Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Február —» a smémaáém kfefe Mérlegelik cs mérlegeket A gazdálkodó egységeknél mar véget ért a mérlegek és mellékleteik összeállítását megelőző, többhetes, lázas munka. A Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Igazgatósá­gának Somogy megyei rész­legénél a vállalati, szövetke­zeti főkönyvelők szinte egy­más kezébe adták mostaná­ban a kilincset. Alaki és tartalmi ellenőrzésre hozták a mérlegeket, hogy a doku­mentumok a minisztériumi számítógépes feldolgozás után a kormány számára összeállított gyorsjelentéssé formálódhassanak. — Az előzetes tájékozta­tók, felhívások ellenére a gazdálkodó szervezetek sok hibával adják le mérlegeiket — mondta rápa János, a Somogy megyei Igazgatóság vezetője. — A gondosság és a figyelem nélkülözhetetlen e munkához. Minden mér­legről hibajegyzéket készí­tünk, s bizonyos nagyság­rend meghaladása után a vétőkkel szemben szankció­kat alkalmazunk. — Mi a hibák oka? — Nincs elég számviteli szakember a megyében, s az utánpótlás is problematikus. A Pénzügyi és Számviteli Főig«» s in Pesten és Zala­egerszegen az idén hat so­mogyi végez, s nem mind­egyikük tér vissza a megyé­be. A nagyobb gazdálkodók­nál viszont a főkönyvelői be­osztásban ma már az egyete­mi-főiskolai végzettség, plusz az okleveles könyvvizsgálói képesítés a követelmény. Ne­hezen oldható meg az ellen­őrző szervek szakember- utánpótlása is. pedig itt elég vonzó a fizetés. Megyénkben több mint háromszáz egység van köte­lezve mérleg, adóbevallás vagy gyorsjelentés készítésé­re. Az ellenőrzési igazgató­ság revizorai ezeket alaki, formai és a főbb tartalmi összefüggések szempontjai szerint nézik át. — Melyek a típushibák? — kérdeztem az igazgatóság bárom osztályvezetőjétől. — A rosszul szervezett számvitel miatt téves vagy nem megfelelő adatok ke­rülnek a mérlegekbe — vá­laszolt Vajda József, a ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok felelőse. — Jellemzőek például az állóeszközök akti­válásával és selejtezésével, a készletek értékelésével kap­csolatos hibák; többször is előfordult, hogy rosszul szá­molták ki a bérfejlesztési adót, a bérszínvonal és a bértömeg-tartalékot. Az idén jó mérlegeket kaptunk a ke­reskedelmi és a szolgáltató vállalatoktól, de teljesen hi­bátlan nem. akadt közöttük. Az áíesz-ok fele azonban az átlagosnál rosszabb mérlege­ket nyújtott be. — A mezőgazdaságban is gyakorta fordulnak elő hi­bák a saját termelésű kész­letek értékelésekor — foly­tatta Molnár János mező- gazdasági osztályvezető. — Rosszul határolják el a köz­vetlen és a fel nem osztott költségeket, megesett az is, hogy 1980-as rendeletet vet­tek figyelembe a részesedési adó kiszámításakor. Ennek ellenére én vitathatatlan ja­vulásról számolhatok be. Eb­ben közrejátszik a területi téesz-szö vétség és a mi megelőző-tájékoztató mun­kánk. s a tavaly alkalma­zott szankciók is. Általában harminc kisebb hiba alatt nem figyelmeztetünk senkit. Az idén hibátlan mérleget adott le eddig a kaposvári Kapos-táj, a nagybajom! és a látrányi téesz, valamint a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat. — Az iparban az idén nem említhetek különösebb tartalmi hibát — mondta So­mod! József osztályvezető. — Az évközi revíziók során de­rült ki, főként az építőipari cégeknél, hogy rosszul be­csülték föl a beruházási tel­jesítményértéket vagy a ter­melési adót. Az ipari szö­vetkezetek mérlegeit a be­adás előtt a Kiszöv revizori irodája is átnézi, s ez sokat számít. Hibátlan mérleget nyújtott be a Kapos-plast. a Patyolat, a Somogy megyei Terv ezővá Halat, a Delta és a Fonyódi Építőipari Szövet­kezet. Egy jellemző alaki hi­bára hívnám fői a cégek fi­gyelmét: a műszaki-fejlesz­tési alappal kapcsolatos mel­lékletet szinte sehol sem tudták helyesen kitölteni. Az osztályvezetők szavai azit a véleményt támasztot­ták alá, hogy a számviteli munkában tavaly óta érez­hető a javulás. Pápa János azonban emlékeztetett rá: jócskán van még figyelmet­lenség, számszaki hiba. A rendeletek módosításait sem ismerik minden esetben az érdekeltek. A kép tehát nem egyértelműen kedvező, mert meg kell említeni azt is, hogy a szabályozórendszer egyes elemeinek tavalyi vál­tozása miatt most kevesebb szankcipt alkalmaztak a hi­bát elkövetőkkel szemben. Az eddig átvett mérlegek tapasztalatai alapján általá­nosságban elmondható: nőtt az elszámolás alapjául szol­gáló nyereség, s a termelő­szövetkezetek között is vár­hatóan mindössze három nem tudja saját erejéből fi­nanszírozni a veszteségét. Cseke László Önállóan, kezdeményezőbben Sok minden szóba került mar, mikor a ruhagyár párt- bizottságának titkára előho­zakodott — ahogy ő mond­ta — a telefonsztorival. Va­lakivel épp beszélt, amikor ráfutott egy vidéki hívás a vonalára. A szalagvezétőt ke­reste az egyik dolgozó, mert kiírták táppénzre. Más ta­lán azt mondta volna, hogy mellék vagyok, hívja újra a központot, ő azonban ehe­lyett leírta a nevet, fölvette az üzenetei, s átadta a mű­vezetőnek. Talán apróság, egy dolgozóban mégis jó ér­zést keltett '— hógy segítet­tek rajta. Csöppet sem egyedi ez az eset, hiszen a személyes pél­damutatás, a mindennapi meggyőzés szép példáit hal­lottam máshol is. A MÁV kaposvári csomóponti párt- bizottságának titkára emlí­tette meg, hogy semmiből sem húzza ki magát. Tavaly például társadalmi munkát szerveztek az állomáson. Be­vitte ő is a munkásruhát, fölvette, odaállt a többiek közé, s viccelve, vidáman ás­ták az árkot a vízvezeték­nek. Az üzemi, a vállalati párt­munka módszere állandóan változik. Különösen érdekes az az új vonása, hogy a szakmai hozzáértés szerepe egyre nagyobb mindenhol. A párt általános politikája is magasra emelte a mércét ilyen szempontból, hiszen a gazdasági döntésnek megvan a politikai, a politikai dön­tésnek pedig a gazdasági ha­tása. így alapos körültekin­tés, mérlegelés, megfontolás nélkül nem lehet dönteni. Ez 'a forrása az emberek meg­győzésének, a feladatok meg­oldására való mozgósításá­nak. Más közegben tevé­kenykednek ugyanis a párt- szervezetek, sokkal művel­tebbek a dolgozók, elvárják például, hogy kielégítő vá­laszt kapjanak kérdéseikre. S aki azt hiszi, hogy ez csak a városokban van így, az nagyon téved. A kaposfői községi pártbizottság titkára ugyanezt mondta eL Nem lehet mindenre pon­tos receptet adni, épp ezért tapasztalható, hogy minden szinten ösztönöznek a kezde­ményezőkészség növelésére, az önállóságra. Különösen fontos ez a gazdaságpolitikai munkában, hiszen nem lehet mindenre pontos előírást ad­ni, elsősorban azok érzik, tudják, hol milyen feladato­kat kell megoldani. akik gazdái annak a területnek. A MÁV kaposvári csomóponti pártbizottsága például épp ezért kezdeményez olyan ta­nácskozásokat, ahol közös megegyezéssel javítani lehet a szervezésen. Így például az ő javaslatukra hívták össze a nagy fuvaroztató vállala­tok képviselőit. Ez a párbe­széd olyan jól sikerült, hogy az őszi forgalom zökkenő nélküli lebonyolítását ered­ményezte. Szintén a partbi­zottság ötlete volt, hogy ..ül­jenek egy asztalhoz” az uta­zók, a műhelyszolgálatosok. Erre azért volt szükség, mert mindjárt más, ha szemtől szembe mondják el a kifo­gásokat. Parázs vita volt, mégis eredménnyel járt a tanácskozás. Az utazóközön­ség, érdekében határozták el, hogy a műhelyszolgálatosok jobban megjavítják a kocsi­kat, az utazószemélyzet vi­szont sokkal jobban figyel arra, hogy ne rongálják meg a kocsikat. A kaposfői pártbizottság titkára hozta szoba, hogy az egész közösség érdekét szol­gáló döntést nem mindig ér­tik meg azonnal a termeló- szövetkezeti tagok. Ilyenkor a kommunistáktól is függ, milyen határozottan állnak ki az ügy mellett, fel tud­ják-e sorakoztatni érveiket. Náluk például tavaly az or­szág más részéből érkezett kazalrakó brigád dolgozott. Nagy vita volt a műhelyek­ben, a mezőn. Aztán elcsi­tult, az emberek belátták, hogy ez bizony a szükség pa­rancsa volt. S most, mikor a tsz eredményt ért el, azt is megértik, miért, álltak ki akkor a döntésük mellett. S ez növeli a bizalmat a jö­vendő elhatározások érdeké­ben is. Nincs „kicsi” és nincs kü­lön „nagy” ügy a pártmun­kában. Egy telefonüzenet át­vételétől az okos kezdemé­nyezésig egyformán növelhe­ti a pártszerv vagy -szerve­zet hatósugarát. Lajos Géza Végső búcsú Ajtai Miklóstól Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utol­só útjará pénteken a Mező Imre úti temetőben dr. Aj­tai Miklóst, a magyar mun­kásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizott­ságának tágját, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnökét, az MTESZ társelnökét, nyugal­mazott miniszterelnök-he­lyettest. A vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíbor-párnákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt- és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársaik. A gyásza zertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Borbánéi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese vett búcsút az elhunyttól. Elmondotta, hogy Ajtai Mik­lós útja, tevékeny elete a népe javát szolgáló, az esz­méihez hű, azokért életét is kockáztató embert példázza. Diplomás fiatalként ismerte fel azt a felelősséget, amit a tudás, a tudomány hordoz; értelmiségiként állt a mun­kásosztály ügyének szolgála­tába, tehetségét, tudását megsokszorozva és szétoszt­va. Borbánéi János részletesen szólt Ajtai Miklós életútjá- ról; megemlékezett a Marót- csopart tagjaként partizán­akciókban résztvevő .harcos­ról, a felszabadulás után fontos politikai, gazdasági és tudományos vezető poszto­kon tevékenykedő politikus­ról. Mindenkor népünk fel- emelkedését, a szocialista építőmunfcát. a tudomány, a technika fejlődését szolgálta. Szorgalma, munkabírása és felkészültsége lehetővé tette, hogy minden területen ered­ményesen tevékenykedhe­tett. Alkotó szellemisége és igénye a tudás hasznosításá­ra, továbbadására — idehaza es határainkon túl is — méltán szerzett megbecsülést es elismerést számára. Fon­tos szerepe volt a part'tudo- mánypoiitikai elveinek ki­alakításában és megvalósí­tásának szervezésében. A lankadatlan aktivitás jelle­mezte azután is, hogy 1974- ben nyugállományba vonult. Alig egy hónapja választot­tak meg a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­ge elnökévé. — Azok közé tartozott, akik másokért éltek. Azok közé, akik mindig készen álltak mások segítésére. Azok közé a kipróbált, régi kommunisták közé, akik a legmagasabb követelménye­ket mindig önmagukkal szemben támasztották. Ajtai Miidós az alkotó ember pél­dáját, a puritán, és mégis gazdag élet örökségét hagyta ránk. halálával nagy és sú­lyos veszteség érte pártun­kat, a munkásmozgalmat, az országot, amelyért egész éle­tében fáradhatatlanul dolgo­zott — mondotta Borbandi János. Ezután Ispánovics Márton, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének főtit­kára a szövetség és a család részéről mondott búcsúszava­kat. Korai és fájdalmas ha­lála mély sebet ütött a szö­vetség alig megkezdett szer­vező munkáján, alkotó tevé­kenységét nélkülözni fájdal­masan nehéz lesz — mon­dotta többek között. A koporsót ezután a gyász­menet a munkásmozgalmi panteonhoz kísérte, ahol a sírsétányon hántolták el. A koszorúk és a virágok soka­sága borította el nyughelyét, s a búcsú, a gyászszertartás az Intemaciomálé hangjaival ért véget. Fejlesztésre nyolcvankétmillió Ütést tartott a nagyatádi városi tanács Az év első tanácsülését tartották tegnap délután Nagyatádon. A testület meg­tárgyalta és elfogadta a vég­rehajtó bizottság és a külön­böző munkabizottságok idei munkatervét, rendeleteket hozott, illetve a költségve­tést vitatta meg. A dél-somogyi városban az idén a társadalmi mun­ka várható értékét is beszá­mítva nyolcvankétmillió fo­rintot fordíthatnak fejlesz­tésre. Kiemelt szerepet kap Szakemberek a miiszaki fe A GTE somogyi tevékenységéről számoltak be A közlekedési és a gépipa­ri tudományos egyesület so­mogyi munkáját értékelte csütörtöki ülésén Sugár Imre elnök vezetésével a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége me­gyei szervezetének végrehaj­tó bizottsága. A két tömörü­lésben több mint ötszáz szakember vesz részt, közü­lük mintegy háromszázan a Gépipari Tudományos Egye­sület tagjai. Akkerman Jó­zsef elnök és Kovács István titkár, a GTE megyei szerve­zetének vezetői az alakulás­tól eltelt időszakról számol­tak be. A GTE megyei szervezete együtt fejlődőit Somogy ipa­rával: taglétszámának nö­vekedése. szervezeti fölépí­tése, tevékenységének széle­sedése kifejezi Somogy gép­iparának föllendülését. A szervezet 1965-ben alakult meo, ■ ahogyan megvalósul­tak a megye iparpolitikai feladatai, úgy nőtt az igény a tudományos egyesületi te­vékenység iránt. A szakem­berek szükségét érezték a szervezeti tömörülésnek, az ipar pedig annak, hogy ter­melési törekvéseiben támasz­kodhasson az egyesületi cso­portokra. Így jött létre ké­sőbb a GTE tabi szervezete. Tavaly Kaposváron megala­kult a tudományos egyesület megyei szervezete, mely a megye több mint háromszáz gépipari szakemberét fogja össze, összehangolja egyesü­leti tevékenységüket, melyet Kaposváron, Barcson, Mar­caliban, Nagyatádon és Ta- bon fejtenek ki. Legnagyobb létszámmal a kaposvári tagszervezet mű­ködik. Az egyesületi tagok zöme a Mezőgépnél, a Cse­pel nehézgepgy áránál, az FMV gyárában, a VBKM- nél és az elektroncsőgyárban dolgozik. A gazdasági munka hatékonyabb segítésére mun­kabizottságokat alakítottak. Ezek keretében főként • bá­zisvallalatoknál kamatoztat­ják az egyesületi munka elő­nyeit. A munkabizottságok gyártástechnológiával, auto­matizálással, felületvéde­lemmel, műanyagipari és karbantartási problémák megoldásával, elméleti és gyakorlati ismeretterjesztés­sel segítenek, tanfolyamokat szerveznek, és tapasztalat- cseréken vesznek részt. A nagyatádi üzemi cso­portot a Danuvia gyárában dolgozó szakemberek hozták létre hét évvel ezelőtt; itt a csaknem ötven tag gyártás­technológiai kérdésekkel fog­lalkozik, s a gyár igényli munkájukat. A marcali szer­vezet bázisvállalata a Me­chanikai Művek helyi gyára — náluk a fő tevékenység a pneumatikus automatizálasra irányul. Tavaly például er­ről rendeztek kétnapos prog­ramot, előadássorozatokkal és gyakorlati bemutatókkal. A barcsi GTE-szervezet a legfiatalabb a megyében: egy évvel ezelőtt alakult. A vá­ros négy ipari üzemének szakembereire épített szer­vezetnek ma már csaknem hatvan tagja van. s a múlt év második felétől szakterü­leti tagozódásban végezték munkájukat. Karbantartási, technológiai, anyagmozgatá­si és vegyigépész munkabi­zottságokban tevékenj'ked- tek a Sefag gyáregységénél, az Épgépnél, az Unitechnél és a Kemikálnál. Egyik leg­sikerültebb rendezvényük a szellemi termékek börzéje volt októberben, ahol más vállalatoknál is alkalmazha­tó újításokat ismertettek és ajánlottak föl hasznosításra. A megyei szervezet mun­káját értékelte és a további feladatokról szólt a csütör­töki vb-ülésen Mátai Lász­ló, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető főtitká­ra is. Egyebek között el­mondta: még hatékonyabban vegyenek részt a somogyiak a szakmai oktatásban, és ne csak a bázisvállalatok igé­nyeit elégítsék ki. Vállalja­nak több megbízást gépipari műszaki problémák megol­dásából, fokozzák együttmű­ködésüket más szakmai egye­sületekkel. tudományos tár­saságokkal. H. F. Folytatódik a tízemeletes lakóházak építése a lakásépítés, amelynek ér­dekessége, hogy tavalyról át­húzódó építkezésekkel is ta­lálkozni. Többek között foly­tatódik a város első közép­magas épületeinek elkészíté­se. A Jókai-lakótelepen a Komfort Isz 40 no-fines technológiával gyártott la-1 kás átadását tervezi. Már jóváhagyott címjegyzék alapján folyhat a lakásfel­újítás. Megkezdődhet az új vízto­rony építése, befejeződhet a szeméttelep kialakítása, s megtörténhetnek az előké­születek az új temető meg­teremtéséhez. - A szolgálta­tásfejlesztésből kiemelkedik egy kölcsönzőbolt és egy fodrász-kozmetikai szalon létesítése. A tervidőszakban nyolc tantermes iskola épül a városban, ennek előkészí­tésére most egymillió forin­tot fordíthatnak. Befejeződik a bodvicai városrészben az öregek otthonának kialakí­tása. Tegnap került a testület asztalára az általános rende­zési terv alapján elrendelt építési tilalmak felülvizsgá­lata. s tájékoztató hangzott el a városközpont részletes rendezési tervéről. Ezt kö­vetően a városi tanács két tanácsrendeletet alkotott. Az egyik egy korábbi, a város- rendezési előírásokról szóló­nak a módosítása, a másik a városközpont részletes rendezési tervének alapján elkészített szabályozási elő­írásokról szól. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom