjuk az ada­tokat a hozzánk hasonló fej­lettségű szocialista és tőkés­országok statisztikáival, mi csak a középmezőnyben vagy a sereghajtók között vagyunk. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy sokhe­lyütt az újítást, a műszaki és más újdonságok beveze­tésen nem tekintik a terme­lési folyamat szerves részé­nek. — Meddig tarthatja magát ez « szemlélet? — An«g gazdaságilag nem kényszerülnek változtatásra. Nincsenek ilyen, gondok pél­dául a gyógyszeriparban; ott a gazdálkodás alapja a meg­újulás, a kutatási eredmé­nyek bevezetése, az új gon­dolatok alkalmazása. Viszont olyan vállalatoknál, ahol a korábbi rossz szervezettség, a gazdálkodási hibák és egye­bek megszüntetése jelenti a „tartalékokat”, ott nem min­dig nyúlnak az új szellemi termékekhez, amikor a ter­melést javítani akarják. Saj­nos mindaddig elsősorban agitatív ügy marad az újító- mozgalom támogatása és megbecsülése, amíg a szel­lemi erők effajta mozgósí­tása nélkül ás meg lehet él­ni. Természetesen ettől el­térő jó példákat lehet so­rolni. Sok helyütt ösztönzik az alkotó embert és hasz­nosítják az újításokat, ám Szociális támogatás Hetesen Csereüdültetéssel Csehszlovákiába A harmadéves tanulók marhát vágnak, bontanak és darabolnak * Jelentős az a hozzájárulás, amellyel tagjait támogatja a hetes! Vikár Béla Termelő- szövetkezet. Évente ötven- I ezer forint segélyt nyújt a rászorulóknak, , étkeztetésre harminchárom ezer forintot fordítanak. Tizenhat rokkant emberen is segítettek tavaly. Rendszeresen üdülnek a téesztagok Harkányban, s a szövetkezet saját buszával utaznak oda. Az idén több szobát béreltek a Baranya megyei Állami Gazdaságok oktatási központjában, így több embernek kevesebb pénzért tudnak kellemes pi­henést biztosítani. A dolgo­zók gyermekei minden év­ben — csereüdültetés kere­tében — a csehszlovákiai Gottwladovba utaznak; az ottani gyerekek márciusban jönnek Harkányba. A szö­vetkezet egynapos belföldi túrákat is szervez, országjá­rásokhoz pedig a szocialista brigádok kérik a téesz autó­buszát. Az üdüléseket, uta­zásokat a szövetkezet majd­nem hatvanezer forinttal se­gíti. A dolgozók napi utaz­tatására kétszázezer forintot fordítanak itt. Hozzájárul a téesz a terü­letén levő három művelődé­si otthon működéséhez is. Rendszeresek gyermskren- dezvényei, a KlSZ-szervezet- nek pedig évente tízezer fo­rintot juttat. A helesi álta- nos iskolát nemcsak anyagi­lag, hanem társadalmi mun­kákkal is támogatják. Az if­júsági klubnak ötvenezer fo­rintot adnak — fűtésre, vi­lágításra, szükség szerinti javításokra. Támogatják a továbbtanulókat is. Tavaly az állattenyésztő szakmunká­sok képzésében öten vettek részt, kombájnvezetői tanfo­lyamra kilencen jártak, je­lenleg tizenkettőn tanulnak közép- és felsőfokú intézmé­nyekben. Figyelemre méltó az a se­gítség, amelyben a lakást építő téesz-tagok részesül­nek. Az idén négy dolgozó építkezéséhez járult hozzá a tsz, emellett fuvarkedvez­ményt is ad: kilométeren­ként mindössze két forintba kerül az .építkezőnek az anyagszállítás, és ezt a ked­vezményt ötven órán át ve­heti igénybe. A szociális-kulturális ala­pot a szövetkezet a nyere­ségéből rendszeresen kiegé­szíti, átlag nyolcvanöt-ezer forinttal. Így egy év alatt kétszázötvenezer forintot fordítanak támogatásra. rossz pclda is van ugyan­annyi. Ezt a nem kívánatos „egyensúlyt'’ csak a „kemé- nyedő” gazdasági helyzet boríthatja föl. — Kesernyésen azt is mondhatnánk: sok helyütt azok újítanak, akiket nem tudnak ebben megakadályoz­ni. Miként lehelne javítani az alkotók közmegbecsülé­sét? — Nem h isisem, hogy baj van az általános avagy a hi­vatalos megbecsüléssel, emberek többsége elismeri az újítók teljesítményét, s mint említettem: a szabá­lyozott fettétel rendszer is ezt célozza. Esetenként viszont az újításokról döntő felelős személyek én szervezetek . munkáját javítani kell, s azon is érdemes gondolkod­ni, hogy a kisebb-nagyobb közösségek, szervezetek, ha kell, keményebben álljanak ki az alkotó ember mellett. — A találmányi hivatal mekkora erőt tud az újító­mozgalomra fordítani? — A mi dolgunk az elvi irányítás. Vizsgálódunk, elemzéseket készítünk és a megfelelő helyeken javasol­juk az esetleg szükséges ad­minisztratív intézkedéseket. Egyik ilyen vizsgálódásunk épp az előbbi kérdéskörhöz kapcsolódik. Az el ismerést es az alkotások hasznosítását kellene meggyorsítani s eh­hez szabályozással segítséget adni. Az alkotás az ered­ménytől függetlenül, a gon­dolkodó ember szempontjá­ból azonos folyamat, az ered­mények gazdasági súlya és haszna viszont különböző. Az elbírálás ma még minden újítást egy kalap alá vesz. Arra volna szükség, hogy az egyszerű és hamar alkalmaz­ható újításokat alacsonyabb szinten, gyorsabban bírálják el, és csak a nagyobb jelen­tőségűek járják végig a mostani utat Persze, ha le­het, akkor azok is gyorsab­ban. — A gyorsításhoz elegen­dőek a szabályozók? — Nara, de mindenkép­pen szükségesek. Elsősorban az innovatív vezetőknek ad­hatnak segítséget. Mert az alapvető „szabályozó” min­dig az újítást elfogadó és maga is újításra kész veze­tő, aki maga köré gyűjti a jó koponyákat, és kellően támogatja is. Ilyen felelős emberek nélkül mindenféle központi szabályozás mellék- vágányra juthat. L. P. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom