Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Ara: 1,40 Ft V N ^ V • J- J OMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A KLA'PJA • ■**«.?•.av-.íj'y>v'«,» -.jk-•«. S ■ .# • .f.*-'* _ * % ■—i; +* 1 .* • . . ' XXXV1H. évfolyam, 71. sióm # 1982. március 25., csütörtök Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Csütörtökön délelőtt öt*z- szeül az országgyűlés. A Minisztertanács a tavaszi ülésszak napirendjére két témát ajánlott: várhatóan a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót, valamint az 1 Sióban alkotott közművelődési törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait vitatja meg legíelsobb államhatalmi testületünk. Társadalmunk fejlődésének két nagy jelentőségű kérdésköré lesz tellát a tavaszi ülésszak témája, hiszen a képviselők azt vizsgálják meg: az élet minden területét át- meg átszövő jogi szabályozás miként szolgálja országépítő céljaink valóra váltását, a közösség s az egyének érdekeit; illetve milyen segítséget, ösztönzést ad polgárainak az atiam személyisegük sokoldalú terjesztéséhez, a műveltség nélkülözhetetlen értekeinek birtokba vételéhez. A témák iránt megnyilvánuló közérdeklődést, figyelmet tükrözte az ülésszak előkészítő munkája is. A „T. Ház” tagjai fontosságának megfelelően, sokirányúan, behatóan elemeztek a jogalkotás, illetve a közművelődés helyzetét, a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ütésén nyolc, a kulturális bizottságén ugyanennyi képviselő, s több felelős aüáiial vezető fejtette ki véleményét, a megyei képviselőcsoportok — e témákban összehívott — tanácskozásain pedig több mint százan kértek és kaptak szót az előkészítő eszmecseréken. Némelyik képviselőtestület a helyszíni tájékozódásra is alkalmat talált, igy például a fővárosiak a Budapesti Művelődési Központban tartották tanácskozásukat. A jogalkotási tevékenységre vonatkozó vélemények sommázata szerint az utóbbi évtizedekben végzett munkára a továbbiakban is bizton lehet építeni, hiszen az elmúlt negyedszázadban a szocialista törvényesség megszilárdításának es fejlesztésének egyik legfontosabb módszere korszerű jogrendszerünk megteremtése volt. Kivált az utóbbi tíz évben élénkült meg a törvényhozó, jogszabályalkotó tevékenység, lépést tartván így a tár- sadalemépítés — sok tekintetben minőségileg új — követelményeivel, betöltve tehát alapvető feladatát: a fejlett szocialista társadalom építésének szolgálatát. így kiemelték az államélet további korszerűsítésével, a demokratizmus elmélyítésével, a népképviseleti rendszer tökéletesítesével összefüggő további tennivalókat, s foglalkoztak a társadalmi morál mai állapotával kapcsolatos kérdésekkel is. Ugyancsak a jogalkotói munka homlokterében marad a gazdasági élet fejlesztésének számos vonatkozása, így a vállalati irányítás, illetve a gazdálkodó szervek belső működésének kérdése, vagy az árszabályozás, a bér- és munkaerögazdálko- das javítása. Indokolt, hogy e fontos kérdéseket ne részletekben, szinte áttekinthetetlen rendelkezésekkel, hanem átfogó törvényekkel szabályozzák, ugyanakkor mind sürgetőbb az alacsonyabb szintű jogszabályok dzsungelében rendet teremteni, a feleslegeseket — sőt néha egymásnak Hlentmondóakat — kiszórni. A tanácskozásokon hangsúlyozták a törvények széles körű társadalmi előkészítését szolgáló viták fontosságát, rámutatva: az eddig is jé tapasztalatokat hozó kollektív véleményezések ..rendszeresítése” ahhoz is hozzájárul. hogy a végül megszülető paragrafusok végrehajtását, betartását az állampolgárok magukénak érezzék. A várható második napirend, a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló szinte közvetlenül kötődik valamennyiünk mindennapjaihoz. Nemcsak az országgyűlés mostani testületi ülésein, hanem korábban is, a legkülönbözőbb fórumokon logalkoziak — elsősorban értelmiségiek, a kultúra munkásai — műveltségünk állapotával, feladataikkal. Hangot kaptak olyan vélemények is, mely szerint felülvizsgálatra szorulnának a közművelődési törvényben megfogalmazott célok, alapelvek. Unnék indokául a gazdasági feltételrendszerünkben időközben végbement jelentős változásokat, a megnehezedett körülményeket említették. A kormányzat azonban cáfolja e nézeteket, s ehhez a cáfolathoz tapasztalataik alapján csatlakoztak az elmúlt napokban e tárgyban felszólalt képviselők is. Hiszen a törvény megalkotásának eéljai napjainkban is érvényesek: a személyiség formálásával, a műveltség gyarapításával társadalmi méretekben kell hozzájárulni a korszerűbb termelés tudati tényezőinek megteremtéséhez, a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez. S változatlanul a törvény végrehajtása, nem pedig új- raertelmezése a feladat azért is, mert a szigorúbb gazdasági feltételek közepette is jutott és jut pénz — arányaiban több is, mint korábban — a közművelődési intézményhálózat bővítésére, korszerű művelődési otthonok létrehozására, a klub- mozgalom. az amatőr művészeti közösségek támogatására. A képviselők többsége felhívta a figyelmet, hogy az eddigieknél nagyobb szambán kívánatos megnyerni a fiatalokat, elsősorban az értelmiségieket a közművelődésben való részvétéire, a kultúra-közvetítő szerep vállalására. Sokan rámutattak egy másik sürgető tennivalóra is: a művelődési intézményhálózat bővüléséből bizonyos, települcs-formák lakói jórészt kimaradtak, az új városi lakónegyedekben, illetve a kisebb falvakban a kulturálódó» hiányos feltételei sokezrek közérzetét, teljes emberéletük esélyeit rontják. Az előkészítő tanácskozások tapasztalatai alapján a parlamenti ülésszakon a közművelődést tárgyalva várhatóan gyakran szobakerül majd az iskola is, hiszen: a kulturálódás, az önművelés igényének felkeltésében, a sokoldalú érdeklődés kibontakoztatásában meghatározó szerepe van az oktatásnak, s e feladatának ma még nem mindenben felel meg. Az eszmecserék tanulságai így summázhatok: az eddigi eredmények csupán a folyamat kezdeti sikereit jelzik, a jövőben lényegesen szélesebb rétegeket kell megnyerni a kulturális szolgáltatások rendszeres élvezőinek, a szellemi értekek befogadónak és teremlöinek. Élénk a beruházási kedv a mezőgazdaságban Mérséklődiek a költségek A mezőgazdaságban továbbra is élénk a beruházási kedv. A MÉM összesítése szerint az új létesítmények kialakítására, illetve rekonstrukciós fejlesztésre, bővítésre egyaránt hajlandóságot mutatnak a nagyüzemek. A tervező vállalatok által szállított műszaki dokumentációk kiviteli értéke tavaly elérte a 7 milliárd, a saját tervezésűiké pedig az 1,4 milliárd forintot. Az építkezések nagyságrendjéből arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a nehezülő gazdasági feltételek ellenére, — vagy éppen ezért is — lendületes korszerűsítéseket, fejlesztéseket' irányoznak élő a továbbiakban is. A viszonylag előnyösen értékesíthető állati termékek * kibocsátásának növelését jelzi előre, hogy a sertéshízla- lás létesítményei iránt megnőtt az érdeklődés. 50 százalékkal nagyobb értékű beruházásokat terveztek tavaly, mint egy évvel korábban. A létesítményekben — természetesen amikor azok már tető alá kerülnek — 125 ezer állatot lehet elhelyezni. A kiviteli tervdokumentációk alapján :)0 Százalékkal több tehenészeti létesítményt emelhetnek: összesen lti ezer szarvasmarhát tarthat- . nak majd ezekben az istállókban. A gazdaságok érdeklődését minden bizonnyal az is felkeltette, hogy az Ag- rober egész sor olcsón kivitelezhető értékű létesítményt tervezett. Hat évvel ezelőtt meg átlagosan 80—00 ezer forint volt egy-egy tehénférőhely költségé, s hasonló létesítményeket a jelenlegi árak mellett már csak 100— 120 ezer forintért lehetne kialakítani, ám a mostani ajánlatok nem haladták meg a 40—80 ezer forintot, noha a létesítmények műszaki értéke vagy használhatósága bármit ús csökkent. A sertéstartás létesítményeinek — egy állatra számított — beruházási költsége a korábbi 25—28 ezer forintról 16—18 ezerre mérséklődött,« ez az olcsóbbodás szinte kínálja ez üzemeknek a megvalósítás lehetőségét. A rekonstrukciók, amelyeknek általában kisebb az építési igényük, ennél fogva a jelenlegi beruházási árt szunyok között előnyösebbnek látszanak, szintén előtérbe kerültek, összesen kétmilliárd forint értékű rekonstrukció tgljes tervanyaga készült el, mintegy bevezetve a megvalósítást. A felújított, korszerűsített és bővített létesítményekben 40 ezer sertést es 3 ezer tehenet tarthatnak. Hosszú évek után újra napirendre kerültek a barom- fitartás létesítményei; a kivit#!! tervek alapján 400 millió forint építési és gépészeti beruházást valósíthatnak meg. A terménytárolókat szintén szívesen építik az üzemek. felével több tervet készíttettek az Agrober-rel és más tervező-beruházó vállalatokkal, minit egy évvel korábban. Az elmúlt évek tell«a>dülese nyomán viszont visz- szaesések is mutatkoznak egyes ágazatokban. A juhászati létesítmények terveiből alig rendeltek az üzemek és a gazdasági belső utak kialakításához szükséges dokumentációkból is csak néhányra volt szükség. Változatlanul nincs érdeklődés az öntözési létesítmények fejlesztése iránt és megtorpanás mutatkozik a kertészeti tervezéseknél, beruházásoknál is. Nehezen iniul a tavasz, de ahogy a talaj engedi. a mezőgazdasági üzemek igyekeznek megkezdeni és végezni kora tavaszi munkáikat. A főként homokos területű somogy- sárdi termelőszövetkezetben megindultak a vetőgépek. Százhúszon két hektár zab már a földben van, ezt követi kétszáz hektárnyi tavaszi árpa, a csaknem ugyanennyi csillagfürt és a száztíz hektár lucerna Magyar pártküldöttség átázott a Vietnami Kemmonista Párt kongresszusára A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Maróthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Budapesti Párt- bizottság első titkárának vezetésével szerdán reggel elutazott Hanoiba a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, hogy r.észi vegyen , a Vietnami Kommunista Párt március 27-én nyíló V. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Berecz Frigyes és Szűcs Ferenc, a Központi Bizottság t: •(*$(•. és VtWl József, hazánknak a Vietnami Szocialista Köztársaságba akkreditált nagykövete.--Együttműködés a pályaválasztásban A munkáltató és az iskola kapcsolatáról Mérőrendsarerek. A rohamos műszaki fejlődés a méréstechnikai ellenőrző műszerek fejlődését maga után vonja. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára kis sorozatban készít úgynevezett mérőrendszereket. A integrált áramköri! elemekkel épülő rendszerek rövidebb idő alatt több paramétert és információt szolgáltatnak és az eredmények rögzíthetők, tarolhatok. Termékeik több mint leiét exportálják lítják össze, s mindig időszerű témákat tűznek napirendre. A személyzeti vezetők tegnap tartották idei első Ósz- szejövetelüket a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában. A klubvezetőtől, ár. Szabó Sándortól — aki egyben a gyár személyzeti osztályvezetője — megtudtuk, hogy a programnyitó előadásra azért hívtak meg oktatási előadókat is, mert a kérdés őket is érdekli: dr. Tóth László, a Somogy megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója ugyanis a pályaválasztási munkában fontos együttműködésről, a munkahelyek és az általános, illetve a szakmunkásképző iskolák kapcsolatáról tartott vitaindítót. Az előadó egyebek mellett szólt az iskola pályaválasztási felelőse és az üzem pályaválasztási megbízottja közti konzultációs. kapcsolat jelentőségerői és arról, hogy vannak általános iskolák. ahol a tanulók egyes szakmáknak még az alapfokú ismeretére sem tesznek szert, mert á szülök, a pe-; dagógusok és a gyerekek’ nem törekszenek az ismereti- hatarok bővítésére. Mindez üzemlátogatások során derült ki. Márpedig szükség van/ mélyrehatóbb munkahelyi tájékozottságra, különösen a gyerekek közvetlen lakóhelyi környezetében, hiszen itt kínálkoznak majd számukra a későbbi munkaalkalmak. Jórészt a hiányos munka-, üzemi ám szakmai mans tekre vezethető vissza az Is, hogy a szakképzésre beiratkozottaknak 20—25 százaléka később lemorzsolódik, s hogy a pályakezdők közül a munkában maradók aránya sem sokkal kedvezőbb: vannak, akik szakmát, mások munkahelyet változtatnak, vagy mindkettőnek hátat fordítanak. A probléma megoldását elősegítheti a tanácsadás, az iskola és az üzem közötti hatékonyabb koordináció. A vitában több résztvevő elmondta tapasztalatát, munkahelyének a szakmunkásutánpótlással kapcsolatos gondjait. Javaslat hangzott el arra, hogy az illetékesek adjanak lehetőséget rá, hogy a munkahelyek képviselői gyakrabban találkozhassa- • nak osztályfőnöki órákon a gyerekekkel és a pedagógusokkal, s ezzel is könnyít- hessék a pályaválasztás előtt álló .tanulók dolgát. A Pa- mutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának képviselői például legutóbb 40—5Ö általános iskolában jártak, jó néhány szülői értekezleten is részt vettek, s hallhatták: nem mindenütt ismerik a gyerekek, milyen továbbtanulási lehetőségek közül válogathatnak. Az SZVT megyei szervezetének személyzeti vezetőket tömörítő klubja legközelebb káderpolitikai kérdésekről, majd a munkásimű- velődésről rendez foglalkozást, s végül a munkahelyi felnőttoktatás témájával zárják az idei programot. a a Alakulása korábbra tehető; de érdemi, tartalmas munkát 1977 óta végez a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy megyei szervezetének keretében a személyzeti vezetők klubja. A kezdeti, meglehetősen gyér érdeklődést követően egyre többen jelenítek meg a klub összejövetelein — évente négy-öt foglalkozást tartanak —-, s a tagok száma siófoki, marcali, tabi, nagyatádi személyzeti vezetőkkel is gyarapodott. A programokat a klubtagok javaslatai alapján ál
