Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
XXXVm. évfolyam, 48. szám 1982. február 26., péntek Kádár János fogadta Viktor Grisint Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Központi Bizottság székhazában fogadta Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkárát, Vlagyimir Promiszlovot, az SZKP KB tagját, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét és a moszkvai napok budapesti rendezvényein részt vevő küldöttség tagjait. A szívélyes, elvtársi légköri találkozón nagyra értékeltek Budapest és Moszkva sokoldalúan fejlődő kapcsolatait és szerepét az MSZMP és az SZKP, a magyar és a saosrjet nép közötti testvéri barátság és gyümölcsöző együttműködés elmélyítésében. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, > Budapesti Pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a fővárosi tanács elnöke. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A moszkvai napok rendezvénysorozatán fővárosunkban tartózkodó politikai delegáció tegnap Angyalföldre látogatott Viktor Grisint, az SZKP Foliíikai Bizottságának tagját, a moszkvai pártbizottság első titkárát, a delegáció vezetőjét és Vlagyimir Promiszlovot, az SZKP KB tagját, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottsága elnökét elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának elsó titkára és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke. Társaságában volt Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kedves vendégeket az MSZMP XIII. kerületi bizottsága székházában Deák Gábor, az MSZMP KB tagr ja, a kerületi pártbizottság első titkára, Bozsik József, a kerületi tanács elnöke és munkatársaik fogadták. Tájékoztatták őket a nagy munkásmozgalmi hagyományú városrész múltjáról és jelenéről, az itt élők és dolgozók politikai, társadalmi és gazdasági munkájáról, mindennapjairól. Vendégek és vendéglátók ezután a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében az üzemóriást megszemlélve, annak munkájával, eredményeivel ismerkedtek. A gyárlátogatást munkásgyűlés követte, amelyen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Steiner Arnold, a hajógyári pártbizottság titkára üdvözölte a résztvevőket. Több hajógyári munkás felszólalása után Maróthy László mondott beszédet — A moszkvai napok rendezvénysorozatának kiemelkedő jelentőségű eseménye ez a naunkásgyűlés — mondotta. — Budapest egyik legrégibb gyárának falai között vagyunk, ahol egykor megindulhatott majd kibontakozott az a folyamat, amely a munkásság osztállyá szerveződéséhez, majd marxista- leninista pártjának megteremtéséhez. végül a proletariátus hatalmának kivívásához, mai szocialista társadalmunkhoz vezetett. A Magyar Hajó- és Darugyár 1945-től sok éven át szinte kizárólag a Szovjetuniótól kapott kenyeret adó munkát, onnan érkezett az alapanyag. Ma ez a vállalat korszerű berendezéseket állít elő és bizakodással tekinthet a következő évek elé. — E gyár története természetesen csak kis rész országaink gazdasági kapcsolatainak egészében. A nehéz világgazdasági helyzetben számunkra különösen jelentős együttműködésünk — a KGST keretében — a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Külgazdaságunknak kiemelkedő szerepe van országunk életében. Teljes külkereskedelmi forgalmunk fele a szocialista országokba s onnan hozzánk irányul, egyharmada a Szovjetunióval aláírt egyezményekre épül — mondotta Maróthy László, majd így folytatta: — Nemzetközi kötelezettségeinket csak akkor teljesíthetjük. politikai és gazdasági céljainkat csak akkor érhetjük el, ha gazdaságunkat a követelményeknek megfelelően továbbfejlesztjük, korszerűsítjük. Pártunk Központi Bizottsága, kormányunk kijelölte tennivalóinkat. A politikai életben kibontakoztattuk a szocialista demokráciát, az üzemi demokratizmust. Létrejöttek és működnek fórumaink, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy minden dolgozó ember alkotó módon vegyen részt közéletünkben. Eltökélt szándékunk. hogy szocialista iparunkban, gazdálkodásunkban, az életkörülményeket javító szolgáltatásokban kiaknázzuk azt a nagy, hatalmas beruházásokkal felérő kincset, amelyet, az egyes (Folytatás « 2. oldalon) Előadás a Baromfitenyésztők kézikönyvéről Bemutatkozik a Mezőgazdasági Kiadó „A mezei szorgalom virágzatához még közel som elég hogy a földmívelésre elegendő nép, helyes föld- és néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul meg'kívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen ...” Ez az idézet Berzsenyi Dánielnek A magyar- országi mezei szorgalom némely akadályairól című művéből való, s mottója lehetne annak az eseménynek is, amelyre tegnap került sor Kaposváron a Palmdro Togliatti Megyei Könyvtárban. A Mezőgazdasági Könyvkiadó bemutatkozó kiállítását Gallyas Csaba, a könyvkiadó irodalmi szerkesztője nyitotta meg. E kiállítás egy tavaly kezdett sorozat folytatása. A megyei könyvtár sorra bemutatja az egyes könyvkiadók munkáját; a mostani — március 10-ig tartó — rendezvényt a Mezőgazdasági Könyvkiadóval és a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalattal közösen szervezte meg. Bemutatják itt a könyvkiadás technikáját is, a kézirattól a megjelenésig méghozza a kaposvári szerzőgárda toiláböl most megjeleni Barom fiéemnéa&ök kézikönyve című könyv kiadásának egyes szakaszaival illusztrálva. A tárlat második részében a huszonötödik mezőgazdasági könyvhónap könyveit látjuk, szám szerint ötven kiadványt; közülük harminckettő a szakmai, tizen- nyolc pedig a társkiadók — a Műszaki, a Statisztikai, a Kossuth, a Medicina, a Közgazdasági és Jogi, az Akadémiai. a Táncsics és a Tan- könyvkiadó — gondozáséban jelent meg. A kná&ftás harmadik része a mezőgazdasági kiadó huszonöt évi munkáját szemlélteti, igen sokféle könyvvel. Köztük jelentős ' szerepet kapnak a különböző céllal indított sorozatok. Az egyik például egy általános szakmai sorozat — Ma újdonság, holnap gyakorlat címmel — és a szokásosnál jóval gyorsabban készül, hiszen célja a legfrissebb technikai-gazdasági ismeretek közlése. Egy másik sorozat a takarmánygazdálkodás elméletével es gyakorlatával foglalkozik. A kiállítóit könyvek sorrendjéDen a mezőgazdasági szak- munkaskönyvtár következik, amely szorosan az oktatás tematikájához tartozik. Évről évre rendszeresen jelentei meg a kiadó környezetünk védelméről szóló műveket. És végűi ott vannak a széles körű érdeklődésre számot tartó munkák: a Kertünk, házunk, otthonunk sorozat, amelyben minden kistermelő megtalálhatja az őt érdeklő témákat, valamint a Natura-kiadványok, amelyek főként vadászoknak, halászoknak, horgászoknak és más természet- kedvelőknek nyújtanak érdekességeket. A kiállítás megnyitóján megjelentek az érdekelt megyei szervezetek — köztük a KSZKV, a megyei takarmányozási és állattenyésztési ) felügyelőseg, a növényvédő- I állomás — képviselői és természetesen szép számú főiskolás. Délután újabb, nagy érdeklődésre számot tartó eseményre került sor a Kaposvári Mezögazd fisági Főiskolán: anketot rendeztek a főiskola sertés- és kisüli ajte- nyésztési intézete igazgatójának. dr. Horn Péternek szerkesztősében megjelent Baromfitenyésztők kézikönyvé című könyvről. Beton éS vssbeton építményeknél egyre megszokottabb, hogy sürgősen szükség van a falak, födémek, alapok megbontására, utólagos átalakítására. Világszerte terjednek a gyémántszemesés szerszámok: ezekkel gyorsan és hatékonyan el lehet végezni az említett feladatot. A gyé- mántszcmcsés fúrókkal ma már 200 milliméter átmérőjű furatokat is tudnak készíteni, minden különösebb erőkifejtés nélkül. A megfelelően nagy átmérőjű fűrésztárcsával (képünkön) pedig akár 30—40 centiméter vastag betonfal is átvágható. Nagy előnynek számít, hogy a munka nyomán ne* tapasztalható a beton csorbulása, és nem jelentkeznek hajszálrepedések sem Lázár György az ÉVM-ben Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja csütörtökön látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, ahol Ábrahám Kálmán miniszter és Lantos László, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. Lázár György eszmecserét folytatott a minisztérium vezetőivel a tárca munkájáról, az építő- és építőanyagipar előtt áilé feladatokról. Hatékonyabb ellenőrzést! A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Nem kis összeg 620 millió forint. S különösen elcsodálkozunk nagyságán, ha hozzátesszük: ekkora azoknak a károknak a nagysága, amelyeket bűncselekményekkel okoztak tavaly a magán- és közvagyonban. Ez az adat tegnap délelőtt hangzott el Budapesten a Legfőbb Ügyészségen, ahol dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tájékoztatta az újságírókat arról: milyen volt hazánkban tavaly a bűnözés helyzete, melyek az ügyészi munka legfontosabb feladatai. A tájékoztatóból kiderült: ha kismértékben is, de emelkedett a bűncselekmények száma. Ez annyit jelent, hogy csaknem 135 ezer bűn- cselekményről szereztek tudomást a bűnüldöző, igazságszolgáltató szervek, s több mint 77 ezer 600 elkövető ellen indítottak eljárást. Vagyon elleni bűncselekmény több történt, mint egy évvel korábban, és — sajnos — jóval több az úgynevezett erőszakos, durva bűncselekmény. Gyakrabban kellett eljárást indítani a közlekedési szabályok ellen súlyosan vétők, közlekedési balesetet okozók ellen is. A vagyon eíiem bűncselekmények között tavaly 23 olyan eset volt, hogy a kár értéke meghaladta az egymillió forintot. Az ilyen bűncselekmények többségét a társadalmi tulajdon ellen követték éL A Legfőbb Ügyészség vizsgálatot végzett ezeknél az eseteknél, s kiderült: elsősorban a hanyagság, a laza munkafegyelem nyitott kaput a bűnözésnek. A vállalati ügyrendekre egyfelől minden terület túlzott szabályozása a jellemző, másfelől a tefjes szabályzatlanság. Az is elgondolkoztató : ritka az olyan eset, hogy a belső ellenőrzés javaslatára kell eljárást kezdeményezni. A visszaélések egyik előidézője néhány területen az áruhiány: az, hogy néhány takarmánytáp, permetező- szer, bizonyos gépalkatrész hivatalos úton nehezen szerezhető be. Hatékonyabb ellenőrzésre es vagyonvédelemre van tehát szükség, valamint arra, hogy a munka- fegyelmet — akar a jog eszközeivel is — megszilárdítsák. így kiküszöbölhető a bűncselekményeket etoidezo okok egy része. A másik, ami szót érdemel: emelkedett az emberölés és etz emberölési kísérletek száma, az előző évűiéi több rablás, kifosztás, garázdaság történt. Ezeknél az eseteknél nagy fokú a sértetti közrehatás. A bűncselekményeket elkövetőknek az egyharmada volt büntetett előéletű, s ami meglepő, nőtt a bűnözők között a nők aránya. Ugyanígy emelkedett a gyermek bűnözök száma rs: ők felnőttek biztatására vagy „csupán” rossz példától indíttatva követitek eä elsősorban vagyon eüend bűncselekményeket. Ezért fontos a veszélyeztetetten kiskorúak helyzetének fölmérése, és az, hogy a tanácsi szervek minél előbb változtassanak ezen a helyzeten. A legfőbb ügyész szólt az ügyészségi törvényességi vizsgálatokról is. Elmondotta, hogy az ügyészségekbe* 4561 törvényességi óvási kérelem érkezett, s a zöme megalapozatlan volt. D. T. miinkásgyűlEs angyalföldön
