Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
Lehetőségek és korlátok A* energiatakarékosság összefüggései Százötvenezer virágpalánta Szezon előtti felújítások Az elmúlt hetekben több bírálat erte a megye egyes gazdaságait amiatt. hogy nem élnek kellően a2 energiafelhasználás ésszerűsítéséhez nyújtott lehetőségekkel. Kevesen pályázták meg az elnyerhető 30 százalékos állami támogatást, s alig többen vették igénybe az e célra szánté korlátlanul rendelkezésre álló bankhitelt. A gondok fő oka az, hogy a somogyi üzemek rangsor rolni kénytelenek beruházási elképzeléseiket. Jelentős energiát azok az országos hírű nagyüzemek takarítottak meg, amelyekben volt erő beruházásokra. Egy. az olajat kukoricaszárral pótló szárító például legalább 15 millióba kerül, nem is beszélve a szár begyűjtésének és szállításának (költségeiről. Somogybán talán egykét üzem gondolhat hasonló beruházásra. A takarékos- Ságnak tehát ára van, amit a tsz-ek jó része képtelen megfizetni. Igaz. varrnak kevésbé pénzigényes, energiamegtakarítást hozó fejlesztési lehetőségek is, amelyekkel kapcsolatban joggal remeitek élénkebb érdeklődést az irányító szervek. Az sem vitatható, hogy helyenként a kezdeményezőkészség hiánya, a túlzott óvatosság, a tartalékokat lekicsinylő szemléletnek is részé van a tartózkodásban. Varrnak azonban más okok is. Az üzemi szakemberek nagyon bonyolultnak tartják az energiafelhasználás ész- szerűsitésével kapcsolatos pályázatok rendszerét; a számítások és műszaki becslések sorát Többen ezért nem mernek belevágni. Igaz, a pályázatok elkészítésére díjtalan szolgáltatás is van... A tapasztalatok mégis azt mutatták, hogy az energiafölhasználást ész- szerűsítő beruházások gondjai nem érnek véget a pályázat benyújtásával. Az új lehetőségekről szóló rendelet egy éve jelent meg; az első hónapokban még nem volt összhang az elképzeléseket elbíráló fejlesztési bank, az energiaíelügyelet és a Nemzeti Bank 'között. Az elnyert támogatási ősz- szegek csak lassan jutottak el a címzettekhez, s ez fejfájást okozott ott, ahol a gazdaság nem tudta előlegezni a hiányzó pénzt. Időközben összecsiszolódtak a fogaskerekek, az energiaracionalizálási pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés azonban még mindig nehézkes. Néhány üzemi vezető azt kérdezi: érdemes-e vállalni, a tortúrát azért a pár százezer forintért? Van olyan gazdaság, amelyik a pályázattól függetlenül; támogatás nélkül ésszerűsítette energiafölhasználását, de több olyan üzem is, amelyik meg sem próbált lépni ebben az ügyben. Ugyancsak üzemi szakemberek kérdik;,egyáltalán milyenek az üzemek pályázati eselyei? A mezőgazdasági és ipari üzemek energiamegtakarítási terveit azonos mérce alapján értékelik, márpedig adottságaik és lehetőségeik eltérőek. Ami egy tsz- ben tetemes megtakarításnak számít, az jelentéktelen egy nagy ipari üzem gazdálkodásában. Az utóbbiakban bármilyen energiamegtakarítási ésszerűsítés látványosabb eredményt ígér, mint amit egy gazdaság elérhet. A beruházási összeg Nyughatatlan nyugalomban Ha Hohenlohe herceg nem ▼eszi meg a somogyszobi erdőt. akkor Wittlinger Béé talán sohasem látja meg a somogyi dombokat. De Hohenlohe hercegnek volt pénze, s így Wittlinger Ede Ja- vorinabol a szüleivel együtt Somogyszobra jött— — Jávor ima a .határon van, épp Lengyelország és Csehszlovákia között, ott születtem 1909-ben. Édesapám erdész volt a Hoheoüohe- uradalambam, s amikor az Somogybán is terjeszkedett, édesapámat küldte e vidékre. Tizenhatezer holdat bíztak .rá, s ebből tízezer nőit az erdő. Mindez ' lói 2-ben történt. Wittlinger Ede a felsőipar iskolát mar Szegeden végezte: a vasútra készült műszaki szakembernek. — Ellentétben az apámmal, én sohasem kívánkoztam az erdőbe, mégis erdős, lettem. Harmincban nem találtam munkát a vasútnál, hát hazajöttem: könyvelő lettem az erdészetnél, majd számviteli vezető. Aztán megjárta, a világháborút. Nem sokkal azután, hogy hazatért a hadifogságból, ismét az erdőt járta, S ott maradt — egészen nyugdíjba vonulásáig... Wittlinger Ede hetvenhá- rom evet csak a hófehér haja jelzi. A tanácselnöktől hallottam: még ma is fiatalosan dolgozik, ha kérik rá. Márpedig kérik. A faluban mindenki jól ismeri mint a honvédelmi klub titkárát. S nemcsak ismerik, hanem el is ismerik a munkáját: 1957- ben lett az MHS (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) somogyszobi műszaki körének a vezetője. A körből előbb tartalékos-, majd honvédelmi klub lett, és mindegyiknek Wittiinger Ede volt a vezetője. Tettvágy hajtotta. Négy évvel ezelőtt, hatvan kilenc éves korába* elvállalta az általános isétola honvédelmi szakkörének irányítását is. Hihetetlen szeretettel beszél Ede bácsi a társadalmi megbízatásairól: arról, hogy a gyerekek mennyire jól éráik magukat a foglalkozásokon; hogy a felnőtték sokszor voltak a járás legjobbjai a különböző honvédelmi versenyeken, és most is ott vannak a legjobb három között — Nem szégyen a visszaesés sem; régebben sokkal aktívabb klubtagjaink voltak. Sok minden megváltozott azonban az utóbbi években. Nagyatád ipart kapott, Somogysz»b pedig alig kínál munkát, így a legtöbben bejárnak a városba, s ez a község Nagyatád „aivo-vá- rosresze” lett. Wittlinger Ede nem szívesen beszél saját életéről, pedig volna navel büszkélkednie. Tevékenységének elismeréseként megkapta az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés arany fokozatát es főtitkári dicséretben részesült, átvette a Honvédelmi Érdemérem valamennyi fokozatát, kiváló dolgozója az erdészetnek, és a Hazafias Népfronttól is kapott elismerést. Nemiég a honvédelmi klub tevékenységet tűzte napirendjére a községi tanács, s elismerően szóltak Wittlim- gér Ede munkájáról. A dicsérő szavak mögött azonban ott, volt a sajnálkozás is, mert Ede bácsi elköszön. — Elköltözöm a lányo- mékhoz — mondja. — Ott a kisunoka; meg építkezni is akarnak, szükségük van a segítségre. — Az MHSZ-munka? — Amíg bírom, csinálom... H. i. es az elerhető megtakaritas arányát kifejező „H mutatók” eleve kedvezőbbek az iparban, a támogatási keret pedig véges. Tény viszont, hogy a nedveskukorica-táro- lóra tavaly benyújtott öt pályázatot kivétel nélkül elfogadták. Amelyik gazdaság tehát idejében belevágott, az el is nyerte a támogatást. ' A tartózkodás okai között említhetjük a helyenként tapasztalható tájékozatlanságot. Az egyik nagy gazdaság vezetője pedig például azért halogatta a döntést, mert nem tudott arról, hogy a nedveskukorica-tároló- hoz az energiaracionalizálási támogatás mellett ágazati támogatást is , kaphatnak. Végül is minden gazdaság maga dönt. A megye határain kívül azonban azt láthatjuk: ha mi nem élünk a lehetőséggel, megteszik mások. Szerencsére a somogyi üzemeknek mintegy harmada már fölismerte a lehetőséget. A babocsai tsz két szárítóját akarja átállítani gáztüzelésre. Hasonló energiaváltást tervez a zamárdi, a hetesi, a balatonszárszói és a fonyódi tsz. A kutasi ÁG- ban 500 vagonos nedvesku- korica-tároló épül, s hasonlót tervez a homokszent- gvörgyi és a balatonkiliti szövetkezet is. Az osztopáni tsz új gépműhelyének diagnosztikai fölszereltségével és a szociális épületek gázfűtésre való átállításával takarít meg energiát. Figyelemre méltó az a karádi elképzelést is, hogy a szociális épületek fűtését éjszakai áramú hőkandallóval oldják meg. Itt a beruházási költség a megtakarításhoz képest igen csekély. A karádi - ak rugalmassága és vállal- kozókedve több gazdaság számára is példa lehet. A karádi, a barcsi, a balatonszentgyörgyi, a kaposmérői és a homokszentgyörgyi Őszekben, a böhönyei állami gazdaságban már megkezdődött — van, ahol már be is fejeződött — a nedvesku- koriea-tárolók építése. Bíró Pereme A nyárra készül a SZOT szolgáltató üzeme . sa, füvesítése, fásítása Is a karbantartók feladata. S parkot építenek a Medosz- üdülőben, melegágyat alakítanak ki: az üdülő személyzete — társadalmi munkában — ugyanis itt termeszti azt a zöldséget, amit majd az üdülő konyhájában fölhasználnak. A szolgáltató egység idei tervében nyolcmillió-ötszázezer forint termelési érték szerepel. Ebből csupán a kárpitosrószleg egymillió- egyszázezer forintnak megfelelő munkát végez. Á felújítások során egy év alatt húszezer méter kárpitszövetet használnak, föl, függönyt harmincezer méternyi anyagból varrnak. Az így felújított bútorok jóval olcsóbbak. mintha újonnan vásárolnák őket, s a munka minősége is szakavatott kezekre vall. S. készül itt falvédő is szövetből, műbőrből, több ezer méternyi évente. A hűtőgépszerelők kétszáz gépet készítenek föl a szezonra, ezenkívül ötven. ezerliteres hütő karbantartását végzik. A. A. Szeles körű a tevékenysége a balatonföldvári SZOT szolgáltató üzemegységének: Baiatonszabaditól Fonyódig valamennyi szakszervezeti üdülő kárpitos felújítási munkáját ók végzik, s ezenkívül gépkocsikat, kerti szerszámokat, traktorokat javítanak. A zavartalan szállítás érdekében üzembiztos gépkocsiparkról gondoskodnak; tévét, rádiót, hűtő- és presz- szógépeket újítanak föl, s már megkezdték ezek üzembe helyezését. Másik feladatuk á parképítés és -karbantartás: az .üdülők környezetének felújítása, a füvesítés, a fásítás, a virágültetés. Ök teszik rendbe a gyermekjátszótereket, az üdülőkbe pingpong asztalt készítenek. A kertészetben évente száz- ötvenezer virágpalántát termesztenek; ezeket nemcsak az üdülők szépítésére használják föl, hanem a balatonföldvári tanáccsal kötött szerződés értelmében a község parkjaiba is szállítanak. A szobanövényeket — a íi- lodendront, a fikusast — a tek is, a szállítási csoport pedig megkezdte a gyöngykavics és a belonjárdalapok szállítását. A zamárdi gyér kertészetben teleltetik, s belső díszítésre vágott virágot is termesztenek. A parképítő részleg idei munkája az üdülők területén levő balesetveszélyes fák kivágásával kezdődött. Helyettük természetesen ültefmeküdülőnél teljes felújítási munkába kezdtek — ezt az intézet nyitásáig elvégzik. A SZOT balatoni igazgatósága kulturális központtá alakítja Balatonlellén a volt Tóparti üdülőt és környékét. A két holdnyi park felújítasz idegenforgalomról Fonyódon Gyors ügyintézést, színvonalas kiszolgálást A balatoni idegenforgalommal foglalkozó somogyi és zalai szakemberek részére úgynevezett komplex továbbképző tanfolyamot rendezett a Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztályai Az ötnapos tanfolyam március 15-én kezdődött Fonyódon a továbbképzési intézetben „Az idegenforgalom fejlődésének tendenciája Magyarországon” című előadással. melyet Lengyel Márton. az Országos Idegenforgalmi Hivatal főosztályvezető-helyettese tartott. A következő napokban is számos fontos témáról hallottak előadást, illetve vitatkoztak a résztvevők. Szerdán például az idegenforgalom irányításának új rendszerét ismertette az OIH szakembere, majd az ehhez kapcsolódó megyei tapasztalatokról Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi , osztályvezetője tartott tájékoztatásit. Az elhangzottakról és általában a tanfolyam céljáról beszélgettünk vele. — Mint ismeretes, 1979 óta az új irányítási rendszer a magyar idegenforgalmat az addiginál korszerűbb útra „terelte”. Az új módszereket 1982-ben s a következő években is tökéletesíteni keli. Tapasztalataink szerint ehhez a többi között arra is szükség van, hogy az idegenforgalomban dolgozó szakemberek jobban megismerjek egymm tevékenységét. munkastílusát, s kedvezően hassanak egymásra. Ezen a tanfolyamon erre is lehetőség volt. Az előadások fontos témákról szóltak, a viták színvonala, izzó légköre is ezt bizonyítja, no meg azt is, hogy bizonyos kérdéseket szélesebb körben <is érdemes megvitatni, tisztázni. Az előadásokat központi szakemberek, az előadandó téma legjobb ismerői tartották, s ezekhez kapesolód- lak a megyei korrefeiátu- mok. A balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terT vének jóváhagyásáról szóló kormányhatározat építés- rendészeti feladatairól, a végrehajtás tapasztalatairól például az ÉVM képviselője tartott előadást, melyhez a megyei építési osztály szakembere fűzött megjegyzéseket. Szó esett természetesen a vízminőség védelméről, a Balaton környéki földhasznosításról, és a környezetvédelemről is. A tanfolyam záró akkordja egy úgynevezett keretasztal - beszél get és, amelyen részben az elhangzott, részben a még nem tárgyalt, de a jelenlévőket érdeklő témákról esett szó. — A tanfolyam egyik témája volt az idegenforgalom új irányítási rendszere s az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. — Nyilvánvaló, hogy az irányítási rendszer *Kkor jp, ha optimális szinten képes működtetni a magyar idegenforgalmat. Minden, ami ezzel kapcsolatos —a vízvédelemtől az utazási irodák programajánlatain át a turista közérzetéig —, összefügg az irányítási rendszerrel. Ezért lényeges, hegyennek tapasztalatairól beszéljünk, vitatkozzunk. Elmondhatjuk ugyanis, hogy az 1973-ban „letisztult” s . az adottságainkhoz megfelelően alkalmazott rendszer vizsgázott az utóbbi években, s kedvező reszeredményekhez vezetett. A vizsga még napjainkban is tank A megyékben változatlanul az állami szerv, a tanács felelős e területért, mely nálunk különösen fontos, hiszen a Balaton kiemelt üdülőkörzet. Egyrészt tehát egy általános, a tanácstörvényben meghatározott felelősségről van szó, másrészt a kiemelt üdülőterülettel kapcsolatos sajátos alkotómunkáról, feladatokról, amelyek megvalósításának lehetőségevei, körülményeivel a Minisztertanács, illetve más központi szervek is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak. Mivel a Belkereskedelmi Minisztérium az idegenforgalom ágazati gazdája, a megyékben a tanácsok kereskedelmi osztályai az ágazati gazdák, s koordináló szerepet tettének a*. — Milyen feladatok, elképzelések megvalósításán dolgoznak az idén? — Szeretnénk 1982-ben is előbbre jutni néhány lépésnyit. Mint ismeretes, 1979- foen elkészült a megye első hosszú távú idegenforgalmi terve; tavaly először sikerült a három balatoni megye képviselőit cdy asztalhoz ültetnüÜk a srézonkezdés- kor; az idén pedig először szerveztünk komplex tanfolyamat ugyancsak az együttműködés jegyében ... A fejlődés további állomásait is szeretnénk elérni. A balatoni vendégforgalmat lehetetlen előre megbecsülni, hiszen az sok tényezőtől függ. Jóslásokba nem bocsátkozhatunk, de egyet tehetünk, s ezt muszáj is tennünk; alaposan felkészülünk a szezonra. Amit 1981-ben elértünk. az az idén már nem eleg. többet szerelnénk. Mindenekelőtt a szervezettség fejlesztésére törekszünk. Az idén a kempinghálózat 2000 hellyel bővül rekonstrukció révén. Ösztönözzük az új működési formákat — például a magánerőből nyitva tartó panziók, a magánkereskedők, a társulások tevékenységét — s közben azzal is törődünk, hogy a márkiépült hálózat tovább fejlőd- jék. Az a célíink, hogy itt á turista a tavalyinál na- gvobb kényelmet . találjon, gyors ügyintézést, kiszolgálást tapasztaljon, s hogy á nemzetközi hírű idegenforgalmi terület minőségben is közeledjék a nemzetközi színvonalhoz. Sz. A.
