Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

I ÄRA; 1JQ Ft XXXVili. évfolyam, 31. stem 1982. február 6., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről A népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv az 1980. év Tény százalékában Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi 102,0—102,5 101,8 felhasználása 99,0—99,5 99,9 Ipari termelés 103,0—103,5 102,3 Országos építés-szerelés 9?,ö 90,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,2 A lakosság fogyasztása 101,5 102,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft 182 183,5 Lakásépítés, ezer db 77 77 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meg­határozott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljöve­delme és fogyasztása meg­haladta a tervezettet. A vá­sárlóerő és az árualap ösz- szességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezí- tétte. A tőkés országok gaz­dasági helyzetével összefüg­gő kedvezőtlen piaci viszo­nyok és ezen oi'szágok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértéke­sítés feltételei. A szocialista országokból származó ter­mékek egy részének behoza­tala a partner országok szál­lítási lehetőségeinek korlá­Ipar Az ipari termelés 2,3 szá­zalékkal emelkedett. Az ál­lami iparvállalatok termelé­se 1,9 százalékkal, a szövet­kezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyisé­gének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentő­sen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jöve- delemszabályozás haté­konyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen be­lül kiemelkedően nőtt a mű­szeripar, a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar termelé­se, és számottevően bővült a gepek és berendezések gyár­tása. A fémtömegcikk ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vas­kohászat termelése csök­kent, az alumíniumkohásza­té emelkedett. A vegyipar 2 száza lék Icai növelte termelé­sét. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a mű­anyag-feldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolajfeldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerke­zetének átalakulásával ösz- szefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Nehány fontosabb termek termelése a szocialista iparban Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. év mennyi­százalcká­sége ban Villamos energia, milliárd kWó 24,2 101,4 jzéti, millió tonna 25,9 100,9 ívoolaj, millió tonna 2.0 99,6 Földgáz, milliárd m; 6,0 97,6 Acél, millió tonna 3,6 96,8 Hengereit acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna *99 99,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106,7 Tégla, milliárd db 2.0 101,3 Cement, millió tonna 4,6 99,4 Televízió, ezer darab 424 101.6 ebből: színes televízió ezer darab 77 132,4 Hűtőszekrény, ezer darab 504 101,0 Bútor, folyó áron, milliárd Ft 11,9 105,i Cipő, millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer tonna 595 98.0 Fog asztói tej, millió liter 819 103,6 Vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 Cukor, ezer tonna 490 101.8 Az ipar energiaellátása megfelelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes ter­mékek termelésének csök­kenése, továbbá a racionáli­sabb gazdálkodás is hozzá­járult ahhoz, hogy a nép­gazdaság energiafelhaszná­lása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználásán belül a szén aránya emelkedett, a föld­gázé nem változott, a kő­olaj- és kőolaj-termékeké csökkent. A villamosenergia .termelését a barnaszén és a földgáztüzelésű erőművek­ben fokozták, az olajtüzelé­sű erőművekben csökkentet­ték . Az iparban foglalkoztatot­tak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A leg­nagyobb volt a létszámcsök­kenés, a kohászatban, a gép­iparban. a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján szá­mítva — 4,5 százalékkal ha­ladta meg az 1980. évi szin­tet. Építőipar Az országos építési-szerelé­si munkák volumene — a beruházások mérséklődésé­vel összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A ki­vitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt keve­sebb az előző évinél, a csök­kenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták ter­melésüket 1981 folyamán 6 százalék­kal több építmény kivitele­zését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények szá­ma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások üteme­sebbek voltak, mint koráb­Az ipar állóetszközállomá- nya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban lévő fontos beruházást részlege­sen üzembe helyeztek, pl. a márkushegyi és a nagyegy­házi szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. bauxit­bányában. A Dunai Vasmű konvertere® acélművéhez el­készült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Va­gon- és Gépgyár Futómű­gyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradás- technikai Vállalat rekonst­rukciós bővítése, a Kőbá­nyai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfóliatermelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó vonalat. Az ipari termékek kivite­le 1981-ben az előző évi szin­tet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 seázalékkal nőtt a lakosságnak eladott termé­kek mennyisége. A beruhá­zási célú értékesítés 1,6 szá­zalékkal, a termelő ágazatok, vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. ban. Az építőipari vállalatok növekvő mértében vállaltak és teljesítettek építési tevé­kenységet külföldön. 1981-ben folytatódott sz építőiparban foglalkoztatot­tak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fő­vel, 3.7 százalékkal keveseb­ben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 1,1 szá­zalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és &4 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összes­ségében megegyezett az elő­ző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 szá­zalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszte­ségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnáL Búzából a korábbinál ki­sebb területen az előző évi­nél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal ala­csonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kuko­ricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal, haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukor­répából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetés- terület és a termésátlagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyater­més 14 százalékos emelke­dése a hozamok növekedé­séből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismér­tékben csökkent, a gyü­mölcstermés lényégében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal ke­vesebb termett az 1980. évi­nél, de a bor minősége sok­kal jobb. Az év végén a szarvas­marha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lénye­gében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi éve­két. A nagyüzemek juhállo­mánya 2 százalékkal csök­kent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat- termelés 1 százalékos növe­kedésén belül a vágósertés­termelés lényegében az elő­ző évi szinten maradt, a vá­góbaromfi és a vágójuh ter­melése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termé­kek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. (Folytatás a 2. oldalon.) »101 helfend a kaposvári zeneiskola felújítása. Az épület elhasznált belső szerkezeti elemeit kicserélik és új víz-, vil­lanyvezetéket szerelnek be. A régi cserépkályhákat központi fűtéssel váltják fel. A képen a földszint és az emelet közti fö­démcserét végzi a Somogyvári Építőipari Szövetkezet. A mun­kát 1982. december 31-re fejezik be az építők. « I Elutazott a magyar küldöttség a szakszervezeti világkongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nökének vezetésével pénte­ken elutazott a magyar szakszervezetek küldöttsége Havannába, a X. szakszerve­zeti világkongresszusra. A küldöttség repülőtéri búcsúztatására megjelent Földvári Aladár, a SZOT el­nöke és Jósé Antonio Taba- res de Real, a Kubai Köz­társaság budapesti nagy­követe. (MTI) A SZOT elnökségének ülése Bizalmi akadémiát létesítenek Szakszervezeti bizalmi akadémia létrehozásáról ha­tározott pénteki ülésén a SZOT elnöksége. Olyan magas számtű oktatási for­mát . vezetnek be, ahol a bi­zalmiak, főbizalmiak elsajá­títhatják a szakszervezeti munkához szükséges ismere­teket, egyben rendszeres időközönként központi tájé­koztatást kapnak társada­lompolitikai, kül- és belpoli­tikai kérdésekről, valamint a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Az akadémia két éves tanfolya­mán évente nyolc alkalom­mal tartanak előadásokat magasan képzett párt-, álla­mi és szakszervezeti veze­tők. A résztvevők látogatási könyvet és az akadémia el­végzéséről — amely a szak- szervezeti mozgalomban spe­ciális továbbképzésnek, álla­mi területen pedig weaefö- továbbképzésnek felel meg — igazoló oklevelet kapnak. Az első szakszervezeti- bp zalmi akadémia megnyúlását Budapesten ez év szeptem­berére tervezik, később ha­sonlókat hoznak létre vidé­ken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek, hanem, vala­mennyi szakszervezeti bizal­minak szólnak, ezért azok szövegét — a SZOT költsé­gén — háromszázezer pél­dányban kiadják. Az elnökség további na­pirendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokat, összegezte továb­bá a munkavédelemiről 1979- ben hozott minisztertanácsi rendelet végrehajtásának tapasztalatait és jóváhagyta a szakszervezetek és a SZOT idei költségvetését. Hétfőn kezdődik Nemzetközi kerékasztal-tanácskozás Az ENSZ kezdeményezé­sére és támogatásával hét­főn kétnapos kerékasztal-ta­nácskozás kezdődik Buda­pesten. A tanácskozáson — amelyet első alkalommal rendeznek szocialista or­szágban — az ENSZ magas rangú tisztségviselői — kö­zöttük a világszervezet több főtitkár-helyettese — tíz szocialista ország tömegtájé­koztatási, sajtos, televíziós, rádiós szakértőivel véle­ménycserét folytatnak olyan fontos nemzetközi politikai és gazdasági témákról, mim a leszerelés, az ENSZ sze­repe a béke megőrzésében, a dél-afrikai probléma, a világ energia- és élelmezési helyzete, a nemzetközi ke­reskedelem és a világgazda­ság. Megyei tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A közös cselekvés új for­máiról, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munka szervezésének, értékelésének kérdéseiről tanácskoztak pénteken a Parlamentben a főváros és a megyei taná­csok elnökei, valamint a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságainak titká­rai, akik értekezletük másik felében időszerű egyházpoli­tikai kérdésekről hallgatták meg dr. Miklós Imre - állam­titkárnak, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökének a tájékoztatását. A tanácskozá­sok — melyet Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett — részt vett és fel­szólalt Sarlós István, az MSZMP j Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak romkara. tai miatt a tervezettnél ki­sebb volt. 1981-ben a nemzeti jöve­delem, előzetes adatok sze­rint, meghaladta a 620 mil­liárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1,8 száza­lék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkozta láttak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelé­kenysége a népgazdaság egé­szében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása vala­melyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energia­felhasználás csökkent. A belföldi felhasználás ösz- szehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nem­zeti jövedelemnél némileg nagyobb volt, A behozatali többlet aránya a felhaszná­lásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom