Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

Ä neu trón tégy ver — sajátos hidrogénbomba 1931 augusztus elején Rea­gan elnök utasítására az Egyesült Államokiban meg­kezdték az úgynevezett fo­kozott sugárhatású töltet, vagy ahogy a közinyelvben elterjedt: a neutronbomba sorozatgyártását. Az új tö­megpusztító eszköz minden kétséget kizáróan az atom­fegyverek közé sorolható, mivel alapvető megsemmisí­tő hatása, a neutronsugár- zás, az atommagokban leját­szódó átalakulási folyamat terméke. , Az új atomtöltet felrobba­násaikor, a magegyes üléskor keletkező energia döntően nagyobb része (8!)—90 száza­léka) neutronsuigárzés, s csak elenyészően kisebb része a klasszikus romboló hatás, a lökéshullám, a fényjelenség és a hőmérséklet-növekedés. A meutronsugárzgs kizáró­lag az élő szervezet, az em­ber ellen irányul. A pusztí­tó hatás arányainak ilyen­forma megváloztatása tette jninőségileg új atomfegyver! né a neu trón tői tetet. Alap­vető hatása a neutronsugár­zás, az áthatoló sugárzás egyik fajtája, vagyis az atommagok semleges ré­szecskéinek kiáramlása. Mi­vel a neutronoknak elektro­mos töltésük nincs, ezért az anyagokban, való áthatoló- képességülk igen nagy, na­gyobb, mint az áthatoló su­gárzás többi fajtáié, az alfa-, a béta- és a eaimma-sugaira- Iké. A neutronok, ellentétben az említett sugarakkal, csak az atomok magjaival lépnek kölcsönhatásba. melynek .együk formája az ütközés, A neutoroneklkail ütköző atom­magok ionizálják a környe­zetükben levő atomokat. Ha ez a folyamat az élő szerve­zetben megy végbe, roncso- hxinalk annak sejtmagjai. A neutronok azonban nemcsak ütköznek az atom­magokkal. hanem be is ha­tolnak azokba. Ezt a jelen­séget nevezik rveutranbeío­A SZOT titkárságának ha­tározata szerint a Népszava Lapkiadó és a Táncsics Ki­adó 1982 januárjától össze­vont vállalatként Népszava Lap- és Könyvkiadó néven folytatja tevékenységét Néhány érdeklődésre szá­mot tartó kiadványra hívjuk fel olvasóink figyelmét amelyek az idén már Nép­szava emblémával jelennek meg. A világ szakszervezetei. A kötélből megismerhetjük öt földrész szakszervezeti moz­galmát, bepillanthatunk a különféle nemzetközi köz­pontokhoz tartozó szakszer­vezetek életébe. A Szovjetunió szakszerve­zeteinek története című kö­tetben az olvasó nyomon követheti a szakszervezetek szerepének alakulását, lét­rejöttüktől napjainkig. Kádár János: A szakszer- vesétekről. A dokumentum tükrözi azt a küzdelmet, amelyet a magyar szakszer­vezetek az. MSZMP vezeté­sével folytattak az ellenfor­radalom kártevései ellen, majd ezt követően a szak- szervezetek helyének, szere­pének tisztázásáért, a szo­cializmus alapjai lerakásá­nak befejezéséért, és ame­lyet folytatnak a fejlett szo­cialista társadalom építé­séért. A mű megjelenését az is indokolja, hogy a szocia­lista körülmények. között tevékenykedő új típusú szakszervezetek kialakulása és fejlődése egyre inkább a hazai és a nemzetközi ér­deklődés homlokterébe ke­rül. Az agitációs és propa­gandamunkát segítheti a Tények és adatok a szak- szervezeti munkáról című összeállítás. A füzet a szak- szervezeti tevékenység szin­te valamennyi területevei sásnak, és ez hozza létre az anyagban a legjelentősebb változásokat. Ugyanis a ne- utroníoefogás hatására az addig semlegesen viselkedő atommag radioaktív, sugárzó izotóppá alakul át. ,A neutronbefogásos atom­mag-reakció az élő szerve­zet szempontjából jelent kü­lönös veszélyt. Haiásadatok Az amerikaiak a neutron­töltetet egyfelől a 112 km legnagyobb hatótávolságú, Láncé típusú tüzérségi raké­ta fejrészében, másfelől a 32 km lőtávoiságú, 203 mm űr­méretű ágyú lövedékében tervezik célba juttatni. A jelenlegi neutron tol tét a nagyobb atomfegyverékhez képest kicsinek tekinthető. Romboló hatása „mindössze” 1 kilotonna TNT-nek felel meg. Ez a mértékegység azt mutatja, hogy az atomtöltet romboló hatása hány tonna trinitrotoluol (röviden TNT) robbanóanyagával egyenlő. Az új töltet pusztító hatá­sát a következő adatok jel­lemzik. Az 1 kilotonna TNT egyenértékű neutrontöltet 100 m magasságban való fel- röbbanásalkor a romboló ha­tás 70 méteres sugarú körön belül van. Azonban a 800 méteres sugarú körön belül tartózkodó személyek nagy­fokú sugárbetegséget szen­vednek, öt percen, belül cse­lekvésképtelenné válnak, egy ükét napon belül meg­halnak. Az 1200 méteres su­garú (körön belül tartózko­dók jelentős része pedig egy­két hét alaitt pusztul esi, ¥étt előnyök — valóságos lehetőségek Az amerikai katonai ve­zetés éppen a neutronsugár­zás tulajdonságaival indo­foglafkozik, így például a gazdasági élettel, a szerve­zettség alakulásával, a ré­tegpolitikával, a kulturális nevelómunkával, a bérezés­sel stb. A kiadó 1982-ben Vállala­tunk címmel egy új, felte­hetően népszerű sorozatot indít. Az idén A vezető és a vállalati demokrácia lesz a sorozat első kötete. Ismét megjelenik a Vála­szolunk sorozat, amelynek íüzetei évi hat alkalommal, 32 oldal terjedelemben azo­kat a kérdéseket tárgyalják, amelyek a különböző szintű gazdasági vezetők, szakszer­vezeti tisztségviselők, főbi­zalmiak, bizalmiak és he­lyetteseik munkáját hivatot­tak segíteni. (Az ötnapos munkahét; A kollektív szer­ződés módosítása; Bérszabá­lyozás, bérgazdálkodás; A bizalmi jog- es hatásköre stb.) A Népszava Kiadó 1982. évi tervében számos szo­ciálpolitikai es munkavédel­mi kiadvány található. (Anya és gyermek a társa­dalombiztosításban; Hozzá­tartozói nyugellátások; Mun­kavédelmi vezetők kéziköny­ve; Villanyszerelők munka­védelmi vizsgakönyve II. stb.) A szépirodalmi művek so­rából kiemelkedik Gergely Mihály I'jkolhegyiek, Nagy Lajos A hűséges szegény­ember, Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című műve. Az olvasó megliatalítva kapja kézhez A mi világunk című sorozatot is. A 84 ol­dalas füzetek négy-négy témát tárgyalnak majd. A sorozat nemcsak az előfize­tőknek szerezhet örömet, hanem azoknak is, akik 1982 februárjától számon­ként a hírlapárusoknál vá­sároljak meg. kolja e fegyver rendszerbe állításának szükségességét. Ez a sajátos sugárzás ugyan­is áthatol a fedezéken, nem véd ellene a harckocsi, sem az egyéb harcjárművek pán­célzata. Éppen ezért az ame­rikai katonai körök megha­tározott előnyöket várnak e fegyvernek az európai had­színtéren való alkalmazásá­tól. Azt feltételezik, hogy e töltet „kis” hatóereje miatt tömeges alkalmazása esetén sem lehet egy korlátlan a! omhá bor ú k i f e j lődéséne k oka. Ugyanakkor az európai hadszíntéren való bevezeté­se számukra igen nagy előnyt jelenthet, hiszen — szerintük — a szocialista országok oldalán túlsúlyban levő élőerőt, a páncélozott harcjárművek személyzetét fokozottan pusztítja, miköz­ben kevés . kárt tesz az épü­letekben és a harceszközök­ben. Ezek az érvek azonban mind haditechnikai. mind harcászati vonatkozásban meglehetősen sántítanak. Nem állja meg a helyét az amerikai katonai vezetésnek az az érvelése, hogy a je­lenlegi változatban kétségkí­vül nem túl nagy romboló hatású, tehát harcászati jel­legű neutronfegyver beveté­se nem jelent különösebb veszélyt a korlátlan atom­háború kifejlődje szem­pontjából. Ez az érv azért nem igaz, mert a neutron­fegyver — viszonylag kis ha­tóereje ellenére is — atom­fegyver, alkalmazásakor megfigyelhetők az atomtöl­tetek robbanása esetén fel­lépő jellegzetes kísérőjelen­ségek. Éppen ezért naivitás azt képzelni, hogy harci kö­rülmények esetén mód nyi­laik majd elhatárolni: itt kis hatóerejű neutrontöltetet vetettek be, ott pedig klasz- szikus vagy éppen hidrogén­bombát dobtak le. Nem. A neutronitöltet rob­banása esetén fellépő hatá­sokra a nukleáris töltet be­vetésére illetékes parancs­nok csak egyet tehet: olyan atomtöltet bevetésével vála­szol, ami éppen a birtoká­ban van — s ez mindenkép­pen a korlátlan atomháború kifejlődéséhez vezet. Tételezzük fel, hogy mind­két fél birtokában van neut­rontöltet. Ez esetben sem csökken a korlátlan atom­háború kifejlődésének veszé­lye, hiszen lehetetlennek lát­szik az, hogy a két fél jó előre megegyezik: egy eset­leges háborús konfliktusban a rendelkezésre sülő atom­fegyverek közül kizárólag a neutronfegyvert fogja alkal­mazni. Az amerikai katonai szak­értők kedvenc érvelése a neutrontöltet mellett, hogy azt csak a harcoló alakula' Januártól az óvodák több­ségében is bevezették az öt­napos munkahéthez alkal­mazkodó új munkarendet. A Művelődési Minisztérium­ban az MTI munkatársának elmondták: bár a gyermek- intézmények legtöbbje az év elején élt ezzel a lehetőség­gel, az áttérés időpontja nem általános. A tanácsi óvodákban ugyanis a terü­leti igényeknek megfelelően, az illetékes szakigazgatási szerv döntése alapján ja­nuár elseje és szeptember elseje között vezetik be a módosított nyitvatartást, a vállalatok, az intézmények kezelésében lévő óvodák pedig saját dolgozóik mun­kaidejéhez alkalmazkodva, a fenntartó szerv elhatározá­sának megfelelően alakít­hatják ki munkarendjüket. A napi nyitvatartást első­sorban a szülők eltérő mun­kabeosztása befolyásolja. A minisztérium állásfoglalása szerint a gyermekek életko­ri sajátosságainak, a peda­I gógiai követelményeknek az felel meg, ha reggel 6 órá­tok ellen vetik be. s a Dol­gán lakosság e fegyvertől nem károsodik. Ez az érve­lés könnyen cáfolható. A korszerű harcászati elvek szerint a hadszíntér 1 négy­zetkilométernyi területén mindössze 15—20 harcoló katona tevékenykedik. A nyugat-európai átlagos népsűrűség azonban négy­zetkilométerenként 200— 300 fő. fl hordozó is változhat A neutrontöltet bevetését jelenleg még csak tüzérségi fegyverekből tervezik, de nyilvánvaló, hogy a neut­ronfegyver célba juttatásá­ra más hordozóeszközök is szóba jöhetnek. Ismerve, hogy az említett neutrontöl­tet tömege a jelenleg szá­mításba vett hoxdozoeszkö- zök fajtájától függően mind­össze 90—206 kg, könnyen belátható, hogy e töltet cél­ba juttatására elvileg alkal­masak a jelenleg ugyancsak a kifejlesztés végső stádiu­mában levő nagy hatótávol­ságú robotrepülogépek. Ezek alkalmazásának valószínű­sége annál is inkább köny- nyen belátható, mert talála­ti pontosságuk igen nagy lesz. Ugyancsak szóba jöhetnek — hordozóként — az igen nagy vagy közepes hatótá­volságú ballisztikus rakéták, hiszen ezek fejrészeibe a je­lenlegi neutrontöltetekből el­vileg húsz-harminc darab is beszerelhető. Felesleges fegyver Az újszerű atomfegyver gyártására tett amerikai in­tézkedés világszerte ellen- véleményeket váltott ki. Ez azzal magyarázható, hogy a világ közvéleménye számára már nem titok: a már meg­levő atomfegyverek is sok­szorosan elegendőek a földi élet teljes elpusztításához, ezért különösen értelmetlen­nek látják az atomfegyverek újabb változatai kifejlesz­tésére és tömeggyártására tett amerikai lépéseket. A neutrontöltet sorozat- gyártására adott elnöki uta­sítás csak egyféleképpen ér­tékelhető. Ez az igen veszé­lyes lépés meghatározott ré­szét képezi az amerikai kor­mányzat átfogó fegyverke­zési programjának, melynek megvalósításával kívánják megbontani a két világrend- szer közötti erőegyensúlyt, s megszerezni a katonai erő­fölényt. Napjainkban azonban egy új fegyver megjelenése nem adhat tartós katonai előnyt az azt kifejlesztő ország számára. A két világrend­szer között tudományos-tech­nikai szinten is „erőegyen­súly” van, és ha az imperia­lista agresszív körök új fegyvert fejlesztenek ki, az ma már nem éri felkészület­lenül a Szovjetuniót és szö­vetségeseit. Szentesi György mérnök alezredes nál korábban nem nyitnak, illetve este 6-nál nem ké­sőbb zárnak az óvodák. Ha szükséges, ettől eltérő mun­karendben is dolgozhatnak. Az előzetes felmérések alap­ján számos intézményben valamelyest meghosszabbo­dik a nyitvatartás, de a na­pi 12 órát nem haladhatja meg. Lényeges elv azonban, hogy a gyermekek naponta 10 óránál többet ne tartóz­kodjanak az óvodában, hi­szen ebben az életkorban kedvezőtlen hatású a, szü­lőktől való hosszabb távol­iét. Az áttérést megelőzően mindenütt tájékozódtak ar­ról, mely családok igénylik a gyermekek szombati fel­ügyeletét is. Az ötnapos munkahét egyik fontos cél­ja, hogy több szabad idő jusson a szülők és a gyerme­kek bensőséges együttlétére, az otthoni nevelésre, a kö­zös játékra. Ezért az óvo­dákban is arra törekednek, hogy a szombatokat csa­ládjuk körében tölthessék a kicsinyek, s csak akkor ve­Utazások meseoi-szágban címmel tartja szombaton 10 órai kezdettel első idei gyer­mekklub-foglalkozását a barcsi Móricz Zsigmond Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pont. Vasárnap 10-kor vi­szont a galambtenyésztőké lesz a ház: alakuló közgyű­lésükre várják a Barcson és környékén élő dísz- és hús­galambtenyésztőket. Szom­baton és vasárnap este a fiatalok jönnek össze, hogy a szokásos diszkórendezvény résztvevői legyenek. A Drá­va Múzeumban Geller B. István kiállítása várja az érdeklődőket. A tabi Zichy Mihály Mű­velődési Központban a hét végén Szabó István kétsze­res cannes-i díjas magyar— NSZK filmjét, a Klaus Mann regényéből készült Mephis- tót játsszák Klaus-Maria Brandauerrel a főszerepben. Böcköt, inasát Komlós Ist­ván, a Csiky Gergely Szín­ház művésze alakítja. Ját­szik a filmben Rolf Hoppe, Cserhalmi György, Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Karin Boyd is. A Nagyatádi műsorfüzet­ben tallózva értesültünk Takács Zoltán és Svenda István képzőművészeti ki­állításáról. Színhelye a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pont. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ kerámiaszakkörei­ben ezekben a napokban is élénk alkotómunka folyik: képünk ezt illusztrálja. Már készülnek az intézményben az idei művészeti szemlére. Január 15-ig várják a je­lentkezéseket. A műsorvá­lasztásnál a leendő szerep­lők figyelmébe ajánlják, hogy az idén ünnepeljük Kodály Zoltán születésének és Arany János halálának századik évfordulóját. ’ A kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban hol­nap 10 órától a IV. Csille­bérci Népművészeti Szaktá­bor dél-dunántúli csoport­jának tagjai üléseznek. Va­sárnap 10-re a gyerekeket várják: a Mesélő bábok-so- rozatban a művelődési köz­pont és a Kisfaludy Általá­gyék igénybe a szülők a heti hatnapos felügyeletet, ha szombaton mindketten dolgoznak. Ugyancsak cél­szerű szombati foglalkozta­tást szervezni, ha az otthoni szociális, pedagógiai körül­mények, az esetleges hátrá­nyos helyzet azt indokolják. Ahol egy-egy intézményben tíznél kevesebb lenne a szombati gyermeklétszám, ott ügyeletes óvodák kijelö­lésével oldják meg a fel­ügyeletet a tanácsok, A kez­deti tapasztalatok szerint egyelőre csak kevés helyen éltek az összevonás lehető­ségével, sok helyütt a szü­lők munkaidő-beosztása is csak a következő hetekben válik véglegessé. Akkor is­mét felmérik majd az igé­nyeket, s azokhoz rugalma­san alkalmazkodva min­denüti lehetőség lesz továb­bi módosításokra is. Az óvodák nevelési prog­ramját eddig is heti ötna­pos ciklusokban tervezték, a pedagógiai munkában le­hat nem jelent változást az áltérés. nos Iskola Tücsök árnyjá- ték-együttese szerepel. Ma a nyugdíjas pedagó­gusok gyűlnek össze a La- tinca Művelődési Központ­ban működő klubjukban: Horváth István, az Egyház­ügyi Hivatal vezetője tart előadást az állam és az egy­ház viszonyáról. Mint arról már hírt ad­tunk, bemutatót tart ma es­te a kaposvári Csiky Ger­gely Színház. Georges Fey­deau Tökfilkó című három- felvonásoe bohózata kerül színre Koltai Róbert, Já- szai-díjas rendezésében. A főbb szerepeket Jordán Ta­más Jászai-díjas, Lázár Ka­ti, Spindler Béla, Rácz Kati, Bezerédy Zoltán, Dánffy Sándor, Básti Juli, Csernák Árpád, Czakó Klára és Csá­kányi Eszter alakítja. A díszleteket és a jelmezeket Donálh Péter tervezte. Fey­deau bohózatát Aczél János fordításában adja elő a tár­sulat. Szombat este 19 órától ugyanez a mü szerepel a programban. Vasárnap 13 óra 30 perctől és 19 órától Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét játsszak. Az előadást Gazdag Gyula vendégként rendezte. Pitti Katalin és ötvös Csilla — az Állami Operaház magán­énekesei — mellett Koltai Róbert, Spindler Béla. Be­zerédy Zoltán, Rózsa Tibor, Rácz Katalin. Gőz István, Serf Egyed, Komlós István, Hunyadkürti György, Tóth Eleonóra, Somogyi Géza ala­kítja a főbb szerepeket. Ko­reográfus: Gesler György, mint vendég. A díszleteket és a jelmezeket Donálh Pé­ter tervezte. Vezényel He­vesi András és Fuchs László. Ugyancsak vasárnap — 19 óra 30 perctől — a Stú­diószínházban ismét meg­rendezik Jordán Tamás ... szeretnének... című József Attila-estjét. A kaposvári mozik közül kettő is játszik magyar fil­met. A Latinca moziban mutatják be Szalai Györgyi első rendezését, a Dédelge­tett kedvenceinket. A ren­dezőnő írta a jutalomutazás, a Filmregény forgatóköny­vét. Most a sorolt filmek rendezője, Dárday István vállalkozott a forgatókönyv írására: a Dédelgetett ked­venceink egy nyaralás tör­ténete, melyben kamasz­szerelem szövődik egy vidé­ken nyaraló pesti család és a falusi vendéglátók tinéd­zseréi közt. A Mozimúzeum­ban a Vészi Endre ketté­vált mennyezet című kisre­gényéből készült Gábor Pál- filimet játsszák szombat— vasárnap. Főszerepben a Csiky Gergely Színház fia­tal művésznője, Básti Juli.. A többi főszerepet Jan No- wiczki, Ábrahám Edit és Szabó Éva alakítja. A tör­ténet az ötvenes években játszódik. A Vörös Csillag A kék la­gúna című színes amerikai filmet ajánlja: kamaszsze­relem a témája ennek is, de az izgalmas történetet ro- binzonád jeligével is hirde­tik... A Szabad Ifjúság hétvégi két filmje A nagy­mama unokája című szov­jet — ugyancsak kamasz- központú — alkotás, illetve a regényből ismert Serpico című amerikai „zsarutörté- net”. SOMOGYI NÉPLAP Népszava-kiadván yok 1982-ben ÚJ munkarend az óvodákban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom