Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
150 éve fsait meg J. W. Goethe Párbeszéd » mxantszétfvárak bűzött Gépésznap Kaposváron Három iskola diákjai találkoztak Johann Wolfgang Goethe, • klasszikus német irodalom •gyik legkiválóbb alakja 1749. augusztus 28-án született a Majr.a folyó menti Frankfurtban, jó módú polgári család első gyermekeként. A lipcsei egyetemen, majd 1770-től Strassburg- ban tanult jogot, ahol a következő évben ügyvédi diplomát szerzett. 1771 telén rövid időre visszatért Frankfurtba, s itt apja ügyvédi irodájában dolgozott. Az 1770-es évek elejére Goethe már országszerte ismert költőnek számított, s ebben az időben az ún. „Sturm und Drang” irodalmi mozgalom köréhez állt közel. Ennek a periódusnak sajátos terméke az'1774 tavaszán megjelent „Az ifjú Werther szenvedései ”c regénye, amelyet azonban erkölcsrombolás címén a lipcsei hatóságok azonnal betiltottak. 1774-ben Goethe egy hét alatt írta meg ú,(abb remekművét, a „Clavigo”-t amely egy hűtlen szeretőről és annak halálos bűnhődéséről szól. A költő életében fontos állomást jelentett az 1776-os esztendő, amikor a 18 éves Karl August weimari herceg felkérésére hivatalt vállalt az udvarnál. A következő évtizedekben a herceg és a költő igazi jóbarátok lettek, s ez nem kis mértékben járult hozzá Goethe további fénye« karrierjéhez. Kari August herceg a költőt 30 evesen udvari tanácsossá nevezte ki, majd újabb 3 év múlva II. József császártól nemesi címet szerzett számára. 1815-től pedig Goethe a weimari herceg államminisz- tere lett. Életében fontos szerepet játszottak svájci és ,Mní k lenyűgözötten...” — ezzel az érzelemdús félmondattal kezdte értékelését a zsűri elnöke tegnap kora délután a kaposvári ifjúsági házban, az Éneklő • ifjúság kórusmozgalom városi bemutatója után. S a tudósító perceken át jegyezhette tovább Emődi Györgyinek, az Országos Népművelési Intézet szigorúságáról ismert munkatársának elragadtatott kijelentéseit. „Ennyi szép zenei élményt egyetlen megyében sem hallottam eddig.'' „Itt csak igazi mesterek vannak jelen.” „Több kiemelkedő művészi produkciót élvezhettünk." „Ami itt történik, valóságos csoda. Köszönöm?” S a nagyobb plenum tájékoztatására hivatott, tehát szükségszerűen több tárgyilagosságra kötelezett krónikás szemernyi túlzást sem találhatott a megállapításokban. A tizenöt általános iskolai énekkar négyórás koncertje, melynek szervezésében a megyei úttörőszervezet vállalt oroszlánrészt, a legkényesebb igényeket is kielégítette. Lassacskán már beidegződéssé válik, hogy dióhéjba szorított ismertetésünket ezúttal is a Tóth Lajos iskola úttörőinek produkciójával ketl kezdenünk, ám ha eddig bárkinek is kétségei támadtak volna, most meggyőződhetett arról: Zákányi Zsolt személyében egy országos viszonylatban is kiemelkedő művészegyéniség tevékenykedik megyeszékhelyünkön, aki — például Kodály Hegyi éjszakák című iszonyatosan nehéz, kompozíciójának betanításával és irányításával — a legjobb profi énekkarok színvonalára hozta fel növendékeit. Nem tudjuk, vajon az ö fantasztikusan magas mércéjéhez való alkalmazkodás kényszere okozhatja-e, de tény: egyre több kaposvári gyermekkórus zárkózik fel ehhez a színvonalhoz. A Hámán Kató és a II. Rákóczi Ferenc Általán« l»kola együttesei mellett — melyek most is hagyományosan igényes proitáliai utazásai, amelyeket legtöbbször a herceggel ködösen tett. így az 1786—1788- as itáliai út során készült el Goethe az „Iphigénia”, a „Tassó” és az „Egmont” c, műveinek vázlatával. Ez idő alatt született a „Római elégiák” néven ismeretes versciklusa is. Az áilamügyek illetve a költéczet mellet! Goethe geológiai, geodéziai, botanikai és régészeti kérdésekkel is foglalkozott élete során. 1784-ben világraszóló eredményt ért el az emberi koponya ún. köztes csontjának lel fedezésével, amely, mint tudjuk, az ember és az állatvilág kapcsolaténak egyik döntő bizonyítéka. Goethe 1788. június 18-án érkezett vissza itáliai útjáról Weimarba, és még ez év július 12-én házába fogadta Christiane Vulpiust, egy rendkívül bájos művirágkészítő leányt, s ezáltal vállalta a „rangon aluli” viszony teljes nyilvánosságát. A ,következő év karácsony napján ebből a kapcsolatból született August fia, aki azonban még a költő életében, 1830-ban meghalt. Az 1739-es francia polgári forradalom viharai Weimart sem hagyták érintetlenül. Goethe Karl August herceg kíséretében 1792-ben részt vett a franciaellenes hadjáratban, így a Valmy mellett lefolyt véres ütközetben. Goethe életének kiemelkedő eseménye a nála tíz évvel fiatalabb Schillerrel történő megismerkedése; 1794-től szoros barátságot kötöttek. Goethe 11 éven keresztül őszinte barátsággal segítette Schiller drámáinak (Teli Vilmos, Wallenstein, Haramiák, Ármány és szerelem, Stuart Mária) színrevidukciójukat nyújtották — kellemes meglepetést okozott a Gárdonyi és a Berzsenyi iskola énekkara, a „zrínyi- seké” pedig egységesen pozitív előjelű döbbenetét keltett a zsúfolt nézőtéren, hangzásának fényével, a dallamíor- máiás gondosságával, a szép szövegkiejtéssel — ami módfelett ritka manapság —, s nem utolsósorban az éneklésbe belefeledkezett gyermekek látványával. Ugyanezen okok miatt érezhettünk elégedettséget a Kiénusz János iskola diákjainak hallatán. A Vörös Hadsereg úti iskola nebulóinak kórusát egyelőre ígéretnek kell tartanunk, a „gyakorlós” úttörőkét pedig nagy ígéretnek. Bári nem egyforma eséllyel indullak — a gyakorlóiskolásokat például hátrányosan befolyásolta egy csúnya szervezési malőr —, a három kisdoboskórus produkciója sem maradt el a formálás igényességében és a dalolás egészséges spontaneitásában az úttörőkétől. Mi sem jellemzi markánsabban a városi bemutató szintjét, mint az, hogy valamennyi kórus arany vagy ezüst minősítést kapott — bronzot egy sem. Jogosan keltett viszont visszatetszést a gyermekek és a szülők körében — a kó- rusvezetök között pedig egyenesen felháborodást —, hogy egy ilyen, országos mércével is magasan értékelhető hangversenynek nem találtak előnyösebb helyszínt az ifjúsági ház borzalmas akusztikájú és szellőztethe- tetlen nagyterménél. Érthetetlen az az ellentmondás, hogy egy városnak ugyan van lehetősége egész sor ragyogó gyermekkórus szervezésére, de arra nincs, hogy hordozható széksorokat vásároljon olcsó pénzen megyeszékhelyünk egyetlen, énekkari találkozókra alkalmas helyiségébe, a Munkácsy gimnázium aulájába. Az állandósult gond megoldására tegnap hivatalos ígéretet kaptunk. L. A. telét a weimari színházakban, amelyeknek ez idő tájt igazgatója volt. Az 1800-as évek elején Goethe a „Wilhelm Meister” c. művével lépett az olvasó- közönség elé, alkotása minden hűvös intellektualiz- musa ellenére mintaképe lett a német romantikus regénynek. 1803-ban készült el, s egy évre rá jelent meg a sokat vitatott, különös dráma: „A természetes leány", amely összefoglaló számvetésnek készült a XIX. század elejének történelmi és társadalmi kérdéseiről. Schiller halála (1805) súlyos csapást jelentett Goethe számára, de egyben bizonyos felszabadulást is . hozott, mivel új korszak kezdődött el életében, a versengés nyomasztó terhe nélkül. 1808-ra készült el a nevezetes „Szonett-koszorú”, majd 1810-ben jelent meg a „Színelmélet” c. műve, amelyben Newton fénytani tételeit igyekezett megcáfolni. 1308. október 2-án Goethe Erfurtban találkozott a győztes francia császárral, Napóleonnal. Bonaparte különös érdeklődésével és a becsület- renddel tüntette ki a „költők fejedelmét”. Goethe 1814-ben ellátogatott a Rajnai—Majna vidékére, ahol a kései szerelem nagy fellángolása várt rá: a költő ugyanis beleszeretett a 30 éves Marianne von Wil- lemer asszonyba, egy frankfurti bankár feleségébe. 1823-ban pedig az öregedő — ekkor 74 éves — költő egy 17 éves leányba (Ulrike von Levetzon) lett szerelmes, akinek a kezét is megkérte, de az kikosarazta. Goethe az 1820-as évek második felétől élete fő művén, a „Faust” c. munkáján dolgozott, amelynek három változatát készítette el. A klasszikus német irodalom nagy alakja 1832. március 22-én délben, életének 84. évében halt meg Wei- marban. Az utókor számára írott végrendeletének gondolatai még ma is megszívlelendők. „Bőséget, áldást bölcsen élvezz; mindig fordulj a józan észhez, hol a létnek élet örül. Élőn őrződ meg igy a voltat, mádban előre él a holnap, s a pillanat megörököl.” Mi történt? S ami történt, lezárható-e egyszer s mindenkorra? Avagy e 'változás egv könyörtelen és visszafordíthatatlan folyamat ki- teljesedése, s még távolról sem érkezett végéhez? Vajon beteljesül-e a kitűnő geológus, Kéz Andor komor, 1931-es jóslata? Úgy vélekedett, hogy Zala-medence feltöltődése után a Kis-Ba- latonra került sor ... De semmi sem tart örökké. A Kis-Balaton hamarosan temetkezni fog, de nyomában az emberi beavatkozás jóvoltából sokkal hamarabb, mintsem gondolnánk, a Keszthelyi-öbölben, a fenéki part előtt meg fog születni az új mocsárvilág az új Kis-Balaton.” A következőkben ezt vesz- szük sorra. Zala és Somogy megyék területét jellegzetes északidéi! ■ tájolású (meridionális) völgyek szabdalják kisebb- nagyobb árkokra, gerincekre. A minden kétséget kizáróan földkéreg-rétegződések (tektonikus mozgások) során kialakult vonalak mentén szélbarázdák keletkeztek; ezek Zala délkeleti é« Somogy északnyugati részének Szekszárdi és zalaegerszegi társakat köszöntöttek ma reggel a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola tanárai és diákjai. A tolnai megyeszékhelyről a Rózsa Ferenc Finommechanikai es Műszeripari Szakközépiskola küldöttsége érkezett, Zalából pedig a Ganz Ábrahám Gépészeti és Közlekedési Szakközépiskola képviselői látogattak Kaposvárra. Negyven diák és tizenkét tanár jött mindkét intézményből a vendéglátókhoz, hogy részt vegyen a gé- pesznapan. Ez az első ilyen rendezvény, ám valószínű, hogy néhány év múlva már hagyományos találkozóként fogják emlegetni. Christ Lászlómé, az iskola igazgatóhelyettese elmondta; — Lehetőségeink most értek meg arra, hogy „kilépjünk a megyéből”, és tartalmas kapcsolatokat építsünk a szomszédvárakkal. Otthont tudunk adni egy- egy ilyen nagyobb rendezvénynek. Levélben kerestük meg nem is oly rég a rokon iskolákat, és igen kedvező fogadtatásra talált kezdeményezésünk. Mindjárt érdemi válaszokat kaptunk, és azután közösen megbeszéltük a programot, A zalai és a tolnai társintézményeken kívül a baranyaiak Is jelentkeztek. Sajnos, a pécsi iskola diákjai és tanárai az idén egyéb kötelezettségeik miatt még nem tudtak eljönni. A szombathelyi gépeszek pedig későn tudták meg, hogy mit tervezünk, ám jelezték: 1983-ban dk is szívesen csatlakoznak hozzánk, együtt a pécsiekkel. A gépésznap a berátko- zást és a vetélkedést szolgálja. A kaposvári iskola díszes vándorser leget ajánlott föl; megalapította a gépész-kupát. Ezt a sokféle versenyben legkiválóbban szereplő iskola tanulói őrzik majd. A következő ilyen rendezvény vendéglátói jövőre a szekszárdiak lesznek, ott találhat új gazdára a kupa. A tegnapi megnyitó ünnepségen Németh Tibor találkozásánál is rendkívül tisztán kivehetők. A Balaton felől tekintve hatalmas gyümölcsgerezdekhez hasonlóan sorakoznak a hátak egymás mögött, északdéli irányban. Nyugatról a Principális völgye után húzódik az impozáns Zalaapá- ti-hát, Zalabértől 75 kilométer hosszan a Dráváig. Ettől jó néhány kilométerre keletre — beomlott, leszakadt löszfalával vakon a Balaton vize fölött merengve — húzódik délnek Be- rénytől a Marcali-hát. Kettejük között találjuk a hatalmas síklápot: a Kis-Ba- latont és a szintén ide tartozó Alsó-Zala-völgyet. A tányérsimaságú vidéket két további, keskeny, az előzőeknél alaésonyabb gerinc szeli több darabra. Az egyik a zalavári, másik a keszthe* lyi. A zalavári északon, Tűrje környékén indul és mesz- sze nyúlik délre, Belső-Somogyba. egészen Inkéig. Ba- latonhídvég'nél azonban a Zala keresztültöri egy keskeny szoroson. A másik . a keszthelyi halomgerinc. A hasonló nevű hegységtől indulva Fenékpusztánal egykét kilométerre megszakad, majd Somogybán folytatódik — bár határai elmosódottak igazgató köszöntötte a vendég iskolák igazgatóit, tanárait és diákjait, ö is elmondta, hogy milyen nagy öröm a baráti vetélkedés. A kaposvári diákok nevében Sülé Károly, az iskola KlSZ-bizottságának titkára szólt az egybegyűltekhez, majd megkezdődött a tanulók bemutatkozó műsora. Ezt a versenybe is beszámító ismerkedést követően kezdődött meg a „harc” több fronton. A szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket, a társadalomtudományi műveltséget és a természettudományokról szerzett tudást fölmérő vetélkedés zajlott egyidőben. Kosárlabda- és futballcsapatok is összemérték erejüket, sőt a tanárok is vetélkedőn vettek részt; a és szintje nnánd alacsonyabb —■, egészen Nemesvidig. A hátak között 3—5 kilométer széles, hatalmas tek- nők húzódnak. A teknők legalacsonyabb — agyag-, homok- és homokkőalapza- tú pontjai a Balaton tengelyében feküsznek. A két kisebb —• keszthelyi és zalavári — halomgerinc között található a Kis-Balaton medencéje. Ez a három lápvölgy legnagyobbika. Hévíztől északra, Egregy község határában kezdődik és 32 kilométer hosszúságban délre nyúlva Somogysimonyinál ér véget. Nagyjából a közepe táján csillog ma némi víztükör, a lápteknő itt éri el legnagyobb, öt kilométeres szélességét. Teljes kiterjedése 41,5 négyzetkilométer. A völgyet itt metszi az úgynevezett Somogy—Zalai határárok. Mint a neve is mutatja, a meder mezsgye a két megye között. Zalára 31, Somogvra 10.5 négyzetkilométer jut a lápból. Mint minden lápvölgyet, ezt is sűrűn szegélyezik települések, kisebb faluk, jelentéktelen puszták, és Keszthely városa. Zalában: Egregy. Keszthely, Alsópá- hok, Sármellék (Égenföld), Somogybán Csákány, Szöke- dencs, Sávoly, Vörs és Fényed Étitől nyugatra, a zab*vári dombok másik oldalán a Zala (ma már rendezett kul- túrtáj képét mutató) alsó folyásának hajdani. nagy kiterjedésű lápjait találtjuk, mintegy 18 kilométer hosszúságban. E lápvölgy Hídvég- nel aeűk torokkal függ osz- sze az etöbtaanL mókás, tréfás versengés sem hiányzott a sorbóL A rendezők gondoltak az érdeklődők seregére is. Minden iskolából negyven diák versenyzett, a többiek szurkoltak nekik, avagy egyéb elfoglaltságot is találhattak, így például szakmai ismeretterjesztő filmeket vetítettek az egyik tereimben, A délutáni eredményhirdetéskor kapta meg minden verseny első három helyezettje az okleveleket. A versenyeken elérhető pontokat összeadták, és a legjobb összteljesítményt nyújtó csapat lett a gépész-kupa őrzője. A gépésznap „befutója” a kaposváriak együttese lett; egy évig őrzik a serleget, amelyre elsőként vésik rá a mostani győztes nevét E lápteknőt is községek füzére kíséri. Zalaapáti, Esz- tergály, Zaläszabar. Nagy- rada, Garabonc, Balalonma- gyaród, Szentgyörgyvár. Za- lavár és Sármellék határaiba esik e 14.5 négyzetkilométer területű teknő. Így alakult ki a táj jellegzetes, régi térképeken négy keskeny, rovarszárnyhoz hasonló képe. A teljességhez tartozik. hogy keleten még egy szűk lápvölgy csatlakozik a Kis- Balatonhoz: a főnyedi. Ez Somogybán van. Fónyed, Sávoly. Szőkedencs. Csákány, Felsőzsitfa és Somogy- sámson között. A mindösz- sze négy négyzetkilométernyi síkláp Fényednél elszűkülő torokkal függ össze a középső lápvölggyel. Az így, együttesen (W) negyzetkilometer területű lápcsoport szerves egészet alkot. A tözegrétegek megszakítás nélkül összefüggenek, anyaguk is azonos. Sőt még a tőzegtelep mélységi viszonyai is hasonlóak. A balatoni medencék keletkezésének idején a tektonikus hatások ereje itt már nem érvényesült úgy, mint keletebbre. Az árkok, süly- lyedékek sekélyebbre „sikerültek”. S a csekélyebb medencék vízi élete jobban kedvezett a tózegkép/.ödós- mek, láposodásnak. Lássuk ennek menetét’ Éneklő ifjúság FELZÁRKÓZÁS T. Molnár Iiszl« CSUPOR TIBOR KIS-BALAT0NI BARANGOLÁS
