Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

Köszöntötték az alapító tagokat Ola/gyár veit itt, és sártenger Búcsú a hadseregtől Virág esz obsitosoknak Régi barátok, egykori ka- tanatársak találkoztak tegnap délelőtt Kaposváron a La- Unca Művelődési Központ­ban. Elértek a sorköteles szolgálat felső korhatárát, s most azért jöttek, hogy ün­nepélyesen búcsút vegyenek, elköszönjenek a hadseregtől. — Józsikám .. . örülök, hogy látlak. . . Szeretettel köszöntelek névnapodon . .. — Én is téged, hiszen te is Jóska vagy . .. A csökölyi Kuminecz Jó­zsef üdvözölte így a kadar­kúti Csikós Józsefet, azután mindketten Tóth Józsefet. Ott volt régi katonatár.suk, Kis Zsebi János is. Emlékek, élmények, beszá­moló a 20—30, vagy annál több ev alatt történtekről, a családiéi!, a gyerekekről. Az­után egymás mellett foglal­tak helyet a színházterem­ben. *Meg egyszer, utoljára, „Erőt, egészséget” — íele- lettel válaszoltak az őket üd­vözlő par ancsnok szavaira. Kocsis Sándor alezredes, a Somogy megyei Hadkiegészí­tési es Területvédelmi Pa­rancsnokság nevében üdvö­zölte Kaposvár és a járás obsitosait, az elnökségben helyet foglaló párt- és álla­mi vezetőket, a rendezők, a kiegészítő és a népfront ne­vében. Harangozó Gyula, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára mondott be­szédet. Emlékeztetett az ün­nepeltek katonai pályafutásá­ra, s többek kozott ezeket mondta; — A magyar történelem talán legviharosabb fél év­századára esik az önök if­júságának, férfivá érésének korszaka. Akik itt vannak, ebben a teremben, mind ki­állták ezt a vihart. Túlzás nélkül elmondhatjuk: a kor legkipróbáltabb nemzedéke ez. Az elmúlt, majd négy évtized alatt többször is ki­tűnőre vizsgázott a munka és a katonai szolgalat terü­letén, tisztességből, áldozat- készségből, a közösség iránti elkötelezettségből... Kívá­nom, hogy valamennyien még sokáig jó erőben, egészségben éljenek, dolgoz­zanak a társadalom javá­ra, személyes es családi bol­dogságukért. Kovács László, > Pornó- munkás Kisszínpad tagja el­mondta Petőfi Sándor ver­sét, A vén zászlótartót. Töb­ben is könnyeztek, vissza­gondolva katonaéletükre, a sok-sok élményre, az aaóta tartó katonabarátságra. Ezután felolvasták a hon­védelmi mimszter diszpa- rancsát, majd Kocsis Sándor alezredes kitüntetéseket nyújtott át. Katonai szolgá­latuk példás teljesítéséért, az ifjúság hazafias, honvédelmi neveléséért 25 év után a Honvédelmi Érdemérmet kaptak: dr. Balassa Tibor, Mayer Géza, Pozsár János és Rajta Mihály. Úttörők harsonái szólaltak meg ezt követően: a város és a járás úttörőinek képvi­selői kedveskedtek az idős embereknek. Az ünnepeltek a Somogy Táncegyüttes gyermekcso­portjának műsora után ne­héz szívvel elköszöntek egy­mástól. „Elbocsájtották őket” a hadseregből, s most már csak az emléke marad meg a régi ka tonaéveknek. 9*. L. Negyedszázada bontott zászlót a KISZ Tavaszi forgásom a kaicsiiiiziea A tavasz a felújítások, a nagytakarítások, az átalakí­tások szezonja. Erről szá­moltak be a kaposvári köl­csönzőboltban is, ahol egy­másnak adják az emberek a kilincset, annyian keresik az ilyenkor szükséges eszközö­ket. Miből válogathatnak? A lakások felújításához legtöb­ben a tapetázógépet, a nagy teljesítményű fúrókat, hen­gereket és a festőkorongo­kat kölcsönzik. A „sláger” most a kárpittisztító gép, melyből egyelőre négy áil rendelkezésre, de egyik sem marad par óránál tovább a boltban. Sokan keresik -a betonkeverő gépet — tavaly óta ez is kölcsönözhető. Az autók felújításához többféle barkácsgépet, csiszolót ad­hatnak. Az enyhe idő be­álltával megnőtt a kereslet a kerti szerszámok iránt: az érdeklődők több rotációs ka­pa, sövény- és fűnyíró kö­zül válogathatnak. A kölcsönzőbolt újdonsá­ga az automata mosógép, va­lamint a gyermek bölcső. Aki tavasszal tartja lakodalmát, az teljes ét- és evóeszköz- keszletet kölcsönözhet, még akkor is. ha a lagzi nyolc- száz személyes! A kölcsönző mar megkezdte a felkészü­lést a nyári szezonra: szá­mos televíziót, filmfelvevőt, vetítőt, nagyítógépet, a ki­rándulóknak pedig sportfő- zőt, campingszéket és -asz­talt készítettek elő. és teljes egészében felújították a sá­torkészletet. A forradalmi ifjúsági na­pok három tavaszi évfordu­lót fog át, melyhez az idén újabb jubileum is járul: hu­szonöt éve bontott zászlót a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Érthető, hogy a fiatalok a szokásosnál nagyobb izga­lommal készültek a rendez­vénysorozatra, valamennyi megmozdulásukat áthatja a mozgalom ünnepe. Több száz fiatal gyűlt össze teg­nap este a kaposvári ifjúsági házban, hogy megemlékez­zenek a Tanácsköztársaság kikáltásénak 63. évforduló­járól: íölelevenítsék. a so­mogyi eseményeket, me­gyénk munkásmozgalmi mártírjainak életútját, a 133 nap vívmányait. Kettős ün­nep vo±t ez, hisz 1967. már­cius 21-én, harmincnyolc év­vel a Tanácsiköztársaság ki­kiáltása után alakult meg a KISZ. Az ünnepség résztvevői között ott láthattuk az ifjú­sági szövetség egykori ala­pító tagjait, akik a mozga­lom születésénél ' bábáskod­tak, s tevékeny szerepel vállaltak a programok meg­valósításában a negyedszá­zad alatt. Az elnökségben helyet foglalt Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Bogó László, akit a KISZ helytállás és a párt politiká­jának megvalósításában vállalt tevékeny részvéte­lünk. ígérjük, hogy méltó folytatói leszünk az ifjúság forradalmi hagyományainak, s mindent elkövetünk azért, hogy az egész magyar ifjú­ság bizalmát él veszhessük. A múltat idéző, s a leg­főbb feladatokat vázoló sza­vaik után Tanai Imire, ame­megalakulásakor választot­tak a megye első KlSZ-tit- karának, valamint az őt e funkcióban követő későbbi titkárok. A Himnusz hangjai után Banka Margit, a megyei KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a vendegeket, majd Sárái Árpád, a megyei KlSZ-bizottság első titkára emlékezett meg a husaonót ev eseményeiről. — Hét hónappal a KISZ zászlóbontása »tan ült össze a szövetség I. országos érte­kezlete. Ekkor már csaknem 20# ezressé nőtt a KISZ-tag- sag tábora, s közülük 410-en vettek részt a tanácskozáson. Az 1957 és 60 közötti idősza­kot a mozgalom újjászerve­zéséért, taglétszámának és munkamódszerének kiala­kításáért folytatott küzde­lem jellemzi. Ám énnél jó­val többet vállal és teljesít a KISZ. A Győr megyei fia­talok kezdeményezésére 1958 nyarán önkéntes ifjúsági építőtábor látott hozzá a Hansag lecsapolasához. Az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban évenként 800 ezer fiatal vállalt tevékeny szerepet, s az eredmény: KISZ-védnökséggel épült a Duna Cement Művek és a Lenin Kohászati Művek. A nagy munkák mellett Sardi Árpád szólt a kultu­rális és sportmozgalmakról, a párt irányító, tanácsadó szerepéről, a legkisebbekkel, az úttörőkkel való kapcso1 latról, majd így fejezte be: — Legfontosabb teendőnk ■ továbbra is a munkában, a ' tamuiasban varié példás gyei pártMaottság titkára üdvözölte a fiatalokat. — A gazdag örökség fel­tárása és hasznosítása segít eligazodni a mában, ée segít megbirkózni a jövő felada­taival is. Sok és bonyolult feladat előtt áll a mai ifjú nemzedék. Ezek ugyan más jellegűek, de semmivel sem könnyebbek, mint az 1957 tavaszán megfogalmazottak. Ugyanolyan eszmei szilárd­ságot, tettrekészséget köve­telnek az ifjúságtól, mint 2S évvel ezelőtt. Ma is szükség van a szocializmus jövőjébe vetett töretlen hitre, sziláid meggyőződésre, cselekvő ha- zafiságra, állhatatosságra, forradalmi lendületre és bá­torságra. Az úttörők virágokkal ked­veskedtek az egykori KISZ- apparátusban dolgozó veze­tőknek, majd harminc olyan régi mozgalmi embernek nyújtottak át emlékplaket­tet, akik 25 éve KlSZ-ta- gok, többségük még ma is tevékeny részt vállal az if­júsági életben. Az ünnepség második ré­szében irodalmi műsor kö­vetkezett Tavasz van, gyö­nyörű tavasz címmel. Az if­júsági házban a tegnapi rendezvénnyel egy kiállítás is megnyílt, mely a megye ifjúsági mozgalmának 23 évét dokumentálja. Izményi Éva SOMOGYI NÉPLAP Muskotályzsálya kontra Szilor C 1 Amikor még önálló somo­gyi mezőgazdasági nagyüzem volt a Dáránypusztai Állami Gazdaság, ilyen jelzőkkel il­lettük újságcikkekben: illa­tos üzem, lepárló a viráger­dő közepén — de e címmel is jelent meg írás: „Gyár a sártengerben”... Merthogy il­lóolajos növények termeszté­sével, illetve lepárlásával foglalkoztak a daránypuszta- iak, s a körülmények a gaz­daság központjában — ahol a növények feldolgozása folyt — sem a látvány, sem a munkavégzés szempontjá­ból nem adtak okot derűre még egy-másfél évtizeddel ezelőtt. Pedig vitték-hordták. in­nen a csodálatos illatú nö­vények olaját alapanyagnak hazai és külföldi gyárakba, s jól megfizették a daránypusztai termék minden dekáját. Termeltek muskotályzsályát, levendu­lát és még ki tudja hányfé­le növényt saját területükön, es termeltettek a környező termelőszövetkezetekkel is. Aztán mérséklődött a keres­let az illő olajok iránt, a berendezéseket más célra igyekeztek hasznosítani... Jó néhány éve már, hogy megszűnt az üzem önállósá­ga: Daránypuszta a Fejér megyei Pélpusztai _ Állami Gazdaság kerületeként sze­repel, s csak közigazgatási­lag tartozik Somogy hoz. A központi iroda folyosóján számos oklevél, emléklap idézi az illóolajos és gyógy­növények termesztésében annak idején elért országos és területi sikereket, no és maga a lepárló üzem a Tab- ról Siófokra vivő út men­tén. a tamási elágazás köze­lében. Nem emlékeztetnek viszont a régi időkre — sze­rencsére — az üzemi álla­potok. a gazdálkodási ered­mények. Erről beszélgettünk dr. Domonkos János kerü­letvezetővel : — Saját területen, illetve a téeszekkel folytatott ter­meltetéssel korábban mint­egy ezer hektáron foglalko­zott illóolajos növényekkel ez az üzem, s itt történt a feldolgozás is. Most ez a te­rület az egyötödére csök­kent és a termelés csak a kerületünkre szorítkozik. Rossz minőségűek, erodáltak errefelé a talajok, emiatt voltak előnyösek a száraz­ságtűrő, a mostoha talaj­adottságokon is termelhető illóolajos növények, az utób­bi években azonban ezekre igencsak visszaesett az igény. Hogy kétszáz hektáron mégis foglalkozunk velük, ennek főként az az oka, hogy jelentős taiajvédő szerepet töltenek be az eróziós pusz­títások ellen... •­Az itt termelt, illetve fel­dolgozott levendulát több­nyire külföldi, kisebb rész­ben hazai kozmetikai ipar kapja alapanyagként; az angeiikát a likőriparnak szállítják; a lestyánt kizáró­lag exportra termesztik, s a partnerek a Maggi ételíze­sítő fontos adalékanyaga­ként hasznosítják; a kaprot külföldi konzervipar vásá­rolja, s ugyancsak az or­szághatárokon túl alkalmaz­zák — mint illatfixáló anyagot — a muskotályzsá­lyát is. Komlójuk ugyan van még mintegy tíz hektár­nyi, de idővel ennek a nö­vénynek a termesztését is megszüntetik. A daránypusztai kerület múlt évi 35 millió forintos termelési értékének körül­belül tíz százaléka szárma­zik a hagyományos illóola­jos növények termesztésé­ből, illetve elsődleges feldol­gozásából, a lepárlásból, a mintegy egymilliós nyeresé­gen belül azonban ennek a tevékenységnek az aránya még ezt a tíz százalékot sem éri el. Akkor hát mi­ből tevődik össze a jelentős termelési érték, a figyelem­re méltó nyereség? — Főként az alaptevé­kenységen kívüli feldolgozó — vegyipari jellegű — mun­kák eredményéből, s ezek­hez nagyrészt az illóolajéi- növények feldolgozásához rendelkezésre álló berende­zéseket. felszereléseket vesz- szük igénybe. Ilyen, ezek­ben a napokban is zajló munka például az acélon regenerálása a Chinoin ré­szére. Megkapjuk a nyers­anyagot, ezt desztilláljuk, s így juttatjuk vissza a gyár­nak. Ez a tevékenység ön­magában körülbelül tízmil­liós termelési értéket képvi­sel. egész éven át tart, csak nyáron állunk le egy hó­napra, a műszaki karban­tartás idejére ... A múlt év decemberében kezdték gyártani az építő­iparban használatos víztaszító anyagot, v a Szilor C 1-et. Termékü­ket az építőanyaggyárak is igénylik — importból szár­mazó alapanyagot használ­nak fel az előállítás során —, partnereik között van például a baranyai és a Bé­kés megyei Tégla- és Cse- répipari Vállalat. Ebből az anyagból évi százhúsz ton­nát adnak a daránypusztai- ak, s- mint arról a Pélpusz­tai Állami Gazdaság igazga­tójától, Roszkopf Istvántól hallottunk; tervezik, hogy saját kivitelezésben is alkal­mazzák ezt a terméket kü­lönböző épületeken, később pedig szolgáltatásszerűen teljesítenének ilyen jellegű megbízásokat a megrendelők részére... Darány pusztán tehát a nagy volumenű illóolaj-le­párlást „kiváltotta” az ace- ton regenerálása; kozmetikai alapanyagok helyett egyre több Szilor C 1 kerül ki a kerületből. A termelés- és termékszerkezet-váltás — a múlt évi nyereségből követ­keztetve — nem volt elhi­bázott lépés ott, ahol a lan­kákon azért még zöldellnek s nyaranta hódító illattal árasztják el a vidéket az il­lóolajos növények. Hernesz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom