Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

Kamatmentes hitel lakásépítkezéshez A baráti országok élőiéből Kedvezmények a fiataloknak A jövő századra készülnek Mi már a XXI. század igényeinek figyelembevéte­lével képezzük a jövő szak­embereit iskolánkban — hangsúlyozta íven Kirduk, a Moszkvai Távközlési Szak- középiskola igazgatója az APN tudósítójának. Elmon­dotta: munkájukban az el­mélet és a gyakorlat szerve­sen kiegészíti egymást. Az iskola hallgatói hetente négy napig speciális és általános elméleti tantárgyakat, ké­miát, matematikát, fizikát tanulnak, két nap pedig a gyakorlati oktatásé. Az utób­bit hét korszerű tanműhely szolgálja. Az egyikben pél­dául automata telefonköz­pontot szereltek föl, s ez egyben az iskola telefonhá­lózatát is szolgálja. A taní­tást elektronikus oktató- és vizsgáztatógépek segítik, a berendezések közül sokat maguk a diákok készítettek. Elektronikus vizsgáztatógé­püket bemutatták például annak idején a montreali világkiállításon. A szakköri foglalkozásokon összesze­relt • távközlési műszereik közül jó néhány érmet és különböző díjakat nyert a népgazdasági kiállításon. A Moszkvai Távközlési Szakközépiskola igen nép­szerű, ezt bizonyítja a két- háromszoros túljelentkezés. A diákok az általános isko­la nyolcadik osztályának el­végzése után kérhetik felvé­telüket a szakközépiskolába, a kiválasztás a tanulmányi eredmények alapján törté­nik. A képzés ingyenes, sőt a hallgatók ösztöndíjban is részesülnek. Biztosítják szá­mukra a napi kétszeri in­gyenes étkezést, egyenruhát és kedvezményes utazási bérletet kapnak. Figyelem­mel kísérik egészségi álla­potukat is; évente kötele­ző orvosi vizsgálaton vesz­nek részt. A szünidőben in­gyenes kirándulásokat, or­szágjáró körutakat szervez­nek számukra, tavaly nyá­ron például 50 diák a ten­gerpartra utazott. A többiek a krasznodari sport- és épí­tőtáborban töltötték szabad­idejüket. A távközlési szakiskolán évente mintegy háromszáz hallgató végez. Sokféle le­hetőség áll előttük. Néhány évi termelési gyakorlat után többségük főiskolán, egyete­men folytatja tanulmányait. Minden ötödik új és min­den második felújított lakás­ba, illetve minden negyedik — kamatmentes állami köl­csönnel és üzemi segítséggel épülő — családi házba fiatal házasok költöznek be az NDK-ban. Ennek eredménye­ként 1980-ban 144 ezer ifjú állampolgár lakásviszonyait sikerült javítani. Csaknem négymilliárd márkát tesz ki a családalapításhoz nyújtott ka­matmentes hitel összege, ha a legutóbbi nyolc évet vesz- szük számításba. S ebből 800 milliót — a gyermekek utáni kedvezményként — nem kel­lett visszafizetni. A fiatalok számos szociális ked vezmény bén részesülnek: ingyenes az oktatás és az egészségügyi ellátás. A fiatal anyák fizetett terhességi sza­badsagot. és — ha igénylik — egyéves gyermekgondozási se­gélyt élvezhetnek. Az NDK- ban 1980-ban 63 ezer 500 gyermekkel több született, mint 1975-ben. A fiatalok sokban hozzájá­rulnak az ország további di­namikus fejlődéséhez. A kez­deményezéseknek se szeri se szama. Az FDJ akcióiban a fiatalok széles tömege vesz részt Az ifjúsági munkabri­gádok az utóbbi öt évben több mint 5,1 milliárd márka ér­tékű építési teljesítménnyel járultak hozzá olyan objektu­mok létesítéséhez, mönt pél­dául a Berlin—Marzahn-i új lakótelep. A fiataloknak nagy részük van abban, hogy elér­hető közelségbe került a nagy cél: 1990-ig minden család megfelelő lakáskörülmények­hez jut az NDK-ban. A fiatalok azonban nem­csak az építésből veszik ' ki részüket A holnap mesterei mozgalomban fiatal szakmun­kások, tanulók, ifjú tudósok bizonyítják ötleteikkel, javas­lataikkal; újításaikkal, hogy okosan gondolkodnak, jól cse­lekednek a köz javára és hasznára. A mozgalomban évente több mint két és fél milliónyian vesznek részt. A mezőgazdasági munka további gépesítésén, új mód­szerek bevezetésén fáradozik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mintegy ötezer ifjú­Tudósok arcképcsarnoka ■sági brigádja. Nem maradnak el mögöttük a munkás fiata­lok sem, akik az FDJ védnök-, sége alatt álló ifjúsági objek­tumok közül eddig már 45-öt helyeztek üzembe. A most folyó tervidőszak­ban a fiatalok az előző ötéves terv építési teljesítményének mintegy a másfélszeresét kí­vánják megvalósítani. A töb­bi között új lakások építésé­vel, a berlini Charité klinikai negyed teljes kiépítésével, az NDK Tudományos Akadémiá­ja épületeinek bővítésével, a Berlin—Friedrichstadt-i pa­lota újjáépítésével. A további tervek között ro­botgyártó és mikroelektroni­kai üzemek létesítése, a köz­lekedési hálózat bővítése, vas- útvillamosítás, új technoló­giák és eljárások bevezetése, anyagtakaréko6 gépek üzem­be állítása szerepel. A célok megvalósítása érdekében 1985-ig újabb ötezerrel növe­lik az ifjúsági brigádok szá­mát a különböző munkahe­lyeken. Dolgoznak ifjúsági brigádok a tudományos életben is: ezekben az években 120 tudo­mányos-technikai részfeladat megoldásán fáradoznak az if­júsági kutatóközösségek. K. D. Frolov (1726-1800) K, D. Frolov 1726-ban szü­letett az Ural vidékén, ahol apja a polevi bányák veze­tője volt Előbb írnok lett a gumesi rézbányáknál, majd 1748-ban részt vett egy ex­pedíció munkájában; ólmot kerestek az Ural hegységben. 1751-től erekereső lett az Ural folyó mentén, később a voicki bányaüzemekhez osz­tották be, hamarosan főak­nász. 1759-ben tért vissza az Uraiba, s ott a berjozovi aranybánya vezetőjévé ne­vezték ki. 1760-ban egy rendkívül praktikus arany­mosógépet szerkesztett, ezért „bányafelügyelővé" léptették elő. 1761-ben A. I. Porosin — az uráli banyák vezetője — felfigyelt rendkívüli tehetsé­gére, s a következő évben egy ezüstolvasztó építésének irányítását, valamint egy bá­nyaüzem korszerűsítését bízta ró. 1766 júliusában a koliva- novoszkreszenszki üzemek ve­zetőségének fölkérésére — mivel I. I. Polzunov halála az ottani gőzgép vízadagoló berendezése nem működött — négy új vízszivattyút konstruált, s ezekkel sikerült működésbe hozni a szerke­zetet sok, korszerűsítések elől, hi­szen a feudális Oroszország­ban bőven akadt olcsó mun­kaerő. 1783. december 13-án K. D. Frolov részletes tervezetet nyújtott be a Bányaügyi Kollégiumhoz az altáji üze­mek modernizálására, az il­letékesek azonban nem siet­tek javaslatait végrehajtani. 1783 végién egy ezüsitszál- lítmánnyal Pétervárra uta­zott, öt hónapig maradt ott, s ezalatt több tucat köny­vet vásárolt tanítványai, a fiatal mechanikusok számá­ra. 1785—1789 között Frolov a zneinogorszki bányák nagyméretű rekonstrukcióját hajtotta végre, ezt követően a kolivanovoszkreszenszki üzemek vezetőjévé nevezték ki. Ezt a feladatot 1790—1798 között nagy lelkesedéssel vé­gezte. A XVIII. századi Oroszor­szág egyik legkiválóbb el­méje, a zseniális feltaláló és tudós, K. D. Frolov 1800. március 9-én, 74 éves korá­ban halt meg. Az általa kez­dett . munkát tanítványai folytatták, s jelentősen hoz­zájárultak az orosz techni­kai haladáshoz. V. Molnár László A Góbi pásztorai, az arátok Kevés ember, sokmiltió állat — így jellemeztük Dél- Góbi megyét. Igen, ezen a területen az állattenyésztés a legfontosabb gazdasági ág. Az első helyen ,.a sivatag hajója”, a teve áll. A teve húsa, gyapja, teje, bőre mind-mind nagy értéket je­lent — mind a lakosok el­látása, mind kereskedelmi szempontból. A megye második legna­gyobb helységében, Bul- ganban található a Góbi-vi­dék mezőgazdasági kutatóin­tézete. Fő feladata: új, a vi­dék nehéz természeti körül­ményeihez legjobban alkal­mazkodó állatfajok kite­nyésztése. Helyi kecskefaj­tát szovjet doni kecskével kereszteztek. Az új kecske­fajnak a „Gov Gurvan Szai- han” nevet adták. Az új faj­ta ez 8—13%-kal nagyobb súlyú, mint a másik kecske. S legfőbb előnye: kétszer annyi gyapjút ad, mint a korábban itt tenyésztett ál­latok. Ugyancsak kitűnő eredményt értek el a juh­tenyésztésben egy mongol juhfajta és egy szürke, szov­jet karaküljuh keresztezésé­vel. S hogy a növénytermeg»­tésben sem kell szégyenken­nie az intézetnek: a félsiva­tagi körülmények között hatkilós görögdinnyét, 1,2 kilós darabsúlyú hagymát és 80 dekás burgonyát szednek ki a földből. Magyar szakemberek nyúj­tottak segítséget a vidék ér­dekes kísérletéhez: a nap­elemek hasznosításához. A Góbiban évente 3300 órán át süt a nap. Ennek a ter­mészeti erőforrásnak a hasz­nosítására olyan hordozható kollektorokat fejlesztettek ki. amelyek egy jurta napi szükségletét fedező, száz li­ter 60 fokos meleg vizet ál­lítanak elő. A kísérletek be­váltak, és megkezdték a so­rozatgyártást. Most egész jurtatábor kielégítését szol­gáló, napi 2000 liter meleg vizet szolgáltató — nap­energiával működő — fűtő­elemek előállítását is terve­zik. A továbbiakban téli is­tállók, továbbá melegágyak, illetve hajtatóházak nap­energiával való fűtésére is folynak az előkészületek, G. I. Az ismeretlen Góbi Óriási terület, kevés em­ber, sok millió állat — így jellemezhető Dél-Mongólia, amelynek nagy részén a Gó­bi sivatag terül el. (A siva­tag kisebbik fele Kínában van.) Sivatag? Nem egészen. Nem olyan, mint a Szaha­ra. Neve az ősi „gov” mongol szóból ered, amely „puszta vidéket” jelent. Az időjárás ugyanis alaposan megnehe­zíti az itteni emberek életét. A ritka esőket hosszan tar­tó aszályok váltják föl, nagy tehát a vízhiány. Nyá­ron 40 fok meleg, télen —25 fokos hideg van. A legna­gyobb reménységet a vízku­tatás jelenti itt, mert a ta­pasztalat és a tudósok meg­állapítása szerint itt talál­hatók a föld alatt Mongólia legnagyobb víztartalékai. A kutatásban és föltárásban magyar szakemberek is je­lentős részt vállalnak. Különleges növények, kü­lönleges állatok élnek itt. A szaxaul például, ez a se nem fa, se nem bokor növény, amelynek gyökerei tíz mé­ternél is mélyebbre nyúlnak ,a talajba, a pásztorok leg­főbb tüzelője. (Igaz, a geoló­gusok feltételezése szerint hatalmas szénkészletek is rejtőznek itt, a föld mélyé­ben.) Élnek itt vadjuhok, különleges antilopok, sivata­gi medvék, vadlovak, vad­szamarak, vadkacsák és vadtevék -*■ olyan állatfajok, amelyek máshol már rég ki­haltak. Jönnek is ide a vadászok a világ minden tájáról. S egyre több turista is érke­zik, hogy megcsodálja a fél­sivatag csodáit, különös tá­jait, s találkozzék az itt élő „arátok”-kal, a pásztorok­kal. Évente mintegy háromezer turista keresi föl a Góbit, több mint húsz országból. S a számuk egyre növekszik. A mongol szakértők a tájék természeti szépségeinek meg­védése érdekében egy öt­millió hektáros nemzeti park létesítését tervezik, amely mintegy 70 vadállatfajnak nyújt majd védelmet és ter­mészetes otthont Frolov figyelmét a szál­lítás tökéletesítésének ügye sem kerülte el az Altáj vi­déki bányákban. Javaslatára először alkalmaztak Orosz­országban olyan csilléket, amelyek vassíneken gördül­tek, s nem kézi erővel vagy lovakkal vontatták, hanem csigás vontalókötél húzta az emelkedőkön fölfelé. A gya­kori bányatüzek megszünte­tésére 1769—1770-ben a zse­niális feltaláló ötletes tűz­oltógépet szerkesztett, s ez a gyakorlatban nagyon jól be­vált Frolov irányítása alatt a nemesfémföltárás az általa irányított üzemekben 1771— 1772-ben érte el a csúcs­pontját, de a teljesítmények visszaesése is bekövetkezett hiszen ahogy mélyültek az aknák, a gépek nem bírták a mind nagyobb mennyiségű víz szivattyúzásai.. Az álltéji üzemek vezetősége pedig a továbbiakban makacsul _ el­zárkózott a teehmkaa újítá­A teve áll az első helyen...' Az újjáépítés két éve során Ismét megkezdte a termelést a kambodzsai ipar és kéziipar. Az 1980-as évben a könnyűiparban négymillió méter szövetet és egyéb terméket állítottak elő. Képünkön: a takar ószövő gyár Phnom Penhbea. Prága urbanizációs gondjai Prágában a század elején még alig 200 ezer ember élt, napjainkra a csehszlovák fő­város milliós ’ nagyvárossá nőtte ki magát. 1980 végén a város lakossága egymillió 182 ezer 867 fő volt — azaz: mint­egy hatszorosa a szádaeleji- nek. A váro6 gyarapodása sok­féle urbanizációs gond elé ál­lította a Prága sorsáért fele­lős vezetőket. A tervszerű és céltudatos intézkedések kö­vetkezteben azonban az urba­nizáció nem vált átokká. Igaz, nem volt probléma nélküli a közelmúlt, és nem az a jelen sem. A legfontosabb feladat itt is a lakásépítkezés. Az utóbbi 35 évben 190 ezer új lakást adtak át, így jelenleg a prá­gaiak 42 százaléka a 11. vi­lágháború után épült korsze­rű, komfortos lakásokban él. Az új lakótömbök többsége zöldövezetben, az elővárosok­ban épült föl. A nagyvárosokban rendsze­rint nagy gondot okoz a víz­ellátás. Prágát a délkelet­csehországi folyók látják el jó minőségű ivóvízzel. A legtöbb nehézséget a közlekedés megszervezése okozta a prágai tanács veze­tőinek. Mivel a város műem­lékeit kímélni akarják, az óvárost elkerüli a tömegköz­lekedés. Prágában különben is korlátozták a gépkocsifor­galmat. Hogy ezt megtehes­sék, gyors és olcsó tömegköz­lekedési eszközökre volt szük­ség — ezért 1974-ben szővjej. segítséggel megépült a prágai metró első szakasza. Ma a metróvonalak hossza húsz ki­lométer, s 1885-re újabb hét kilométerrel bővül a hálózat A MAGYARATADI barátság mg. TERMELŐSZÖVETKEZET gépírónöt keres elvételre Jelenthez" i lehet a termelőszövetkezetnél (204276

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom