Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

Lakásépítési támogatás, Ösztönző Javadalmazás Szakemberek a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben Megyénk mezőgazdasági területének negyvenöt szá­zalékán kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodnak az üzemek. Az arány önmagá­ban jelzi Somogy agrárága- , zatának. egyik legnagyobb gondját, és magyarázza azt is, hogy gazdaságpolitikánk egyik fő célkitűzése az e kategóriába tartozó üzemek gazdálkodásának javítása, megszilárd ítása. Az | alacsony jövedelem, a gyengeség okai összetettek, éppen ezért a megszünteté­sük érdekében' tett országos és megyei intézkedések is átfogóak, sokrétűek. Az el­múlt csaknem két év során a gyenge szövetkezetek há­romnegyedében, huszonhét termelőszövetkezetben átfo­gó vizsgálatot végeztek, és meghatározták azokat az üzemi, megyei, és állami feladatokat, melyek elenged­hetetlenek a gazdálkodás fejlesztéséhez. Ahogy a me­gyei párt-végrehajtóm zöttság is megállapította a közel­múltban, az intézkedések nyomán mérhető eredmé­nyek születtek. A tervszerű, céltudatos munka a fejlődést bizonyító tények mellett fontos, és a továbbiakban feltétlenül hasznosítható ta­nulságokat is hozott ez az időszak. Összefüggések Egy termelőüzem gazdál­kodásának helyzete sok egyéb tényező mellett nagy mértékben függ a vezetői, gazdasági és szakmai irányí­tó munka színvonalától. Me­gyénk szövetkezeteiben, bár emelkedett a felsőfokú vég­zettségű szakemberek szá­ma, összességében meg min­dig tizennyolc százalékkal kisebb az arányuk a vezetői, irányító munkakörökben, mint az országos átlag. Xvlég kedvezőtlenebb a kép, ha az eredményesen gazdálkodó, szilárd pénzügyi helyzetben levő és a gyenge, kedvezőt­len adottságú üzemeket ha­sonlíthatjuk össze. Az előb­biekben egy szakemberre há­romszázhét, az utóbbiakban ötszázhatvanhárom hektár terület jut. A szakemberek jelenléte — vagy hiánya — legköz­vetlenebbül a termelésben mérhető. Kivált így van ez napjainkban, amikor a vál­tozó és egyre szigorodó köz- gazdasági feltételek nemcsak fokozott szakmai hozzáértést, hanem minőségileg új rugal­masságot, célratörő kezde­ményezőkészséget is követel­nek. Példák sorát lehetne idézni, hogy a szakemberek létszáma és az eredményes­ség között az összefüggés ak­kor is felfedezhető, ha az eredmények elérését termé­szetesen számos más objek­tív és szubjektív tényező is befolyásolja. Az ösztönzés formái A gyengén gazdálkodó szö­vetkezetek helyzetének javí­tása, fejlődésük meggyorsí­tása érdekében teendő intéz­kedések sorában éppen ezért egy döntő fontosságú lánc­szem a vezetői munka, a szakmai irányítás színvona­lának javítása, a szakember- létszám növelése. A seakemberellátottságban mutatkozó különbség és az ebből származó gondok so­ra nem somogyi sajátosság. A Mezőgazdasági es Élelme­zés-ügyi Minisztérium 33 1980- as rendelele ezért is foglal­kozik külön a szakemberek anyagi ösztönzésével, a munkájukat, letelepedésü­ket segítő támogatások for­máival. Megyénk az elmúlt évben az egyedileg rendezett szövetkezetekkel együtt ösz- szesen hét és fél millió fo­rintot kapott a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek szakemberhelyzetének javí­tása érdekében. Az összeg legnagyobb há­nyadát, több mint négymil­lió forintot szolgálati laká­sok építésére és vásárlására fordították. Ezzel a támoga­tással huszonegy szolgálati lakást építettek, illetve vá­sároltak biztosítva a szak­ember alkalmazásához, lete­lepedéséhez az alapvető fel­tételt. Emellett mintegy fél­millió forint megyei támo­gatást adtak tizenkét főnek az egyen 1 lakás építéséhez — a vissza nem térítendő jut­tatás feltétele az ötéves helyben maradás. Figyelem­re méltó az is. hogy a ked­vezőtlen tsz-ekben dolgozó irányítók több mint két és háromnegyed millió forint jövedelemkiegészitést kap­tak, emellett csaknem het­venezer forintot fordítottak ösztöndíj támogatáséira. Nem kétséges, hogy az egyéb irányú intézkedések mellett ennek a támogatási rendszernek is része van ab­ban, hogy mérhető fejlődés tapasztalható a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinknél a vezetői, irányító munka színvonala ban. Több vezető együtt Az említett rendelet ki­mondja azt is, hogy a támo­gatás foiyósitáiyinál előny­ben kell részesei Leni azt a mezőgazdasági üzemet, ahol a szakvezetés megerősítése erdekeben egyidejűleg több magasabb vezetői munka­körre vállalkoznak szakem­berek. Ha ilyen szempontból tekintjük át a somogyi ta­pasztalatokat, akkor egyér­telmű a következtetés: azok­ban a szövetkezetekben a legjelentősebb az előrelépés, ahol több vezető együttesen került a gazdasághoz. Bizo­nyítja ezt a kórábbi időkből Oszlopán példája, de még beszédesebb az utóbbi két évben Homokszentgyörgy, Tab vagy Meszitegnyó hely­zete. A személyi feltételek csoportos változtatása döntő mértékben elősegítheti a hibák, a veszteségek meg­szüntetését, a gazdálkodás megszilárdítását, javítását. Olyan gyakorlat, olyan ta­pasztalat ez, amellyel fel­tétlenül még jobban kell él­ni a jövőben. A rendelet módot ad arra, ha a szak­embercsoport működése öt év alatt bizonyítható gazda­sági növekedéssel jár, külön jutalom is fizethető részük­re. Ezzel a lehetőséggel anyagi okok miatt eddig nem tudott élni megyénk. Pedig fontos lenne — és minden szándék az, hogy ne maradjon kihasználatlanul ez a lehetőség sem. A szakember-ellátottság­ban, az irányításban a ked­vező változás megindult — ám mint a korábban emlí­tett adat is jelzi, a hátrány még mindig nagy. Fontos érdekünk, hogy minden le­hető eszközzel segítsük, a jó tapasztalatokat hasznosítva gyorsítsuk ezt a folyamatot. Vörös Márta A hasznos információ Családi kör — részletekben Asztalhoz ül a csaldd. Van valami ünnepélyes ebben a mozzanatban. Van vagy volt? Ezen merengtem a múltkor, amikor az egyik riportalanyom fölidézte gyermekkorát. Tízen voltak testvérek. Festeni sem lehe­tett szebbet, ahogy körbeül­ték az asztalt, édesanyjuk pedig mindőjüknek mert ételt a tányérjába. Ott az­tán semmi sem maradt meg, még a tányért is kinyalták. Kérni sem lehetett, hiszen éppen annyi jutott, ameny- nyit az édesanyjuk kiporció- zott. Mind a tíz testvér fel­nőtt azóta, családjuk van, gyermekeik, jómódban él­nek, mégis emlegetik a gyermekkorukat, a kecske­lábú asztalt, amelyet körbe­ültek. Arany János \ sokat emle­getett verssora kívánkozik ide: „Jobb ízű a falat, , ha mindnyájan esznek”. Igen ám, de a mai kis lakások szűk konyhájában vagy ét­kezőhelyiségében az átlagos­nál nagyobb család már nemigen fér el. Amíg a gye­rekek picinyek, nincs is kü­lönösebb gond, amikor azon­ban fölserdülnek, csak sza­kaszosan ebédelhetnek, va­csorázhatnak meg. Senki se gondolja, hogy akkora családokról van szó, mint a riportalanyom által említett família. Szó sincs róla! Szülök, két-három gyerek, esetleg egy mama vagy egy papa. A tervezők azonban valahol kihagyták azt az igényt, hogy a csa­ládtagok együtt szeretnének asztalhoz ülni, s plykor a közelebbi és távolabbi roko­nok is elmennek látogatóba, s őket is jó volna a terített asztalhoz ültetni. Ismerek néhány nagy csa­ládot, ahol — más megoldás kommentárunk nem lévén — az étkezőhe­lyiség átalakításával oldot­ták meg a problémát. Ez egyben lemondást is jelen­tett, hiszen kiszerelték a beépített szekrényt, amely egyébként az élelmiszer tá­rolására készült, s annak a helyén padot építettek be. Egy másik család zsúrkoc.sit vásárolt, s a nagyszoba egyik részét alakította ki étkezés céljára, s úgy viszik be. az ebédet, a vacsorát a kony­hából. Most, hogy a család töb­bet van együtt, közös étke­zés igénye még nagyobb. A hétköznapokon egyébként nem mindenütt főznek; ün­nepi maradékot, esetleg hi­deget esznek. Különösen olyan családban, ahol az asszony állandó nappalos, a férj váltóműszakban dolgo­zik, a gyerekek pedig az óvodában, az iskolában kosztolnak. Annál nagyobb a vágyódás arra, hogy együtt ülhessenek asztalhoz a hét végén. Ezt nemcsak a fel­nőttek igénylik, hanem a gyerekek is. Egy asszonytól hallottam, hogy • kislánya — talán a tévéreklámok ha­tására — még a diszgyer- tyát is ödateteti az asztalra vasárnap. Amikor a családeszmény erősítését tűzzük ki célul, amikor arra ösztönzünk, hogy mindenki vállaljon több gyermeket, talán nem ártana a lakásméretek, a -beosztás kialakításakor arra is gondolni, hogy a most már két szabadnapból állá hétvégeken mindenki együtt ülhessen asztalhoz, mert enélkül nincs igazi családi kör. Lu G. A Gutenberg-galaxis című, világsikerű tanulmány meg- - jelenése óta fokozatosan tu­datosodott bénnünk az in­formációknak életünkben betöltött szerepe, jelentősé­ge. S ráébredtünk az elmúlt másfél évtizedben arra is, hogy agyunk képtelen a ránk zúduló információtö­meg teljes értékű feldolgo­zására. A közlésáradatból — melyet a gyors és változa­tos kommunikációs csator­nákon töltenek fel újabb hírekkel, adatokkal, esemé­nyekkel — ki kell válasz­tanunk a számunkra fontos dolgokat. S már ez a mér­legelő-szelektáló munka is megterhelő lehet, ha hiány­zik a céltudatosság. Nem véletlen, hogy a gazdasági, műszaki tájékozódás fontos­ságának fölismerése után, a vállalati-intézményi szerve­zetek dokumentációs, sajtó­ügyem részlegekkel gyara­podtak, s ezek szolgálatukba állították az adattárolás, az információelemzés és -továb­bítás technikai segédeszkö­zeit is, a mikrofilmtől a számítógépig. Az elméleti szakemberek egyre többen vallják, hogy -az informáltság a gazdasági versengés és a tárgyalások eszköztárában igencsak az élre tört. Sőt, dr. Kovács Géza akadémikus — aki kutatócsoportjával hazánk hosszú távú gazdaságfejlő­désének modelljeivel foglal­kozik — egyenesen úgy nyi­latkozott, hogy az évezred végére az inlormáció bir­toklása többet jelent majd az anyagi javak birtoklásá­nál. Szerte a világon erre az időszakra készülnek az in­formációtechnikai és -elmé­leti szakemberek. Japán ku­tatók százmilliárd jen érté­kű költségvetéssel nekifog­nak az emberi agy működö- és feldolgozóképességéhez hasonló szuperkomputer ki- fejlesztéséhez. Az elektroni­kai ipar újabb és újabb technológiák bevezetésé­vel csökkenti a számí­tógépek méreteit, s működik már jónéhány valódi szu­perkomputer. Ezek közül ér­demes megemlíteni az egye­sült államokbeli Cray—1-et, amelynek alkalmazása révén lehetővé vált a hetvenes évek közepéig megszokott, két-háromnapos időjárás- előrejelzések fölváltása is tíz napra — két hétre szóló megbízható prognózisokkal. A meteorológiai előrejelzés megbízhatósága pedig hal­latlanul fontos a mezőgaz­daság számára. Egy ilyen világrészekre kiterjedő információrend­szer érzékelői a műholdak, s nem a folyóiratböngésző ügyintézők. S bár a kétféle információszerzés és -elem­zés jelentősége között nagy­ságrendbeli értékkülönb­ség van, a gazdálkodó szer­ieknek mégis a napi érte­sülések alkotják azt a köze­get, amelynek közepette te­vékenységüket folytatniuk kell. S a szuperkomputerek világából könnyebb vissza­térni a mindennapi rutin­hoz, mint értéküknek meg­felelően kezelni a sokszor szubjektív torzulásokkal terhes információkat, fel­dolgozni s kellően kiválogat­ni közülük a továbbításra vagy beépítésre, fölhaszná­lásra érdemeseket. A gya­korlati nehézségek illusztrá­lására szolgálnak az alábbi esetek. — Kritizálta a munkámat az egyik felügyeleti szerv­nek névtelenség homályá­ban maradó munkatársa — mondta vállalati középveze­tő ismerősöm. — Hónapokig tartott, míg közvetett és eléggé körmönfont módon kiderítettem, kitől szárma­zott a névre szóló, nagyon is jól célzott bírálat. — S jogos volt a kritika? — kérdeztem. — Nem volt jogos, Annyi­ra nem, hogy az illetőt saját kollégái torkolták le túlzott szubjektivizmusa és infor- máiatlansága miatt*. 'Hozzám azonban csak a kritika ju­tott el, mert volt néhány benníenteskedő, aki rögtön szétkürtölte, hogy nem- jó szemmel néznek rám „oda­fent”. S ebből az egészből ez volt a lényeges. Mert amíg nem tudtam, hönnél ered és mi a háttere, addig nem fordulhattam cégem el­képzeléseinek képviselője­ként ehhez a fölöttes szerv­hez. Mindkettőnk — »cyan más-más forrásból táplál­kozó — informálatlansága azonban idő- és energiapo- csékoláshoz vezetett... Újdonságok iránt különö­sen fogékony szövetkezeti vezetőt faggattam nemrég sikereik titkáról. A beszél­getés hirtelen az általános­ságok, de a józan és a gya­korlatias általánosságok síkjára terelődött. Hosszú évek gyártmányteremtő és piackereső erőfeszítéseinek a. tapasztalata mondatta ve­le, hogy sokszor nem az a hasznos információ, ami első látásra annak látszik. A hiánycikkek megjelenését nemcsak a halmozódó szük­ségletek, hanem az ismételt kereslet is okozhatja. Ha néhányan száznál több he­lyen keresnek kampánysze­rűen valamit, akkor nem biztos, hogy célszerű ennek a valaminek a tömeges gyár­tására berendezkedni. Az üzleti siker titkának nyitja a reális igények megragadá­sában van. De ehhez ismer­ni kell a vállalkozás teljes környezetét! Például aki ma valamilyen úton-módon be t,ud kapcsolódni az országos energiatakarékossági prog­ram technikai feltételrend­szerének megteremtését szol­gáló ágazatok munkájába vagy az anyagfelhasználás racionalizálását szolgáló tevékenységbe, az hosszú távra biztosíthatja cége szá­mára a sikert. S valóban van programja annak a ve­zetőnek, aki így gondolko­dik. Harmadik beszélgető­partnerem szinten szövetke­zeti vezető volt. Szavaiban elégedettséget véltem ' halla­ni. S az elégedettség abból táplálkozott, hogy másfél évi kemény munka árán si­került áiaiakilaniuk a ve­zetési szervezetet úgy, hogy mindenhová jól csoportosí­tott és valóban szükséges információk jutnak el. ..Üzemgazdasági szemléle­tet teremtettünk” — mond­ta. S a munka folytatódhat tovább, garantálva a torzí­tás nélküli információáram­lást a termelőegységektől a szakmai vezetők szintjéig. Cseke László Kéthelyi kertbarátok nácselnökig). Kéthetente tartamiak összejöveteleket, gyakran neves előadókat is meghívnak, és gyakorlati be­mutatókat tartanak a kisker­tekben. — Mindig az időszerű munkákhoz kapcsolódnak az összejövetelek: most a szőlő növényvédelméről, aztán a borkezelésről lesz előadás, majd metszési bemutatót tartunk több kistermelő sző­lejében. Igyekszünk „élővé” tenni az előadásokat is, kér-- tünk mindenkit, hogy. ha van valami gond a borral, hozzon belőle mintát, ne szégyeilje elmondani, mi le­hetett a probléma, hogy a többiek is okulhassanak be­lőle. Most nyílt meg a me­zőgazdasági könyvhónap, s ha lesz az új könyvek kö­zött szőlővel, borral kapcso­latos is — mert nálunk fő­ként ezzel foglalkoznak az emberek —, akkor meghív­juk a szerzőt beszélgetésre. Most kezd fejlődni a köz­ségben a fekete-ribiszke-ter- mesztés és gyümölcsfák is vannak: természetesen ezek­nek az időszerű munkáit is figyelemmel kísérjük. Az Agrokert is megkeressük, hogy tájékoztatókat szerez­zünk be minden, számunkra érdekes növényvédelmi technológiáról. A kéthelyi kertbarátkört a helyi tanács támogatja évek. óta, s most a tsz-től is kap­nak segítséget. — Évente egyszer kirán­dulást szervezünk; ezúttal Heves megyébe, Nagyrédére megyünk két napra, tapasz­talatokat gyűjteni. Szeret­nénk, ha a tsz autóbuszt adna. Jó a kapcsolatunk a marcali kertbarátkörrel: ta­valy hivatalosak voltunk az ottani batyusbálra, s mi is visszahívtuk őket a kéthe- lyire. Ilyenkor mindenkihoz „batyuban” ennivalót, és kóstolót a borból. A követ­kező bált tavasszal tartjuk. Már elkezdtük szervezését. M. E. ötödik éve működik már a kéthelyi kertbarátok köre, most húsz tagja ván. Elnö­kük, Dávid László a közel­múltban kapta taeg — első­sorban kertbarátköri tevé­kenységének elismerésekép­pen — a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért kitünte­tést. — Tulajdonképpen most, januárban szerveződtünk új­já — mondta Dávid László —, az utóbbi időben ugyan­is a tagság kicsit többet kért tőlünk, mint amennyire egy kertbarátkor- hivatott. A megalakulás óta folyamato­san próbálunk változtatni ’a művelési módon a háztáji szőlőkben; annak idején a növényvédő szerekhez is ne­hezen lehetett hozzájutni, együtt „könnyebben meg tudtuk szervezni az ellátást és a szőlő értékesítését is (a kéthelyi tsz vásárolja meg). Most szó van arról, hogy esetleg szakcsoportot ho­zunk létre a községben — lenne is jelentkező —; ez többet nyújt, ám a tagoktól is többet vár el, mint a kertbarátkor. A tagság összetétele válto­zatos (a gépszerelőtől a ta­Konténerben a kenyér Bevált a konténeres kenyérszállítás a Somogy megyei Sütő­ipari Vállalat kaposvári kenyérgyárában. Naponta 80 mázsa kenyeret szállítanak — jobb minőségben — a konténer fo­gadására alkalmas boltokba. A közeljövőben több új üzletbe is tervezik a konténeres kenyérszállítás bevezetését SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom