Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
Pótalkatrészek a mezőgazdasági gépekhez A mezőgazdaságban használt több mint 1300 géptípushoz csaknem százezerfé- Je pótalkatrész kell. Szám- saesrűiségében szinte ki sem lehet fejezni, hogy ezek beszerzése, biztosítása mennyi gonddal jár. Hogy csak egyet említsünk, azok a somogyi nagyüzemek, amelyeknél T—150-es traktor az alapgép, regényeket irthatnának. alkatrészgondjaikról. „Garanciális” veszteségek Nemcsak az alkatrészellátás, hanem a garanciális szolgáltatás is akadozik. Érdekes módon nem a szervezetlenség, hanem sok eset- bem egy bizonyos fokú túl- szervezettség miatt. Egy szélsőséges példa: meghibásodott egy kombájn felhor- dólónca. A szövetkezet értesítette a garanciális szolgáltatást végző javító vállalatot, amely „fődarabcserére nem vállalkozunk” értesítéssel a kereskedelmi vállalathoz küldte a gazdaságot. A szakemberek megállapították, hogy a kombájn felhordólánca, a helytelen használat miatt romlott el (! ?), és a garanciális alkatrészt nem adták ki. A szövetkezet a hibás alkatrészt megvizsgáltatta a MBRT-tel (Minőség Ellenőrző RT), ahol is kiderítették, hogy a felhordólánc gyártási hiba miatt ment tönkre. A vizsgálatokban és ellenőrzésekben részt vett műszakiak újból összegyűltek, és megállapodtak abban, hogy a MERT véleményét csak akkor fogadják el, ha a termelőszövetkezet külön anyagvizsgálatot is végeztet Ezt a gazdaság 9 ezer forintért meg is csináltatta, s a vizsgálat a MERT-et igazolta, l elhordóláne helyett azsoavjogí Bizottság rendszeresen értékeli a különböző munkahelyeken működő munkaügyi döntőbizottságok munkáját; a héten kettőnek a tevékenysége szerepelt napirenden. Az egyik a Siófok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet bizottsága volt, amely évente átlag nyolcszáz dolgozót foglalkoztat. Milyen ügyekkel keresik föl a döntőbizottságot? 1977- bea és a következő évben, illetve tavaly 24—26 esetben kellett állást foglalnia, hetvenkilenc—nyolcvanban viszont 51—67 ügy került a bizottság elé. A határozatok ellen tavaly nyújtottak be legkevesebb keresetet; mindössze kettőt. A legtöbb vita évek óta a kártérítésből adódik. Figyelmet érdemelnek a leltárhiánnyal összefüggő problémák is, noha a tavalyi tában egy újabb -levelet kaptak. amelyben az illetékesek közölték, hogy ezt a vizsgálatot sem tagadják el, mert a felhordólánc ötezer lánc- tagból áll, és ebből csak egyet ellenőriztek. A meghibásodott alkatrész kicserélését sem garanciális, sem szavatossági szolgáltatásban nem tudták vállalná ... Nem valószínű, hagy az 1500 nagyüzem több tízezer- gépe közül ez az eset csak egy gazdaság egy gépével történhetett, illetve törtélhet meg. i A mezőgazdasági üzemek mindennek ellenere többnyire elvégzik mindazt a munkát. amit csak gépekkel lehet elvégezni. Csakhogy nem mindegy, hogy például a kölcsöntraktorokkal végzett. többnyire ..elcsúszott” munka milyen termésveszteségeket okoz. Alkalmi alkatrészek A gépjavító műhelyben sok mindent meg tudnak csinálni, de ezek az alkatrészek — bármilyen jó szakemberek készítik is őket —, technológiai és biztonsági szempontból mégsem tökéletesek. Nem is beszelve arról, hogy a házilag gyártott alkatrészek miatt bármilyen baleset történik, az a felelős, aki az alkatrész gyártását és beépítését elrendelte. Nemcsak; a szerelők, hanem a gépvezetők is idegenkednek az aiíka/tani megoldásoktól, hiszen az 6 mun- kateljesitményük és biztonságuk függ attól, hogy szakszerűen. javítottak-e vagy csak „drótoztak”. Például egy tönkrement és éppen nem kapható komba jn-dob- kosarat az egyik gazdaságban összehegesztettek. £3zennégy kártérítési és a leítárhiánnyal kapcsolatos négy ügy lényegesen kevesebb az előző két évben előfordulóknál A kártérítésekből és leltárhiányokból eredő viták teszik ki az ügyeknek több mint hetven százalékát. Ez azzal magyarázható, hogy az áfész vezetősége igyekszik megszilárdítani a munkafegyelmet, s fokozza a dolgozók anyagi felelősségét. A szakszervezeti bizottság figyelemmel kíséri a döntőbizottság munkáját, legközelebb márciusban számolnak be tevékenységüktől az szőnek. Az áfész-nál bevezetendő szakszervezeti jogsegélyszolgálattól azt várják, hogy csökken a döntőbizottság elé kerülő vitás ügyek száma. A szolgálat ugyanis a dolgozókat tájékoztatja jogaikról és kötelezettségeikről. így megalapozatlan panasszal, vélt sérelemmel már nens fordulnak a döntőbizottsághoz. meletileg indulhatott a gép, de semmi garancia nem volt arra, hogy hegesztett dobkosár mennyi ideig bírja' a terhelést. Ezen a gondon nem sokat segítenek azok az együttműködési kísérletek sem, amelyekkel az alkatrész-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok és a tsz- ek próbálkoznak. Az alkatrészgyártáshoz megfelelő alapanyagot ugyanis senki sem szállít a tsz-eknek. Ezért az alkatrészgyártásra egyébként műszakilag alkalmas mezőgazdasági üzemek nagyrészt saját maguknak es saját felelősségükre gyártanak az alkatrészekből any- nyit, amennyire szükségük van. Ma már nem lehet egy gépét csak azért kiselejtezni, mert elromlott és helyette érdemesebb korszerűbbet vásárolni. Már csak azért sem, mert az új gép legfeljebb drágább, de nem tud többet. Az egyre csökkenő állami támogatások miatt még akkor is, ha az alkatrész- vásárlásra, előállításra egyáltalán nincs állaim támogatás — a gazdaságok kétszer is meggondolják a gépvásárlást. Maximális géipkihas zná lásra törekszenek, aminek természetszerűen az a következménye, hogy a gépek gyorsabban használódnak, tehát működtetésükhöz tervszerű karbantartásra, folyamatos javításra, és mindezek alapjaként a zökkenőmentes alkatrészei látásra lenne szükTervszerfi karbantartás A mezőgazdaságban hasznait mintegy harmincféle erő- és 1300 féle munkagépnek több mint felét importáljuk, többségüket a KGST- orszagokból. A mezőgazdaságnak az a jogos kívánsága, hogy egy gépimportszerzó- dést csak akkor írjanak alá, ha a szállítók garantálják a zökkenőmentes alkatrész- ellátást is. A gyakorlatban ez nem valósul meg. A szállítóvállalatok ugyanis a komplett gépgyártásban és nem az alkatrészgyártásában érdekeltek. A hazad alkatrészgyártás pedig, sajnos, nemcsak elhatározás kérdésé. Hiányoznak például a speciális anyagot és gépeket igénylő gyártóberendezések, álla Iában nem gazdaságos a lehetséges szérianagyság és így tovább ... Von o»t tenni a gazdaságoknak is, de ahhoz, hogy az okszerű kíméletes géphasználat egyik feltétele, a tervszerű megelőző karbantartás általános gyakorlattá váljék, technikai minimumként 700 ezer négyzetméternyi üzemi karbantartó-javító műhely-területet kellene felépíteni. És a gazdaságok anyagi viszonyait ismerve — ehhez ugyanis nem jár állami támogatás — ennek megvalósítása még két tervádősaakot is meghalad. Bonyhádi Péter Kártérítés, leltárhiány A döntőbizottság munkája A Somogy megyei Műnk»Nőtt a betétállomány Jelentős forgalom a csurgói OTP-nél Tizenhárom postahivatal, egy posta öt fizetőpénztárral és a nagyatádi járás volt csurgói járási részén levő iskolák, üzemek tartoznak a csurgói OTP vonzáskörzetébe. A múlt évben a teljes betétállományt több mint százötven százalékkal növelték, így a tervezett tizenhárommillió forinttal szemben huszonketmillió forint lett a betétállomány. Arról érdeklődtünk, melyek a legkedveltebb takaré- koskodási formák a nagyközségben és környékén. Megtudtuk: mióta'a születéstől köthető ifjúsági takarék- betét, azóta ugrásszerűen megnőtt az ilyen betéteknek a száma; mar ezerhatvanat tartanak nyílván, összesen 1,2 millió forint értékben. Nagyon eredményes az általános iskolások iskolai ta- karékbélyeg-akciója, Berzen- cén például az egy gyermekre jutó betét értéke meghaladja a háromszáz forintot. Takarékosak a csurgói tanulók is, a kis létszámú iskolák közül pedig a porrog- szentkirályi emelkedik ki. Az iskolabank-szolgaltatást nemrég vezették be az 526. sz. szakmunkásképzőben, ahová havonta két alkalommal mennek ki a fiók dolgozói, hogy a fiatalok betétkönyvet válthassanak. Nem is eredménytelenül, hiszen már százharminc ifjú betéttulajdonost tartanak nyilván, akik zsebpénzükből és ösztöndíjukból eddig százhar- mmehatezer forintot tettek léire. Az akcióval elsősorban a takarékos életmódra szeretnék serkenteni a fiatalokat, s ezt jobb minél korábban elkezdeni. A totó-lottó szelvényekből tavaly kevesebbet adtak el a tervezettnél, az idén továbbfejlesztik a bizományos hálózatot. A nyár elején Berzencén totó-lottó tombolát rendeznek, hogy a szerencsejátékhoz szerencsével csináljanak kedvet. A tervek között szerepel, hogy a területen tizenhétmillió forinttal növelik a betétállományt. Az ifjúsági takarékbetét-tulajdonosok ■ szama Nyugat-Eurőpába szállítják Fonott gyermekfotelok Fonyódról Tetszetős gyermekfotelokat készít tizennégy dolgozó a siófoki háziipari szövetkezet fonyódi telepén. A gyártás öt részben történik: a nehezebb, a nagyobb fizikai erőt kívánó munkát a férfiak végzik, s a nők ügyes kézzel, gyakorlott mozdulatokkal fonják a kis székek keretébe az ülőrészt. A fotelekből, amelyek népművészeti termékek, egy dolgozó egy nap alatt nyolcat állít elő. Harminc éve Fonyódon volt a központ — ma Siófokon működik. A fonyódi épület falán felirat hirdeti: a kosárfonáshoz fűzvessző szükséges. A gyermekfotelek ugyanis ezzel a technikával készülnek. A fotelek alapanyagát Siófokon dolgozzák föl, onnan szállítják Fonyódra. A késztermék jelentős része az NSZK-ba és Franciaországba kerül, havonta átlag ezer darabot exportálnak. S nem tudnak eleget gyártani, hogy minden igényt kielégítsenek, olyan nagy a kereslet a gyermekfotelek iránt. A külföldre induló szállítmányokat helyben lakkozzák, csomagolják, s Fonyódról indítják útnak. A fotelekhez tartozó apró asztalok Siófokról kerülnek Nyugatra. Takarmány gazdálkodási szak indul Agrárszakemberek továbbképzése Az agrárszakemberek továbbképzésének idei lehetőségeiről érdeklődtünk a közelmúltban a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. — Milyen formákban képezhetik magukat tovább a főiskolán ebben az esztendőben a mezőgazdasági pályákon tevékenykedő szakemberek? Elsősorban kiknek szervezik a tanfolyamokat? — Termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek részére, és — az intézmény jellegének megfelelően — főként állattenyésztési témákból. Ez alól természetesen kivételek is vannak — tájékoztatott dr. Pap Gábor, a mezőgazdasági főiskola termelésfejlesztés intézete továbbképzési osztályának vezetője. — A komplex vezetői továbbképzések méllett céltanfolyamokat is szervezünk. Különleges formaként szaküzemmérnököket is képezünk a főiskolán. Az egyes tanfolyamok, továbbképzési formák nagy része országos benépesítésű, de mindig törekszünk arra — a megyei tanáccsal, a Teszöv-vel és a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőséggel együttműködve —, hogy a somogyi szakemberek lehetőleg élhessenek helyzeti előnyükkel. Így igen sok bejáró hallgatónk van kollégiumunkban. ötven személy részére van hely. A bentlakók a tapasztalatok szerint jóval több szakmai ismerettel térnek haza, mint a bejárók, ugyanis az előadások utáni kötetlen beszélgetés és tapasztalatcsere talán egy előreláthatólag hatvannal nő. A legtöbb hitelt a lakásépítők kérik: tavaly százhat- vankét esetben adtak építési kölcsönt, s harmincöt lakást értékesítettek. Az idén a Reményi-lakótelepen — társasházakban — száznegyvennégy lakás épül, melyhez megfelelő nagyságú hitelt kapnak a vásárlók. Áruhitelt évente átlag nyolcszáz alkalommal folyósítanak bútor, hűtőszekrény, televízió vásárlásához. A mezőgazdasági kölcsönnel elsősorban az állattartással kapcsolatos igényeket elégítik ki, évente átlagosan kétszáz esetben. A csurgói fiók foglalkozik valutaeladással és -vásárlással is. Az értékesítés tavaly meghaladta a másfél millió forintot — főként a kisha- tármenti forgalom keretében. A berzencei határátkelőhely átadásával a fióknak megnő a szerepe a valutaellátásban. második tanfolyammal is felér. — A mezőgazdasági szakemberek továbbképzése már évtizedes múltra tekinthet vissza a főiskolán. Mekkora az érdeklődés az üzemek részéről, milyen a tanfolyamok visszhangja? — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy intézményünknek mind a kutatás, mind az oktatás terén tekintélye van. A szakemberek kíváncsiak arra, mi újat hallhatnak majd ezeken a tanfolyamokon. Minden ágazatnak megvan a nemegyszer országos hírű specialistája, így mindig a legfrissebb ismereteket kapják a tanfolyamokon résztvevők. A tárgyi feltételek is jók, hiszen minden állatfajnak modellistállója, laboratóriuma van a főiskolán. Az oktatásban felhasználjuk a kutatás során és az üzemekben szerzett tapasztalatokat is, a hallgatókat minden héten visszük üzem- látogatásra. Amint az a véleménykutató lapokból kitűnik, ezeknek igen nagy sikere van. A továbbképzés módszereinek, tematikájának fejlesztésénél ugyanis messzemenően figyelembe vesszük ezeket a — tárgyilagosság kedvéért névtelenül kitöltendő — lapokat, amelyek az érintett szakemberek véleményét, igényét tükrözik. Gondunk viszont az, hogy az üzemek nem veszik eléggé komolyan, hogy az állandó fejlődésre, a lépéstartásra szükség van. — Hallhatnánk részletesebben az iskolarendszerű továbbképzésről? — Mint köztudott, főiskolánk állattenyésztési üzemmérnököket képez, méghozzá egyedül az országban, amióta — két eve — a hódmezővásárhelyi testvérintézmény az állatorvosi egyetem főiskolai karává alakult, és állategészségügyi üzemmérnököket képez. Sajnos, az üzemmérnök társadalmi, anyagi, erkölcsi elismerése ma még jóval kisebb, mint az agrármérnöké, jóllehet az állattenyésztés terén tálán magasabb szintű ismeretekre lesz szert, mint az egyetemen. Ha újabb képesítést akar szerezni, vagy elvégzi az egyetem hároméves kiegészítő szakát, ahová csak a jeleseket és a jó rendűeket veszik fel, vagy nálunk szerez egyéves képzés keretér ben szaküzemmérnöki képesítést Igazság szerint mi jobbnak tartjuk, ha az állattenyésztésben dolgozók nálunk szereznek újabb diplomát. Itt ugyanis nagy óraszámban kapnak szakmájukI nak megfelelő állattenyésztési ismereteket. Ötféle területen — szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és juhtenyésztő, valamint takarmánygazdálkodási szakon — képezzük az említett szaküzemmérnököket, munka mellett, havi egyhetes konzultációkkal, államvizsgával. Jelenleg szarvasmarha-tenyésztő szak- üzemmérnök-képzés folyik. A következő tanévben indul először a takarmánygazdálkodási szak, amelynek fontosságát a mostani közgazdasági körülmények között szükségtelen hangsúlyozni. — Az idén milyen tanfolyamok voltak már, illetve lesznek és összesen hány szakember szerez új ismereteket a főiskolán? — Céltanfolyamot szerveztünk a háztáji agroraó- musok részére. Januárban tartottunk a MERT — Minőségellenőrző Részvénytársaság' — kérésére egy tanfolyamot, amelyen elsősorban az exporttermények minősítése térén kaptak újat a hallgatok., Most a szarvasmarhatelepi brigadvezetők komplex, osztott idejű továbbképzésé folyik, amelyen a brigád-vezetők nemcsak termelésfejlesztési, hanem szervezési, vezetési és politikai ismereteket is szereznek. Őszre tervezzük a szarvasmarhatenyésztési ágazat- es telepvezetői, továbbá a baromfitenyésztő ágazat-, illetve telepvezetői tanfolyamokat. A Tejipari Tröszt felkérésére nyolc egyhetes tanfolyamot tartunk a tejipari alkalmazottaknak, amelyeken az új szabvány szerint a csíraszegény tejnyeressel kapcsolatos a tananyag. A tsz-ek munkaügyi dolgozói és sztk-ügyintézői részere is szervezünk továbbképzéseket, együttműködve a megyei tanáccsal. Termelési rendszereink számára is tartunk, külön a KSZKV vezetőinek, szaktanácsadóknak, a KSZKV-taggazdasagok ágazatvezetőinek és a KAHYB szakembereinek is. Takar- manygazüáikodási tanfolyam is lesz — a METAF felkérésére —, munkaköri továbbképzés az üzemek takarmánygazdálkodási irányítói részére. A létszámról pedig annyit: a postgraduális képzésben évente átlagosan 30— 35 üzemmérnök, a különböző tanfolyamokon pedig 400— 500 agrárszakember vess reszt M. E. SOMOGYI NÉPLAP
