Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

SOMOGYI :Í ' ‘ KÚARA: 1,40 Ft NÉPLAP XXXVill. évfolyam, 5. szám 9 1982., január 7., csütörtök Ä Reagan — Schmidt-nyilatkozat Ellentmond © SénY®ta©!t Bezel György Győrben A Reagan—Schmidt talál­kozóról kiadott közös nyilat­kozat szerint a felek véle­ményt cseréltek a lengyelor­szági eseményekről, és sík- raszálltak azért, hogy Len­gyelország külső beavatko­zástól mentesen oldja meg problémáit. Reqyan és Schmidt. ennek ellenére megpróbálja előírni q, len­gyel kormánynak, hogy ki­vel és hogyan kell rendez­nie az ország belső ügyeit. A Léngyejói’S'zághőz fűződő, normális kapcsolatok felújí­tását a NATO a Lengyelor­szággal szemben támasztott követeléseinek teljesítésé­hez köti. A két vezető kifejtette vé­leményét arról, hogy miként befolyásolják a lengyelor­szági események a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolato­kat. Az amerikai sajtó áze* rint Helmut Schmidt kitar-. tott véleménye mellett, fel tételezve, hogy a „szankció” nem az az eszköz, amely fel- hasznáihátó a Szovjetunió hatékony 'befolyásolására. Kodály-smlékbizottság Elnöke Losonczi Pál Kodály Zoltán, a huszadik század új magyar zenéjének korszakalkotó mestere, zene-, kultúránk együk megújító ja 1882. december* 16-án szü­letett. A zeneszerző, népze­netudós és pedagógus szü­letésének centenáriumáról, a magyar és az egyetemes művelődés kimagasló alak­jának munkásságáról egy esztendőn át tartó prog­ramsorozat keretében em­lékeznek meg itthon és ha- táráinkon túl egyaránt. Az évforduló méltó megünnep­lésére szerdán megalakult a Kodály Zoltán emlékbizott­ság. Az emlékbizottság el­nöke: Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, tagjai: Kodály Zoltán, valamint Bartók Béla hozzátartozói, társadalmi, politikai és kul­turális életünk kiemelkedő személyiségei. Az Országházban, Losonczi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a cen­tenáriumi megemlékezések előkészítésével kapcsolatos teendőket, az ünnepi ren­dezvények tervezetét vitat­ta meg. A hazai program sajátos­sága, hogy lényegében az 1982—83-as tanév idejére esik, ezzel is jelezve: a Ko- dály-életmű elválaszthatat­lan az ifjúságtól, a zenei nevelés korszerű, az ő el­vein nyugvó gyakorlatának műveltséggyarapító, ember- formáló erejétől. A meg­emlékezések a december 16-i születésnap köré cso­portosulnak; ekkor rendezi az emlékbizottság az évfor­duló. központi ünnepségét a Zeneakadémián, ugyancsak a központi ünnepségsorozat részeként állítják fel a Vá­rosligetben Kodály Zoltán szobrát, s nyílik kiállítás a budapesti történeti múze­umiban, Kodály és művésze­it a magyar képzőművészet­ben címmel. Az országos rendezvények jó részének a művész szülővárosa, Kecs­kemét ad otthont. Júniusban például nem­zetközi kórustábort tarta­nak a városban, júliusban ott rendezi közgyűlését az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete, decemberben avatják fel az új kecskeméti zenei központ épületét és hang versen y termét, a jövő év áprilisában pedig az ének-zenei általános iskolák kórusainak országos feszti­válja lesz a zeneszerző szü­lőhelyén. A fővárosban és másutt is számos nagyszabású kórus- találkozót, koncertet ren­dez a kórusok országos ta­nácsa, s Kodály valameny- nyi- zenekari műve kiemel­kedő művészek tolmácsolá­sában csendül fel majd a hazai hangversenytermek­ben. A közös nyilatkozat sze­rint a jövőben is erőfeszí­téseket tesznek a hatékony fegyverzetellenőrzés megte­remtése érdekében. Reagan a nyilatkozat e részére vo­natkozó konynentárjában értésre adta, hogy a Egye­sült Államok folytatni szán­dékozik a genfi tárgyaláso­kat a középhatólavolságú nukleáris fegyverekről. A tényeknek azonban ellent­mond Reagánnek az az állí­tása, hogy „a Szovjetunió még nem adott építő jellegű választ” gz amerikai javas- laiokra. Közismert, hogy a Szovjetunió nyilvánosan gdott ilyen választ. A kétórás találkozó jelen­tős részét á nyugati vezető hatalmaié közötti gazdasági nézeteltérések elsimításá­nak szentelték — írja vége­zetül a TASZSZ. Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdai saj­tóértekezletén kijelentette: Reagan amerikai elnök és Schmidt nyugatnémet kan­cellár egyetértett, hogy foly­tatni kell a szovjet—ameri­kai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, mert azok „a kelet—nyugati kapcsolatok különleges kategóriáját je­lentik”. A genfi tárgyalások­nak a jövő héten kell foly­tatódniuk. Haig nem foglalt világosan állást Gromiko szovjet külügyminiszterrel Géniben, a hónap végére tervezett találkozója kérdé­sében, de sejtette, hogy ar­ra az eredeti terveknek megfelelően * sor kerül majd. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szerdán, két­napos washingtoni látogatá­sának befejeztével hazauta­zott. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese látogatást tett Győr—Sopron megyében.- A megyei pártbizottság székha­zában Háry Béla első tit­kár és Lombos Ferenc me­gyei tanácselnök, valamint a megye és a város más ve­zetői fogadták, s tájékoztat­ták a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfaludy Színházban aktíva ülésen vett részt, s időszerű poli­tikai és ideológiai kérdések­ről tartott tájékoztatót párt­munkásoknak, gazdasági ve­zetőknek, a társadalmi szer­vezetek aktivistáinak. Ta­lálkozott a színház és a ba­lett vezetőivel, akikkel mű­vészeti kérdésekről folyta­tott eszmecserét, majd meg­tekintette a balett egyik nagysikerű produkcióját, az Igazság pillanata című da­rabot. Aczél György útja a Rá­ba gyárból Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. Téli szabadsílukaí egyre többen töltik a Kár­pátokban, a Kaukázusban. Különösen népszerűek az Elbrusz közelében épült turistaházak. A mintegy háromezer méter magas Cseget hegység lankás lejtőin, kötélpályákkal és me­legedőkkel ellátott sípályák jó gyakorlási lehetőséget nyúj­tanak a különböző szintű síelőknek. A Szovjetunió vala­mennyi részéből érkeznek ide sportolók. Új rendelkezések az enyesifeiekrel Magyarországon minden negyedik lakos, összesen 2 millió 700 ezer állampol­gár tagja valamilyen egye­sületnek. Az Elnöki Tanács — legutóbbi ülésén — mó­dosította az egyesületekről szóló törvényerejű rendele­tet. Ezt a jogszabályt erede­tileg 1970-ben alkották meg, s a most elfogadott új ren­delkezések — a tvr. egysé­ges szövegbe foglalt paragra­fusai — 1982. július 1-től lépnek hatályba. A jogszabály-módosítás okairól es céljáról az Igaz­ságügyi Minisztériumban ad­tak tájékoztatást. Mindenekelőtt arra utal­tak a törvénykészítő jo­gászok, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az alkotmány biztosítja az állampolgárok számára az egyesülési jogot. A szobán forgó törvényere­jű rendelet módosítása alap­vetően azért vált szükséges­sé, mert egyfelől tízéves fej­lődése folytán az egyesületi mozgalom növekvő társadal­mi jelentőségre tett szert Az év első csatolása. A I.rnfn Kohászati Mfivekhen január 1. volt a fo­lyamatos murik:; miatt az első munkanap. Az elektroacélműben déli 12 órakor csapol­ták ju 1982. év első minőségi acélját (MTI-fotó: Kozma István feiv. — KS) hazánkban, másfelől az egyesületek működésének igazgatási szabályait össz­hangba kellett ho2ni az utóbbi időszakban megalko­tott niás magas szintű jog­szabályokkal, így az 1977- ben módosított polgári tör­vénykönyvvel, az államigaz­gatási eljárás új törvényi rendelkezéseivel, nemkű-' lönben a testnevelés és a sport irányításáról szóló tör­vényerejű rendelettel. Az egyesületek egyaránt lehetnek országos vagy he­lyi szervezésűek. Jelenleg 7419 egyesület működik az országban, elsősorbán taná­csi -felügyelettel. Közöttük mintegy 4000 sportegyesü­let, 1200 tűzoltóegylet, a többi zömmel tudományos, kulturális jellegű, s a köz­ismertebbek közé tartoznak még a vadásztársaságok és a ttorgászegyesületek. E kör­képből is kitűnik, hogy az egyesületek tevékenysége szerteágazó, változatos. Töb­bék között a /negnövekedett szabadidőnek, egyéni és tár­sadalmi szempontból egy­aránt hasznos és- kulturált eltöltését szolgálják. Az egyesületi mozgalom elősegí-, ti a lakosság kötődését a La­kóhelyéhez — például a városszépítő, az üdülőhelyi vagy a kulturális értékek védelmét szolgáló egyesüle­tekben —, feltételeket teremt a fizikai és a szellemi meg­újuláshoz, a kikapcsolódás- .hoz.. Az egyesületek hozzá járulnak a szakmai érdeklő­dés kielégítéséhez és az ál­talános műveltség magasabb szintre emeléséhez is. A jogszabály-módosítás tartalmát illetően mindenek­előtt megváltoznak az egye­sületek tagságára vonatkozó szabályok. Az új tvr. — alapszabályi előírás szerint — rendezi a külföldi állam­polgárok egyesületi tagságát is, valamint az egyesület ve­zető szerveiben való részvé­telüket, továbbá lehetővé te­„s-zi a -pártoló -és a tisztelet­beli- tagságot. Az egyesüle­tek szervezésére, alakítására vonatkozó, módosított szabá­lyok pedig azt segítik elő, hogy a Magyar Népköztár­saság állami, társadalmi es gazdasági rendjével össz­hangban álló egyesületek jöjjenek létre,' amelyék az alapszabályukban megál­lapított működési körben és célnak megfelelően tevé­kenykednek. Az egyesületnek jogi sze­mély is tagja lehet. A jogi személy pártoló tag is lehet, amely például anyagilag is támogatja az egyesület mun­káját. Tiszteletbeli tág csak olyan személy lehet, aki munkásságával, szakmai, er­kölcsi támogatásával előse­gíti az egyesület céljának .megvalósítását. A jogi sze­mély, a pártoló és a tiszte­letbeli tag, jogait és kötele­zettségeit tagsága jellegének megfelelően tekintettel kell •az alapszabályban meg­határozni. Jogi személy, tag­sága. esetén is érvényesülnie -kell, annak az elvnek, hogy -az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, tehát a tagok sorában az állampol­gárok nem kerülhetnek hát­rányba a jogi személyekkel szemben. Az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek eddig csak magyar állampolgár le­hetett- tagja. A módosított jogszabály lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgár is tágja lehessen az egyesü­let ügyintéző és képviselő szervének, ha az alapszabály megengedi. A korszerűsített tvr. arról is rendelkezik, hogy az egyesületek felügyeletét el­látó állami szervek egyes felügyeleti jogosítványaikat — az egyesület engedélyezé­se és feloszlatása Jogának kivételével — átengedhetik az egyesületek szövetségé­nek, illetve az országos egye­sületnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom