Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
A VÁLLALKOZÁS TÉTJE Sző I ő m etszés Segítenek a parképítők Óránként zúdulnak ránk a hírek, a friss információk. Szinte elfásul az ember, s néha cserbenhagyja szelektáló képessége az újdonságok hallatán. Itt van mindjárt egy első hallomásra nem különösebben szokatlan hír: a baksai Ezüstkalász Mg. Tsz eredményes évet zárt. Zárszámadások idejét éljük, mitől szenzációs ez a jelentés? Az viszont a feszített tervek és szigorú gazdasági szabályozók ismeretében már több mint érdekes, hogy a Baranya megyei szövetkezet 32 százalékkal teljesített többet a tervezettnél, s közben a költségeik csökkentek az előző időszakhoz képest. Am a hír attól lesz igazából izgalmas, ha fölidézzük: miért .Is emlegették az utóbbi időben szakmai vitákon és a sajtóban is a baksai példát? Újszerű és nem éppen kockázatmentes kísérletbe fogtak tavaly ilyentájt a bak- saiak: bevezették a kiscsoportos munkaszervezeti és jövedelemelosztási rendszert. A lényeg, hogy a tsz tizennégy önelszámoló egységében a tagolj önkormányzati elv alapján gazdálkodnak és az általuk elért nyereség- többlet jó részével szabadon rendelkeznek. Azaz: annak egy hányadát saját belátásuk szerint szétoszthatják maguk között, a többiből pedig eszközöket vásárolhatnak. A kis közösségek lényegében gazdasági vállalkozókká lépték elő —■ anélkül, hogy távozniuk kellett volna a szövetkezet kebeléből. Az eredmény önmagáért beszél. Azt. hogy nem a hagyományos keretek között gazdálkodók tartották el őket, hanem jócskán hozzájárultak a nem mindennapi nyereséghez, igazolja, hogy a tizennégy csoportból csupán egyetlen bizonyult veszteségesnek. Egy fecske nem csinál nyarat, lehetett szerencséjük is — szállhatna vitába bárki a messzemenő következtelésekkel. Csakhogy a szabadabb és a szocialista alapelvektől el nem térő vállalkozási formák között a baksai nem az egyetlen. Még azt sem mondhatnánk, hogy a legmerészebb. Igalpuszlán például a tangazdaságban ki sem jelölték a vállalkozókat, házon belül bárki jelentkezhetett. A feladatra összeverődött csoportokban különbséget tettek vállalkozók és munkavállalók között, és a vállalkozók — a szerződéses kiskocsmáknál már-már megszokott módon — licitálhattak. Aki nagyobb összegű megtakarítást ígért, az nyert, s a szükséges feltételek biztosításával hozzákezdhetett a munkához. A győztes személyes jövedelmének 35 százalékát elérő megtakarítás vállalásával jutott hozzá az önálló gazdálkodás lehetőségéhez. Sorolhatnám tovább a példákat, ahol a szocialista vállalkozók versenyeztetésével hihetetlen gyorsasággal megtérült a befektetés vagy korábban halódó gazdasági egységek „támadtak föl”. Nem teszem, mert valaki még azt hihetné, hogy vála- mi „csodagyógyszerről” regélek, bűvös balzsamról, amitől meggyógyulnak a magyar gazdaság fájó pontjai. Szó sincs erről! Ezek a kísérletek még meglehetősen kezdeti állapotban vannak, és semmiképpen sem pótolhatják a nagyüzemek eredményeit. Érdemes mégis elgondolkozni • a sikerükön. Most, hogy a kisvállalkozások januártól szabadabb utat ivaptak, sokszor hallani a vádat: visszajön a ’ maszekvilág. Avagy: a legjobb embereket szipkázzák majd el a nagyüzemektől. Az említett kísérletek élő példái, hogy a vállalkozás szabadsága, az egészséges verseny, amibe egyenlő feltételek mellett lehetőleg minél többen, személyesen is bekapcsolódhatnak, korántsem jelent tö; résvonalat az egyén érdekeltsége és a szocialista tervgazdálkodás kialakult formái között. Elvezethet azonban ahhoz, hogy a szocialista tulajdonviszonyok sokkal Inkább társadalmivá fejlődjenek. Olyanná, hogy senki sem sajátíthatja ki, de mindig az gazdálkodhat vele, aki ezáltal a legtöbb hasznot hajtja a közösségnek. Kulcsszó lett munkánkban a hatékonyság. Ma már nem elég, ha képesek vagyunk eladni a termékeinket külföldön, de elsőrendű szempont, hogy mennyi forintunkat emésztette föl az érte kapott dollár. Nem elég takarékoskodnunk, ha az ésszerűtlen „spórolással” más csatornákon több megy veszendőbe. A gazdálkodás feltételei szigorúbbak, ám egyértelműbbek is a korábbinál. Ebben a helyzetben nyújthat többletet, ha a szocialista vállalkozás egyelőre még halovány palettája új, élén- kebb színekkel gazdagodik, és a versenyszellem mindenkit személyesen érint munkája során. Ezért emelkedik ki a baksai hír, a zárszámadásokról dömpingszerűen érkező jelentések közül. G. L. F. A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet ültetvényágazatában télen sem szünetel a munka. Az időjárás viszontagságai az asz- szonyokat zavarják legkevésbé, ők ugyanis fűtött munkahelyen foglalatoskodnak: alanyvesszőt dolgoznak föl; ezt aztán a Viticoop társulás keretében a Balatan- boglári Állami Gazdaságba szállítják további hasznosí- tásra. Hidegben, fagyos szélben leginkább férfiak dolgoznak ebben az időszakban. Jó néhányan például oszlopokat impregnálnak a 75 hektáron telepítendő szőlőhöz — ezzel az idén teljesítik a 230 hektáros telepítési programot, és összes szőlőterületük eléri a 270 hektárt —; úgy számolnak, hogy márciusban elhelyezik ezeket az oszlopokat a kijelölt területen. December elején kezdték a téli metszést a szövetkezet termő szőlőjében,' s á múlt hónapban az alany- telepre és az új telepítésű ültetvényre is sor került Ez a munka eltart február végéig. A feladat megoldásában nem maradnak magukra az ültetvény ágazat dolgozói : mintegy negyvenen „átrándultak” a gazdaság parképítő ágazatából is ebben a két hónapban, hogy segítsék az időszerű tennivalók mielőbbi befejezését A faluhétre készülődnek A tanácsi demokrácia műhelyei A döntés e Településfejlesztés, környezetvédelem A tanácsok és a lakosság kapcsolatában, a testületek tevékenységének segítésében, munkájuk szakszerűségének tökéletesítésében jelentős feladatot oldaliak meg a tanácsok állandó és ideiglenes bizottságai. Az 1980. évi választás után a tanácsok jelentősen csökkentették a bizottságok számát és szakmailag is megerősítették őket. Somogybán 115-tel kevesebb tanácsi bizottság alakult. Jelenleg a megyei, a városi és a községi tanácsok 173 bizottságot működtetnek. Kevesebb az albizottságok száma is. A községi tanácsok szélesítették a bizottságok feladatkörét. Néhány nagyközségi tanácsnál nem vették figyelembe a település sajátosságait, s emiatt indokolatlanul kevés bizottságot szerveztek. A bizottságok a tanácstagi munka fontos műhelyei, ahol a testület tagjai elmélyedhetnek a tanácsi munkában, fölkészülhetnek az ülésekre és a választókerületi feladatok ellátására. A bizottság ugyanis a szocialista demokrácia elmélyítésének nélkülözhetetlen színtere. A bizottságok javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és összehangoló feladatokat látnak el; lehetőségük van fontos kérdések — tervek, fejlesztési' elképzelések — megbeszélésére és javaslatok kimunkálására. A tanácsülési előterjesztések megvitatásakor jól érvényesül a bizottságok véleményező, javaslattevő munkája. Különösen a bonyolult, más szervekkel való egyeztetést is igénylő napirendek esetében nem mindig nyílik mód az érdekütköztetésre, a döntési javaslat megváltoztatására, ezért javítani kell a bizottságok döntést előkészítő tevékenységét. Szükségesnek tartjuk ugyanis a döntéseket befolyásoló vélemények, javaslatok ütköztetését. A bizottságoknak lehetőségük van az apparátus szakmai segítségének igény- bevételéi«. Vigyázni kell azonban arra. hogy apparátusi szempontok ne befolyásolják az előterjesztést vagy a döntést. A bizottságok tagjainak jelentős része nem tanácstag, hanem megfelelő ismeretekkel rendelkező szakember. Részvételűje biztosítja a lakossági erdek, a társadalompolitikai szempontok képviseletét, a szakmai megalapozottságot. Napjainkban azonban a tanácsi bizottságok nem élnek kellően az ellenőrzés lehetőségeivel. Kevés ellenőrzést terveznek, esetenként ezek is elmaradnak ; vagy az egyszerűbb formát választják, az adott szerv vezetőjének beszámoltatását. A hatékony ellenőrzés két szempontból lenne fontos. Egyrészt figyelemmel kísérhetnénk és értékelhetnénk a tanácsi szakigazgatási szervek, valamint a tanácsi vállalatok, intézmények munkáját, a lakosság ellátását, másrészt rendszeres ellen őrzéssel segí thet- nénk a tanács és a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtását, a testületi munka eredmenyessé- gét. A tanácsi demokrácia fejlesztésének egyik fontos feltétele, hogy javuljon a bizottsági ellenőrzések színvonala, határozottabb legyen a számonkérés. A bizottságok költségvetési és fejlesztési tervek, az egyes ágazatok hosszú távú fejlesztésének kidolgozásában, a lakossági ellátás javításában végeznek fontos munkát. Gondot fordítanak a hatósági munka összefüggéseinek föltárására, a jog- politikai irányelvek és a szocialista törvényesség érvényesülésének vizsgálatára. Hozzájárulnak a jogpropaganda szervezéséhez, részt vesznek a tanácsok jogalkotó tevékenységében. A tanácsrendelet-tervezetek előzetes véleményezésén kívül azonban arra is szükség van, hogy a bizottságok önállóan kezdeményezzenek rendelet- alkotást, vegyenek reszt a tervezet előkészítésében, valamint a rendeletek érvényesülésének ellenőraesé- ben. A tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanácsok konkrét feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozzanak létre. Eddig nem éltek kellően a lehetőséggel, pedig ez a lakosság szélesebb körének bevonását segítené elő. A bizottságok elő tudják segíteni, hogy a tanácsok széles köre megszerezze a döntés kialakításának élményét, a testületi határozatok aktív részese, befolyásolója legyen. A lakosság közreműködésének szélesítésére a nem tanácstag bizottsági tagok munkája révén is lehetőség van. A bizottsági munka tehát a tanácsi demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen színtere. Feladataik jobb ellátásával és módszereik tökéletesítésével a demokrácia igazi műhelyeivé válhatnak. Dr. Kassai János, * megyei tanács vb-titk«ra Trolibuszokhoz korszerű gépészeti egységet, energia- takarékos aggregátot fejlesztettek ki a Ganz Villamossági Művekben. Az új aggregét, amely a troli villamosberendezése, tirisztoros, azaz elektronikus vezérlésű. Ehhez hasonló terméket még nem készítettek a gyárban. A Ganz Villamossági Művek az Ikarus fölkérésére tervezte, s rövid idő alatt kifejlesztette az új aggregátot. A közelmúltban próbálták ki néhány magyar trolibuszon. A Magyarországon futó trolikban most még hagyományos, elektromos vezérlésű import aggregátok vannak. Legutóbb néhány csuklós járműbe kísérletképpen beszereltek — ugyancsak külföldről, drágán vásárolt — elektronikus szabályozású aggregátokat, s a teszteredmények alapján javasolta a hazai autóbuszgyár a Ganznak, hogy próbáljon hasonló műszaki megoldást találni, Szokatlanul élénk Lakócsa főutcája. Autóbusszal, személygépkocsival érkező embereket látunk. A tanácsházára igyekeznek. Dr. Fenyő- sí László tanácselnök azonnal magyarázatot ad a mozgalmasságra : — Első idei tanácsülésünket tartjuk, s. több fontos, nagyon sok embert érintő kérdést tárgyalunk. Szó lesz a költségvetésről, a települések fejlesztéséről és a környezetvédelemről. Hosszú tanácskozás elé nézünk, mert ma kerül sor a tanácstagok továbbképzésére is: az utóbbi időkben megjelent, munkájuk végzéséhez szükséges jogszabályokról kapnak tájékoztatást, valamint az építkezésekkel kapcsolatos új rendelkezésekről. Tájékoztatjuk őket, hogy tudják: ha valaki építkezni, bontani akar, milyen engedélyeket és hol kell beszerezni... Ez a múlt csütörtökön volt, január 28-án. S a fontos kérdések mellett arról sem feledkeztek el, hogy mit tehetnének a községeikben — Laamellyel nagy értékű energia takarítható meg. Az új Ganz- aggregáttal próbaúton járó trolik 20—30 százalékkal kevesebb áramot fogyasztottak, mint elődeik. Figyelemre méltó az is, hogy a fékezésnél keletkező energia visszatáplálható a hálózatba, vagyis az eddig veszendőbe ment fékenergia újra hasznosul. Egyúttal a trolibusz fűtése is jobban szabályozható és lényegesen takarékosabb. A Ganz Villamossági Művek fölkészült az új aggregét, sorozatgyártására, az Ikarus pedig az ilyen egységekkel fölszerelt csuklós járművek szállítására. A budapesti közlekedési vállalat azonban még nem döntött véglegesen. Mivel a trolik típusváltását tervbe vették, megfontolt, megalapozott döntést készítenek elő. A BKV hamarosan megkezdi az új magyar trolik tesztelését, de más, hasonlóan új megoldású külföldi, például csehszlovák trolibuszokat is kipróbál kócsán, Tótúj faluban, Po- tonyban és Szentborbáson — élő öregekért. A településfejlesztés, a környezetvédelem, a falvak csinosítása, szépítése mellett ez is szóba került. S nemcsak azért, mert az idei az öregek éve. — Korábban is arra törekedtünk, hogy az idős, magányos emberek helyzetén, ahogyan lehetőségeink engedik, könnyítsünk. A Dráva menti termelőszövetkezet segítségével sikerült megoldani. hogy aki igényli, egész évben kapjon a tsz üzemi konyhájáról ebédet. Ezt jelenleg tizennyolcán veszik igénybe, s ha lesz újabb jelentkező, azoknak is tudunk adni. Tavaly 63 ezer forint szociális segélyt adtunk ki. Ebben az esztendőben is elsősorban a rászoruló, idős embereknek juttatunk a pénzből — mondja az eínök. Falunapot minden évben rendeztek a községek szépítése, csinosítása, egyéb társadalmi munkák elvégzése végett. így érték el, hogy tavaly a tervezett 920 ezer forint helyett 987 ezer forint értékű társadalmi munkával gazdagodtak a települések. Az idén egymillióra számítanak. Ez az összefogás hozzájárult, hogy az utóbbi két esztendőben a íölöttes szervek által tartott szemléken jó értékelést kaptak a rendért, a tisztaságért. Az idén a falunap helyett mind a négy községben faluhetet tartanak. Az intézkedési terv elkészült, az első faluhét tavasszal, március végén, a második ősszel, szeptemberben lesz. Előtte falugyűlésen ismertetik a feladatokat,. minden községre forgatókönyvet készítenek, hogy ezeken a társadalmi akciókon a legfontosabb feladatokat megoldják. Az idén nagyobb gondot fordítanak a falvak szépítésére, a fásításra, a parkosításra. Ősszel ezer ezüstjuhar- csemetét. több száz tuját ültettek el Lakócsán, a sportpálya és a temető körül pedig díszbokrokat, cserjéket. A tervszerű fásításért 20 ezer forint jutalmat adott az erdőfelügyelőség, e pénzből csemetéket, diszbokrokat vásárolnak,. Kaptak parkfenntartásra százezer forintot, ebből viszont rózsatöveket vesznek, s mind a négy község főútvonalán — a tavaszi faluhét alatt — virágosítanak. Lakócsán és Szentborbáson a gyógyszertárak előtt parkokat alakítanak ki. Megvizsgálták azt is, hogy a forgalmasabb útvonalakon mennyi az elhanyagolt, a régen festett, tatarozott ház. Tulajdonosaikat fölkérték, hogy hozzák az épületeket rendbe. Ez az akció 1982-ben kezdődik. Itt is gondoltak az öregekre. Az idős, magányos emberek házainak tatarozásában társadalmi munkában segítenek majd a tánácsta- gok, a népfront aktivistái és a KISZ-szervezet fiataljai. Javasolta a tanács, hogy a faluhéten az iskolások, a KISZ-tagok segítsenek az idős emberek portáinak rendbetételében. Társadalmi ügy a környezetvédelem; a községek csinosítása. Nemcsak a tanács készített ennek érdekében intézkedési tervet, hanem a termelőszövetkezet is; már a múlt évben is a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a majorok és környékének rendbetételére. E célból hoztak létre tavaly egy húsztagú környezetvédelmi társadalmi őrséget. Tagjai rendszeresen járják a településeket, ellenőrzik a köztisztaságot, megakadályozzák az illegális szemétlerakóhelyek kialakítását, s ha szükséges, bírságolnak — a bizottság egy tagja erre jogot kapott — vagy javasolják a felelős- ségrevonást, aztán segítenek is a munkák elvégzésében. További törekvésük, hogy a lakócsai tanács valameny- nyi településén e célok megvalósítására mozgósítsák az embereket. Ezért a mostani tanácsülésre a népfront aktivistáit, a termelőszövetke- zet, a KISZ, a Vöröskereszt s a környezetvédelmi társadalmi őrhálózat képviselőit is meghívták. Azért, hogy közösen döntsenek a köz érdekében. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP Energiatakarékos trolibusz
