Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
Helikon a gimnáziumban Megyei válogatottak ökölvívó esb-je Döntetlen Tolnával Kaposváron a Dózsa edző- csarnoka adott otthont a Somogy—Tolina megyei válogatott ökölvívó-mérkőzésnek. A Dózsára épülő megyei együttesünk javuló teljesítménnyel mutatkozott be a másfél száz hazai szurkolónak. A serdülők mezőnyében az Óvári—Kovács, az ifiknél a Virt—Mikina. a felnőtteknél a Nagy 7„— Torma összecsapás aratott sikert. Eredmények a somogyiak szempontjából: Serdülök: Papírsúly: Pápai az első menetben feladta, Harmatsúly: Óvári pontozással győzött. Váltósúly: Csornának nem volt ellenfele. Középsúly: Kerpács pontozással veszített. Ifjúságiak: Légsúly: Papp Z. ellenfele az első menetben feladta. Pehelysúly: Virt —Mikina döntetlen. Kisvál- tósúly: Nagy I. az első menetben feladta. Váltósúly: Mezed az első menetben felMegyei labdarúgóbajnokság (Folytatás a 4. oldalról) »Tiltva Gyökeres durvaságért. Jók: Pernecz, Pintér, Pasztusics, illetve Verner. Fonyód ifi—Agrária ifi 2:0 St&abó László Csurgó—Kadarkút Csurgó* 300 nézd. V.: Hoffet*. Csurgó: Major — Sárkány, Kovács A., Máté (Horváth A). Péntek, Novak, Készéi, Kíttsön, Takács, Markok, Tátrai. Edző: Készéi Ferenc. Kadarkút: Tur- mam — Miovecz, Marán, Németh, Nagy, Rácz, Szigeti (5., Bakonyi (Farkas), Szigeti Cs., Púpos (Jakab), Nagy. Edző: Marán József. Jók: Sárkány, Péntek, Marek, illetve Turmann, Ma tán, Rácz. Csurgói ifi—Kadarkút ifi 5.-« Kovács Antal A forduló válogatottja: Czeibert (Kaposgép VL) — Hadaró (Szőnyi SE), Weisz (KKSE), Matán (Kadarkút), Péntek (Csurgó), Burcsa (K. Gazdász), Tóth (VBKM Vasas), Küher (K. Gazdász), Szűcs (Szőnyi SE), Pernecz (Fonyód), Wéber (Kaposgép VL). A bajnokság állása: 1. Nagyatád 19 17 2 — 52-14 3fi 2, Csurgó 19 10 4 5 38-25 24 3. B.-lclle 19 9 5 5 4fi-:»0 23 i. Tab 19 10 3 fi 39-24 23 5, K. Gazdás* 19 10 3 fi 39-33 23 fi. Marcali 19 10 2 7 48-?9 *>2 7. K.-grp VL 19 9 4 fi 42-11 22 8. VBKM Vas. 19 9 3 7 31-31 21 9. Ka rád 19 9 2 8 31-32 20 1«. Kadarkút 19 fi 7 fi 33-40 19 11. Fonyód 19 8 2 9 34-35 18 12. B.-keresztár 19 4 4 11 28-41 f2 12. KK. SE 19 4 3 12 30-28 11 14. Kethely 19 4 3 12 22-4« 11 15. Szőnyi SE 19 4 2 13 2?-5' Hl ÍR. Agraria 19 4 1 14 28-53 9 Óvári (jobbról) biztosan nyert adta Középsúly: nem volt somogyi öklöző. Felnőttek: Légsúly: Somogy nem indított versenyzőt Pehelysúly: Bénke pontozással győzött Herbst ellen. Könnyűsúly: Pátkai az első menetben feladta Szujó II ellen. Kisváltósúly: Varga Z. ellenfél nélkül győzött. Nagy váltósúly: Nagy Z. pontozásos győzelmet aratott Vasárnap Budapesten véget ért a hosszúra nyúlt NB I-es kosárlabda-bajnokság; a somogyiak számára nagyon szomorúan. Még a leg borúlátóbbak sem gondoltak arra, hogy a csaknem végig egyenletesein harcoló Táncsics kénytelen lesz búcsút venni a legjobbaktól. Még a bajai rájátszás is megerősítette a hitet a ko- sárlabdahívőkben, talán ezért is hatott hideg zuhanyként a pesti mérkőzés- sorozat, ahol olyan csapatoktól szenvedett vereséget a Táncsics, amelyeknek legyőzése korábban nem okozott gondot. Csak az eredményét tudtuk közölni a Volán elleni találkozónak, amelyen — ez is meglepetés — a kaposváriak azt az ellenfelet győzték le, amelyiktől Baján a legsimább vereséget szenvedték el. Ennél meglepőbb eredmény a somogyiak szempontjából csak a pécsi egyetemistáktól elszenvedett vereség volt. A Táncsics a bajnokság egész menete során mindannyiszor legyőzte a baranyai csapatot, csupán most nem. Mint kiderült, ez végzetes hiba volt. Ezzel megnyílt a lehetősége az Oroszlánynak arra, hogy az utolsó fordulóban győzelme esetén megkapaszkodjon. Nos. a mindent eldöntő Kecskemét elleni mérkőzésre közvetlen a Táncsics—Alba Régia Építők összecsapás előtt került sor és amolyan „barátságos- alapon három ponttal nyert az Oroszlány. Torma ellen. Félmehézsúly: Vörös ellenfél nélkül nyert. • • • A Vasas szakszervezeti válogatott—Dózsa válogatott csb mérkőzésen a Vasasok nyertek 12:8-ra. A 67 kg- osok súlycsoportjában a kaposvári Bogyó Elemér őrivel bokszolt. A Dózsa öklö- zóje pontozásos vereséget szenvedett. Ez egyben azt is 'jelentette, hogy a Táncsics a fehérváriak legyőzése esetén is kiesett. Ennek a záró mérkőzésnek így már nem volt jelentősége, ezért különösebben nem is fájlalhatjuk a Fejér megyeiek elleni négypontos vereséget A Táncsics tehát egész évi dere- kas küzdelme után a végén összeroppamt, és nagyon kiegyenlített mezőnyben ez a kieséséhez vezetett Az utolsó két mérkőzés jegyzőkönyve: TÁNCSICS SE—VOLÁN SC 85:77 (43:41) Táncsics: Stickel (4), Monok (9), Szabó P. (12), Szabolcs (40), Dara (10). Csere: Ács (10). Edző: Klenovics Endre. Jók: Szabó P, Ács, Szabolcs. alba regia építők— TÁNCSICS SE 101:97 (51:54) Táncsics: Stickel (10), Monok (8), Szabolcs (49), Szabó P. (10), Dara (6). Csere: Ács (9), Strebó (0), Töke (2), Tálján (3), Szabó L. (0). Edző: Klenovics Endre. Jók: Stickel, Szabolcs. A végeredmény a 15—20- helyért 15. Kecsk. 38 16 32 2866-3»!» 58 16. Volán 38 15 23 2800-3047 53 17. Oroszlány :>8 15 23 2908-3106 53 1». AR Rp. 38 13 25 3000-3227 51 19. H. Táncs. 38 13 25 2936-3333 51 20. V. PEAC 3* 5 33 2388-3336 83 A vonni alatti eaapatpk kieslek. Kosárlabda NB I Vereséggel búcsúzott a Táncsics CSUPOR TIBOR KSS-BALATOHI BARANGOLÁS Élet a vízben A vízi élet abban a pillanatban kezdődik, amikor bármely ásványi mélyedésben víz gyűlik össze. A süllyedékekben hullámzó- vízbe a levegőből széndioxid. oxigén es elemi nitrogen kerül, a meder kőzeteiből különböző ásványok oldódnak ki, köztük a növényeknek táplálékul szolgáló nitrogén-, foszfor-, kén- és sziliciumvegyületek, különböző nyomelemek. Ezeken az anyagokon növények es vízben lebegő mikroszkopikus algák (fito- planktonok) szaporodnak el. A kovamoszatok, zöld- és kékalgák élete igen egyszerű. A vízből fölvett ásványi anyagokat beépítve testükbe, a földön kívüli sugárzó energia (napfény) hasznosításával (fotoszintézis) szerves anyagot hoznak létre. Elpusztult testüket a vízben tenyésző gazdag baktériumvilag bontja le elemeire. Ezeket az apró növényi szervezeteket nagy szamba« fogyasztják a szintén lebegő planktonikus állatkák. Véglények (gyökérlabúak), csillósok (kerekesférgek és ízeltlábúak), ágas csápú és evezőlábú kicsi rákok élnek a vízben lebegve, egyes fajaik szinte legelik az algamezőt. Különböző rovarlárvák (pl. az árvaszúnyogé) csővájó férgek, kagylók, az aljzathoz kötődve léteznek, szintén algákat fogyasztva. A vízbe hullt törmeléket, növények, állatok elpusztult testét a fenék hallatlan gazdag élővilágának törmelékevő tagjai és a baktériumok, gombák bontják le. Az apró állatkák (zooplanktonok) mellett sokféle növényi és állati szervezet él a víz felületi hártyájához kapcsolódva. Vízimolnátkák, pókok szaladgálnak, keringőbogár úszik a felső vízhártya levegővel érintkező oldalán, szúnyoglárva, hanyattúszó poloska tapad a hártya lenti feléhez. Megölnek e s©kszí»4 «*Fonyódi költőtalálkozó A keszthelyi Festetics és a bajomi Sárközy nevét följegyezte az irodalom történet is; irodalomszervezők és mecénások voltak, akik maguk köré gyűjtötték a kor szellemi lámpásait A keszthelyi HeLikon vendége volt többek között Berzsenyi; Nagybajomban a Pálóczi és Sárközy teremtette szellemi légkör Csokonait is megperzselte. Takáts Gyula, a kései utód látta meg ugyanazt a törekvést, amire oly büszke lehet Keszthely. — Meghitt és különös irodalmi kör volt ez. Természetben élő, jó étvágyú és műiéit társaság, amelyhez hasonlót ilyen triumvirátussal, azt hiszem, e századból keveset tud irodalomtörténetünk fölmutatni — írja az Egy kertre emlékezve című tanulmánykötében. A költők szeretnek találkozni. Ma is. Szívesen találkoznak . terített asztal mellett és közönség előtt. Mi szükségeltetik, hogy létre is jöjjön egy ilyen találkozó? Valami hasonló szellemi vonzerő, amit Keszthely, illetve Bajom sugárzott, és olyan igény, amelyre újkeletű példát is mondhatunk. Fonyód, Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépiskola. Igen, Fonyódon napjaink irodalomtörténetét írják a költőtalálkozók szervezésével. Tavaly rendezték az elsőt, és ekkor eljegyezték magukat a folyamatossággal. Hagyományőrzés — ez voft a legutóbbi, a múlt heti találkozó mottója, E gondolat köré csoportosították mondanivalójukat, verseiket a gimnáziumi felolvasó délutánon a fonyódi Helikon vendégei: Berták László, Csokonai Attila, Fodor András, Takáts Gyula, Veress Miklós és a Somogy folyóirat meghívására ide látogatott Varga József, Jugoszláviában élő magyar költő; a fonyódi szervező — szárnypróbálgató költő — Simon Ottó tanár. És vajon milyen hagyományt ismerünk, ami alapot ad arra, hogy Fonyódon folytatása tegyen a Helikonnak? Van ilyen hág,yormán y, s ezt leginkább szintén Takáts ismeri. Életének egy szakasza, majd intermezzói Fonyóddal jegyezték el. A kedvelt üdülő gyakori — ideiglenes — tartózkodási helye volt, és az ma iá, számos művésznek, írónak, költőnek, festőnek, muzsikusnak. Fodor Andrásnak csaknem félezer verse született itt._ A tő ezer arca ezer versben tükröződik. Festői vásznakon jelenik meg. Mint cseppben a tenger: Fonyódra is sokan ráfeledkeztek— A szombat délutáni költőtalálkozó „szóvivője" iMczkó András, a Somogy főszerkesztője volt. A vendégek jövőre ismét találkoznak, 8 újabb költőket hívnak meg a fonyódi Helikonra. H órányi Rar na Szerencsét hozott a kéményseprő Éneklő somogyi diákok sikere A tanárnőnek az izgalomtól keletkezett gombóc a torkában, növendékének hangszálait a szabálytalan időközökben váltakozó téli- tavaszi időjárás viseilte meg, afféle vérsenyláz-csillapí- toként felidézte hát a kedves diáklány annak a kéményseprőnek a látványát, akivel reggel találkozott az utcám A kabala szerencsét hozott. Bellái Judit, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola hetedikes tanulója második helyezést ért el nemrégiben Mohácson, a Schneider Lajos népdal - éneik lé» verse nyen. Négy dél-dunántúli megye harmincnyolc diákját sikerült megelőznie a tizenegyedik alkalommal megrendezett vetélkedésen, * hajlékony, Renal Judit ssaép színű szopránjának hallatán talán az a következtetés sem túlzás: az élen is végezhetett volna, ha nem jön közbe az obiigát télvégi rekedtség. Kiváltképpen, jogos a gyanú, ha az előzményeket is figyelembe vesz- szük. — Dalos kedvű családból származom: édesapám rengeteg népdalt tud. de sokat köszönhetek Pálcán és Tö- rökkoppáinyban élő rokonaimnak is. Mindenekelőtt pedig tanáromnak. Kar do» Kálmánnénak, aki hosszasan, nagy gonddal készített föl, és úgy szurkait nekem a versenyen, mintha a saját gyereke lettem volna. Zenetanár szeretnék lenni, felhasználók hát minden időt a gyakorlásra, gyakran még a tanítási órák közötti szünetekben is énekelgetek, amit osztálytársaim nem mindig fogadnak örömmel. Ügy tapasztaltam, a gyerekek többsége nem szereti a népzenét, talán egy kicsit le is nézi, mert elavult, falusias, primitív dolognak tartja. A kislány aggodalma nemei vast túlzott — a „föl- menő” rendszerű Schneider Lajos népdaléneklésd verseny „előselejtezőiben” csak a Rákóczii iskolából harmincán vettek részt.! — de semmiképpen sem alaptalan. Erre utal Kardos Kákmanoé is. — A városi gyermekek nem rendelkezhetnek azzal a fajta élményanyaggal, mely a népzene megértéséhez, átérzéséhez nélkülözhelégban a vizek uralkodót, a halak is. Az algalegelőket látogató rákok, kerekesférgek kiváló haltáplálékok. S a planktonikus étlapot fogásai közt dúskáló halakat a rejtett zugokból lesve előtörő halragadozók ritkítják. Ivási szokásaik, táplálkozásuk, vízi létföltételeik különbsége alapján változatos halfauna alakult ki a hullámzó felszín alatt. A felszín fölött, a levegőben és a parton számos állatfaj élt a vízből és a víz közelségéből. Récék, mocsárkedvelő és rejtőzködő fajok, gémek, ragadozómadarak népesítették be a környéket. Táplálékukat a vízből vagy a vízhez szorosan kapcsolódó vizenyős területek élővilágából szerezték. Nehezen követhető áramlása ez szerves anyagnak és energiának. A vízi élet jobb megértéséhez azonban ezzel is meg kell ismerkednünk. A vizek algatömege áSaéi fogyasztók életét teszí lehetővé: táplálékul szolgál nekik. Az algákat ritkító növényevők velük táplálkozó ragadozókat tartanak el, emezek viszont a „csúosra- gadozók” zsákmányául esnek. Az alga — a növényevő — a ragadozó — a csúcsragadozó sort táplálékláncnak hívjuk. Egy-egy faj azonban többféle fajjal táplálkozik, sőt maga is többféle fajnak szolgál táplálékául. Ezért a láncok sokfelé ágaznak és igen bonyolult táplálékhálózattá egyesülnek. Az algák által létrehozott szervesanyag tehát hallatlanul sokféle állat testébe kerül. A tó szélén, ahol a vrz sekély és a napfény fenékig hatol, az üledék minősége is megfelelő. Nincs pusztító hullámzás, a növényi eietiet — az algák mellett — a lebegő és gyökerező fejlettebb testű h mamovenyek képvisel ikTóth Anita teilen. A folklór megkedkeltetésére irányuló fáradozás mégsem falra hányt borso. ha a tanár néprajzi, történelmi. irodalmi magyarázatot is képes adni a zenéhez Magam nem vagyok borúlátó: éppen a fentebb említett vetélkedéssorozat hatására jó nehány somogyi iskolában valóságos tömegmozgalommá vált a népdalénöklés. Látványos bizonyíték, hogy az általános iskolások mohácsi versenyén nyolc somogyi kisdiák került az első tíz közé: a „dicsőséglistán” ott szerepelnek a kaposvári Tóth Lajos, a Toldi, valamint a siófoki, a nagyatádi és a 'karádi iskolák tanulói is. A középiskolások dalversenyén negven jutottak az első tiz köz szűkebb pátriánkból. Tóth Anita, a csurgói Csokonai gimnázium másodikos diákja ötödik lett. , — Nem vagyok falusi gyerek, falusi rokonaim sincsenek. akiktől elleshettem volna a népdaléneklés titkait; az egész csak úgy magától jött... Azaz: nagyné- némnek lehetek hálás a sikerért, aki hivatásos énekpedagógus, és a tanáromnak, Pauker Zoltánnak. Nem hiszek tehát abban, hogy a népművészet élvezetéhez mélyen kell ismerni a falusi életmódot: a szépség mindig és mindenütt szépség. Néhány év múlva színművészeti vagy zeneművészeti főiskolán szeretnék továbbtanulni, s idővel jó népdalénekessé fejlődni, mint Faragó Laura. A Tóth Anita által előadott csángó népdalok mohácsi sikere után mindez ati^ia tűnhet hiú ábrándnak. L. A.
