Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
KEGYELMESEK KONFLIKTUSA Mennyit és hogyan dolgozunk ? A kérdés első felére könnyebb a válasz. Munkahelyünkön 42 órát hetente, s ezen felül — fölmérések, becslések szerint — naponta átlag két-három órát. Az utóbbihoz sokféle tevékenység sorolandó, az adat tehát pontatlan és túlontúl általános. Van, akire négyöt óra is jut, van akire semmi. Különben is: mérhető-e és munkával töltött időnek számitjuk-e, ha valaki csak gondolkodik a tennivalóiról?... S vajon hogyan dolgozunk? Mindannyian láttunk már lógósokat, tapasztaltunk hanyag munkavégzést, találkoztunk kedvetlenül, tessék-lássék módon dolgozókkal. És ismerünk munkájukba belefeled- kezőket, sőt megszállottakat is. Kinek van igaza, kit becsüljünk többre. Hát persze, hogy a sokat és a jól dolgozókat. Ilyen egyszerű volna? Vélhetően nagyon kevesen vallanák be — akár csak maguknak is, nemhogy nyilvánosan —: nem szeretnek dolgozni, utálják a munkát. Azt már valamivel többen, hogy szeretnek ugyan dolgozni, csak éppen azt a munkát nem kedvelik, amiért a fizetésüket kapják. Rosszul választottak pályát, munkahelyet, ám nem változtatnak, mert a változtatáshoz erőfeszítés kellene, s egyelőre ennyiből is megélnek. 1 Nyilatkozatok, riportok visszatérő fordulata: „szerencsés vagyok, mert a munkám hobbim is”. Ha jól belegondolunk, egyetlen passziónkra, szenvedélyünkre sem fordíthatunk annyi időt, mint amennyit munkával töltünk. Szabad időnkben ritkán csinálunk olyasmit, amit nem kedvelünk. Sajnáljuk rá azt az egy-két . órát is. Jól tudora persze, hogy a munka elsősorban megélhetésünk forrása. És aki mondjuk, lakásra gyűjt, aligha engedheti meg magá- , nak, hogy a többletjövedelem megszerzését attól tegye függővé, tetszik-e neki vagy nem tetszik a tisztes- . seges pénzszerzés adott módja. De a választott szakma, a hivatás is csak any- nyit jelentene, hogy csinálom, mert muszáj, mert valamiből meg kell élnem? Aligha! Példák sokasága bizonyítja, hogy dolgozni igenis lehet szenvedéllyel. És ugyancsak példák — sajnos, gyarapodó példák — figyelmeztetnek rá, hogy e szenvedélyünknek is határt kell szabnunk. Mert a túlzott terhelést nem bírja szervezetünk. Fenyegetően sok az infarktus, a korai halál. Okai összetettek, magyarázatuk szakembert, orvost illet. Laikus legföljebb arra vállalkozhat, hogy az okok egyikén töprengjen. Nevezetesen azon, hogy vajon ki és miért kérül úgynevezett konfiiktushelyzetbe. miért él feszültségben. Nézzük csak: X szereti és kiválóan végzi munkáját. Következésképpen mindig valami újat, a korábbinál hasznosabbat akar. És ütközni kényszerül, amit már-már természetesnek fogadunk el, mondván: az újért meg kell küzdeni, az újat nem értheti meg mindenki azonnal. Ez jói hangzik, csak nem a teljes igazság. Mert az új. a jobb nem mindig bonyolult, nem mindig nehezen követhető. Mindössze a kényelmesektől avagy a kedvetlenektől kíván többet: azonosulást, a tőlük idegen felfogással. Márpedig a kényelmesség, a kedvetlenség aligha fogadható el természetesnek. Az ütközés, a feszültség is elkerülhető lenne, illetve az volna az ideális, ha a kényelmesek ütköznének, mert őket kényszerítené rá a közfelfogás, ha minden esetben önös érdekük is magatartásuk megváltoztatását diktálná. Nem valószínű, hogy belerokkanna a változásba, aki energiájának felét-har- madát emésztette föl korábban. Az effajta „kényszerítés” ma nagyonis „benne van a levegőben”. Feszültséget oldó hatását is remélhetjük, nem beszélve a vár- I ható gazdasági eredmények- 1 ről. Nem áRítbatjuk persze, hogy ennek a feszültségnek az oldódása mindenkit megóv a túlhajszoltságtól. Konfliktusok nélkül is lehet „két végén égetni a gyertyát”. Anyagi javakért, sikerekért, hiúságból. Hogy hol az észszerű határ ? Nincs értelme a hajszának, ha „gyümölcsét” -r az anyagi javakat vagy akár az erkölcsi sikert — nem tudjuk élvezni. Mennyit és hogyan dolgozunk '? A személyre szóló válaszhoz kinek-kinek egyes szám első személyben kell föltennie a kérdést: „Menynyit és hogyan dolgozom?” S mindjárt utána: „így helyes, így tisztességes vajon?” ML D. Moszkva, a Szovjetunió fővárosa A moszkvai napok budapesti rendezvénye alkalmából nagyszabású kiállítás nyűit a Műcsarnok összes termében Moszkva, « Szovjetunió fővárosa címmel. A kiállítás sokoldalúan és széleskor űen mutatja be Moszkva mindennapi életét: iparát, tudományát, közlekedését, egészségügyi és oktatási ellátottságát művészetét, építészetét divatját. A leglátványosabb er. a legnagyobb érdeklődést keltó tárgyak az űrhaj ozással kapcsolatosak. Különösen figyelemre méltó a Luna— 16, amit a magyar közönség eredetiben most lát először. Itt van az Ekran nevű mesterséges hóid is, amelyet tévéKözvetátések lebonyolítására használnak Szibériában. Ürhajósoltöze- tek és a Luna—21-es automata üra Hamas modellje bővítik, a sort Itt sorakoznak. a lézer- és nukleáris kutatás eredményeit megtestesítő gepek, makettek. A híradástechnika, a műszer- és számítógépipar produktumai töltik meg a Egy atomerőmű reaktorának makettje A Lena—16, a kiállítás „slágere” következő termet: számítógépek, színes televíziók, fényképezőgépek, precíziós műszerek. A kétezer négyzetméteres bemutató legnagyobb része Moszkva építészetéről, városfejlesztéséről ad képet. A városrekonstrukció és -építés terveivel ismerkedhetnek meg itt a kiállítás látogatói makett és rajz formájában. Impozáns azoknak a gyer- rnekintézményeknek a terve. amelyeket az ezredfordulóra megvalósítanak a szovjet fővárosban. Megtudhatjuk, milyen lakásokban élnek a moszkvaiak. Berendeztek egy háromszobás, 65 négyzetmeteres házgyári lakást — ezt három személy számára tervezték. A bútorok, a használati tárgyak mind a lakáskultúra fejlettségéről tanúskodnak. A mozgalmas kiállításon élő divatbemutató tarja a látogatók elé a szovjet divat legjellegzetesebb modelljeit, a gyönyörű szőrmékét, a hímzett és népi motívumokkal díszített ruhákat. A képző- és iparművészet is helyet kapott a bemutatón: festmények, szobrok M oszk- varól es Moszkvából. A hasonlíthatatlanul egyedi lakk- les lesek, matrjoska bábák, üveg- és kerámiatárgyak töltik meg a vitrineket. A kiállításon szafctárlat- vezetők tájékoztatják az érdeklődőket. S naponta többször is vetítenek felnőtteknek es gyerekeknek ismeret- terjesztő, rajz- bábfilmeket. K. M. * Fiatalos számvetés Ülésezett a mezőgazdaságban dolgozók megyei ifjúsági parlamentje Csaknem kilencezer. a megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozó fiatal képviselői tanácskoztak és vitatkoztak tegnap a Kapos válón megrendezett középszintű ágazati ifjúsági parlamenten. Véleménymondásra késztető eredmeny és gond bőven volt a legutóbbi hasonló fórum óta eltelt csaknem ivegy evben. 1978-ban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szamának csökkenése volt az egyik figyelmeztető jel; azóta csaknem fétezerrel nőtt a megye gazdaságaiban dolgozó fiatalok száma. É javuló arány eléréséhez azonban több mint 1500 fiatalnak kellett munkába állnia, időközben a harminc éven aluliak közül ugyanis több mint ezSOMOGYI KRÓNIKÁJA Téllel és társadalmi életünk több jelentős eseményével búcsúzott február utolsó hete. A megyei tanacs testületé a közegészség-, és járványügy helyzetének, feladatainak megvitatása mellett más, jelentős témákat is napirendié tűzött. Áttekintették a megye lakossága egészét érintő, a tanácsi munka korszerűsítése, az ügyintézés egyszerűsítése érdekében végzett munka tapasztalatait, és határoztak a feladatokról. Megállapították, hogy ez a tevékenység, a vb-halározat alapján, szélesebb ‘körűvé vált a megyében, tartalma, színvonala egyenletesen javul. Az ügyfélszolgálatok tevékenysége eredményes. Kedvezőek a rövidített ügyintézés tapasztalatai is. Ahogy a testület többek között elhatározta: a mostani tervidőszakban még hatékonyabbá kell tenni a tanácsok közötti kapcsolatokat és a hatósági tevékenységben erősíteni kell a szolgáltató jelleget, tobozai a jogpropagandái Ec utóbbiban igen fontos szerepe van a népirontmozgaiomnak. Nem egészen három év után ugyancsak a múlt héten tekintette át a Hazafias Népfront megyei elnöksége a jog- propaganda érdekében kifejtett tevékenységét, s feladatként határozta meg, hogy tovább szélesíti az egyes rétegekhez szóló jogi ismeretterjesztést. E célokra felhasználják a különböző fórumokat, falugyűléseket. Igény az is, hogy a népfrontmozgalom a korábbinál jobban kapcsolódjon be a tanácsok közreműködésével a tanácsrendelet-tervezetek társadalmi véleményezésébe. Fontos része ez a szocialista demokrácia szélesítésének. A népfrontmozgalom egy másik, fontos hivatása a társadalmi munka szervezése. Kaposváron szép eredményeket hozott a múlt évben a lakosság társadalmi tonniakarása — állapította meg hét közepi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az előző évinél kilenc százalékkal több. mintegy harminchét millió forint értékű társadalmi munkával, önkéntes támogatással segítette tavaly a lakosság a varos különböző fejlesztési céljainak megvalósulását. A társadalom pótolhatatlan értékű segítségére igen nagy szükség van nemzeti kincsünk, a Balaton megmentése, környezetének vedelme érdekében is. A déli part több mint száz tanácsi és nep- frontvezetője e heti tanácskozásán nem elsősorban a gondokról, hanem a megszüntetésük érdekében végzendő, sokoldalú társadalmi tennivalókról váltott szót. Még pihen a Balaton a jégpáncél alatt, de ők mar latolgatják azokat a feladatokat, amelyeket — jelentős anyagiak mellett — csak az itt élők, az ide látogatók önzetlen. széles körű támogatásával lehet megvalósítani. Hó alatt pihennek még a vetések, ám a földet művelők szinte pillanatnyi szünet nélkül munkálkodna* —, hogy a magvakból minél gazdagabb termés legyen. Néhány kivételtől eltekintve februárral befejeződtek a zárszámadások, s ezzel párhuzamosan már javában tart a tavaszi feladatokra való előkészület A megyét jaró ember tanúja lehetett, hogy a múlt heten is folytatták az üzemek a műtrágya szórását, s bizonyara nemcsak a marcali termelőszövetkezet az, ahol a napokban már sor került a tavaszi munkák részletes ütemezésének megvitatására is. A fölkészülés részé az is, hogy e heten megtartották a nagyüzemekben dolgozó műszaki irányítók továbbképzését, s szoba került mindaz, amivel eredményesebbé valhat a kikelettel meginduló mezőgazdasági munka. A szellemi „karbantartáshoz” gondolatilag csatlakozik az is, hogy a mezőgazdasági könyvhónap egyik rangos esemenye zajlott le a héten: a megyei könyvtarban átfogó kiállításon mutatkozik be a Mezőgazdasági kiadó, keresztmetszetet adva huszonöt év munkáiból, bemutatva a mostani könyvhónapra megjelent műveket. Holnap március lesz. És reménykedünk a tavaszban, valamint abban, hogy „jégtörő Mátyás” valóban megtörte a tó jegét. Márta ren távoztak el a mezőgazdaságból. Ez lényegében azt jelenő, hogy csak mindén harmadik fiatalnak sikerült gyökeret vernie. Ebben az egyetlen tényben ellentmondások, gondok sora összegződik. A gazdaságok vezetői jól látják: a fejlődés kulcskérdése. hogy a mezőgazdaságot mennyire sikerül vonzóvá tenni a fiatalok számara és hogy milyen huszonéves szakembereik közérzete. Az ifjúsággal való törődést helyenként mégis csupán „kipipálandó”, az ifjúsági parlamentek hónapjaiban „esedékes” feladatnak tekintik. Ugyanakkor a fiatalok is tudják, hogy' milyen sok függ kezdeményezőkészségüktől, szorgalmuktól, néha mégis visszahúzódás, sőt kö- | aömbösség is tapasztalható soraikban. A fejlődés elemzése mellett e két ellentmondásra is utalt beszámolójában dr. Győri József, a megyei tanacs mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. A mezőgazdaságban dolgozók harmada harminc éven aAüti; a fiatalok munkájának süt várói többet mond azonban, hogy köztük legmagasabb — több mint 50 százalék — a szakmunkások aránya, legnagyobbrészt ők irányítják a milliós értékű gépeket, berendezéseket. A fiatalok ötödé rendelkezik felsőfokú képzettséggel, s csaknem hatszazan töltenek be különféle vezető beosztásokat. A VI. ötéves terv feladatainak teljesítése tehát elképzelhetetlen a fiatalok odaadó munkája nélkül. Ez magyarázza, hogy országos és megyei szakiirányítók mellett sok tsz-elnok és más gazdasági vezető is eljött a tegnapi fórumra Valameny- nyien fontosnak erezték, hogy meghallgassák a fiatalok véleményét. Az ágazatban 90 munkahelyi ifjúsági parlamentre került sor, s ezeken 604 felszólalás hangzott el. A temérdek véleményt jól összegezték a küldöttek hozzászólásai. Gulyás Katalin, a siófoki tsz üzemgazdásza azokról a megyeszerte egyedülálló lehetőségekről beszélt, amelyeket gazdasága fiataljai kapnak. Hozzátette azonban, hogy többszörös különbségek vannak az erős és a gyenge tsz-ek által a fiataloknak biztosított feltételek között. Kovács Ferenc tahi tsz-el- nok egyebek mellett arról szólt, hogy módot Kell kel resni a ma belepő fiatal tsz- tagok vagyoni kötődésének erősítésére. A homokszentgyörgyi Sze- licz János elmondta, hogy 1978 óta 23 százalékkal nőtt gazdaságukban a fiatalok szama: már minden második, dolgozó 35 éven aluli. Tolmácsolta társai véleményét, miszerint a lakásvásárlási szociálpolitikái kedvezmények köret ki kellene terjeszteni a falusi fiatalokra is. Részben ehhez kapcsolódott Kusz József, a megyei KISZ-bizottság titkára. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között alacsony a KISZ-tagok aránya; a változtatásért a szervezet és a gazdasági vezetés egyaránt sokat tehet. Torma Sándor somogyjádi képviselő a közvetlen munkahelyi vezetők gondjairól beszélt. Horváthné Szűcs Erika — a megyei növenyvedeimi es agrokémiai állomásról — visszásnak mondta, hogy mikor a fiatal szakemberek lakásgondjáról beszélnek, mindenki csekk a felsőfokú végzettségű szakemberekre gondol . .. A plenáris ülés után a megyei parlament szekciókban folytatta munkáját. A műszaki és ipari ágazatokban dolgozó fiatalok közöl legtöbben a szakemberván- dorlás okairól szóltak. A növénytermesztési és állattenyésztési szekció résztvevői a középvezetők helyzetét és az állattenyésztés ronilo személyi feltételeit tartották legfontosabb kérdésnek. Itt hangzott el, hogy a megfelelő érdekeltség hiánya miatt sok helyen formális a patronáló módszer. Az adminisztratív és igazgatási dolgozók szekciójában egyebek között az ösztöndíjrendszer visszásságairól esett sző. A vitákban összesen negyvenen kértek szót. A parlament az országos fórum küldötteinek megválasztásával délután ért véget. B. F. SOMOGYI NÉPLAP
