Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

XXXVitl. évfolyom, 42. szóm 1982. február 19., péntek Milliók az utakon A 31 éves Mátrai István barcsi rakodómunkás 10 éve ismerkedett meg későbbi fe­leségével. Élettársául fogad­ta, három gyermekük is szü­letett. A férj törekvő ember lévén, OTP kölcsönnel la­kást vásárolt, szépen beren­dezte, egyszóval normális körülmények között éltek. Egy ideig. Az asszony ugyan­is néhány éve ivásnak adta a fejét. Nem elégedett meg néhány korty alkohollal, in­kább az volt rá a jellemző, hogy az eszméletlenségig. le- részegedett. Ilyenkor gyer­mekeivel sem törődött, csa­vargóit, italboltból italbolt­ba járt. Férje gyakran azért Nem kis gond a téli utak fagymentesítése. A K.PM szakembereinek a célja el­sősorban az, hogy télen is biztonságosan közlekedhes­senek a járművek, s ehhez az kell, hogy a hó, jég el- tűnjörraz Úttestről. A bevált módszer, a sózás, s bár tud­juk, hcigy a só nem használ az autók karosszériájának, a betonúinknak, s különösen nem a vasbeton hidaknak, ráadásul sokan vallják, hogy környezetünket — a talajt, a növényzetet, a víz tisztaságát — károsítja, jobb s olcsóbb módszer egye­lőre még nincs. Termé­szetesen nem mindegy, hogy négyzetméterenként mennyi só jut az utak­ra. Tegnap erről hang­zott el tájékoztató Budapes­ten a fővárosi közúti igazga­tóság székhazában. A Köz­úti Közlekedési Tudományos Kutatóintézetben ugyanis számos kísérletet végeztek e témával kapcsolatban. Az idei tél egyébként ugyancsak költséges volt, hiszen 30 ezer kilométeres közúthálózatot kellett járha­tóvá tenni. Eddig évente ál­talában mintegy 100 ezer tonnát szórtak ki az említett utak egyharmadára, korsze­rűbb technológiai megoldá­sokkal viszont eat a mennyi­séget sikerült 80 ezer tonná­ra visszaszorítani. S hogy ez pénzben mit jelent? Telente mintegy 200—300 millió fo­rintot Megyénkben a közúti igazgatóság 1566 kilométer kiépített út fagymentesítésé­ről gondoskodik. Az idén ehhez 4 ezer tonna só állt rendelkezésre. Ebből 3220 tonna elfogyott, ami nem csoda, hiszen a mostani tél­nek eddig 43 havas napja volt. Ennek a sónak a zö­mét az úgynevezett őrjára­tos — forgalmasabb — uta­kon használták fel, másutt főleg érdesítő anyagot — homokot, salakot — szórtak. A drágább magnéziumot vagy kálciumkloridot nem használták. ■ Az ilyen mennyiségű só még nem károsítja a kör­nyezetet. Megjegyezzük: is­Rajz- és irodalmi pályáza­tot hirdet altaián-os és kö­zépfokú iskolák tanulói ré­szére a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a KISZ, az úttörő szövetség Somogy megyei elnöksége, valamint a megyei pályavá­lasztási tanácsadó intézet. A rajzpályázatra az általános iskolák 2—4. osztályos tanu­lói szüleik, rokonaik ismerő­seik foglalkozásáról, az 5— 7. osztályosok pedig arról küldhetnek be alkotásokat, hogy milyen pályát, milyen foglalkozást szeretnének vá­lasztani. A pályaművek bár­milyen technikával készül­hetnek. A rajzok hátoldalán szerepeljen a tanuló neve, osztálya, iskolája címe, taná­ra neve, s természetesen a rajz címe. A nyolcadikosok s a kö­I zépiskolák I—III. osztályos tanulói jeligés irodalmi pá­lyázaton vehetnek részt. En­meretes olyan módszer, hogy útépítéskor az aszfaltba egyfajta vegyi anyagot ke­vernek, s így nem fagy az útra a hó, a pára. Ezt azon­ban csak néhány nyugat­európai államban használ­ják, völgyhidaknál. Ugyanis — mint a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságán meg­tudtuk — ennek költsége majdnem akkora, mintha aranyat építenének az utak- ba; azaz egyelőre csak álom. t>. T. nak témája is a pályaválasz­tás: miért választották, vagy miért választják majd azt a pályát, amire lépnek. Az írásoknak természetesen tükrözniük kell a tanulók pályaismereteit, elképzelé­seit. Az általános Iskolások három, a középiskolások öt gépelt oldalt írhatnak. Mi­vel a pályázat jeligés, egy külön borítékba zárt mellék­leten kell feltüntetni a dol­gozat címét, a tanuló s ta­nára nevét, az iskola címét és az osztályt Mindkét pályázatot a So­mogy megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet címére kell eljuttatni (7400 Kapos­vár, Virág u 32.), legkésőbb május 31-ig. A legjobb munkákat dí­jazzák és kiállítást rendez­nek belőlük. Ennek megnyi­tására s a díjátadásra ez év októberében kerül majd sor. Pályázat tanulóknak Közlekedési táblagyár Budapest mintegy öt­ezer villamos- cs autóbusz-megállójának utastájékoztató tábláját, valamint a tömegközlekedési járművek viszonylat- jelző számait a Budapesti Közlekedési Vállalat szitanyomó üzemében készítik. A képen: montírozzák az utastájékoztató táblákat Élénk közösségi élet Elismerés a nagyatádi kollégiumnak n j tuckmltónktól A József At­tila nevét vi­selő kollé­gium 1968 óta működik Nagyatádon. Szerepéről tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Az intézményben csaknem kétszáz diák talált otthonra, s mint megállapí­tották, rategvannak a nevelő­munka tárgyi feltételei. Mi­vel az épület felújításra szo­rul, kétmillió-kétszázötven- ezer forintot költenek rá; a kollégisták jelentős társa­dalmi munkával járultak hozzá a klub kialakításához és a szabadtéri sportolás le­hetőségeinek a megteremté­séhez. Az intézményben jó közös­ségek alakultak ki, s ebben nagy szerepe van a tizenöt fős diákönkormányzatnak. A jól szervezett közösségi mun­ka és az önkormányzat nagyban hozzájárult, hogy elnyerték a kiváló kollégium kitüntető címet. Az intézet ges segédeszközök is. Mivel a tanulók többsége hátrá­nyos helyzetű, nagy gondot fordítanak a célszerű tanulá­si módszerek elsajátíttatásá­ra. A tehetséggondozást ösz- szehangolják az iskolákkal. Jó kapcsolatot alakítottak ki a városi közművelődési in­tézményekkel, a könyvtár­ral és a művelődési házzal — ezert is megilleti az elis­merés az intézmény vezető­ségét. A nevelésben — hangsú­lyozták — meghatározó sze­repe van a családnak, az együttműködést itt azonban egyelőre nem tudták kielé­gítően megszervezni. A csa­ládlátogatások szűk lehető­sége és az egyéb találkozá­sok nem elegendőek a csa­ládi háttér alapos fölméré­séhez; sajnos, több szülő is azt hiszi, hogy a tanulóknak a kollégiumba kerülésével részéről befejeződtek a teen­dők. Pedig az intézmény és a család szoros együttműkö­dése hozhatja csak meg az eredményt. Az asszony ivott A műtét sem seqített nevelői törekednek arra, hogy diákjaikat közéletiség- re neveljék, fölkeltsék ér­deklődésüket a politikai tá­jékozódás iránt: rendszere­sek a sajtófoglalkozások, az etikai, világnézeti beszélgeté­sek, fórumok. Jelentős helyet foglal el a kollégium munkájában a tanulmányi munka segítése. A napi fölkészülésre három órát biztosítanak a tanulók­nak (aki ennél többet kíván, annak lehetőséget nyújtanak rá), s megvannak a szüksé­Ismét vetnek pohánkát A hús- és sütőipari igé­nyek alapján visszakerül a zalai mezőgazdasági üzemek és szakszövetkezetek vetés- szerkezetébe az átmenetileg elfelejtett pohánka és a kö­les. Erről számoltak be csü­törtökön Zalaegerszegen a tavaszi vetőmag ellátásról szóló, tájékoztatón a valami­kor egyik legjelentősebb népélelmezési cikknek szá­mító pohánkát a húsipar például töltelékáru gyártásá­ra akarja felhasználni. Ugyanakkor külföldi keres­let is van iránta. A másod­növényként termesztett po­hánkából 12(1 mázsa vető­magot igényeltek a terme­lők. nem tudott elmenni a mun­kahelyére, mert nem volt senki, aki a gyermekekre vigyázzon. Ám amikor az asszony hazatért, mindig visszafogadta. A múlt év november 14- én reggel férj és feleség együtt ment — hétvége lé­vén — -bevásárolni. Miután hazatértek, az asszony fő­zéshez látott, a férfi a tele­víziót nézte, s közben el­nyomta az álom. Amikor kora délután fölébredt, nem találta feleségét; az egyik gyermektől tudta meg, hogy elment valahová. Az asszony közben alapo­san leitta magát. Részegen, egy szál kontóméban,, vérző fejjel támolygott az utcán. Hogy mi történt vele, nem tudta. Így talált rá a sógor­nője, s behívta a házába. A férj is itt akadt rá. Miután hazatámogatta, el­öntötte a méreg, és először pofozta, fojtogatta a _ részeg asszonyt, majd amikor az a földre zuhant, alaposan meg­rugdalta. Aztán előkapott egy seprűt, és úgy elverte, hogy a nyél hat darabra tört. Utána az ágyra tette, betakarta feleségét, s alud­tak reggelig. Reggelre az asszony rosz- szul lett. A körzeti orvos bordatörést állapított meg, s látta, hogy nincs a testén egy tenyérnyi ép hely. Azon­nal beutalta a kórházba, ahol kiderült, hogy a sorozat­bordatörés, a zúzódások mel­lett májrepedése ris van. Megműtötték, de hiába volt a segítség, az asszony meg­halt. Az ügyben a Kaposvári Megyei Bíróság dr. Űjkéry Csaba tanácsa hozott ítéle­tet. Mátrait halált okozó testi sértés bűntette miatt 2 évi és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, 3 évre pe­dig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Pécsi kesztyű Nagyatádról „Ez mind. mind pécsi kesztyű, pécsikesztyű, pécsi­kesztyű'’ ... Már ami itt so­rakozik — nagy halomba rakva — a kesztyűgyár atá- di telepén. Épp tizennyolc éve, hogy Nagyatádon is ké­szül pécsi kesztyű. Igaz, itt félkész termékeket állítanak elő, de épp ettől lesz kesz­tyű a kesztyű! A finom bőr és műbőr anyagot Pécsről hozzák, s az atádi asszonyok varrják össze az. egymáshoz illő részeket, majd kibélelik. A telepen nem zörögnek a gépek, csak vidám beszél­getés zaja hallatszik. Minden egyes darabot kéz­zel kell összevarrni, s ez nem is egyszerű dolog. Kis­csinál Györgyné telepvezető egy kesztyűt mutat; semmi­féle varrógép nem végez­hetne pontosabb, ügyesebb munkát Ügy sorakoznak az öltések egymás mellett, hogy senki meg nem mond­ja, ez kézi munkával ké­szül. Egy kesztyűt másfél óra alatt varrnak össze; egy műszakban hat darabot ké­szít egy-egy dolgozó. A bé­lelés ‘gyorsabban megy: na­ponta ötven-hatvannal is vé­geznek. A telepnek százötven dol­gozója van, de mindössze ti­zennyolcán végzik a köz­pontban munkájukat, a töb­biek bedolgozók. Tavaly százbarBHacwer pár k—i­tvflt varrtak — kétezerrel többet a tervezettnél. Az idén is hasonló a terv. Je­lenleg nyolcfajta kesztyűt készítenek — november óta — szovjet exportra. Ápri­listól nyugatnémet, angol, olasz exportra dolgoznak. Hetente két alkalommal vi­szik az elkészült darabokat Pécsre, s kétszer jön az „utánpótlás” Baranyából. A hét elején erősebb a haj­tás, hiszen bevezették a sza­bad szombatot, s az asszo­nyok teljesítményre dolgoz­nak. Nagyobb lett a terme­lékenység, több a munka, de az aprólékos öltögetésben megfáradt szemeknek jól­esik a kétnapos pihenő. Miként változott az el­múlt tizennyolc év során a kesztyűdivat? A tapasztalat szerint a díszítés változik; és sokkal több fajta kesztyű készül, mint annak idején. Változik az alapanyag is; már a második szezonban készítenek műirhából kesz­tyűt belföldre, két-három- ezer párat. így aztán g hí­res pécsi kesztyűnek - meg­van a somogyi vonzata, méghozzá nem is kevés ... i A. A. I Csak fokozatosan! Egy kamionsofőr fölhív­ja telefonon a cégét: — Főnök űr, a jobbol­dali visszapillantó tükröm eltörött. — Hát akkor cseréki ki! — Nem lehet, főnök űr... Az egész kocsi raj­ta fekszik. Kétes eredmény — Mondd: Gottfried tu­lajdonképpen boldog lett azzal a nővel, akit kimen­tett a tengerből ós aztán feleségül vett? 1 — Boldog nem lett, de víziszonya az béaony lett... Katonák A katonák nehéz ládá­kat cipelnek. Mikor lete­szik, hogy megpihenjenek egy kicsit, épp arra jön egy falusi ember és meg­kérdi: — Mit cipelnek, legé­nyek? — Hadi titok — felei az egyik. — És nagyon nehéz a láda? — Már hogy a fenébe ne volna nehéz mikor te­le van lőszerrel! A hét vicce Óriási szerencsém van a nőitekéit — Miért? — Egyik sem akar hoz­zám jönni feleségül. Ajándék — Milyen szép’ gyöngy­sort Hát mégsem feledkez­tél el a születésnapomról! — Hogy feledkeztem volna meg? Amikor ezt a gyöngyöt találtam a bu­szon, azonnal rád gondol­tam. Színházban Ketten beszélgetnek a színházban: — ön értett» *z trtoisó jelenetet? — Non. Voltaképpen nem.. — Hát akkor mit tap­solt olyan lelkesen ? — De hiszen maga kezd­te! Nem játszott Ax apa szigorúim rászól a kisfiára: — Hányszor mondtam, hogy ne játssz a gyufá­val?! — Nem játszottam, csak meg kellett gyújtanom a cigarettámat. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztői JAVOKI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latin«?» Sándor a. 2. Postacím: Kaposvái P!.: 31. 7«n. Telefon: 11-51&. 11-511. 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor a. f. Postacím: Kaposvár, PL: 31. UJi Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hsrlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft. negyedévre *03 Ft. fél évre 204 Ft» egy évre 406 Ft index: 25 967 ISSN 0133—06« Készült • Somogy megye* nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében. Kaposvár. Máiuc 1. u. lé FeJeiős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem órztink meg ée nem adtu&k vIssza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom