Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

GITTEGYLET HELYETT MOZGALOM Eszperantisták Somogybán HÉTVÉGI j TÁJOLD A Jugoszláviából érkezett fiatalember egyetlen szót sem tudott magyarul, amint a somogyi kislány sem déli szomszédaink nyelvén. A ro­mánc mégsem a „meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt" sémája alapján kezdődött; a titokzatos pil­lantásokon és sokat ígérő pirulásokon túl másféle kö­zös nyelvet is sikerült talál­nia a két fiatalnak az aba- lágeti nemzetközi táborban. Az eszperantót! Ezen a kis­sé furcsa, de szép hangzású nyelven kérte meg a szerb fiú a magyar hajadon kezét s mondták ki mindketten a holtomiglan-holtodiglant Kaposváron, egy úgyneve­zett eszperantóesküvőn. Számos hasonló történetet idéz fel beszélgteésünk köz­ben Szilágyi Dezső üzem­szervező, a Magyar Eszpe­rantóé ták Szövetsége orszá­gos választmányának tagja, a Somogy megyei bizottság elnöke. A „remény nyel­vén” nagyszerűen beszélő kislányról, aki Madeira szi­getére követte szíve válasz­tottját. ifjú japán hölgyről, aki nálunk telepedett le kedvese kedvéért Gyere­kekor®. akik korábban sajá­tították el a kiváló lengyel orvos, Zamenhof által száz esztendeje alkotott mester­séges rendszert, mint anya­nyelvűket. Egyszóval; a Horthy-korszakban meg­tűrt, a személyi kultusz ide­jén rendelettel betiltott esz­perantó, úgy tetszik, meg­hódítja a világot fla csak annak a kflene­«ear embernek a közösség­ben történő művelődésére jgoodohmk. akik az amatőr ■művészeti mozgalomban te- véteenyk ednek, akkor is nagy ' üdenkösége van az időnkénti '«hé’teízefcelemzésnek. Ezt vé­gezte el tegnap a megyei művelődésügyi bizottság dr. Hatossá Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének az elnökletével. Az amatőr mű­vészeti mozgalom sajátos társadalmi szerepet tölt be. Hozzájárul az önművelés­hez. a személyiség fejleszté­séhez. színiere a közösségi nevelésnek. A kulturális ér­tékek közvetítésével sokszo­rozza meg önmagát az ama­tőrök, tábora, amikor be is mutatkozik a közönség, első­sorban a szűkebb környezet előtt. Tehát a mozgalom sze­repének a fontossága föltét­lenül szorgalmazza a hely­zetelemzéseket, főleg nap­jainkban, mikor tanúi va­gyunk a társadalmi átréte- gezödésnek, a művelődési szokások változásának és — most már szükebben véve — az amatörmozgalom átalaku­lásának. Somogybán az ama­tőr művészeti mozgalomnak gazdag hagyománya van, s az utóbbi években is megta­lálta azt az utat, amely megújhodását eredményez­heti. A megyei művelődési köz­pont terjesztette elő a bi­zottságának a helyzetelem­zést, a hozzászólások rész­ben ezt egészítették ki. illet­ve javaslatként is elhang­zott néhány fontos észrevé­tel. Az. elmúlt öt évben a moz­galomban résztvevők szá­ma nem változott jelentő­sen mintegy kilencezerre te­hető az amatőr művészeti együttesekben tevékenyke­dők száma. Egy-egy csoport átlag tizennyolc tagot szám­lál. (Országos összehasonlí­tásul: megyénk amatőr mű­vészeti mozgalma a hatodik helyen áll a tábor nagyságát illetően. Más összehasonlí­tást alapul véve: jó néhány országos hírű együttest vall­hatunk magunkénak.) A leg­utóbbi évtizedben a figye1 lem 9 népművészet felé for­dáit. Népdaléneklő körök, hagyományőrző együttesek, néptánccsoportok, nepzenei Vajon milyen a helyzet a hatalmas turistaforgalom­mal áldott es átkozott So­mogybán jó egy esztendővel azután, hogy a manilai ide­genforgalmi világkonferen­ciáin hivatalos nyelvnek ajánlották az eszperantót, s mit tehetett a fejlődésért a tavaly tavasszal létrehozott megyei bizottság? A számok — első pillan­tásra — aligha adnak okot meildöngetésire. A nemes „világvallást” szűkebb pát­riánkban egyelőre egy meg­lehetősen kicsiny szekta képviseli csupán, százhatvan „igazolt” taggal. Zöme má­sodik-harmadik generációs szakmunkás, értelmiségi és főiskolás. Hozzá kell ten­nünk: az adat nyilván csa­lóka, hiszen korántsem min­den eszperantista csatlako­zott a szervezethez. Íme, csupán egyetlen példa: a kezdők számára készített nyelvkönyvből az egész or­szágban százezer példány kelt el, a szövetség tagjai­nak száma azonban ennél össízehason 1 íth atatJanul ke­vesebb. Van tehát tarta­lék fcotnogyuOTi is. Ennek ,.m>- ■' iá t".v » la el­sődleges céljául a naég cse­csemőkorban leledző megyei bizottság. S nem is sikerte­lenül. Igaz, n® eszpemn fa sták mozgalmát — mely egykor a magyar munkásmozgalom­nak is „harci eszköze” volt, hiszen a nyelvet olyan ki­válóságok használták fegy­verként a nemzetközi szóló­együttesek, tárgyalkotók biz­tosítják ennek ej. igénynek a kielégítését, s tegyük hozzá: hagyományaink őrzését, ápo­lását. A megyei élvonalba hét tánccsoport küzdötte föl magát, három országosan el­ismert színjátszó, irodalmi színpadi együttest tartunk nyilván, a megyei kórus- mozgalom mennyiségi csök­kenés ellenére erőteljes fej­lődést ért el. Fúvós-zeneka­raink közül három nyújt az átlagosnál magasabb telje­sítményt Somogy bábmoz­galma az utóbbi években bontakozott ki igazán. Jelentős áldozatot vállal­nak. .akik az amatőr művé­szeti mozgalom támogatását biztosítják. Különösen az á£ész-ok járnak élen a mű­ködési feltételek színvona­las megteremtésében. A megyei művelődési köz­pont beszámolója kiegészí­tésre szorult. Nem vette fi­gyelembe, hogy az oktatási intézményekben az utóbbi időben többet törődnek az utánpótlás nevelésével, ilyen együttesek működtetésével, a továbbképzésben is helyet kapott a pedagógusok fölké­szítése a gyermekjáték és gyermektánc oktatására, a vizuális nevelésre, a bábcso­portok vezetésére. A köz- művelődés — amatőr művé­szeti mozgalom — és a köz­oktatás eddiginél hatéko­nyabb együttműködésének még vannak fontos tartalé­kai — állapította meg dr. Kelemen Elemér, Leitner Sándor az önművelés szere­pének a fontosságát és a színvonalemelés ügyét szor­galmazta. A megyei művelődésügyi bizottság tegnapi ülését ér­tékesnek tartotta dr. Balas­sa Tibor, amikor megállapí­totta, hasznos kezdeménye­zések és javaslatok egészí­tették ki a helyzetelemzést. Gondoljunk a már említett oktatási és közművelődési kapcsolat elmélyítésére az utánpótlás nevelésében. Az iskolai munka részeként je­lentkező amatőr művészeti tevékenységgel biztosítható a személyiség folyamatos fejlesztése, a tehetséggondo­zás a művelődési szokások kialakítása. H. B. d ári tás erősítésére. min t Háman Kató. Kulich Gyula, Fürst Sándor és Killián György — manapság egyet­len nagy- vagy középüzem sérti támogatja megyénkben. Ez — finoman szólva — érthetetlen. Bár egy nemrég nyilvánosságra hozott mi­niszteri rendelet lehetőséget ad rá, hogy általános és kö­zépiskoláinkban bevezessék az eszperantó tanítását, a somogyi intézményekben a népszerűsítés kemény aka­dályokba ütközik: az eszpe­rantót magas színvonalon ismerő pedagógus fehér hol­lónak számít, a nyelvtaná­rok pedig ngayrészt idegen­kednek e mesterséges rend­szertől, mit sem sejtvén ar­ról, hogy a mozgalom hívei közt tömegesen találunk ha­talmas idegen nyelvi kultú­rával rendelkező tudósokat, művészedet, államférfia­kat és újságírókat, A megyei TIT — ugyancsak tor,árhi­ány miatt — nem tudott eszperantó tanfolyamét indí­tani. Mégis van mér bízta­tó jel, s nem is kevés. Példaként a Kinizsi, a Spartacus és a Zselic ter­mészetjáró egyesületet em­líthetjük az első helyen: bennük látszik, leginkább megwaiósuJmi az az . elv, hogy az eszperantó ne egy zárt értelmiségi „gittegylet’ szórakozása legyen, hanem a munkásmozgalom és a turiz­mus nyelve, a kapcsolatte­remtés eszköze azok szá­mára is, akik külső vágj' belső okok miatt nem sajá­títhatták el a bonyolult „élő” világnyelveket. De működik felnőttesoport Balatonszárszón, s a kapos­vári Kiszövnél is: ez utób­binál nagyon komolyam ve­szik azt az ajánlást, hogy a* eszperantót a következő években tegyék a szövetke­zeti mozgalom hivatalos nemzetis özi nyelvévé. Az utánpótlás szempontjából nem közömbös, hogy a Ka­posvári Tanítóképző Főisko­lán is tudatosították már a mozgalom jelentőségét, a MÁV nevelőintézetében pe­dig jó egy tucatnyi gyermek tanulja szorgalmasan. Meg­kezdődött végre az idegen- vezetők képzése isr a Sio­1 Sietnék, rohannék Ka­posváron, a Május 1. ut­cán, de nem tudok. Beleke­rültem egy lassan vonuló napközis osztályba. Az első pár egy ruháskosárban — ha jól látom — az osztály tízóraiját cipeli, mig a többi nebuló a járda teljes széles­ségében teng-leng, a kiraka­tokat és az autókat szem­lélve. Megpróbálom kerülgetni a gyerekeket, amikor váratla­nul egy harcias amazonnal ütközöm össze. Kezét csípő­re vágva — mentegetőzésem mellőzve — nem épp « leg­udvariasabb - hangnemben emigyen kezdi — Nem szegyein magát,?! Megöregedett pedagógus lé­tére nem tud rendet tartani az utcán? Az embert fellö­kik a tanítványai... Legalább terelné őket a járda egytk oldalára... Egy pillanat alatt átlátom, hogy itt vitának nincs értel­me, Hogy nem en vagyok a , pedagógus? Hogy én is I sietnék?-. Inkább szót fo- I gadva, a gyerekeket * jard a tour ée * ‘Volán utazási iro­da által szervezett kurzuson tizennégyen igyekeznek el­sajátítani Zamenhof nyelvét, s a két vállalat már e nyár­ra szakszerű eszperantó nyelvű vezetést ígér — leg­alább alapfokon — a Bala- ton-pa.rtra és Kaposvárra lá­togató külföldieknek. Tervekben sincs hiány. Február elsejétől a béke-fü­redi lakótelep néhány hete átadott klubjában minden hétfőn filmvetítéseket és előadásokat rendez az esz­perantisták szövetségének megyei bizottsága, s az elő­zetes felmérések szerint a „hírverés” nem talál majd süket fülekre, A szervezők sok diák és pedagógus rész­vételében is reménykednek. Az idén is sor kerül — má­jusban és szeptemberben — a mozgalom tagjainak és barátainak nemzetközi talál­kozójára Kaposváron, és — a tavaly nagy sikert aratott barátsági estek nyomán — testvérvárosokat is keresnek a somogyi eszperantisták, a Szovjetunióban, Bulgáriá­ban és más országokban. A megyei bizottság céljai kö­zött szerepel a szűkebb ha­zánk üzemeiben tevékeny­kedő néhány szocialista bri­gád „összekapcsolása” kül­földi munkástársadkkal — természetesen a nemzetközi nyeuv segítségével. Ehhez ' azonban szükség volna a gyára k vezetőinek jelentő­sebb támogatására. Az idő mindenesetre sürget: jövő­re Budapesten rendezik az eszperantisták világkong­resszusát, -s Kaposvárnak komoily esélye van artna, hogy elnyerje az „eszperan- tista vilá©fjúsági találkozó” lebonyolításának jogát. A szervezők egyelőre hatszáz részvevőre számítanak. Az igényt korántsem kell a fülüknél fogva előránga­tott érvekkel alátámaszta­ni. Csupán egy a sok lehet­séges közül, hogy Szilágyi Dezső, a megyei bizottság elnöke nemrégiben értékes díjat nyert esizprantó nyel­ven írott dolgozatával a tu­risták világszövetségének pályázatán. A díjat a követ­kező hetekben veszi át Hel­sinkiben. S mint a búcsú­záékor mondja: nem szeret­ne úgy hazatérni tíznapnyi ott-tartózkodás után, hogy nem kovácsolt kapcsolatokat a somogyi és a finnországi eszperantisták között. egyik oldalára, a fal mellé igyekszem terelni. Vesztemre! Néhány másod­perces tevékenységem köz­ben egy másik menyecske póttá* elém — föltehetöleg eppen a felelős pedagógus — aki ha lehet, még az előbbi­nél is harciasabban rámri- vaü: — Maga meg mit lökdösi, rángatja ezeket a szegény gyerekeket?! Semmi köze hozzájuk! Ha nem fér el a járdán, .akkor menjen át a másik oldalra... Mit tehetek? Átmegyek O Nézegetek, válogatok a *■ cukrászda termékei kö­zött. De sok sütinéven nehe­zen igazodom eL Most is kértem négy darab geszte­nyés „macskafülét”. Az árát becsülettel leszurkoltam a kasszásnak. A kiszolgáló azonban ad­dig silabizálla a blokkot, amíg az általam kinézeti gesztenyés macskafüle he­lyett egy másik, tálcáról akart bevakolni! Óvatosan reklamálok, es megmutatom A tél örömei kerültek elő­térbe: megteltek piros arcú gyerekekkel a korcsolyapá­lyák, és — mint képünk :t bizonyítja — a szánkó sprn ment ki a divatból, A ke menyre fordult idő tán az oka. hogy ezúttal kevesebb programjavaslat érkezett a művelődés intézményeiből. A siófoki Dél-balatoni Xultu - ralis Központban mára vál­jak a veszprémi Petőfi Szín­ház társulatát, amely — ha az útviszonyok otthon nem tartják őket — Bertául Brecht Svejk a második vi­lágháborúban című darabját játssza bérletszünetes előadá­son. Mint ismeretes. Brecht e művét Magyarorszagvp eiőször Kaposváron játszot­ta a Csiky Gergely Színház társulata, Fillár is*vánital a címszerepben, ,A veszprémiek előadását 19 órára hirdették Siófokon. Csonka Béla, Gyer- tyás László és Tóth Béla fotókiállítása ugyanott várja az érdeklődőket. A barcsi Dráva Múzeum­ban ma estig még látható Geller B. István festőművész tárlata, aztán a vasárnap nyíló IV. barátság hídja nemzetközi fotópályázat anyagából válogatás kerül falra. Itt hívjuk föl a fi­gyelmet a gazdag állandó ki­állításra: helytörténeti, nép­rajzi, természettudományos értékekre, a Vörös Csillag Tsz történetét dokumentáló részre stb. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban vasárnap zár Takács Zoltán és Svenda István képzőművészeti kiál­lítása. A máris jó nevű szentai citerazenekar ad műsort Csurgónagymartonban szom­baton 18 óraikor. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Mű­velődési Központ ifjúsági klubjában mára a sportban előforduló durvaságokról terveztek ankétot, Sótony i, László szakfelügyelő és Ku- necz Antal kézilabdázó rész­a vitrinben, hogy én melyi­ket gondoltam. Mire ö mél­tatlankodva: — Az kérem nem geszte- tenyés „macskafüle”, ha­nem gesztenyés „macska- nyelve”— És ezek árban sem egyeznek! Az utóbbiak 60 fillérrel olcsóbbak. • Bűnbánóan ballagok msz- sza a kasszához. Előadom a vétkemet, hogy én nem azt, hanem a másikat gondol­tam. A pénztárosnő szemöldö­két megemelve így oktatga- tott: — Megérteném magát, ha először járna nálunk, de rendszeresen itt vásárol. Igazán megtanulhatta volna már az áruk nevét! Most mondja meg, mit csináljak magával?! Hogyan üssem vissza a pénztárgépbe a ma­ga 2,40-ét? Nagyon rösteltem magam, hogy szakismeret híján nem tudtam tanáccsal szolgáink De szolgáljon számára vi­gasztalásul: nevelése nei marad hatástalan. Dr. Saendi József | vételével. Nagybajomban mára két előadást hirdettek: 15 órára az Erdei tündér cí­mű mesejátékot a gyerekek­nek a budapesti Mesejáték Színpad előadásában, 19 órá­ra a felnőtteknek Tóth Mik­lós komédiáját, amelynek cí­me A mama közbeszól. Ma zár Kaposváron a Vo­lán 13. számú Vállalatánál Gyarmatiig Lívia színházi díszlet- és jelmeztervező tár­lata. A Pécsi Grafikai Mű­hely kiállítása vasárnap ki­vételével viszont megtekint­hető még a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban, ahol ma 18 óx'ára a fiatal utazókat várják klubjukba: dr. Pál- földi László tart diaképes útiélmóny-beszámolót Ang­liáról. Ugyancsak 18 órakor kezdődik a rockklubban Li- szeczky László műsora. Az intézményből úgynevezett előzetest is kaptunk: esze­rint hétfőn 10 és 14 órai kez­dettel Mazsola meséi címmel bábműsort rendeznék a gye­rekeiknek, este. 18 órától pe­dig Macskaszerenád szól a felnőtteknek. Rossini, Csaj­kovszkij zenéjére koreogra- fált báb- és marionettműsor lesz ez. A kaposvári Csiky Gergely Színházban ma 19 órakor Feydeau TC.'-fükó című bo­hózatát j_U»zák Koltai Ró­bert Jászai-díjas rendezésé­ben. A főbb szerepeket Jor­dán Tamás Jászai-díjas, Lá­zár Kati, Spindler Béla, Rácz Kati, Bezerédy Zoltán, Cser- nők Árpád, Czakó Klára, Csákányi Eszter, Básti Julit Dánffy Sándor alakítja. Szombaton 15 órakor be­mutatót tart a stúdiószínház: Rajhona Ádám Jászai-díjas rendezésében Eugene O’Neill három egyíelvonásos drámá­ja kerül színre T.örvény címmel. Lukáts Andor, Dán- 'fy Sándor, Csernák Árpád, Tóth Béla, Komlós István, Czakó Klára is játszik a darabokban. A stúdió 19 óra 30 perckor is tart előadást. Jordán Tamás ... szeretné­nek .. című József Attila- műsorát adja elő. A nagy színházban szombaton 19 órától bérletszüneti előadá­som, kerül színre A víg öz­vegy Gazdag Gyula rendezé­sében: Spindler Béla, Pitti Katalin, Ötvös Csilla, Koltai Róbert, Rózsa Tibor alakít­ja a főbb szerepeket. Vasár­nap 15 órától Peter Weiss Marat halála című zenés drámáját játssza a társulat Ács János rendezésében. Jor­dán Tamás, Lulkáts Andor, Lázár Kati, Pogány Judit és Máté Gábor is fellép a da­rabban. A stúdióban 19 óra 30 perckor kezdődik az ONeill-egyfelvonásosok elő­adása. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillagban A szele- burdi család című magyar és A macska rejtélyes halála című olasz filmet játsszák, a Szabad Ifjúságban a Ve­ronika és a bűvös zsák, illet­ve a Száll a kakukk fészkére című amerikai film van mű­soron. Az amatörmozgalom helyzete Ülést tartott a megyei mfivelőtiésőgyi bizottság U A. Tavaly négy­száznál is több tárggyal gyara­podott a marcali helytörténeti és munkásmozgal­mi múzeum. Most már arra is gon­dot fordítanak, hogy a lebon'ásra ítélt régi házak­ból beszerezzék a megőrzésre érde­mes, újkori hasz­nálati tárgyakat. Képünkön a Dó­zsa György utcá­ban vásároltak- ból láthatunk né­hányat. Nevelnek, nevelgetnek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom