Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
Arak é$ költséggazdálkodás I Korszerű háztáji, korszerű műszer rr Típushibák" a vállalati mérlegekben A vállalatok múlt évi gazdálkodását tartalmazó mérlegek elkészültek, értékelésük, elemzésük megkezdődött a PM Ellenőrzési Főigazgatóságán és a megyei igazgatóságokon. — Mit mutatnak a vállalati mérlegek? — kérdeztük dr. Sütő Dezső főigazgatótól. — Az ellenőrzések tapa: . talatainak és a múlt évi mérlegek adatainak elemzése még folyik, néhány megállapítást azonban /már az eddigi ismeretek alapján is lehet tenni. Az első, amit meg kell említeni: nem javult a szükséges és lehetséges mértékben a gazdálkodási fegyelem. Vonatkozik .ez a megállapítás a pénzügyi és a számviteli fegyelemre éppúgy, mint u szerződéses kapcsolatokra, s ebből jelentős kára származik a vállalatoknak: rontja az export jövedelmezőségét. Gyakran kell módosítani a vállalatoknak a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásait is. Tapasztaltuk azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek nem ismerik elég alaposan saját gazdasági helyzetüket, a lehetőségeket és a jogszabályokat, s emiatt nem tudnak gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a változó követelményekhez. Ez nem jó sem a népgazdaságnak, sem a vállalatoknak. — Melyek voltak az 1!»H1- t's év „típushibái”? I — Két tendencia figyelhető meg: törekvés az árbevételek indokolatlan növelésére vagy a valóságosnál erőteljesebb csökkenésére. A gazdálkodó szervezet magatartása^ az határozza r hogy milyen eredményre volt „szüksége”. Az építőiparban a valóságos telje- - sítménycknél esetenként többet számláztak. Ez azt jelenti. hogy kifizettek olyan munkát, amit még nem végeztek el vagy drágább anyaggal számoltak, mim amit fölhasználtak. Hibának tekintjük azt is, hogy a beruházó ezt — a jó partner ‘ viszony érdekében — n./'ni kifogásolta. Ilyen túlszámlázást tapasztaltunk például a barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezeinél is; a többletet igazgatóságunk fizettette vissza. A másik gyakori „hiba”, hogy fejleszt.1.i alapjukat „kímélik'' a vállalatok. Ennek az a módja, hogy befutásokra fordított pénzeket költségként számolnak el, s fenntartásnak igyekeznek beállítani, ami valójában beruházás. Megszaporodott az utólag adott engedmények száma is: a vállalatok emelik áraikat, aztán az év végén engedményt adnak a partnernak, ahelyelt, hogy csökkentenék az árat. A Utánpótlás Száznegyven Ivat húsipari tanulót képeznek * Kaposvári Húskombinátban. A hároméves tanulmányi idő alatt meg- tanulják a hagyományos húsipar feladatait, valamint a konzerv készítés technológiáját. Egyéves tanulók a (elvágást, csontozást tanulják A töltés gyakorlása következő évben ugyanúgy a magasabb árral számolnak. A fogyasztónak biztosan nem jó ez. mert a kedvezményből nem részesül. E módszer arra figyelmeztet, hogy javítani kell a vállalati árpolitikát. — Sok szó esik manapság a költséggazdálkodásról. Javult-e ez a múlt évben? — Változatlanul hiányoznak a vállalatoknál a költséggazdálkodás javítását szolgáló átfogó koncepciók. Ilyennel egyik-másik esetben — többnyire ‘ csak központi intézkedések hatására — lehet találkozni. Az energiaköltségek csökkentésére születtek már jó megoldások, számos jó módszert azonban nem alkalmaznak. Ilyen például az értékelemzés. pedig a külföldi tapasztalatok kedvezőek és néhány magyar vállalat is jó eredményt ért el segítségével. Teljesen megoldatlan az építkezéseken az anyagelszámolás: tulajdonképpen senki nem tartja nyilván, hogy mennyi anyagot tárolnak ott, s épp ezért felelőse sincs a fölhasználásának. — A váilalulok, szövetkezetek nyeresége mégis több a tervezettnél ... — .. és az előző évinél is. Ennek tulajdonképpen örülni kell, de csökkenti az örömöt, hogy ez az eredményjavulás nemcsak a hatékonyság javulásából származik: „benpo van” az előző évi nyereségtartalék fel- használása és az áremelés is. Esetenként egyéb manipulációkat is takarnak a magasabb nyereségek. A gazdálkodásnak még sok belső tartaléka van: föltárását az ellenőrzés tapasztalatai is segíthetik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a feltárt hibák „megmagyarázása” helyett az energiát a változtatásra fordítsák a gazdálkodó egységek. — A pénzügyi ellenőrzés szervezetét a múlt évben korszerűsítették. Melyek az első tapasztalatok ? — Az ■ átszervezés része volt az államigazgatás korszerűsítését és egyszerűsítését szolgáló munkának. A cél az, hogy olcsóbban, kisebb létszámmal és hatékonyabban lássa el feladattal a szervezet. Az új szervezeti rendszerben közelebb kerültek egymáshoz a vállalatok, a szövetkezetek és az ellenőrzési szervezet. Minden gazdálkodó egység a megyei igazgatóságokhoz tartozik, ezért itt teljes kép alakul ki a vállalatok, szövetkezetek munkájáról. Gyorsabban tudnak reagálni a gazdálkodó egységek felvetéseire, alaposabban elemezni a hiányosságok okait, az eredményeket. Dr. K. L Bemutató, szakmai program Igáiban Magyaratádon fóliaház vázát építették az emberek, az úton egyre több a traktor; aki tegnap kinn járt a városhatáron túl, tapasztalhatta, hogy az első igazán verőfényes márciusi nap máris sokakat a kertekbe csalogatott. A téli hónapok során nemcsak a nagyüzemek, hanem a háztáji gazdálkodók, a kistermelők is eldöntötték, mire vállalkoznak az idén, és azt is, mi módon lehetne a legésszerűbben elérni termelési céljaikat. S az is természetes, ötletet, tanácsot, segítséget varnak ehhez. Hogy mennyire így van ez, azt újólag igazolta az igali áruházban tegnap megnyílt kiállítás és bemutató. A kertbarátmozgalmai támogató népfront tevékenységében hagyománya van a kisgép-, műtrágya-, növény- védószer- ás takarmánybemutatóknak. Ezúttal társ- szervezőként az igali áfész és művelődési ház, az Ag- roker, a növényvédő állomás és a megyei gabona- forgalmi vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Már a tízórás nyitás előtt jóval érkeztek sorra a látogatók, köztük olyan is, aki nyomban megvásárolta a kiállított Honda kerti traktort. így aztán erre a munkát gyorsító, könnyítő gépre az első percekben rákerült a cédula: eladva. A viszonylag szűkös térhez képest ízléses, áttekinthető elhelyezésben sorakoztak a korszerű háztáji gazdálkodás munkaeszközei, a növényvédő szerek, a műtrágyák, a különböző takarmánykeverékek — és ezúttal újdonságként helyet kaplak az egészséges, korszerű emberi táplálkozást szolgáló új gabonaipari termékek is: a szójaliszt, a kukoricaliszt, a búzakorpa, a búzacsíra. A bemutató megrendezése az igali áruház Mámán Kató szocialista brigádjának önzetlen, szép munkáját dicséri, a rendezvényre készített kóstoló pedig a gabonaipari vállalat üzemi konyhájának Zója szocialista brigádjának nagyszerű munkáját. Az ú.j termékekből tizenkilencféle különböző sütemény sorakozott a hatalmas tálcákon — és bár többnyire férfiak jöttek el a rendezvényre, többségük a kóstoló után nyomban vásárolt is az alapanyagból. Ahogy Formadi Sándor, az igali áfész elnöke mondta: ezzel a rendezvénnyel • — Igáiban (íz év után most másodszor — a korszerű háztáji állattenyésztéshez, növénytermeléshez és nem utolsósorban a munkát végző ember korszerű táplálkozásához kívánnak segítséget nyújtani a rendezők, a kiállítók. Az érdeklődők a jövő 'hét péntekjéig, március 12-ig tekinthetik meg a bemutatót, s ez idő alatt szakmai programokon kaphatnak választ kérdéseikre. A nyílás napján, délután először a szövetkezethez tartozó tizenhat, község boltosa gyűlt össze szakmai tanácskozásra. Este hat órakor a községi pártházban a növényvédő állomás és a gabonaforgalmi vállalat képviselője tartott előadást, illetve a fórumjellcgű ösz- szejövetelen válaszolt a jelen levők kérdéseire. Hasonló szakmai rendezvényt tartanak pénteken este ugyancsak a községi pártházban. A tegnap nyílt — tavaszt is köszöntő — bemutatót még további három követi a megye különböző pontjain. A tervek szerint a következő rendezvényre Tabon kerül sor. T. M. Javuló statisztikák és kihasználatlan lehetőségek Jé és rossz példák Az újítómozgalomról rendeztek ankétet tegnap Kaposváron az SZM1 székházéban. A tanácskozásra meghívták a somogyi vállalatok vezetőit és szakszervezeti titkárait; azokat, akik egy-egy újítás sorsáról döntenek, valamint o kiváló újítókat. A résztvevőknek előadást tartott oz Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Pusztai Gyula; öt kértük meg, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Az újításokról se óló statisztikákban évről évre növekvő adatokat találunk, ugyanakkor sok jelzés szól arról, hogy az újítók nem mindig kapnak zöld utat. Mire utal ez az ellentmondás? — Szükség vív» arra, hogy az emberek mindennapi munkájukat ne „automataként” végezzek, hanem gondolkodva, s ha képesek rá, hasznosítható újdonságokat is alkotva dolgozzanak. Az újítók, a feltalálók a népgazdaság feladatainak teljesít éjéi mozdítják elő, ezért munkájuk feltételeit — a vállalati mik- rokömyezelben is — úgy kell szabályozni, hogy a körülmények kedvezzenek nekik. Az elmúlt években a korábbinál jobb feltétel rendszer megteremtésén fáradoztak az ország vezető szervei, s ennek is köszönhető, hogy megkétszereződött az újítómozgalomban résztvevők száma; másfélszer annyi hasznosított újításunk van most, mint a korábbi időszakban. Ám nincs kihasználva minden lehetőség. Ha összehasonlítjuk az adatokat a hozzánk hasonló fejlettségű szocialista és tőkésországok statisztikáival, mi csak a középmezőnyben vagy a sereghajtók között vagyunk. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy sokhelyütt az újítást, a műszaki és más újdonságok bevezetésen nem tekintik a termelési folyamat szerves részének. — Meddig tarthatja magát ez « szemlélet? — An«g gazdaságilag nem kényszerülnek változtatásra. Nincsenek ilyen, gondok például a gyógyszeriparban; ott a gazdálkodás alapja a megújulás, a kutatási eredmények bevezetése, az új gondolatok alkalmazása. Viszont olyan vállalatoknál, ahol a korábbi rossz szervezettség, a gazdálkodási hibák és egyebek megszüntetése jelenti a „tartalékokat”, ott nem mindig nyúlnak az új szellemi termékekhez, amikor a termelést javítani akarják. Sajnos mindaddig elsősorban agitatív ügy marad az újító- mozgalom támogatása és megbecsülése, amíg a szellemi erők effajta mozgósítása nélkül ás meg lehet élni. Természetesen ettől eltérő jó példákat lehet sorolni. Sok helyütt ösztönzik az alkotó embert és hasznosítják az újításokat, ám Szociális támogatás Hetesen Csereüdültetéssel Csehszlovákiába A harmadéves tanulók marhát vágnak, bontanak és darabolnak * Jelentős az a hozzájárulás, amellyel tagjait támogatja a hetes! Vikár Béla Termelő- szövetkezet. Évente ötven- I ezer forint segélyt nyújt a rászorulóknak, , étkeztetésre harminchárom ezer forintot fordítanak. Tizenhat rokkant emberen is segítettek tavaly. Rendszeresen üdülnek a téesztagok Harkányban, s a szövetkezet saját buszával utaznak oda. Az idén több szobát béreltek a Baranya megyei Állami Gazdaságok oktatási központjában, így több embernek kevesebb pénzért tudnak kellemes pihenést biztosítani. A dolgozók gyermekei minden évben — csereüdültetés keretében — a csehszlovákiai Gottwladovba utaznak; az ottani gyerekek márciusban jönnek Harkányba. A szövetkezet egynapos belföldi túrákat is szervez, országjárásokhoz pedig a szocialista brigádok kérik a téesz autóbuszát. Az üdüléseket, utazásokat a szövetkezet majdnem hatvanezer forinttal segíti. A dolgozók napi utaztatására kétszázezer forintot fordítanak itt. Hozzájárul a téesz a területén levő három művelődési otthon működéséhez is. Rendszeresek gyermskren- dezvényei, a KlSZ-szervezet- nek pedig évente tízezer forintot juttat. A helesi álta- nos iskolát nemcsak anyagilag, hanem társadalmi munkákkal is támogatják. Az ifjúsági klubnak ötvenezer forintot adnak — fűtésre, világításra, szükség szerinti javításokra. Támogatják a továbbtanulókat is. Tavaly az állattenyésztő szakmunkások képzésében öten vettek részt, kombájnvezetői tanfolyamra kilencen jártak, jelenleg tizenkettőn tanulnak közép- és felsőfokú intézményekben. Figyelemre méltó az a segítség, amelyben a lakást építő téesz-tagok részesülnek. Az idén négy dolgozó építkezéséhez járult hozzá a tsz, emellett fuvarkedvezményt is ad: kilométerenként mindössze két forintba kerül az .építkezőnek az anyagszállítás, és ezt a kedvezményt ötven órán át veheti igénybe. A szociális-kulturális alapot a szövetkezet a nyereségéből rendszeresen kiegészíti, átlag nyolcvanöt-ezer forinttal. Így egy év alatt kétszázötvenezer forintot fordítanak támogatásra. rossz pclda is van ugyanannyi. Ezt a nem kívánatos „egyensúlyt'’ csak a „kemé- nyedő” gazdasági helyzet boríthatja föl. — Kesernyésen azt is mondhatnánk: sok helyütt azok újítanak, akiket nem tudnak ebben megakadályozni. Miként lehelne javítani az alkotók közmegbecsülését? — Nem h isisem, hogy baj van az általános avagy a hivatalos megbecsüléssel, emberek többsége elismeri az újítók teljesítményét, s mint említettem: a szabályozott fettétel rendszer is ezt célozza. Esetenként viszont az újításokról döntő felelős személyek én szervezetek . munkáját javítani kell, s azon is érdemes gondolkodni, hogy a kisebb-nagyobb közösségek, szervezetek, ha kell, keményebben álljanak ki az alkotó ember mellett. — A találmányi hivatal mekkora erőt tud az újítómozgalomra fordítani? — A mi dolgunk az elvi irányítás. Vizsgálódunk, elemzéseket készítünk és a megfelelő helyeken javasoljuk az esetleg szükséges adminisztratív intézkedéseket. Egyik ilyen vizsgálódásunk épp az előbbi kérdéskörhöz kapcsolódik. Az el ismerést es az alkotások hasznosítását kellene meggyorsítani s ehhez szabályozással segítséget adni. Az alkotás az eredménytől függetlenül, a gondolkodó ember szempontjából azonos folyamat, az eredmények gazdasági súlya és haszna viszont különböző. Az elbírálás ma még minden újítást egy kalap alá vesz. Arra volna szükség, hogy az egyszerű és hamar alkalmazható újításokat alacsonyabb szinten, gyorsabban bírálják el, és csak a nagyobb jelentőségűek járják végig a mostani utat Persze, ha lehet, akkor azok is gyorsabban. — A gyorsításhoz elegendőek a szabályozók? — Nara, de mindenképpen szükségesek. Elsősorban az innovatív vezetőknek adhatnak segítséget. Mert az alapvető „szabályozó” mindig az újítást elfogadó és maga is újításra kész vezető, aki maga köré gyűjti a jó koponyákat, és kellően támogatja is. Ilyen felelős emberek nélkül mindenféle központi szabályozás mellék- vágányra juthat. L. P. SOMOGYI NÉPLAP
