Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
A karikaturista kisörei Balladától — sanzonig lm, szőláf az ének Farsang idejét éljük. A sok kék és piros palotájában, a kaposvári Killián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban már gyülekezik a közönség: tinédzserek. Odabent a keskeny, hosszú ' öltözőben a színésznő sminkel. Karcsú termetét tovább vékonyítja a fekete trikó, a fekete alapú, éneklő színekkel hímzett alj. Társa, a színész ül és memorizál. Percek vannak hátra, és kezdődik Bencze Ilona, Maros Gábor ím, szólal az ének című előadóestje. Gyors kérdések; gyors válaszok. Erre futja még. Mit játszanak ezekben a napokban? Hona a, Madách Színház tagja, Brian Clark Mégis kinek az élete? Illyés Sonsválasztók, Madách Az ember tragédiája című művében szerepel, s készül a nagy feladatra: szeptembertől ő játssza Évát a Tragédiában. Gábor merész pólyája — a József Attila Színháztól az Operettszínhá- zon át az Állami Operaházig — mindenkit elképesztett. Monostratos a Varázs- fuvolában, énekel a Porgy és Besahen, hármas szerepe van a Hoffmann meséiben, ő alakítja Napóleont a Háry Jánosban, Offenbach Kék- szakáll című ' operamókájában Bobéche királyt bízták rá; készül a Borisz Godunov egyik tenorszerepére, és prózára is, Hernádi—Jancsó Dracula című darabjában. És nincs idő, kígyóinak a fények Gyarmati István a zongorához ül, kezdődik a műsor. Irodalom, a népköltészettől József Attiláig. Ballada a halálra táncoltatott leányról és a BarcsaV nevű szeretőt tartó asszony megbűnhődésérőt, . ' Zrínyi Miklós verse a hírnévről és az időről, e két „ellenségről” ..., Petőfi-versek, Ady indulatai. Nem légüres térben hangzanak el a versek, de a két művész mégis — érzékeny szeizmográfként — érzékéi valamit. Ez a farsangi közönség mást, pontosabban mást is vár tőlük. Bencze Ilona már oldja is a súlyos gondolatiságú, lelki földrengést regisztráló verseket Robert Burns naivan bájos, népköltészet-közeli, pajkos soraival. Játszani kezd. Findlayt, a rókaravasz, mégis ostoba, a falusi legényt, és a nem is olyan bugyuta leányzót. Azt a másik leányzót, aki — Ica művésznő kedves gesztussal érzékelteti — sajnálja templomi ruháját és egyébként is, az idén még kicsi a hancúrozásra, de jövőre. .. ! Maros Gábor az Ez fantasztikus! című Broadway- szenzáció fülbemászó dallamaival arat sikert. A szülőt és ebadta kölykét énekli, húszéves Újoncot, nazális hangokat képezve pöszén. Kedvelt szinkronszerepeire gondolunk ekkor. Olyan, mint egy párizsi gamin', ka- maszosan szertelen, sziporkázik... Jól ismert, „családias zamatú” hangszínébe érc is keményül t a magas csúcsokon; ezt eddig még nem hallottuk tőle. Bencze Ilona fölfedezte az Altatóban azt a fáradt, szintén „nyűgös” anyát, akit a betlehemi ostobácska, teleszív pásztorok is meglátogatnak, s aki kedves türelmetlenséggel hessegetné ki őket. És kupiék mindkettőjüktől, a magyar sanzon legjobb hagyományait újjáélesztve. Gábor Andor— Szirmny Albert, Heltai Jenő —Ernőd Tamás kupiéi is. Ismét figurákat játszanak el. Erotika — reprodukcióra vágyó nagymamácskát, butus cselédlányt, morc nagyságát, pogácsán osztozkodó legényeket — Kabos Gyula-pa- ródiabetéttel — dadogó fickót, amint szerelmet vall, felszarvazott k. u. k. ezredest, szerelmes gilisztát (!), Tónit és Fánit, akik „csak ülnek a pádon”. És nagy taps van. Ráadásként Maros Gábor a himnikus Aznavour-sanzont — Kezedben az ifjúság —, Bencze Ilona Dumont- Vancaire Mon Dieu című megrázó dalát énekli. Piaihoz méltóan. Leskó László Csere útján növelik a gyűjteményt A Néprajzi Múzeum gyűjteményének gyarapításához két teljes szobabútor vár elszállításra — az egyiket egy bécsi múzeumba küldi, a másikat egy finnországi múzeumból kapja, cserébe hasonló műtárgyakért. A Néprajzi Múzeum ugyanis gyűjteményeit — főként a különböző korok, népek életét tükröző, nála még hiányzó műtárgyakkal — elsősorban csere útján egészíti ki. A Finn Nemzeti Múzeumból elsősorban jellegzetes népi szobaberendezési tárgyak: aszta lók, székek, szekrények, padok, s textíliák érkeznek, ezért cserébe egy Tolna megyei falu parasztszobájának teljes berendezését küldte ki a néprajzi múzeum. A bécsi néprajzi múzeum számára hartai német szobaberendezést juttat el a szomszédos országba. Cserébe egy jellegzetes ausztriai falusi szoba teljes berendezésével gyarapodik gyűjte- m enve. Még halála után egy évvel is hihetetlen, hogy 1938 óta a város képéhez tartozó elegáns, filigrán alakja végleg eltűnt a nyüzsgő fürdőváros utcáiról. A nyár mozgalmas időszakában negyvenkét évig volt Siófok nevezetessége. A vendégek portréit, karikatúráit rajznl- gatta. Az országban tízezrek ismerték, s egész Európából visszatérlek a vendégei. Az emberek vonzódtak hozzá; talán kék szeméből az emberség megkapó varázsa fogta meg őket. Az utóbbi évtizedekben már hófehér haja, hozzá illő szakálla, gondos öltözéke foglalta méltó keretbe sugárzó szemét. Érdeklődve, szívesen figyelte a világot. A festő értékelő, élvező, feldolgozó agyával rögzítette a kép elemeit. Hihetetlen emlékezettel nyúlt ehhez az élményanyaghoz, különösen télen, amikor — pihenésül —egyik pasztell- vagy olajképét festette a másik után. Festő volt, kitűnő adottságokkal. Tehetsége ellenére sem emelkedett azonban a nagyok közé; megakadályozta ebben előbb a sorsa. Apja, Faragó József a XIX. sz. végén országos hírű rajzoló és festő volt, a Borsszem Jankó vezető grafikusa. A három fiúgyermek mellől elhalt az anya, s az érzékeny lelkű művész nem vállalta nélküle az életet. Az árvák vagyona csak neveltetésükre, az életbe való elindulásukra volt elegendő. Az első világháborúban az árvaszékek által kezelt pénzt hadi kölcsönökbe fektették, s elveszett. Kegyelemkenyér, árvaház volt a sorsuk —fel- növekedésükig. Faragó Ákost tehetsége bejuttatta a főiskolára. Csók István tanítványának választotta. A művészi távlat ugyan szép volt, de a megélhetés alapja hiányzott. Apró alkalmi megbízások, éhezés, létbizonytalanság, méltatlan helyzetek kísérték a diploma elnyeréséig. Itthon nem volt számára lehetőség. Egyre baloldalibb gondolkodása és származása miatt nem számíthatott az érvényesülésre. A fiatal festő a rveimari Németországban talált lehetőséget Baloldali lapok megbecsült újságrajzolójá lett Berlinben, míg 1933-ban a fasiszták ki nem utasították. Néhány évet ezután Ausztriában - töltőt, majd 1938-ban hazatért. Itthon az egyre hangosabban üvöltő fasizmus és a megkülönböztető törvények fogadták. Nem volt más lehetősége, mint hogy nyaranta Siófokon, télen Budapesten dolgozzon. A háború alatt többször behívták munkaszolgálatra. Utoljára 1944 tavaszán Szerbia. a hírhedt bori láger volt szenvedéseinek helyszíne. Kapcsolatot talált a jugoszláv partizánokkal; megszökött, s közéjük állt. Mint a jugoszláv partizánok tisztje tért haza. Maga sem tudta, hogy súlyos betegség gyötri. Evekig' tartott, amíg fölépült a tbéből. És maradt számára a siófoki nyár. ö lett a nyaralók Ákos bácsija. A munkásüdülők vendégei szívükbe fogadták, bár nem tudták, hogy ki az az évről évre vékonyabb, fehér hajú, mindig derűs művész, aki tréfálkozik velük, de ha kell, finoman kiigazítja azt is, aki a politikában utat téveszt. I943f-ös párttag volt, következetesen vallotta elveit haláláig. Ügy tartotta, nem élt hiába. S valóban a portrék és karikatúrák tízezrei, sok száz képe, mély hatást keltő egyénisége fenntartják nevét és emlékét. Hetvennyolc éves volt, amikor közülünk elköltözött ... rVnesehelyi Károly 16. — Hát akiknek van. Akiknek idejében kinyílt a csi- .pájuk .. . Magát is lenézik, ne búsuljon. Messziről látszik, hogy nem tartozik a vastagok közé. Csak rá kell nézni a kocsijára. Láttam. Ugyancsak rohad a karosz- szériája. Garázsa nincs. Igaz? — Igaz. — Hároméves korában, a műszaki vizsga után rögtön el kellett volna adni. És helyette újat... Persze. A jobbak ezt csinálják. — Megjártam vele Spanyolországot — mondom. — Kibírta. — Az is valami. Egyszer majd én is..; Egészen biztos. Apósa felé fordul. —» Nézze az öreget, milyen nyugodtan alszik — mondja. — Sosem idegesítette magát, öregember létére alig van ősz hajszála. Csak figyelje meg egyszer, ha leveszi a sapkáját. Persze ritkán veszi le. Szépen, komótosan tette a dolgát egész életében, nem hagyta magát zavarni. Pedig az anyós megpróbálta sebesebb tempóra ösztökélni. Nem sikerült. Szeretett a csarnokban tenni-venni, irkafirkál- gatni. Szerette, szereti a betűt. Azt hiszem, többször ▼olt a kezében újság, könyv, mint kapa. Persze azért kapált is. Nem többet, mint amennyire szükség volt. Nem törekedett arra, hogy szerezzen valamit, neki mindig elég volt, amennyije volt. Élhetetlen embernek tartják; az is. Én mégis szeretem. Mindent beleadtam a melóba, hogy öreg napjaira háza legyen. Apámat látom benne. Sose hittem volna, hogy egy öregembert eny- nyire lehet szeretni. A szemében könnycsepp. • • • A szállásadóm nyolcvanéves, öregasszony, első világháborús özvegy. Tizennégyben .ment férjhez. Alig két hónapja járta el a menyasszonytáncot, amikor Gavrilo Princip belelőtt a trónörökösbe. Tizenegy falubeli maradt a csatatereken, köztük Zsófi néni férje. Neve — sorstársaié közt — a templom falára erősftett márványtáblán olvasható. Zsófi néni nem adott hitelt a hősi halából szóló hivatalos levélnek. Amikor a már- ványtáblát leleplezték, a pap az eltávozottak lelki üdvéért imádkozott, ö akkor is arra kérte az istent, hogy segítse haza mielőbb az urát. A szekrényében a fehérnemű között gondosan kisimított bankókat tartogatott rzámára évtizedekig, s ehhez a pénzhez a legnagyobb szükségben sem nyúlt volna, (Legyen miből ruhát, lábbelit csináltatni, ha az „eltávozott” megérkezik.) Télire való eleséget, tüzelőt is két ember részére teremtett mindig. A falusiak pusmogták: „Zsófi nemcsak magára dolgozik.” Megérte a nyolcvan esztendőt. Az elveszett baka arca összemosódott benne anyja, apja arcával. De ha valami csoda révén most hazajöhetne, úgy találná a házat, ahogy bevonulásakor itthagyta. A berendezés sem változott 14 óta. Minden bútor a helyén áll. Még a rakott tűzhelyet sem bontották le ... A szoba ajtaja félig nyitva. Zsófi néni a konyha homályos sarkában üldögél, nagy halom tördelni való rözse, kukoricakóró mellett. Az ébrenlét és az álom mezsgyéjén dúdoígat. „Vedd el Úristen, rólunk haragodat és a te kemény, véres ostorodat; nagy bűneinkért mireánk ne ontsad bosszú- állásodat." Színehagyott hangja csak sejteti a dallamot. Kendője árnyékában valószínűtlen kicsire zsugorodott az arca, fáradt keze az ölében pihen. Most mar jöhetne az álom... CVéff*) HETVEGU TÁJOL ff Kaposváron Dorottya-véd- jeggyel zajlanak a farsangi események. A java még hátra van! Virágkötészeti kiállítás „nyílik ma a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban — ez vasárnap estig tart nyitva. Ugyanitt ma 14 órakor a Nagyatádi Gyermekszínpad mutatkozik be, Barátunk a színház című műsorával, este pedig a népszerű Color együttes koncertjét rendezik meg. Kezdés: 19 órakor. Holnap kora reggel a Tanácsház utca és a Noszlopy Gáspár utca átalakul sátor- várossá: a nagy farsangi vásárt szemlélteti fotónk, mely tavaly készült. Az idén még nagyobb érdeklődés várható! Szombaton egyébként változott a program: az ifjúsági és úttörőközpontban nem a Vitéz László, hanem 10 és 14 órai kezdettel Az egér és az oroszlán, illetve a Piroska és a farkas című bábjáték szerepel műsoron. A pécsi Bóbita együttes adja elő Kós Lajos rendezésében. Ugyanitt játszóházat rendeznek a gyerekeknek 11 órától 14-ig. Szombaton 15 órától a hagyományos karneváli felvoti és bábszakkörtől, a nagyatádi kerámiaszakkörtől, illetve az 1. számú általános iskola kézimunkakedvelő csoportjától. Csurgóról két gyermek-kerámiakor és két rajzszakkör szerepel majd, A kiállítás február 14-ig tekinthető meg, naponta, 8 és 18 óra között. Krisztián Ferenc a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központból arról tájékoztatta rovatunkat, hogy ma 9 órától tartják az úttörő művészeti szemle szakági bemutatóját. Vasárnap 19 órakor diszkót rendeznek a fiataloknak. A barcsi fotókör negyedik pályázati kiállítását az Épgép barcsi gyárában is láthatják majd az érdeklődők. A művelődési központ klubtermében egyébként tizedikéig még megtekinthető a Szentendrei Műhely grafikai kiállítása. S most: színház! A kaposvári Csiky Gergely Színházban ma 19 órától Fcydtau komédiája, a Tökfilkó szerepel műsoron Koltai flóbert Jászai-díjas rende/ésóben. Jordán Tamás Jászai-díjast, Lázár Katit, Básti Julit, Csáf/f/v///. ■ nulás indul, sok mókával, kacagással. Karnevál hercege Gallcá Bence, Dorottya Csákányi Eszter, Bohóc Be- zerédy Zoltán. A Csiky Gergely Színház művészei mindhárman. Este a bálokon csendül zene. Az ifjúsági házban rongyosbált, a Dorottyában „flancosat”, a Kapósban svábbált, a Park vendéglőben délszlávot, a kaposszent- jakabi művelődési házban cigánybált rendeznek. Vasárnap Hajlik a meggyfa, azaz népi énekesek és hangszeres szólisták vetélkednek. Tíz órától a Somogyi Kéjptárban a zenészek a Killián Györgyről elnevezett művelődési intézményben az énekesek. Végül 16 órakor az utóbbi helyszínen kerül sor a gátam űsorra. Itt, a győzteseket látjuk, halljuk majd. Ezek után lássuk, mit ígérnek varosaink, nagyközségeink művelődési házai! Csurgóról érkezett a hír Bi- hariné Asbóth Emőke művelődési központ-igazgatótól, hogy náluk vasárnap 16 órától lép föl a Color együttes. Egy előrejelzés ugyaninnen: hétfőn 10 órakor nyílik meg az. a kiállítás, amit a nagyatádi járásban működő gyermek művészeti és manuális csoportok munkáiból ren-. deznek. A kiállításra a nagyatádi városi-járási úttörőelnökség felhívására érkeztek a szebbnél szebb tárgyak, hímzések, kerámiák stb. Értékes anyagot kapott a Csokonai művelődési ház a so- mogyudvarhelyi honismerekányi Esztert, Czakó Klárát, Rácz Katit, Simány Andreát, Spíndler Bélát, Bezerédy Zoltánt, Csernák Árpádot látjuk a főbb szerepekben. Szombaton 19, vasárnap 15 és 19 órakor Lehár Víg özvegy című nagyoperettjét játssza a társulat Gazdag Gyula rendezésében. Zenei vezető: Hevesi András. A főbb szerepekben Püti Katalint, az Állami Operaház magánénekesét, Spindler Bélát, Koltai Róbertét, Pálffy Alizt, Rózsa Tibort, Bezerédy Zoltánt tapsolhatja a közönség. A mozik közül a Vörös Csillag „slágereket” ajánl: a korai előadáson a Fekete Jstrán-regényből készült Vukot, Pogány Judit nívódíjas hangalakitásával, este a Kramer kontra Kramer című színes, Oscar-díjas amerikai filmet Dustin Hoffman és Meryl Steep főszereplésével. A rendező: Robert Benton. A Szabad Ifjúság a Csalogány című színes, szinkronizált szovjet mesefilmre vár gyerekeket, este pedig felnőtteket a Rendőrök háborúja című „kemény krimire”, melyben a pikáns Mariéne Jobert rendőrnőt alakít. Mellette Claude Brasseaur és Claude Rich játszik főszerepet. A Latinca moziban a Variáció egy szerelemre című lírai szovjet filmet játsz- szák, a Mozimúzeumban mára Eizenstein klasszikus alkotását, A jégmezők lovagját, szombat-vasárnap élő- játszásban az Ámokfutó című lengyel lélektani krimit ajánlják. A mozgássérültek első nemzetközi kiállítása A mozgássérültek első nemzetközi fotó- és színesdia kiállítását rendezik meg február 27-én Szolnokon, a Szakszervezetek Ságvári Endre megyei Művelődési Házában. A pályázatra az ország minden részéből és valamennyi szomszédos országból érkeznek kollekciók. A fotók és színesdiák zsűrizését február 5-e és 9-e között tartják Szolnokon, Ekkor válogatják ki azokat a felvételeket, amelyeket a mozgássérültek első nemzetközi fórumán bemutatnak. A tárlaton sikerrel szereplő alkotókat emlékplakettel jutalmazzák.
