Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

AftAM.40 Ft Kedden délután Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára a KB székhézában fogadta Jasszer Arafatot, aki kül­döttség élén hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen széles kö­rű eszmecserét folytattak nemzetközi kérdésekről, kü­lönös tekintettel a közel-ke­leti helyzet legújabb esemé­nyeire. Sürgették a válság átfogó, igazságos rendezését, amelynek legfőbb akadályát az imperialista terjeszkedő politika és az arab nép ér­dekeivel ellentétes különutas tárgyalások jelentik. Alá­húzták a térség haladó, im­perialistaellenes erői egy­ségének fontosságát, megerő­sítették készségüket a ma­gyar és a palesztinai arab nép kapcsolatainak fejlesz­tésére. Kádár János a ma­gyar nép szolidaritásáról biztosította az elidegeníthe­tetlen jogaiért küzdő palesz­tinai arab nép harcát, ame­lyet egyedüli törvényes kép­viselője^ a Palesztinai Fel- szabadítási Szervezet veze­tésével folytat. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Nagy Gá­bor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága ée a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Jasszer Arafat tiszteletére díszvacsorát adott, amelyen Sarlós István és Jasszer Ara­fat pohárköszöntőt mondott. A Francia Kommunista Párt meghívására tegnap Párizsba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely Korom Mi­hálynak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével részt vesz a . Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusán. A delegáció tagja Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője. Az agrár'KHlatásQkrsi Ötvennégy előadás Kétnapos kutatási tanács­kozás kezdődött tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság gépesítési, műszaki fejlesz­tési feladatairól. A részve­vők előtt Vendégh Ferenc mezőgazdasági, és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes tar­tott megnyitó előadást. Bánházi Gyula, a MÉM gödöllői műszaki intézetének igazgatója a legújabb kuta­tások és kísérletek eredmé­nyeit ismertette, ezt követő­en a jelenlévő kutatók hét szekcióban ismertették a legújabb agrár-műszaki kí­sérleteiket. Az előadások és Viták célja, hogy a hasznos ötleteket, a gazdaságosságot segítő kísérletek eredménye­it mielőbb hasznosítsák a gyakorlatban, a két nap ,alatt tizenegy témakörben ötven­négy előadás hangzik el, «^zharminc konzultációt reitdeznek. Kádé Jő tctí . Lázár György fogadta JasszerÁrafatot Diplomáciai képviselet szintiére emelték a PFSZ irodáját Gázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedd délelőtt hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnökét és kísé­retét. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen véle­ménycserére került sor a magyar—palesztin kapcso­latokról, bővítésük lehetősé­geiről. Lázár György ismer­tette a Minisztertanács idő­szerű belpolitikai teendőit, főbb külpolitikai törekvése­it és megerősítette a magyar .korrpány álláspontját a kö- zel-keléti Válság, a palesztin nai arab nép ügyének igaz­ságos rendezésére. Jasszer Arafat ezután a Külügyminisztérium épü­letében találkozott Púja Fri­gyes külügyminiszterrel. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón megbeszélést foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes és Abdel Mohszin Abu Majzer, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának ve­zetője, á szervezet szóvivője,^ levélváltással megállapod­tak a PFSZ budapesti iro­dájának diplomáciai képvi­selet szintjére történő eme­léséről. MSZMP­küldöttség utazott Párizsba Mezőgazdasági könyvhónap Megnyitó Balatonszentgyörgyön „Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja ... A gazdák kisebb vagy mélyebb tudo­mánya mérlege az ország földművelési erejének” *—• írta egykor Széchenyi Ist­ván. Szavai ma is megszív­lelendők. A mezőgazdasági szakkönyvek iránti érdeklő­dés — mind a nagyüzemek­ben, mind a kistermelők ré­széről — egyre nő. Ezt a könyvhónapok évről evre emelkedő forgalma is bizo­nyítja: 1976-ban 11 millió fo­rint ára kiadvány talált gazdá.ra, tavaly már 20 millió forint értékű. A leg­újabb könyvek azt a könyv­tárnyi választékot egészítik ki, amely az utóbbi hat esz­tendőben jelent meg —- hat­száz kiadvány majdnem nyolcmillió példányban állt az olvasók rendelkezésére. Mo6t, a huszonötödik mező- gazdasági könyvhónap alkal­mából ötven kiadvány jele­nik meg. mintegy 400 ezer példányban. A mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyitóját ezúttal a bala tonszentgyor- gyi művelődési otthonban tartották, hétfőn este. Dr. Grübl László, a marcali vá­rosi-járási pártbizottság tit­kára méltatta a mezőgazda - sági könyvek jelentőségét és a helyi rendező szerv — az áfész — gyakorlatát, felelős­segét a szakkönyvek terjesz­tésében. a mezőgazdasági szaki rodalom iránti igények felkeltésében és ébren tartá­sában. A megnyitót kővető isme­retterjesztő előadást dr. Tö­rök Ferenc, a fertődi kutató- intézet tudományos munka­társa tartotta Málnatermesz­tés a házikertben címmel, és válaszolt is a kistermelők kérdéseire. A megnyitó ünnepségen a balalonmáriai áfész Kis-Ba- laton "táncegyüttese adott hangulatos műsort A helyszínen szakkönyv­kiállítás is várta az érdek­lődőket — a helyi könyvtár szervezésében. És vásárolni is lehetett az áíész jóvoltá­ból. Sajnálatos tény azon­ban, hogy sem a kiállításon, sem a vásáron nem találtunk egyetlen példányt a könyv­hónap új kiadványaiból. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK'! Jg / . SOMOGYINÉPUP & /é XXXVIII. évfolyam, 28. szám 1982. február 3., szerda Napkollektor mintegy hétmillió négyzetméter felü­letű van használatban a világon. Ezek az aránylag egysze­rű berendezések a rájuk eső napfény energiájának 40—60 százalékát értékesítik. A fejlődés reménykeltő: 1950-ben az amerikai Bell-gyár első kollektorai még több ezer dollárért állítottak elő egy wattnyi energiát, s azóta az ár dinamiku­san csökkent. A becslések szerint 2025-re az Egyesült Ál­lamok elektromos energiaigényének harminc százalékát fe­dezik napeneggiával. Nebraskában már működik egy nap­elemes öntöző, műtrágyagyártó és terményszárító üzem, s három év alatt több száz hasonló rendszert építenek. A berendezés ott gazdaságos, ahol az évi napsütéses órák száma minimum 2500 és az energiaköltségek meghaladják a kilowattonként 3,5 centet. Képünkön: az ipari napelem és feltalálója. Megyei tanácskozások ü lakásgazdálkodásról Lezárult a tanácskozásso­rozat, amelyen a megyei pártbizottságok és a tanácsok végrehajtó bizottságai közö­sen vitatták meg a lakásépí­tés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács tervezeté­ről felelősségteljes, mély­reható eszmecserét folytat­tak az együttes üléseken, sokoldalúan elemezve a la­káshelyzet ‘ javításának módjait, azt a többirányú — gazdasági, szervezési, tár­sadalompolitikai — intézke­déssorozatot, amely az irányelvekben foglaltak meg­valósítása érdekében szüksé­ges. A testületi vitákat min­denütt az otthonteremtés nehézségeivel és a meglévő lakásalap megóvásával, el­osztásával kapcsolatos prob­lémák reális, önkritikus fel­tárása jellemezte. Az együt­tes üléseken elismeréssel szóltak a lakásépítésben ed­dig elért eredményeinkről. A mai feszültségek jórésze — mutattak rá — a tanácsi szervek, valamint az építő és fenntartó vállalatok, a szövetkezetek munkájának szervezési és irányítási hiá­nyosságaid is visszavezethe­tő. Az ésszerűbb, fegyelme­zettebb munka, a gazdálko­dásban rejlő tartalékok ki­használása tehát az igények­hez képest szűkösebb anyagi lehetőségeket nagyban ellen­súlyozhatja. Több ülésen felvetették a jogi szabályo­zás bizonyos elemei módosí­tásának, olyan változtatások­nak a szükségességét, ame­lyek a társadalom erkölcsi értékítéletéhez igazodva gát­ját vetnék a lakáshoz jutás­sal kapcsolatos indokolatlan előnyök érvényesülésének, a munka nélküli jövedelem- szerzésnek. Az egyenlő esélyek megte­remtésének igényével szól­tak a tanácskozásokon a fia­tal családok, a pályakezdők lakáshelyzetének javításá­ról. Hangsúlyozták: a lakos­sági terhek — kétségtelenül szükséges — növekedése mellett is meg kell találni annak módját, hogy g sze­rényebb keresetű fíafkíöíc számára is elérhetővé váljék az önálló otthorí^ Sok he­lyütt rámutattak árrá is. hogy a kedvezőbb lakáskö­rülmények döntő szerepet játszhatnak a vidéki váro­sokba, falvakba kerülő értel­miségiek letelepedésében; s amíg a szellemi munkások hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az azonos- szociális helyzetű fizikai dolgozók, addig nehéz biztos távlatot, vonzó életfeltétele­ket ígérni a fiatal szakem­bereknek. Számos, a tanácsok mun­káját is érintő javaslat, ész­revétel hangzott el az esz­mecseréken. Általános volt a vélemény például, hogy több energiát kell fordítani megfelelő telkek biztosításá­ra, az egyéni építkezők ren­delkezésére bocsátott terüle­tek előkészítésére, a közmű­vesítésre. Mindenütt szó esett a rugalmasabb lakás­csere-rendszer megterem­tésének helyi feladatairól, s arról, hogy az ingatlankeze­lő vállalatot; váljanak érde­keltté a minőségileg is ered­ményes gazdálkodásban, esetleges rossz munkájuk ne a lakókat sújtsa. Nagy hangsúllyal szóltak a lakás­hoz jutást segítő munkahe­lyi támogatás szükségességé­ről, növelésének lehetőségei­ről. Több megyében felvető­dött az aprófalvak elhagyott, üresen álló házainak sorsa: szervezett hasznosításuk is hozzájárulhatna a feszültsé­gek enyhítéséhez. Általános véleményként fogalmazódott meg: a falvak népességmeg­tartó képességének fokozása, az arányosabb, kiegyensú­lyozottabb településfejlesz­tés követelménye elválaszt­hatatlan a lakáshelyzet ja­vításától, az ésszerűbb gaz­dálkodási rendszer kialakí­tásától. Mindennek megva­lósításában nagy felelősség hárul a megyei vezető tes­tületekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom