Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
A dohány új szerepben Két amerikai kutató szerint. a dohányt a jövőben nemcsak élvezeti cikknek, hanem növényvédő szereik, gyógyszerek, sőt élelmiszerek gyártására is használni fogják. A dohányból ki lehetne vonni a nikotin egy részét (és az egyéb alkaloidákat), s ezeket növényvédő szerekké dolgozhatnák fel. De vitamin is kinyerhető belőle, s ezt orvosi célokra lehelne felhasználni. Továbbá a növény egyik legionlo&abb alkatrésze egy értékes fehér.ie- vegyület, amely (oldható fehérjeként) az összes többi zöld növényben is előfordul. A dohányban azonban az összes oldható fehérjéknek mintegy 25 százaléka ebből a fehérjevegyületből van. E fehérje kristályos formában nyerhető ki. s ez a forma kémiailag és fizikailag is állandó, és pépszerű masszává feldolgozva igen jól tárolható. így a dohány fehérjék! vonatát emberi táplálékként is hasznosíthatnák. A termesztés területének növelése nélkül 2000-ben 9 millió tonna lesz az Egyesült Államokban a dohánytermés. Ebből a kutatók számítása szerint -270 ezer tonna nagy értékű fehérjét lehetne kivonni, illetve a dohányban termelődő értéktelenebb fehérjékkel együtt 550 ezer tonnát. Mindez az emberi táplálkozást szolgálhatná. TUDOMÁNYOS TECHNIKAI MAGAZIN A természet segítése Tevékenysége folyamán a sebész általában sebet ejt és sebet gyógyít. A test mélyében elhelyezkedő szervekhez nem is juthat el másként, csak úgy, ha megfelelő vágóeszközeivel utat nyit hozzájuk. Természetesen azonban sebet nemcsak sebész ejthet tudatosan, hanem véletlen balesetek alkalmával is létrejöhet a szövetekben folytonosságvagy anyaghiány. A sebészetnek, de egyáltalán az ember létének alapfeltétele a sebek természetes gyógyulása. Éneikül nem lehetne operálni, nem lehetne semmilyen sérülést meggyógyítani. A sebészek hiába kapcsolnák, varrnák össze a sebeket, azok minduntalan szétnyílnának, ha nem volna bennük összeforradá^i hajlandóság. Sebzés alkalmával a bőr és egyéb szövetek rugalmassága, illetve a keletkezett anyaghiány miatt a sebszélek általában eltávolodnak egymástól, köztük rés keletkezik. Ezt a rést szünteti meg sebgyógyító tevékenységével a természet. A gyógyulás első, fázisa tulajdonképpen a véralvadás. Sebzés alkalmával Telefonkészülék — mágneses kártyával A japán NTT (Nippon Telegraph and Telephone Publice Corp.) nyilvános állomásokon alkalmazható olyan telefonkészülékeket fejlesztett ki, amely érme bedobása helyett mágneses kártyával hozható működésbe. A beszélgetést folytatni kívánó a készülék jobb felső sarkánál levő nyílásba helyezi a mágneses kártyát, és azután tárcsázhat. A beszélgetés végén a készülék a kártyára felviszi. hogy mennyibe került a kapcsolás (a beszélgetés időtartamától és a hívott állomás távolságától függően). A mágneses kártya csak ezután húzható ki a készülékből. Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket folytatni, amíg a vételárával meghatározott ■ „beszélgetési keret” ki nem merül. Az NTT 1982 tavaszától szándékozik ilyen típusú telefonkészülékeket üzembe helyezni Tokióban. Az alsó képen a mágneses kártya látható. Ez hajlékony, rendszerint műanyag lap, amely mágnesezhető anyaggal, például vasoxiddal van bevonva, és megfelelő, a készülék számára felismerhető jelekkel van ellátva. A , további jeleket a telefonkészülék viszi rá a kártyára: a beszélgetés árával arányos részt mágnesezi. A mágnesezett kártyákat mar régebbi idő óta hasznosítják a számítástechnikában is. rendszerint külső térként. Ezekre rendszerint viszonylag tartósan őrizendő jeleket visznek fel, bár lehetőség van a meglévő jelek törlésére és új jelek felvitelére is. A telefonálások lebonyolítására és regisztrálására a mágneses kártyát a japánok használták először; praktikussága miatt feltehetően gyors nemzetközi térhódításra számíthat. A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT fölvesz D-vizsgával rendelkező autóbuszgépkocsivezetőket KAPOSVÁRI HELYI ÉS VIDÉKI JÁRATAIRA. Felvételi követelmény: balesetmentes közlekedés és büntetlen előélet. Jelentkezni lehet. a kaposvári autóbusz-pályaudvar vezetőjénél. (85805) ugyanis a hajszálerek is megsérülnek, . sót a vérben lévő vérlemezkék is, és az ezekből kiszabaduló anyag egy enzim indítja meg a véralvadás bonyolult mechanizmusát. Néhány óra múlva az alvadókba több magvú fehérvérsejtek ágyazódnak be. és ezek bekebelezik a bejutott baktériumokat, roncsolt szövetrészeket. A sebzést követő tizedik óra után egymagvú fehérvérsejtek vándorolnak a sebbe, amelyek óriási sejtekké növekedve eltakarítják a még meglévő idegen vagy hölt anyagokat. Néhány nap múlva hosszúkás, orsó alakú kötőszöveti sejtféleség jelenik meg, ezek a sejtek már a szövetek újjáépítését segítik elő, ellenálló, szívós heggé szilárdítják a sebszélek falából már bimbózó, érdús sarjszövetet. Időközben a véralvadék fehérjéi vizet veszítenek, és barnás színű, egyre keményebb pörk (var) képződik belőlük a seb felületén. Alatta pedig folyik a seb- gyógyulás befejező mozzanata, a hámosodás: az épen maradt bőrszélek felől hámsejtek tömege kúszik a hegszövet fölé, és fedőréteget alkot. A sebész által ejtett mély sebek esetében a folyamat bizonyos mértékig felgyorsul: fertőtlenítéssel, a roncsolt szövetrészek eltávolításával, a sebszélek egyesítésével (kapocs, varrás, ragasztás) segítséget kap a természet. Ilyen segítséget jelent a sebgyógyulás számára az az ügyes eszköz is, amelyet egy belga közgazdász talált fel. A feltaláló szerint a készülékből áradó magas frekvenciájú elektromágneses hullámok siettetik a külső és belső sebek gyógyulását. Azok a belga orvosok, akik kipróbálták a „Centiciere XII” nevű készüléket, igazolják a jó eredményeket, noha a hatásmechanizmus még nem magyarázott. Idegenforgalmi tengeralattjáró Japán szakemberek kis se- bességjj tengeralattjárót szerkesztették, amellyel a turistákat ismertetik njeg a víz alatti élettel és a tengerfenék szépségeivel. A 48 utast befogadó vízi jármű 50 méter mélységig merülhet. A hajótest hossza 39. a legnagyobb szélessége 6,5 méter. Személyzete 7 fő. Vízkiszorítása 430 tonna, sebessége a felszínen 8, a víz alatt pedig 3 csomó. Dízel-motor hajtja, s a szokásos tengerészeti és navigációs műszereken kívül ultrahang-szondával, rádiótelefonnal, valamint periszkóppal is felszerelték. Az utasok a légkondicionált hajó 25 cm átmérőjű ablakain át szemlélhetik a látnivalókat. Az első ilyen tengeralattjárót nemsokára átadják a japán idegenforgalmi szerveknek. Robotok — ma és holnap Zajtalan írógép A . jellegzetes írógépzajt a billentyűknek a hengerre csapódása okozza, ami ellen már tötpb módon próbáltak, védekezni. A leggyakoribb megoldás a henger belsejének valamilyen zaj- elnyelő anyaggal való kitöltése volt, de eddig egyik sem hozott eredményt. A Philips cég legújabb ötlete nyomán a vékony falú henger belsejét kb. 1 mm átmérőjű acél- és ólomgo- lyócskák keverékével töltik ki. A golyók a henger falán keletkezett hangot tovább vezetik, miközben a számtalan apró ütközés felemészti a hanghullám energiájának nagy részét. Egy így felszerelt nagy irodai írógépnél a zaj csökkenése elérheti a 20 decibelt is, ami már igen lényeges érték. Az eljárás további előnye, hogy a henger egyszerű cseréjével utólag bármely írógép zaj mentesíthető. A robotok nemrégiben még a tudományos-fantasztikus irodalom kedvenc szereplői voltak, bár .századunk elején az elektrotechnika, a fizika és az elektronika eredményei alapján valóban konstruáltak ember formájú automatákat, amelyek beindították a porszívót. meg- gyújtották a villanyt, és az utasításokat füttyszóra hajtották végre. Ezekről a gépekről azonban bebizonyo- # sodott, hogy semmi többek, mint haszontalan, költséges játékok. A további fejlesztésnek az adott értelmet, hogy olyan automata gépek készüljenek, amelyek helyettesítik az emberi munkaerőt. Az ember munkaereje ugyanis korlá- . tozott. Az ember képtelen I nagyon kedvezőtlen feltételek között tartósan dolgozni, a gépekhez képest viszonylag lassú, csupán kis erőt tud kifejteni, és megszakítás nélkül rövid ideig képes dolgozni. Az automatizálás célja tehát az emberi munkaerő pótlása, és korunkban erre már számos működő, üzemelő példát ismerünk, például, az öntőgépek- kirakásánál, a kemencék megra- kásánál, a kovácsjirések üzemeltetésénél. Mindezek egyébként zajos, rossz levegőjű munkahelyek. Japánban, a Datsum autógyárban üzembe helyeztek olyan gépsort, amely automatikusan, emberi kéz érintése nélkül állítja össze és hegeszti az autókarosszéria elemeit. A kocsi hátsó részét egy emelőszerkezet automatikusan leveszi a kényszerhajtású és gravitáciFöldrengések a térképen A Tiensan hegység felé délkeleti irányból gigantikus földtábla közeledik, amely évi 6 milliméter átlagsebességgel mozgatja a hegyeket. A hegyek nemcsak vízszintes irányban mozognak, hanem fölfelé is, méghozzá kétszer- te gyorsabban: évi 12 milliméteres sebességgel. A tudósok megállapították, hogy a Tiensan mintegy 55 millió éves. Ezek viszonylag fiatal hegyek. Korábban a helyükön enj-he domborzatú síkság húzódott, amelyen a földkéreg bonyolult változásainak következtében nőttek ki a jelenlegi óriások. — A szeizmológusokat elsősorban éppen a hegyek növekedése és mozgása érdekli, mivel ez a jelenség talán magyarázatot ad a térségben oly gyakori földrengésekre — jelentette ki az APN tudósítójával- folytatott beszélgetése során Feljksz Judahin, a Kirgiz Tudományos Akadémia szeizmológiai intézetének igazgatóhelyettese. — Figyelembe véve a Tiensan mozgásait, intézetünkben összeállítottuk a köztársaság földrengéstérképét, amelyet valamennyi tervező és építő szervezet számára kötelező okmányként jóváhagytak. A föld rengés ves_zélyes övezetek térképeit állandóan pontosítják. Figyelembe veszik nemcsak a földmozgások lehetséges erősségi fokozatait, hanem a kőzetek tulajdonságait, viszonylag kis területek tektonikai sajátosságait is. .Á térképeken az állandó megfigyeléseket végző kulatóáliomások adatait is feldolgozzák. Tökéletesítik a kutatási módszereket, a meg- figyeléstechnijikát, a berendezést. A kirgiz tudósoknak sikerült pontosan rávezetniük a szeizmikus térképre az elkövetkezendő 12 földrengés körzetét és erejét. A föld mélyének mozgásait azonban egyelőre sok tekintetben mégse lehet előre jelezni. így például Üzbegisztánban Gazli körzetét az „3-ös erősségű fokozatú” övezetbe sorolták, 1976-ban mégis 9-es erősségű földlökéseket regisztráltak itt. Ez a földrengés arról tanúskodik, hogy a Tiensan széliében terebélyesedik, és egyre újabb és újabb területeket foglal el. ós fii gges /főberendezésről. és egy felfogó készülékre ereszti le. Egy áramkör zárul, és a kocsi máris odagördül az első művelet helyére, összetalálkozik a kocsi elülső részével. Kombinált markoló és fordító gépegységek „hozzák össze” a kocsi mellső és hátsó részét. A saj toló-hegesztő készülék felfogóbe rendezései ben a karosz- szériát rögzítő berendezések a szükséges helyzetbe illesztik. Befordul egy ajtókeret amely biztosítja az ajtó mérethűségét. Hegesztési szikrák röpködnek néhány másodpercig, s a kocsi mellső és hátsó része máris mereven összefüggő egységgé ■ állt össze. Az intelligens robotgép érzékelő mechanizmusokkal van felszerelve, ki tudja számítani saját pályáját. önállóan koordinálja a manővereit, és a munkavégzés függvényében logikus helyzetváltoztatásra is képes. A szakemberek szerint az első ilyen, igazi intelligens robotgépek 1984-ben lépnek működésbe. Képünkön: A japán Dat- sun-cég robotgépe, amely teljesen automatikusan állítja össze az autó karosszériáját. Csak a javításokhoz és karbantartáshoz alkalmaznak emberi munkaerőt. Beteg bükkök Franciaország különböző vidékein, így például Nor- mandiában, Piacardiában, gyönyörű' bükkerdőket fenyeget egy kéregbetegség. 100 évesnél is idősebb, helyenként 40 méternél magasabb fák is elpusztultak. Sajnos, már a Német Szövetségi Köztársaságban és az Amerikai Egyesült, Államokban is tizedeli ez a betegség a bükkerdőket. A beteg fa kérgének repedéseibe először apró fehér pontok mutatkoznak. Ezek a viasszerű nyomok a Cryptococcus fagisuga nevű bükktetűtől származnak. Ez a rovar 1832 óta pusztít Európában. A bükktetű nő- il(arú egyede szűznemzés útján szaporodik. Évente egy alkalommal, nyáron 40 —50 petét rak le a rovar. A lárvák az ősz folyamán ki- lseinek, és tömegesen telepednek le az anyaállat körül. A petéket és a lárvákat azután a szél átrepíti a szomszédos fákra. A kifejlett rovar hegyes nyúlványával, mint injekciós tűvel áttöri a kérget, egyben toxint és enzimanyagot fecskendez a kéregbe. Ezek az anyagok elkezdik pusztítani a bükkfa kérgének sejtjeit. Később elszáradnak, elkqrhadnak a kéreg részei. Érdekes, hogy e rovar más fafajt nem támad meg. Idővel a repedésekbe befészkeli magát a Nectaria nevű mikroszkopikus gomba, amely tovább pusztítja a kérget. Sajnos, ma még az erdészek meglehetősen tehetetlenek a kórokozókkal szemben.
