Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

/ A hét három kérdése l Milyen új leszerelési le- 1 • helöségekrOI szóit Lco- nyid Hrezsnyev? Zéró és zéró között nagy különbség lehet, nemcsak a sportközvetítésen során, a nulla és null vitájában, ha­nem a leszerelési terveket illetően is. Reagan elnök, amint ez közismert, a zéró- megoldás mandátumával küldte az amerikai delegá­ciót Genfbe, az európai nuk­leáris fegyverekről 'folytatott tárgyalásokra, s többször ér­zékeltette: Washingtonnak nincs szándékában más, tar­talék javaslatokról gondos­kodni. Az amerikai zéró-megol­dás — miszerint a Szovjet­unió szerelje le mintegy 500 középhatósugarú rakétáját Európában, cserébe viszont az Egyesült. Államon lemond a tervezett 572 eurorakéta telepítéséről — elfogadhatat­lan. Ha ugyanis megvalósí­tanák, a jelenleg fennálló, hozzávetőleges egyensúllyal szemben egyoldalú NATO fölény alakulna ki kontinen­flZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN rlétfő: Szenegál ás Gambia meg­állapodása értelmében Nyugal-Afrilcában meg­alakul Szenegambia ál­lamszövetség. — Lengyel közlemény a gdanski pro­vokációról. itedd: A kubai külügyminiszter angolai látogatása. — Pa­pandreu görög kormányíö bonnba érkezik. — Heves harcok a guatemalai ge­rillákkal. Szerda: Lconyid Brezsnyev fogad­ja a Szocialista Interna- cionálé küldő, tiégét. — Arafat befejezi budapesti tárgyalásait. — Saint- Ouen-ben megnyílik a Francia Kommunista Párt 26. kongresszusa. Csütörtök: Az el nem kötelezett ál­lamok Izraelt elítélő ha­tározat tervezete a köz­gyűlés rendkívüli üléssza­kának Golan vitájában. — A NATO brüsszeli tanácsa újabb szankciókról dönt. Péntek: Veszélyes amerikai be­avatkozási tervek a Salva­dor! polgárháborúba: Washington argentin csa­patok bevetését fontolgat­ja. — A brit külügymi­niszter 1 kambodzsai eUen- forradalmárokkal tárgyal Thaiföldön. Szombat: Mubarak egyiptomi elnök amerikai látogatását befe­jezve Nyugat-Európában folytatja körútját. — Kor­mányalakítási megbeszé­lések Finnországban. A heten Moszkvában tárgyalt a Szocialista Inlerpacio^ náié leszerelési konzultatív tanácsának küldöttsége. A ké­pen a Kalcvi Sorsa (jobbra) vezette delegációt fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő. (Foló: TASZSZ—MTI—KS) sünkön. (A nyugati oldalon 98(1 kilövö-egység maradna* beleértve 162 brit és fran­cia szárazföldi telepítésű ra­kétát, till ten gerate ttja róra helyezett amerikai rakétát s a több mint 750 stratégiai bombázót. Ezzel üzemben a Szovjetunió nem rendelkez­hetne középhatósugarú ra­kétával, s repülőgépeinek száma csupán 500 körül mo­zogna.) Mind Washingtonnak, mint NATO partnereinek azonban tudomásul kell ven­niük, hogy a valóságban lét­rejött erőegyensúlyt nem lehet tárgyalási ügyeskedé­sekkel „átírni”. A Szovjet­unió ragaszkodik az egyenlő biztonság elvéhez — ennek tudomásul vétele nem en­gedmény a nyugat részéről, hanem a realitások elisme­rése —, ugyanakkor messze­menően kész kölcsönösen előnyös leszerelésé intézke­désekre. Ezek többrétű le­hetőségét tárta fel Leonyid Brezsnyev a Kremlben, ami­kor fogadta a Szocialista In- ternacionálé tekintélyes po­litikusokból álló konzultatív leszerelési bizottságát. A szovjet vezető egy igazi zéró-megoldást ajánlott: mindkét fél mondjon le a középhatósugarú, eurostra- tégiai fegyverekről, tehát a szárazföldi telepítésű raké­tákról, stratégiai légierőről s az európai partok mentén szolgálatot teljesítő atom­tengeralattjárókról. Ha két valódi zéró áll egymással szemben a hordozó eszközök mennyiségének rovatában, akkor egyik félnek sincs elő­nye, illetve mindketten és egesz Európa igazi előnyök­höz juthat. Szovjet részről azonban nem helyezkednek a min­dent vagv semmit álláspont­jára, hajlandóak a csökken­tést részlegesen, fokozatosan is megvalósítani. Brezsnyev SOMOGYI NÉPLAP olyan távlatokat rajzolt meg, hogy 1990-ig a jelenlegi szint egyharmadára lehetne csökkenteni az európai nuk­leáris fegyverzetet.. Min­denekelőtt moratóriumra lenne szükség, amely a to­vábbi növelésnek verijié ele­jét, a Szovjetunió — jó­akarata jeleként — egy ilyen befagyasztás esetén bizony egyoldalú leszerelést is kész végrehajtani. Különböző utak és lehetőségek vannak tehát, széles területe lehet a tárgyalásoknak. Nyilván a genfi asztalon is ott vannak ' ezek a témák — részleteket nem tudhatunk, miután hír- , zárlatban állapodtak meg — a lényeg azonban, hogy az Egyesült Államok felelősség- teljesen, a megegyezési szándéktól vezérelve folytas­sa a megbeszéléseket. Sajnos e tekintetben nem adott okot túlzott derűlá­tásra a most záruló hét. Washingtonban elutasítot­ták a moszkvai indítványo­kat, ,s változatlanul nincs komolyan vehető amerikai ellen ja vaslat; a holnap be­terjesztett új amerikai költ­ségvetés tovább növeli a fegyverkezési terheket; s a lengyel szükségállapot ürü­gyén újabb ellenséges lépé­sek történtek a NATO ismé­telt szankció fenyegetéseitől a televíziós propaganda show-ig. Ebben a légkörben külön is rokonszenvet kelt­hetett az a higgadt hangvé­tel, az a józanság, amellyel Moszkvában az enyhülés, a leszerelés valóságos módoza­tait kutatják. Miért vetődött fel Kö- • zép-Amerikában egy „argentin akció"? Ilopango, a Salvador! fő­város nemzetközi légikikö­tője, de egyúttal katonai re­pülőtér, s az ország legfon­tosabb katonai támaszpont­ja. Ide erkeznek az ameri­kai fegyverszállítmányok is. A minap a hazafias erők egy 120 tagú osztaga kivá­lóan előkészített támadást hajtott végre a szuper bázis ellen. Megsem misftett ék vagy súlyosan megrongál­ták a junta harci repülőgé­peinek és helikoptereinek %70 százalékát!!), harcképte­lenné tették az őrség 50 tagját. Ez a közjáték — egy hadi­jelentés a sok közül — újra bizonyíthatja, hogy Washing­ton feneketlen hordóba önti a „pénzt, paripát, fegyvert”, s a műsoron kívül Salvador­nak megszavazott. 53 . millió dolláros gyors hadisegély sem hozhat megoldást. Fel­vetődött az amerikai részvé­tel, de a vietnami sokk után néhány évvel ezt még egy kétségkívül jobbratolódott Amerikában is nehéz lenne elfogadtatni. Ezért esik mind több szó közvetettebb be­avatkozási formákról, közép­es dél-amerikai „helyette­sek” révén. Csakhogy a kö­zelben nehéz ilyen szövetsé­gest’ találni: Guatemala ma­ga is polgárháborútól ter­hes. Honduras bizonytalan, Haiti egyik válságból a .má­sikba tántorog. Ezért esett a washingtoni tekintet dé­lebbre, arra az Argentínára, ahol az új katona-elnök, Galtieri személye reakciós irányba történő eltolódást mutat. Vagyis Washington ösztön­zésére és támogatásával ar­gentin csapatok hivatalos ke­retek között vagy „önkén­tesként”. lépnének be a sal- vadori harcokba. Egyelőre tervről van- szó, s megvaló­sulása előtt legalábbis két tényezőt meg kell fontolni. Milyen visszhangot váltana ki egy ilyen lépés a világ­ban. Latin-Amerikában és Salvadorban, valamint mi­ként. hatna a helyettesítő hatalomra ? Ha ugyanis nem csal emlékezetünk, utoljára az iráni sah „helyettesítő hatalmához” fűztek megkü­lönböztetett reményeket Amerikában. 3 Mi történt a Közcl-Ke- • let körül? A Közel-Kelet térsége, úgy látszik, mindig mozgal- •mas. Az ENSZ rendkívüli közgyűlési ülésszaka a Golan fennsík izraeli bekebelezését vitatta, s. ezt. széles körben elítélték. Ugyanakkor a köz­gyűlés nem hozhat olyan ál­tál ánós érvényű; kötelező intézkedéseket, mint a Biz­tonsági Tanács, e testületben viszont amerikai vétó gátol­ta meg a határozathozatalt. Nőtt a nyugtalanság Liba­nonban, egyrészt az ország i déli részében izraeli csapat- mozdulatokra került sor, FKP-ttongresszus a francia kommunisták a kéke ereinek oldalán állnak Korom Mihály szolidaritási gyűlésen mondott beszédet Az FKP kongresszusán a belpolitikai helyzet, s a párt ezzel kapcsolatos feladatai­nak részletes és beható megvitatásán kívül több fel­szólaló foglalkozott a nem­zetközi helyzettel, s az FKP és a testvérpártok viszonyá­val is. Maximé Gremetz, a poli­tikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára fel­szólalásában részletesen ele­mezte a nemzetközi helyze­tet és rámutatott, hogy ab­ban a világméretű osztály­harc alakulása tükröződik. Hangsúlyozta, hogy a fran­cia kommunisták határozot­tan és világosan állást fog­lalnak ebben a világmére­tekben folyó osztályharc­ban: a haladás és a béke erőinek oldalán állnak. A békéért folyó harc különösen fontos Európa népei szá­mára. Francette hazard, a poli­tikai bizottság tagja hangsú­lyozta, hogy a francia kom­munisták a francia valóság­ból kiindulva akarják felépí­teni országukban a szocia­lizmust, nem ragaszkodnak merev sémákhoz, mind Franciaországban, mind a világban reálisan ítélik meg a helyzetet. * * * . Pénteken este — az FKP kongresszusa alkalmából — nemzetközi szolidaritási gyű­léseket rendeztek 31 francia városban, a kongresszuson részt vevő külföldi delegáci­ók részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Párizs-környé- ki Bobignyban rendezett szo­lidaritási gyűlésen vett részt. * A városháza dísztermében tartott gyűlésen Francois Asensi, a Seine—Saint-De­nis megyei pártszervezet titkáré üdvözölte a külföldi vendégeket, majd Flamed. Szalem. a Szudáni Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, Mavis Ro­bertson. az Ausztráliai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, Adalberto Minucci, az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének és titkárságának tagja, vala­mint Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szólalt fel. Korom Mihály tolmácsol­ta az MSZMP Központi Bi­zottsága, a magyar kommu­nisták _mgleg. elvtársi üdvöz­letét és jókívánságait a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusának és valamennyi francia kommu­nistának, majd kijelentette: — A kongresszus eddigi munkájából jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy párt­jaink tevékenységét egy sor közös törekvés hatja át. Az önök számára és számunkra is a legfontosabb, hogy né­peink békében és biztonság­ban, emberhez méltóan élje­nek. A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben — amely az úgynevezett lengyel kér­désben mesterségesen szított hidegháborús kampány miatt tovább súlyosbodik — pártjaink egyformán legfőbb feladatuknák tartják, hogy mindent elkövessenek az enyhülési politika folytatásá­ért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az eze­ket akadályozó felelőtlen ak­ciók meghiúsításáért. — Pártunk a leghatározot­tabban elítéli az agresszív NATO-köröknek a kialakult nemzetközi erőegyensúly felborítására irányuló kalan­dor próbálkozásait. Elutasít­juk az emberi jogok ürügyén álszent módon indított szov­jetellenes és kommunistael­lenes kampányt. A helsinki záróokmánnyal ellentétesnek tekintjük azt a politikai és gazdasági nyomást és szank­ciópolitikát, amellyel a Szov­jetuniót és a többi szocialis­ta országot belső rendszerük, úgymond, liberalizálására akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok bel- üg.veibe való nyílt beavatko­zásnak? ’—• hangoztatta, majd folytatta:'— A szocia­lista országok egyébként sem szorulnak ilyen külső „biz­tatásra”. Náluknál senki sem ismeri jobban az általuk megtett történelmi utat, azo­kat a nehézségeket, amelye­két a demokratikus hagyo­mányok hiányában le kellett küzdeniük azért, hogy meg­teremtsék a valóságos nép­hatalom gyakorlásának, a szocialista demokrácia ki­bontakozásának feltételeit. Nyilvánvaló igazság, hogy a szocialista országok — bár még sok a tennivalójuk ezen a téren — rendszerük jelle­génél fogva összehasonlítha­tatlanul magasabb rendű demokráciát valósítottak meg, már eddig is mint bár­mely tőkés állam. Korom Mihály a további­akban a Magyarországon fo­lyó szocialista építés idősze­rű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista demokrácia szakadatlan fejlesztésére, bővítésére irá­nyuló törekvésekről beszélt, hangoztatva: a demokrácia, az emberi jogok gyakorlása flhár régen nemcsak papíron, hanem a valóságban, az élet minden területén szocialista hazánk élő és erősödő való­ságához tartozik. Korom Mihály beszédét így fejezte be: — A történelmi fejlődés nem ismer sablonokat. A szocializmus — az alapvető közös jegyek mellett — sok­arcú, állandóan változó va­lóság, amelyben a szükség­szerűen jelentkező ellent­mondások és azoknak átme­neti vagy elhúzódó megol­datlansága időről időre bo­nyolult, adott esetben nehéz helyzetet. teremt. Ezt a mar­xizmus—leninizmus szelle­mében gondolkozó és cselek­vő kommunista pártok a tár­sadalmi fejlődés velejárójá­nak tekintik. A szocializmus világrendszere még fiatal. A tőkés társadalomnak évszá­zadokra volt szüksége ah­hoz, hogy megszilárduljon. Meggyőződésünk, hogy a szo­cializmusnak nem lesz szüksége ily -hosüzú időre, Bízunk abban, hogy egymás tapasztalataiból okosan ta­nulva a szocializmus gyor­sabb fejlődésével számolha­tunk az elkövetkezendő idő­szakban. másrészt a jobboldali falan- gisták új fegyverszállítmá­nyokhoz jutottak. Arafat budapesti sajtókonferenciá­ján aggodalmának adott hangot amiatt, hogy április 25-e, a Sinai félszigetről történő izraeli visszavonulás előtt katonai kalandra ke­rülhet sor Dél-Libanonban. A PFSZ jelentősebb táma­dástól tart. A diplomáciai szintér sem csendes. Haig holnap indul több arab országba, Wein­berger hadügyminiszter pe­dig a térség három állarhát látogatja végig. Mubarak egyiptomi elnök amerikai— nyugat-európai körúton van, s nyilatkozataiból sokkal óvatosabb magatartás tükrö­ződik, mint a szadati poli­tika. Egyiptom mindenkép­pen javítani kívánja kapcso­latait legalább az arab álla­mok egy részével, s erre fel­tételezi! etően április után kerülhet sor. Izrael ezért próbál mindenáron kész helyzeteket kialakítani (lásd Goian), s a libanoni készülő­dést is ezért tartják veszé­lyesnek: egy áprilisi táma­dás nehéz helyzetbe hozná Kairót. Ha hevesen tiltako­zik, ürügyet adhat Izraelnek a Sinai félsziget megtartásá­ra, ha semmit vagy csak halkan szól, az arab meg­békélés válik nehezebbé. Réti Ervin ENSZ-közgyűlés — határozat Izrael nem tekinthető békeszerető államnak Az ENSZf-közgyűlés ‘rend­kívüli ülésszaka pénteken 86 szavazattal, 21 ellenében, 34 tartózkodással elfogadta . az arab és más el nem kötele­zett országok határozatter­vezetét, amely elítéli Izraelt a Golan-i'ennsik annektálá- sáért, és rosszallását fejezi ki, amiért az Egyesült Álla­mok a Biztonsági Tanácsban megvétózott egy hasonló, el­ítélő jellegű .indítványt. Mint ismeretes, a közgyű­lési szavazásnál egy állam­nak sincs vétójoga, viszont a megszavazott határozatok nem kötelezőek a tagálla­mok számára. A határozati javaslatot 39 arab és más el nem kötele­zett ország nevében Kuba delegátusa terjesztette elő. A javaslatra szavazott az el nem kötelezettek többsége és csaknem valamennyi szo­cialista állam, ellene szava­zott a legtöbb nyugat-euró­pai ország (kivéve Görögor­szágot, amelv igent mondott rá), tartózkodott a szavazás­tól a legtöbb latin-amerikai Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli hoztak, amely megbélyegzi Izraelt belezéséért. ülésszakán határozatot a Golan-fennsík bekc­ország, valamint Egyiptom. Románia és a Fülöp-szige- tek nem vett részt a szava­záson. A siófoki Aranyparton 1982. nyarán nyíló és egész évben üzemelő MAGYAR RÁDIÓ és a MAGYAR TELEVÍZIÓ üdülője felvételre keres szakácsot, felszolgálót, gazdasszonyt, konyhai kézilányt, raktárost, előkészítőt, takarítót .Jelentkezés személyesen 1982. február 10-től Kovács Antal üdülővezetőnél, Siófok, Tanácsház u. 22. I-es Iph. IV/14. Nőicsizma­vásár 30% árengedménnyel február 8-tól, amíg a készlet tart. Cipőboltunk: Kaposvár, Széchenyi tér 7. Szolgáltatóipari Szövetkezet Kaposvár (86004) (Telefotó — AP—MTI— KS) Az elfogadott, határozatter­vezet agresszióként bélyegzi meg a Szíriához tallózó Go­lan-fennsík annektálását és felszólítja a világszervezet tagjait: szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. Leszögezi: sorozatos agresz- szív cselekedeteivel Izrael nem tekinthető többé béke­szerető államnak. A doku­mentum rámutat továbbá, hogy Tel-Aviv nem teljesíti azokat a feltételeket, ame­lyek alapján annak idején fölvették az ENSZ-be. A ha­tározatnak ez a része elvben utat nyit Izraelnek a Világ- Szervezetből való kizárásá­hoz, ami azonban gyakqrla- tilag csak úgy lenne lehet­séges, ha a Biztonsági Ta­nács valamennyi állandó „tagja jóváhagyná.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom