Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
Heuréka és nosztalgia ANNA ENNE Fi lm jegyzet csoíódó müvek Kjisorolása- kor. Császár Mariann a költő nagyepikai alkotásait tanulmányozta. — Most a verseny után már föl lehet mérni; milyen ismeretei vannak általában a gimnazistáknak Aranyról? — Nagyon kevés és nagyon felszínes. Mindössze három-négy órán foglalkoztunk a költővel, ezért hatott számunkra sok minden az űjdoaisag erejével. Rájöttem például, milyen sok életrajzi vonatkozása van a Toldinak. Minden Bort, minden „betűt” figyelmesen kellett elolvasni, hogy később ne jöjjünk zavarba a versek fölismerésekor, ahol még egy kötőszó is számít. — Hogyan tudták beosztani az időt a tanulás mellett? — , Nehezen. Az órákra mindennap készülni kellett, matematika- vagy fizikaórán nem hozakodhatunk elő az országos Aranyversennyel. Ilyen jó eredményre senki sem számított. Úgy indítottak útnak bennünket, hogy csak utolsók'ne legyünk. Végül sikerült, bár a győzelem csak a döntő kérdésnél dőlt el. Előtte ( holtversenyben voltunk a kaposvári. Táncsics gimnázium csapatával. Remetei Beáta amolyan úniverzális ember: foglalkozott énekkel, sporttal, jelenleg versenyszerűen sakkozik, németből fordítási versenyre készül, s magyar—történelemből akar fölvételizni. — A kisepika témaköre volt az enyém, erről az iskolából semmit nem tanultunk. Igazi „csemege” volt az Arany és Petőfi barátságát bizonyító levelek olvasása, erről a kapcsolatról csak felületesen hallottunk. Eéltünk, hogy az Arany nevét viselő iskolák előnyben lesznek, de a házigazda fővárosi gimnázium csapata például csak a középmezőnyben végzett. Bár nagyon örültünk az első helyezésnek, ám csalódás is ért bennünket: a jutalom könyvek, lemezek mellett nem kaptunk egy oklevelet, vagy emléklapot sem, ami bizonyította volna a szereplésünket. . Ha oklevél nem mutatja is a dicsőséget, »melyet a lányok iskolájuknak szereztek, a ludas az övék marad. Izmcnyi Éva Kaposvári gimnazisták sikere megyei pedagógiai intézet a kísérlet indításával egyidő- ben hozzálátott külön a tanítók és külön a tanárok átképzéséhez. Lerakták az új matematikatanítás módszertani alapjait. Ahogy Horváth Lajos mondta: i — Számítottunk arra, hogy a gyakorlatba - nehezen ültethető át. Épp ezért a mindennapok munkájában még vannak fogyatékosságok. Hol tart jelenleg az új matematikatanítás? Kozép- űton, mivel az eredmények közepesek. Ez a minősítés korántsem ’ olyan gyenge, hogy alátámaszthatók lennének veJe azok a vélemények, amelyek „előre megjósolták”, hogy nem vagy nehezen fog menni... Ám az mindenképpen megállapítható, hogy a pedagógusok matematikai műveltsége sokat javult. Azok a pedagógusok, akik alkotó módon fogaáták be az új tantervet, az átlagosnál jobb eredményt értek el; az ő tanulóik megszerették a matematikát. A nevelők zöme. elfogadva az újat és sokat Minden versenyt az esélyek latolgatása előz meg. Így indult útnak Kaposvárról az' a három gimnazista .lány, aki az Arany János :i'odaírni versenyre készült. Reményük kevés volt, izgalom annál több. Az Arany János nevét viselő gimnáziumok, illetve Unesco-közép- iskoiak — köztük a kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium — tanulói jelentkeztek a lelhívásra. összesén 18- an. Hazafelé már a vona(kerekek kattogása is vidámabb volt. A kis csapat a győzelmet hozta magával. A gimnáziumi . évek legnehezebb időszakában — az érettségi es az egyetemi felvételi előtt — vállalkoztak a versenyre. Nagy Nóra, a szegedi József Atti la Tudomónyegyeiemre jelentkezett magyar— orosz szakra. — Mindhármán önállóan készültünk, Csupán a témakörökét osztottuk föl egymás között, s az már a lelkiismeretre volt bízva, hogy mit sajátítunk el. Egy hónapunk volt a könyvtárban föllelhető, • Arany munkásságával kapcsolatos anyagok átnézésére. Én a lírával foglalkoztam; sok, számomra új dolgot fedeztem- föl. Arany nagykőrösi . korszakáról pete dául szinte nem is tanultunk, pedig nagyszerű versek születtek akkor. Természetesen nem elég' az életművet ismerni, rengeteg tanulmányt, értékelést is olvastunk; a legnagyobb segítséget Nemeth G. Béla verselemzései nyújtottak. Ezek nemcsak érthetőek, hanem olvasmányosak is. Nem csuda, hogy az etoő napokban megijedtek a lányok, látva a témájukhoz kapcsolódó hatalmas irodaimat. Az öínálló, minden irányítás nélküli fölkészülés egyébként is sok veszélyt rejt magában, hiszen nem könnyű kiválogatni a valóban szükséges ismereteket. A versenyen pedig alapos tudást kívántak az idézetek fölismerésénél, a verssorok kiegészítésénél, folytatásánál, az adott témahoz kapAr erdőberényl fafaragónak, I.avofha Gézának ati. idén nyílik első kiállítása a Fővárosi Művelődési Házban. Lavolha falusi tanító volt, s huszonhét év után egészségi állapota ■*>*** ** kellett hagynia a tanítást; azóta fafaragással foglalkozik a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági RorUnmbinát dolgozójaként. Hat év alatt ”a tanítóból lett művésznek Hász szobrát Vásárolta meg a sát »-.pataki múzeum (MTl-foló — Horváth ßva Je Its.)' Megkedvelték a matekot a gyerekek Archimedes éppen a fürdőkádban ült, amikor rájött „a törvényre”, és így kiáltott föl: „Heuréka!" (Megtaláltam!) Az iskolapadban ülő gyerekek az „új matek” tanulása közben hasonló örömöket élhetnek át, mivel problémamegoldó gondolkodásra készteti őket a pedagógus, illetve a tananyag. Tíz éve. az ' 1971—72-es tanévben hat somogyi általános iskolában vezették be a kísérleti matematikatanítást. Néhány évvel ezelőtt a kezdeti lépésekről beszélgettünk Hajdú Tiborral, a tanítóképző tanszékvezetőjével és Horváth Lajos főiskolai adjunktussal. Most már a tapasztalatokat is összegezhetjük. Ezt tette egyébként Merő László, a főiskola nyugdíjas igazgatója is, amikor az iskolai szemlében közzétett^ e kísérletről alkotott véleményét. Ogy látszik a szülők kevésbé elégedettek az eredményekkel es sokan féltik a tanulókat is a megterheléstől. A szülő mérgében fölad egy szorzási feladatot — hogy alátámassza • véleményét —, s a gyerek, lám, eltéveszti .......Pedig ha álmomb ól ébresztettek föl, akkor is fújtam az egyszeregyet...” Természetesnek kell tartanunk — de nem elfogadhatónak — ezt a magatartást, hiszen a szülő nosztalgiával gondol a régi iskolára, s az akkori követelmények szerint kéri számon a gyerektől a matekot. Nemcsak a szülői házban forául elő ilyen, olykor az iskolában is — s ez is a tapasztalatok tárába tartozik. A téve érte, nehezebben jérik be” — sokan még. küszködnek. magukban régi .szemléletük átalakításáért, és az új tananyag teljesebb birtokbavételéért. Néhány- iskolában még együtt él a megtagadott és az új. Súlyosabb hátrányt jelent ■ pedig a gyerekeknek, ha a mai követelményekhez nehezebben igazodó tanító lassacskán halad a négy éve kijelölt úton. Sokan megkérdezték: a gyerekek hány százaléka képes az új matematika befogadására? — Egyértelmű választ kaptunk: — Minden iskolaérett gyermek megfelelhet a megváltozott követelményeknek. A pedagógu-' som múlik, áll vagy bukik, hogy valóban értik-e a matekot az iskolapadban ülők. — Faltörő kosnak neveztük néhány évvel ezelőtt az oktatásban a matematikai kísérletet; ez azt' jelentette. hogy a tantárgyak közül elsőként állta ki a próbát az új matematikai koncepció, a tanterv. Azóta követte néhány újább tantárgy. Azaz: a pedagógusok nagyobb részének önmaga megújitásáfa is kellett vállalkoznia. — Hogvan segítette elő a matematika az alkotó személyiség kibontakozását? Hajdú Tibor: — Az új matematikai taníervnek legnagyobb értéke, hogy a gyerekek alkotó személyiségét ’feji esz fi. Hogvne lenne hatványozottan így a nevelőknél ! Mind nagyobb szerepe van a tanításban az alkotásnak; a gyerekeket már feladatok alkotására készteti, és a pedagógus is csak ily módon készülhet föl órájára. Az „új matematika” bevezetésének eredményei nem azon mérhetőek, hogy melyik tanévben kezdődött. Évtizedekre van szükség a teljes kibontakozásához. — Mit kell érte még tenni? Horváth Lajos: — A matematikai ismeretek további gyarapítása mellett fontossá vált a módszerek fejlesztése. Vannak olyan jelek is. hogy — épp a kiváló • pedagógusokban — megelégedettség lett úrrá. Ez sematizálja a' módszertani kultúrát. Sokan elkezdték mechanikusan másolni az eredményes módszereket. Ez sem járható út, mert minden tanítónak a saját tanulóira kell „szabnia” a feladatokat a módszereket. A kritika nélkül átvett módszerek nem növelik a hatékonyságot Újabb tíz evet „jósolnak” a szakemberek az új matematikatanítás eddiginél zökv- kenőmentesebbé tételére. S addigra már a szülök sém a régi szemüvegen nézik gyerekeik malekfüzetét, hiszen akkorra már ők is ezt tanulták ... H. B. amikor hirtelen megpillant az elegáns. vendéglőben egy francia családot Pillantása, fixálódik az idegen házaspár lányán; szinte hipnózisba jut. A néző egyelőre nem érti. miért válik Anna le- rázhatat.lan bogánccsá: szívós kitartással veszi üldözőbe a családot, mely a „kötelező” programot teljesíti, amikor Halászbástyáról pillant a túlsó parti városrészre. f u tóv ersen y szer ű gyorsasággal tekinti meg a Nemzeti Galéria kincseit stb. Anna még a gőzfürdőbe is utánamegy a francia nőnek es láni-ának. .. Ez már több, mint kellemetlen nekünk, nézőknek is. Ferde hajlamot sejtenénk, ha egyszeresük ki nem derülne: Anna a lányát fedezte föl abban a barna hajú. kedves teremtésben... Ötvenhat zűrzavarában vesztette el Becsben mint csecsemőt. Mészáros Márta és Hernádi Gyula megalkotta a forgatókönyvvel a „magamegfagyott gyermekét”. Halott film ez: egyetlen kockájának sincs hitele, s a „városnéző sétáik” Budapesten és Párizsban is olyanok, mint egy rosszul sikerült reklámfilm-i képsorai, amelyeket nem kedvező évszakban vettek celluloidszalagra. Kitaláltak egy meghatni igyekvő történetet, s mivel a film magyar—francia, koprodukcióban készült, hőseink úgy ingáznak Budapest és Párizs között, mint a Kaposméíőtoől Kaposvárra naponta bebu- szozó gyári munkásnők. Anna egy textiltervező intézet főnöke, de legalábbis diMegismerték Arany Dánost A „magyarok’’: Mario Jose Nat és Jan Nowicki rektrisze. Élettársa meg — micsoda véletlen! — egy óriási fém gyár vezető mérnöke. Ezek úgy „futnak ösz- sae” valamelyik párizsi mellékutcában, mintha, mondjuk, a patcai főutcán találkoznának, s lévén egyutcás falu, el sem kerülhetnék egymást. Sőt... Anna azt kéri a belügyi tisztviselőtől, hogy neki rttég valutát se biztosítsanak! Miből él ez a nő Párizsban!? Csak egy foglalkozást tudnék említeni, de azokban az utcákban minden „piacénak" gazdája van, s fiatalabb is, mint Anna, akit — mivel magyar — • „természetesen” Marie- José Nat alakít, míg a francia nőt (ugyancsak „kézenfekvő”) Torday Teri játssza, aki annyira francia, ameny-. nyire hottentotta. A magyar entellektüelt, a mindenkori „nehéz embert” a magyar filmek ügyeletes értelmiségije Jan Nowicki adja ... De eladni a nézönlk nein tudja, miután ebbem a szerepkörben összes aduját kijátszotta már. Tehát: Anna „csak úgy”, megérzésre fölismeri huszonkét éve nem látott lányát. A francia nő menti, ami menthető: azonnal hazautazik a családjával Igenám, csakhogy Anna hipp-hopp, már nyomja is a bimm-bamm esengftt a párizsi lakán attakján. S hogy a helyzet ne Tegyem ilyen egyszerű, a lény akkor már . veseátültetésre vár valamely környékbeli h<«pitá)yban. Anna természetesen azonnal jelentkezik donornak, s megmenti a lánya életét. Szó, mm some megható.,. Volna! Ha egyetlen pillanatig is irtto*. rülne Mészáros Martának elhitetnie velünk ezt a „vacT” sztorit, amelybe« — ide nekem Freudot is! — később* kapcsolatából származó fia (Gálffy László) és a lánya egymásba szeretnék... Mi kell még? Mondjuk 56-ből egy haláltusát vívó férj Becsben, kevéske szex, mert Marie-José Nat már nem ugyanaz, aki volt, mondjuk A francia nő és a szerelem forgatásának idején. Kellí?) egy Hernádi Gyula közgazdász! vélelmeit szajkózó, reformer mérnökember, egy vaj puha francia ügyvéd, akit Lohimzky Loránd alakít. Andor Tamás is kell, mint operatőr, és mehet a fártkocsi! Csak egy dologra kell vigyázni: minden belső felvétel lu xuskórn vezetőén játszódjon, különben elvesz az illúziónk, hogy „így élünk, éldegélünk mink itten, Pannóniában". T/Cskó Láswhs In tér balett 82 Életünk — a művészet tükrében A szocialista országokban egyre több művészeti találkozót, fesztivált rendeznek. E fórumok közül különösen azok emelkednek ki, amelyek a legújabb művészeti eredmények bemutatását szolgálják, mivel e művek bemutatásával és megvitatásával rajzolódhatnak ki a szocialista művészet fejlődésének körvonalai. A táncművészet — ezen belül a balett — napjaink dinamikusan fejlődő művészeti ága. Sokoldalúan, érzékenyen, minden nemzet számára közérthetően reflektál a jelenkor gondolatéi; érzeleímvilágára. Tükrözi az emberiség — és konkrétan az adott ország társadalmának — eszményeit, az egyéni és közösségi élet reményeit, gondjait, problémáit — ily módon a művészet tükrében bepillanthatunk egymás életébe, jobban megismerhetjük azt. A magyal- és a szocialista országok balettművészeté- nek jelentős eseménye a kortárs-balettanűvészeti találkozó — közismert nevén Interbalett —, amelyet 1979 után ezúttal' másodízben rendeznek meg Budapesten. Az Interbalett '82 célja az, hogy elősegítse a táncművészetben jelentkező modern művészeti tendenciák megismer tetéjsét, hogy a legfrissebb eredményekből adjon ízelítőt, az egyes országok nemzeti koreográfusainak olyan műveiből, amelyek közvetlenebbül szóinak a ma emberéhez. Célja az is. hogy tágítsa az alkotó «* előadóművészek szemléletet, adjon ösztönzést további humanista szellemű, mához azok) művek megszületéséhez, és szolgálja á kortárs táncművészet es a közönség kapcsolatának további erősítését. Ennek érdekében az érkező vendég együttesek és Magyarország is öt évnél nem régebbi nemzett balettekből állítják össze programjukat. Nem tradicionális művek felújítása szerepel a programban, hanem kórtere alkotások, hiszen est szolgálja az Intertxúiett kitűzött célját. A művelődési wrtntezter meghívására hazánkba érkező bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, NDK-beli, román és szovjet együttesek a Vígszínházban, iUetve az Operettszínházban lépnék föl egy-egy előadáson. Eaerv- kívül Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr, Szolnok, Székes- fehérvár és Tatabánya közönségé láthatja egy-egy balett-társulat műsorát A szocialista országok együttesei mellett ezúttal az Atee- baletto nevű olasz társulatot is vendégül lát juk. Hazánkat három balettegyüttes képviseli. A pécsi és a győri balett bemutatkozásán kívül az Erkel színházban tartják meg az in tea-balett záróé! őadását, s műsorában az Állami Operaház balettegyüttese lép föl.
