Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
Gazdaságpolitikai feladatok 1982-ben r i Ágazati célkitűzések Tsz-ruhaüzem Siéjufon A mezőgazefaságisát a varrógép maiié Az anyagi ágak termelését. a piac igényeinek megfelelően kell növelni — móndta^ki határozatában a megyei pártbizottság és fontosnak minősítette, hogy — különösen a gépiparban — növekedjen a korszerű, a világpiacon is versenyképes termékek, termékcsoportok aránya, A határozat a hangsúlyt a gazdaságosság és a jövedelmezőség figyelem- bevételével a termelés minőségi tényezőinek erősítésére helyezi. Sürgeti a műszaki fejlesztési tevékenység fokozását és azt,- hogy törekedjenek a vállalatok a jelenleg korszerű gyártmányaik színvonalának megtartására. Ipar, éaitőipar E célkitűzések megvalósítasz érdekében szükségesnek tartja a testület, hogy a szervezeti változások során továbbfejlesszék a termelő, a szállító és a kereskedelmi partnerek kapcsolatát. Alakuljon ki eredményesebb integráció a központi fejlesztési programokban részt vevő és fejlődőképes üzemekkel. A gyártmánykorszerűsítés és a műszaki fejlesztés javítása a kutatómunka szélesítését, az elméleti és gyakorlati együttműködés szorosabbá tételét is megköveteli. E tevékenység hatékonyságának növeléséhez hozzájárulhat a vállalati pénzek célirányosabb föl- használása. A vállalati szervezetek korszerűsítésének alapjaként az egyszerűbb, rugalmasabb, felelősség-,, és érde- keltségarányosabb belső mechanizmus .kialakítását jelölte meg a megyei pártbizottság. Határozatában foglalkozott a kisvállalkozások és a magánkisipar tevékenységével is. Ezeknek működési területét elsősorban a szolgáltatásokra kell koncentrálni ; árutermelésükre elsősorban olyan cikkek esetében van szükség, amelyek g nagyüzemekben gazdaságosan nem állíthatók elő vagy hiánycikkek. Az építőiparral szemben támasztott alapvető követelményként szól a. határozat arról, hogy a beruházási piacon meglevő feszültségek csökkentése érdekében — az anyagi lehetőségektől függően — enyhítsék a kapacitások belső aránytalanságait, gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodjanak a megváltozott építési igényekhez, Az építési kapacitást elsősorban a konvertálható árualapot növelő, az importot helyettesítő fejlesztésekre, a kiemelt társadalompolitikai és felújítási feladatok hatékony megvalósítására keil koncentrálni. Az idei feladatok valóra váltásának alapvető kérdése a beruházási folyamatban részt vevők együttműködésének érdemi javítása. Ezért úgy foglalt állást a testület, hogy minőségi változást kell elérni a beruházások előkészítésében, anyagi-műszaki megalapozásában. A beruházók — a tervezőkkel és kivitelezőkkel együttműködve vegyék jobban figyelembe az építési technológiák lehetőségeit és számoljanak jobban a megvalósítás időigényével. A tervezővállala- toknak — az ésszerűség és a gazdaságosság figyelem- bevételével — több alternatívát kell Kidolgozniuk. A lebonyolítóktól pedig — kockázatvállaláson alapuló — halekonvabb beruházói érdekvédelmet várnak. Mezőgazdaság, ksresketle^em A mezőgazdaság feladata a belföldi igények kielégítése javuló minőségben, a gazdaságos export bővítése a hatékonyság és a jövedelmezőség növelésével. A szabályozórendszer változása 'szükségessé teszi a gazdál- . kodás belső feltételeinek javítását. Ezzel összhangban a megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságok a termelést — a piaci lehetőségek alapján — elsősorban a fajlagos hozamok növelésével emeljék. A helyi lehetőségek kihasználásával korszerűsítsék tovább a termelés szerkezetét. A növénytermesztésben is dinamikus növekedést kell elérni. A megye adottságai az állattenyésztésben a hízósertés-, a vágómarha-, a vágójuh-, a hal- és a tejér- tékesítás kismértékű növelését teszik lehetővé. A húsmarha tartásában a lehetőségeket kihasználva kell előbbre lépni. A zöldség- gyümölcs- és iparinövány- termelést — a oiac minőségi igényeihez jobban igazod- ' va — a múlt évi szinten kívánatos tartani, az erdő-, a fa- és a vadgazdálkodásban , rejlő exportlehetőségeket azonban jobban ki kell használni. Az ágazatok közötti együttműködést javítani kell. és növelni a háztáji, illetve a kistermelés szervezettségét. Ennek érdekében használják ki a gazdaságok az ágazat új munkaszervezési és szervezeti formáiban rejlő lehetőségeket. A határozat a szigorúbb takarékosságot is szorgalmazza. Ennek érdekében kívánatosnak tartja az energiatakarékos technológiák gyorsabb ütemű elterjesztését, alkalmazását. A gyengén gazdálkodó tsz-eknek a kapott kedvezmények ésszerű fölhasználásával kell bő- víteniük árutermelésüket, növelni kisegítő tevékenységüket és javítani gazdálkodásuk színvonalát. sMaiüiazliadni az igényekhez A mezőgazdasági beruhá- . zásoknál elsőbbség illeti meg a népgazdasági programokhoz való csatlakozást biztosító technológiák korszerűsítését. valamint a gépi kapacitások növelését és a meliorációt. Szól a határozat a mezőgazdasági üzemek jobb anyagi-műszaki ellátását elősegítő lehetőségek kihasználásáról és az élelmiszeripari vállalatok, valamint a mező»'v-r das ági üzemek termeltetési ’ és szerződése^ kapcsolatainak fejlesztéséről — az igények jobb kielégítése érdekében. A közlekedés feladatául a határozat a szállítási igények jobb kielégítését ielöli meg. Ezt a szervezettség fokozásával, a járművek műszaki állapotának javításával, jobb együttműködéssel és munka- megosztással érhetik el. A kereskedelmi szervezetek feladata a lakossági jövedelmekhez igazodó igények kielégítése. Munkájuk hatékonyságának növelése érdekében felül kell vizsgál:ii a termelőkkel való e&yua- müködést, a helyi árualapok eredményesebb föltárását, a kishatármenti árucsereforgalom és az u.i üzemeltetési formák adta lehetőségek jobb kihasználását. Az ellátásban tapasztalható területi aránytalanságok mérsékléséről is szól a határozat, s fontosnak ítéli meg a lakosság közérzetét javító kereskedelmi intézkedések megtételét. Az idegenjorga- lomra való tervszerű fölkészülés mellett szükségesnek tartja az ellátóképesség növelését, a fogadás feltételeinek minőségi javítását, a megye belső adottságainak fokozottabb kihasználását. Beruiiázásajc. geiiiikai munka .A tanácsi' gazdálkodásról szólva a határozat a különböző településen élők életkörülményeinek közelítését, a városba áramlás mérséklését írja elő. Különösen fontosnak ítéli meg a tanácsi pénzekkel való célszerű, takarékos és hatékony gazdálkodást. Előírja, hogy a koordinációs munka javítása révén igényeljék és szervezzék jobban a társadalmi munkát. Az idén 687 telepszerű lakás, 24 áhalános iskolai tanterem átadását kell biztosítani; megkezdődik a kaposvári megyei kórház rekonstrukciója és folytatódik a megyeszékhelyen a szennyvíztelep építésé. Határozatában a megyei pártbizottság a gazdaságirányító munka politikai feladatait is megjelölte. Hangsúlyozta: tovább kell erősíteni az irányító, a szervező es az ellenőrző munkát. A pártszervezetek összpontosítsák erőiket a kitűzött célok elérésére, mozgósítsanak a fegyelmezett, minőségi munkára, ösztönözzék és karolják fel a jó kezdeményezéseket, tegyék . tervszerűbbé, céltudatosabbá a kádermunkát, támogassák feladataik megoldásában a .gazdasági vezetőket. A KISZ- szervezetek szervezett akciókkal segítsék a megye gazdasági feladatainak megoldását, a szakszervezetben dolgozó kommunisták pedig erősítsék, munkájukban a termelés és érdekvédelem egységét, ösztönözzék és ' szervezzék a munkaverse- n.yeket, az újítómozgalmat, támogassák a s«x;ialista brigádokat. A népfront bizottságai és aktivistái — a nép- frontmunka szervezése során — segítsék a megye gazdasági feladatainak színvonalasabb megoldását, fordítsanak fokozott figyelmet a háztáji termelés növelésére és a másodlagos gazdaság új formáinak kibontakozását gátló tényezők feltárására. — Mégiscsak könnyebb itt dolgozni, mint kapálni, szőlőt kötözni. Ez a munka semmivel sem egyhangúbb, sőt. a különböző ruhák miatt elég változatos. Mindig újat tanul az ember — mondta egy asszony a siófoki November 7. termelő- szövetkezet siójuti varrodájában. Könnyebb a munka, az igaz, meg változatos is. De könnyű-e azoknak az asszonyoknak, akik mióta az eszüket tudják, mindig a mezőgazdaságban dolgoztak? Ahhoz értenek igazán, nem pedig a varrógéphez, tűhöz, cérnához. S tegyük hozzá: nem bérmunkáról van itt szó, hanem teljesen önálló tevékenységről. A szövetkezet tavaly szeptemberben hozta létre a varrodát, akkor még régi gépekkel szerelték föl. Az indulásnak a Lady ruházati szövetkezet sokat segített, tanították a dolgozókat a varrás tudományára. Azóta sok minden történt. Tervek születtek, hogy majdan a piackutatást, az anyagbeszerzést, a szabást is helyben végzik el, külső segítség nélkül. Házhoz szállítanak gépeket, hogy minél többen jussanak munkához. Hogyan született a gondolat, hogy egy termelőszövetkezet melléküzemági tevékenységnek varrodát válasszon? A szőlészet kampányjellegű munkát ad, s az év többi időszakában nincs folyamatos tevékenység az asszonyok, lányok számára, így a varroda egy csapásra •megoldotta a problémát: van munkaerő a szőlőhöz, van téli foglalkoztatás, Á’dánd és Siójut asszonyai jó keresethez jutnak .. . Eddig rendben is van a dolog. De ott az emberi tényező. Miként lehet negyven- három asszonyt úgy fölkészíteni, hogy egy új, szokatlan munkába beletanuljanak, s főként, hogy szívesen végezzék? Hozzá kell tenni: szakképesítésre nincs és a közeljövőben nem is- lesz lehetőség. — öt hónapig órabérben dolgoztunk — mondja Németh Lajosité szalagvezető. .— Most értünk el odáig, hogy át merünk térni a darabbérre. Az asszonyok közül alig akadt valaki, aki korábban tudott varrni, így minden egyes műveletet külön kellett tanulni — lépésenként, hogy a következő új terméknél mái- segítség nélkül menjen a . munka. A varroda már megrendelésre dolgozik. A ruhákat a kaposvári Lady szövetkeA korábbiakhoz képest módosultak az átvétel után kifizetett összegek: a meghatározott feltételek teljesítése esetén a nagyüzemekben hizlalt állatok minden kilója után hat forinttal többet adnak a felvásárlók. Ezt a többletbevételt azonban nem valamiféle újabb központi forrásból biztosítják az üzemeknek; az ösz- szegeket a csökkentett tejprémium keretéből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciálisan tejtermelésre szakosodott üzemek egy részét, ám a kiesett bevételt a termelés főzethez szállítják. Tavaly hatszázharmincezer forint volt a siójutiak bevétele — úgy, hogy a négy hónapból egyet csak gyakorlással töltöttek. Erre az évre kilencmillió forint bevételt terveznek — hozzátéve, hogy két hónapig, a mezőgazdaságban fognak dolgozni. — Mit készítenek a siójuti varrodában? — Tavaly kartonköntösö- ket, hálóingeket varrtunk; ez volt a legegyszerűbb. Az idei első termékünk most került le a szalagról: női és bakfis köntösöket készítünk, több méretben, több színben, s több ezer darabot. Utána következik a sportruházat. Sokat várunk az üzemtől, ezektől az asz-' kozásával viszonylag gyorsan ellensúlyozhatják. Ugyanakkor kedvezőbb lett a marhahústermelés jövedelmezősége, a többletbevétel várhatóan fölkelti majd az üzemek érdeklődését, és tovább növekszenek a marhab üstermelésben is a hozamok. Ezzel azonban nem merültek ki a kedvezmények. Az export vágómarha-értékesítés szerződéses rendszerét szintén módosították, mégpedig a mezőgazdasági nagyüzemek előnyére. Nőtt az export árnyereségben való termelői részesedés. A meghirdetett exportfelárak, a piaci helyzettől függően számottevő többletbevételt eredményezhetnek a meghatározott felvásárlási áron / felül, s ez mindenekelőtt a hústermelés szakosítását segítheti. Külföldön meghatározott fajtájú állatok, illetve azok ketesztezései értékesíthetők a legelőnyösebben. Nyilvánvalóan azok az üzemek részesülnek majd nagyobb arányban az export hasznából, amelyek a kívánt típusú állatokat’ adták exportra. Ezért differenciálták az exportmarha után fizetett ■ prémiumot. Igen jól értékesíthetőek például ' a hazánkban honos magyartarka fajta és a külföldi eredetű Limousin és Charolais kereszteződéséből származó utódok, amelyek kiváló hűsformákat mutatnak, és jól alakul az értékes húsrészek aránya is. Ez pedig a külföldön elérhető magasabb ár egyik fontos föltétele. Ez a szerződési konstrukció mintegy 140 ezer vágómarhára vonatkozik. s így viszonylag széles körben javul a termelői helyzet. Utat, járdát építenek Óvodai hely 50 gyereknek Nagy az átmenőforgalma Böhönye- nek. Naponta sokan megállnak a község központjában, körülnéznek. Nem mindegy hát, milyen kép fogadja az ide érkezőket. A lakosság pedig azt várja, hogy a tanács minél jobban kielégítse igényeit. — Szép terveink vannak erre az évre — mondta Zóka László tanácselnök. — A VI. ötéves terv legnagyobb beruházása, hogy az ötvenszemélyes óvodát száz gyermek befogadására tesszük alkalmassá. Az’ idén mintegy félmillió forintot fordítunk rá; elkészül a terv. befejezzük az építési engedélyezési eljárást, a kisajátítást. Ha futja az erőnkből, még az alapozással is végezhetünk. Elképzeléseink szerint a Böhönyéi Állami Gazdaság jól szervezett építőbrigádját kérjük meg az új óvodarész megépítésére. Kétmillió 700 ezer forintot szánunk rá jövőre. Nagyon fontosnak tartom, hogy január elsejével megalakítottuk a tanács úgjr- novezett önköltséges brigádját; megkönnyíti a különféle munkák gyors, rugalmas elvégzését. Most alakítjuk ki a belső telephelyet a lanácsháza udvarán. — Milyen elképzeléseik varjnak a község csinosítására? — Már tavaly elkezdtük a község középpontjában, az országút melletti Hősök terének megszépítését. Kivágtuk az öreg fákat, kialakítottuk az utakat az iskolások segítségével. Már ni ,.hozattuk a gyöngykavicsot, a dísznövényeket. -bokrokat. Most véglegesen kialakítjuk az utakht, növényeket telepítünk. A park nyugati oldalán — a mai követelményeknek megfelelően — gépkncsiparkolót építettünk. A Dózsa körúton, a Széchenyi utcában kivágattuk a beteg diófákat; ezek helyére társadalmi munkában az idén ültetjük el a díszfákat. Aki Kaposvár felől érkezik Böhönyére, megcsodálja a/ úgynevezett nyíresi legelőt régi gyertyánosa miatt. Most beadtunk egy pályázatot: szeretnénk, ha sikerülne park- és pihenőerdőt kialakítani a legelőn. Arra gondoltunk, hogy lenne ott autóspihenő, erdei tornapálya, kirándulóhely. — Minden községben gondot okoz. az utak felújítása. — Nálunk is. Most egymillió-két^ százezer forintot tervezünk az utak rendbetételére a község központi részein. A KPM Közúti Igazgatóságának íonyódi üzemmérnöksége végzi el a fölkérésünkre. Járda épül Illésmajtor és a vásártér között a lakosság, a Zöldért-telep dolgozóinak társadalmi munkájával. A sódert már a helyszínre szállítottuk, cementet adunk még, valamint egy szakembert, aki irányítja a járdaépítést. A többit az emberek vállalták. Sok gondot okoz a buszpályaudvar amiatt, hogy nehezen tudnak megfordulni a kocsik, balesetveszélyes a föl- es a leszállás a öl-es főforgalmi út mellett. Most megpályáztuk, hogy a Bethlen Gábor utcába kerüljön a buszpályaudvar. Ott jobb a lehetőség a forduló út kialakítására, a forgalom zavartalan lebonyolítására. — Még az átutazók is jónak tartják az. ellátást. Sokan vásárolnak közülük például húst és hústerméket. — Tavaly nyitottuk meg a hatósági húsboltot,. így három húsbolt gondoskodik a lakosság ellátásáról. Most a vágóhidat korszerűsítjük. — Mjvel gyarapodik -még Böhönye? — Felszabadul a nyáron a könyvtár jelenlegi helyisége, így lehetőségünk nyílik arra is, hogy szép és korszerű házasságkötő termet alakítsunk ki. Sok gondot okozott eddig, hogy a tanács szűk irodáiban, esetleg a párt- bizottság nagytermében tartottuk az esküvőket. U G. szonyoktol... Ambrus Agnes Növekvő exporlérlalieSfség Megváltozott ösztönzőrendszer
